Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-14 / 217. szám
\% fPi. Hág proletárjai, egyesüljetek ! ^ ', SZOLNOK MEGYE» | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS a MEGYEI TANÁCS LAMA ■asB^BSSMBffl! XVXIJ, évfolyam, 811. szám. Ára i 50 fillér 1901. szépe, lí„ csütörtök. Két ülésszak kozott Nyugatról jött politikusokat és újságírókat élénken foglalkoztatja és érdekli a magyar parlamenti élet. Nem tagadják, hogy ők furcsának tartják a mi országgyűlésünk munkáját, hogy a képviselők évenként csak két-há- rom alkalommal tartanak plenáris ülést s az év többi időszakában nincsen semmi dolguk, feladatuk. Amikor kérdéseikre felelünk, őszintén beszélünk azokról az évekről is, amelyekben az országgyűlésnek valóban kevés volt a szerepe, s tényleg nem lehettünk tanúi élénk, izgalmas parlamenti életnek. Az Igazsághoz tartozik azonban, hogy mi a képviselők munkáját sem akkor, sem most nem abból ítéljük meg, hogy évente hányszor jönnek a fővárosba és mennyit vitatkoznak az eléjük terjesztett törvény- javaslatokról. A törvény- hozás munkájának csak egy része zajlik az Országház épületének falai között. — Különösképpen megváltozott a helyzet a múlt esztendőben elfogadott új választójogi törvénnyel, amely alapjaiban módosította az országgyűlési képviselők státusát, feladatait; Politikusok és alkotmányjogászok körében még a választójogi törvény elfogadása előtt érdekes vita alakult ki az országgyűlés tevékenységének fejlesztéséről, a parlament szerepének és tekintélyének növeléséről. Ez a téma úgy került szóba, mint a szocialista demokrácia szélesítésének egyik fontos tényezője. Mind politikai életünk vezetői, mind a választópolgárok jogosan hangoztatták azt az igényt, hogy a parlamentnek több és nagyobb feladatot kell vállalnia a közélet irányításában, az államigazgatási szervek ellenőrzésében. Az új választójogi törvény, az egyéni választókerületek rendje méginkább aláhúzza a képviselői munka megbecsülésének fontosságát. Az a közvetlen és állandó kapcsolat, amely a képviselő és választói között kialakult, és amely a kölcsönös bizalom alapján mind termékenyebbé, gyümölcsözőbbé válik, feltételezi azt is, hogy a képviselőnek, amikor a törvény- hozás falain kívül választói nevében jár el, mindig és mindenhol meg kell kapnia a szükséges segítséget és támogatást. Ezért is van különös jelentősége és szerepe annak a munkának és tevékenységnek, amelyet a képviselők a parlamenti ülésszakok között végeznek. Az ország vezetésének átfogóan kell vizsgálnia az életet, a fejlődést, mert különben döntései és intézkedései nem lehetnek általános érvényűek. De ahhoz, hogy általános érvényűek és hatékonyak legyenek. feltétlenül szükség van az olyan jelzésekre, amelyek gyakran a bonyolult és ellentmondásos fejlődés tényétről, az élet távoleső sarkaiból is hírt adnak. Ahhoz, hogy az átfogó elhatározások helyesek legyenek és előremozdító erejűvé váljanak, az Ursa figyelmeztetéseknek minden esetben el kell jutniok a vezetőkig Ezért is volt szükséges az ország- gyűlés, a képviselők munkáját továbbfejleszteni, hogy a törvényhozás testületé méginkább fórumává legyen a dolgozó nép tapasztalatai közkinccsé tételének. Most éppen a parlament két ülésszaka között vagyunk, de már tanúi lehetünk annak, miként telnek meg élettel, válnak gyakorlattá a képviselők munkájával kapcsolatos elhatározások. Az. eddiginél jóval sűrűbben üléseznek az országgyűlési bizottságok s a képviselők már a törvények előkészítésének időszakában módot kapnak arra. hogy kellő alapossággal foglalkozhassanak az eléjük terjesztett javaslatokkal. Erre adott példát a közelmúltban a Munka Törvénykönyv tervezetével foglalkozó vita, R később az országgyűlés két bizottságának, — a joginak és mezőgazdaságinak együttes ülése, amely a termelőszövetkezeti törvényt és a földtörvényt tárgyalta meg, még mielőtt azok a képviselők plénuma elé kerülnének. Ex a módszer azért Is bizonyult jónak, mert a képviselők, mint az állandó bizottságok tagjai tevékenyen bekapcsolódhattak a törvénytervezetek előkészítésébe. A bizottságban folytatott vita alkalmat adott arra, hogy az országgyűlés a későbbiek során ne csak egy tervezetbe foglalt javaslatot vitasson meg, hanem több változathoz is hozzászól, hasson. A törvényelőkészítés _ korai Időszakába történő bekapcsolódás, — mint éppen az említett tervezetek vitája tanúsította —.a törvényhozás részére több előnnyel járt. Egyrészt a megyei, a fővárosi képviselők, választóik javaslatai és megyéjük; a városok igényeinek tükrében tárgyalhattak a tervezetekről, másrészt a választókat előzetesen is tájékoztatni lehetett, hogy az országgyűlés elé kerülő javaslatok mit tartalmaznak. Ma már valóban kevesen vélekednek úgy, hogy a törvényhozói megbízás arra a néhány ülésszakra szól, amelyet az Elnöki Tanács esztendőnként háromszor- négyszer összehív. Képviselőink a munka javát tulajdonképpen nem . is a Parlamentben végzik. Ott csak a tervek, az elképzelések összegezése történik, a törvény születése, melyre csak akkor mondhat jószívvel. egyetértésben igent minden törvényhozó, ha választói véleményét jól ismeri, gondjaikban jártas. Képviselőink népszerűsége nemcsak abból táplálkozik, hogy jó és hasznos törvényeket hoznak, hanem hogy a parlamenten kívül éppolyan felelősen foglalkoznak választóik problémáival, — az apró-cseprő gondokkal éppúgy, mint országos jelentőségű kérdésekkel, — mint amikor gz Országházban szavazásra emelik a kezüket) £ry József Minden alkotó szükség van R kisiparosok küldöttgyűléséről Küldöttgyűlést tartottak tegnap a KIOSZ megyei szervezetében. A május végéig megtartott vezetőség- és küldöttválasztó taggyűléseken választott harminckét küldött lőtt el. hogy megvitassa a megyei választmány négyévi tevékenységéről szóló beszámolóját A küldöttgyűlésen részt vett Tóth János, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Gömöri Lajos, a KIOSZ elnökhelyettese, dr. Mikes István. a Köny- nyűlpari Minisztérium helyiipari főosztályának képviselőle. valamint több más országos, megvei és városi szerv képviselője. A küldötteket és vendégeket Ozsgyán József megyei vezetőségi tag üdvözölte, majd Szoboszlai István megyei titkár ismertette » beszámolót. Számolnak az igények növekedésével A beszámoló hangsúlyozta: a párt. népfront politikáját. azt. hogy minden alkotó erőt be kíván vonni a szocialista építés munkáiéba. helyeslik a kismarosok. A párt IX. kongresszusán elhangzottak, az iparpolitikai intézkedések, tükrözik r kisiparosok társadalmi és erkölcsi megbecsülését. A gazdasági mechanizmus reformja a kisiparosok számára is új helyzetet teremt — hangzott a beszámolóban. Az Igények általában növekszenek Ezzel, különösen most. mindenhol számolni kell. Az igények növekedésének megfelelően 1963 óta növekedett a megyében a kisiparosok száma is — közel kétszázzal. A számok azonban azt Is jelzik, hogy 1965 végétől a létszám stagnál. Ez főleg azzal függ össze. hogy növekszik a kiöregedők aránya. Az új iparengedélyi kérők szám» nem haladia m»g ietentősen a lem on dókét. Négy év alatt 952 engedélyt adtak ki a megyében. ugyanakkor 773-an mondtak le önálló ténykedésükről. Gondoskodnak a szakmai továbbképzésről Az ipari tanuló képzésről szólva a beszámoló megállapította. hogy a mesterek közül legtöbben megértik a szakma átadásának jelentőségét. Pillanatnyilag 293 kisiparos 393 tanulót foglalkoztat. Az eddig vizsgáztatott fiatal szakmunkások jól helytállnak. A szakmai továbbképzésről szólva ismertette a beszámoló, hogy 1963-ban nyolc szakmában 111. tavaly pedig már tizenegy szakmában 159 résztvevővel tartottak tanfolyamokat. A szakmai mellett pedig a kulturális és politikai fejlődésükre is egyre több lehetőség nyílik, amelyet sok helyen megfelelően ki is használnak. Befejezésül a kisiparosoknak kedvező új rendelkezésekről szólt a beszámoló. Hangsúlyozva, milyen jelentős az a rendelkezés. amely szerint a járási székhelyen működők az egész járásban tevékenykedhetnek. Sőt. ha indokolt. rokon szakma gyakorlására is kérhetnek engedélyt. Külön szólt az adózás könnyítésére vo- (Folytatás a 3-ik oldalon) A tlszasasi Rákóczi Tsz-bcn megkezdték a paprika szedését és válogatását (Foto: Nagy Zsolt) Vastaps és kasszasiker Tájeentrum avatás Kunhegyesen Falusi művelődési házaink általában nem alkalmasak színházi előadások tartására. Nincs bennük megfelelő öltöző, kellő világosító berendezés, mutatós díszletek elhelyezésére alkalmas színpad. Emellett a nézőtér kis befogadóképessége miatt pénzügyileg is meggondolandó egv-egv tájelőadás megszervezése. Ezért vetődött fel a gondolat: tájcentrumokat kellene szervezni a színház fogadására alkalmas művelődési házakkal rendelkező községekben, s bérleteket kibocsátani. Kunhegyes volt az egyik tájcentrumnak kijelölt hely. A bérletek kibocsátása a vártnál nagyobb sikerrel járt mind helyben, mind a környező községek vonatkozásában. Alig maradt néhány olyan szék, amit nem foglaltak le a bérletesek. Tegnapelőtt este a Viktória című nagyoperettel avatták az első tájcentrumot. Ezen az előadáson a kunhegyesiek vettek részt, a tegnapin pedig a környező községek lakói. Minden darabból két előadást tartanak ezután is; egyet a helyieknek, egyet a „szomszédoknak”. Ezzel a megoldással elégedett a közönség, hiszen kulturált, valóban színházi környezetben élvezheti a bemutatókat, s a színház is megtalálja a maga számítását. A Viktória színrevitelé- ről már a szolnoki bemutató alkalmából elismerő szavakkal emlékeztünk meg. A dicsérd jelzdk a kunhegyest bemutatóért is joggal illetik a Szigligeti Színház együttesét, annak tagjai közül is mindenekelőtt Hubay Anikót és Rózsa Sándort. Az előadást követő vastaps, a színészek többszöri kihívása a függöny elé arra enged következtetni: a kunhegyesiek örömmel töltik be a házigazda tisztét a színház fogadásakor az évad során. Szocialista hrigádresetők tanácskozása 1 iszafü reden Tegnap délelőtt Tiszafüreden a járási művelődési házban a járásban dolgozó szocialista brigádok vezetőinek részvételével tanácskozást rendezett a járási pártbizottság propaganda és művelődési osztálya, a Hazafias Népfront, a KISZ járási bizottsága, valamint a járási tanács vb mezőgazdasági osztálya. Vitaindító előadást Móricz Béla, a járási pártbizottság osztályvezetője mondott Szólt arról, hogy a tanácskozás célja megbeszélni a szocialista brigádok soronkövetkező tennivalóit. Az előadó azt is elmondotta, hogy jelenleg a tiszafüredi járásban négyezren vesznek részt a szocialista munkaversenyben. Az Idén már 89 szocialista brigád van a járásban, 890 taggal, míg tavaly ez a szám 71, illetve 574 volt. A vitában több brigád- vezető felszólalt. „Fosztogatók' a papírgyárban Rekorder mozgalmat indítottak a szolnoki papírgyárban. Az előzmény annyi volt. hogy amikor az üzem igazgatója egy kimagasló teljesítményről értesült. gyorsan lediktált egv meleg hangú köszönőlevelet. Vetetett annyi apró aiándékot. ahányan az eredményben közreműködtek és azt elküldte a kettes számú tekercselő gén munkásainak. ök kilencen voltak ugyanis, akik augusztus 26-án az eddigi rekordot elérték: 31.4 tonna fehérített. I á osztályú szalmacellu- lózt gyártottak. Mindenki kapott a dicsérő levél mellé egy-egy hamutálat is A meglepetés azonban csak ezután következett. Három nap múlva ezt a rekordot is megfejelték. 32.6 tonnára. A levél, s az ajándék akkor sem maradt el. Az osztályozó asszonyok ezt tudva szintén megpályázták a rekordot. Sikerrel Elérték azt. amire még nem volt példa: 14 főzetet osztályozták el egy nap alatt, kilencen. három műszakban Eddig 1? főzet volt a legtöbb, amit 1 átválogattak. Mi sem természetesebb, hogy hozzájuk Is megérkezett a köszöntő levél és mellé kilenc egyforma nipp. Ilyen eredmény csak úgv születhet nálunk, ha minden nagyon klappol — mondják a rekorderek. Az Igazgató viszont reméli, hogy a rekorderek alaposan ,.ki- fosztlák” a tartalékait. <B) Vwvwwwwww