Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1067, szeptember a, MIN DEN., FELÖL SZÓFIA Edvard Kardelj, a ju­goszláv szövetségi tanács tagja kedden látogatást tett Todor Zsivkovnál, a bol­gár Minisztertanács elnö­kénél. LONDON Egy esztendő alatt a brit munkáspárt egyéni tagjai­nak csaknem öt százaléka, szám szerint 41 000 ember lépett ki a pártból — közli az októberi pártkongresz- szus előtt közzétett beszá­moló. A párttisztviselők an­nak tulajdonítják a szomorú dezertálást, hogy egy schillingre emelték a mini­mális tagsági díjat, holott az ok elsősorban az egysze­rű párttagok mélységes ki­ábrándultságában kere. sendő. BERLIN A Veb Automobilwert Eisenach új Wartburg-vál- tozatot mutatott be. Az új típus neve „Wartburg Tou­rist” s konstrukciós szem­pontból lényegében az eisen- achl alaptípushoz hasonlít. ŰJ DELHI A földrengéstani vizsgá­latok nagykiterjedésű olaj­mezők létezésére utalnak India partjainál. Az olaj­kutatással kapcsolatban a figyelem jelenleg a Bom- bay-től északra lévő terü­letre irányul, ahol a szov­jet szakértők által 1964 és 1966 között folytatott kuta­tások olyan lelőhely létezé­sére mutattak, amelyet az indiai kormány igen fon­tosnak minősít. ODESSZA Odesszában megkezdte munkáját az 1955. évi po­zsonyi egyezményben részt­vevő dunai hajózási társa­ságok igazgatóinak értekez­lete. A konferencián Bul­gária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia. Magyarország, Románia és a Szovjetunió hajózási társaságainak és külkereskedelmi szerveze­teinek vezetői vesznek részt. A napirenden a du­nai hajózási társaságok flottái kihasználásával ösz- szefüggő kérdések szerepel­nek. GENF Az ENSZ rendezésében hétfőn nemzetközi értekez­let nyílt Genfben a föld­rajzi helynevek egységesí­tése céljából. ÜJ DELHI A napok óta tartó esőzé­sek India több államában nagy árvizeket okoztak. A Ganges folyó hétezer falut önött el, harmincötezer ott­hont romba döntött. Az ár­vízkatasztrófának 76 halá­los áldozata van. KHARTOUM Emberemlékezet óta nem voltak olyan felhőszakadá­sok Szudánban, mint az idei esős évszakban. Az ár mindenütt elmosta a va­sútvonalakat a Vörös-ten­geri kikötők és a főváros között. OTTAWA Aktatáskában elrejtett pokolgépet találtak a kubai nagykövetség területén. A nagykövetség nyomban ér­tesítette a hatóságokat, a pokolgépet hatástalanítot­ták. GUATEMALA CITY Ismeretlen tettesek gép­pisztollyal lelőtték Jósé To­ron Barriost, a guatema- lai rádió kommentátorát ATHÉN A görög katonai rezsim menesztett 14 tengerész- tisztet (hadna'gytól százado­sig) a fegyveres erőknél hosszabb ideje tartó tiszto­gatás keretében. U Thant figyelmébe Izrael újra megsértette a tűzszünetet VIETNAM Közelharcban a tengerészgyalogosok ellen Da Nang-tól ötven kilo­méternyire délre tizenöt órás heves csata volt az amerikai tengerészgyalogo­sok és a partizánok között A harc a rizsföldeken zaj­lott le és a saigoni pa­rancsnokság szóvivőjének közlése szerint 54 amerikai meghalt, nyolcvannégy pedig megsebesült. A szó­vivő egyben azt állította, hogy a partizánok száz­Konstantin görög király hétfőn Torontóból Ottawá­ba érkezett. Ottawai fogad­tatásakor az üdvözlésekre válaszolva olyan kijelen­téssel lepte meg hallgatóit, amely szöges ellentétben áll kormánya politikájá­val. „A szabadság — mond­ta — a görög nép számára olyan, mint maga az élet”. Ezzel szemben — mint a hírügynökségek jelentik — mély benyomást keltett egy, negyvenhárom halottat ve­szítettek. A csata tüzérségi párbajjal kezdődött, majd közelharccá alakult. Az amerikaiak légi támogatást kértek, de a partizánok le­lőtték két szállító helikop­terüket is. A demilitarizált övezet tőszomszédságában fekvő Con Thien-nél a partizánok egy 150 főnyi amerikai a görög katonai diktatúrát és a királyt elítélő gyűlés, amelyet Montrealban ren­deztek, a világkiállitás vá­rosában, több mint 700 gö­rög részvételével. A gyűlé­sen megemlékeztek az új­kori Görögország alkot­mányának 124. évforduló­járól és ez alkalomból hangszalagról idézték Mi- kisz Teodorakisz zeneszer­zőnek és Melina Merkuri, az ismert filmszínésznőnek az önkényt elítélő szavait egységen ütöttek rajta. A szorongatott helyzetben le­vő amerikaiak segítségére később egy másik, tankok­kal megerősített tengerész­gyalogos egység érkezett a csata színhelyére. A harc csak az est leszálltával ért véget. Ettől délebbre az alföld frartvidéki részén ki­alakult kisebb-nagyobb összecsapásokban az ame­rikaiak 54 halottat és 84 sebesültet vesztettek az el­múlt huszonnégy óra alatt. A partizánok kedden reggel Phu Bai és Hue kö­zött, az 1. számú ország­úton — amely már a múlt héten is célpontja volt a délvietnami partizánok sű­rű támadásainak — fel­robbantottak egy negyven méter hosszú hidat. A hi­dat 12 délvietnami kor­mánykatona őrizte. Egyi­kük sem vette észre a víz alatt odaúszó partizánokat­Kisebb megszakításokkal hét órán keresztül folyt hét­főn a tűzharc a Szuezi-csa- torna déli bejáratának tér­ségében az izraeli és egyip­tomi erők között — közöl­ték a keddi kairói lapok. Az izraeli tüzérségi tűz nyolc embert megölt és 35- öt megsebesített Szuez vá­ros polgári lakosságának soraiban, több ház össze­omlott, sőt találat ért egy kórházat és két mecsetet is. A Szuezi-csatornán június óta veszteglő hajók közül egy görög és egy indiai te- herhajót ugyancsak meg­rongáltak az izraeli lövedé­kek. Izraeli részről tüzet nyitottak az ENSZ-megfi- gyelők egyik gépkocsijára is. Amikor az a Szuezi kő­olajfinomító környékén ki­gyulladt vezetékek felé ha­ladt az ENSZ zászlaja alatt — szerencsére azonban nem érte őket találat. Izraeli tankok a 200 méteres tá­volságból vették tűz alá a Szuezi-csatoma igazgatósá­gának épületét és tüzet okoztak. Az egyiptomi be­számoló szerint a tüzérség válaszként hét izraeli tan­kot kilőtt. Az egyiptomi külügymi­nisztérium utasította a New York-i ENSZ-képviseletet, hogy tájékoztassa U Thant főtitkárt a tűzszünet izraeli részről történt megsértésé­ről. Az izraeli szóvivő közlé­se szerint kedden hajnal­ban a Jordán foly ónál, a Danya hid közelében lö­völdözés kezdődött Jordá­niái és izraeli katonák kö­zött. Két izraeli katona megsebesült. A szóvivő szerint a jordániai fél nyi­tott tüzet. Izraeli lapjelentés sze­rint Dajan tábornok egy olyan tervezetet dolgozott ki, amelynek értelmében az izraeli hadsereg meg­őrizné a katonai ellenőr­zést a Jordán folyó nyuga­ti partjánál, viszont Husz- szein király gyakorolná a közigazgatási ellenőrzést. Befejeződtek a dél-vietnami „választások" Á világkiállítás városában is tüntettek a görög király ellen Gabonban feszült a helyzet Gabonból érkező jelenté­sek szerint az ottani poli­tikai helyzet feszült. A külföldi csapatok segítsé­gével elfojtott 1964. feb­ruári államcsínykísérlet óta az ország különböző ré­szeiben többször is kor­mányellenes megmozdulá­sok törtek ki. A kormány letartóztatja azokat a sze­mélyeket, akiket kormány- ellenes érzelmekkel gyanú­sítanak­Albert Bongo gaboni al- elnök bejelentette a Libre­ville-i rádióban a büntető törvénykönyv egy új cik­kelyét E cikkely szerint halálra ítélik azokat a sze­mélyeket, akik „kormány- ellenes pártot vagy cso­portot próbálnak alapítani, felkelőmozgalmat szervez­nék, vagy kapcsolatot tar­tanak fenn ilyen mozga­lom vezetőivel”; Bongo hangsúlyozta, hogy szigo­rúan végrehajtják a bünte­tő törvénykönyvnek ezt az új cikkelyét A vasárnapi dél-vietna­mi szenátusi és elnökvá­lasztások — amelyeket mint ismeretes, csak a sai­goni bábrendszer, illetve az amerikaiak ellenőrzése alatt álló területeken haj­tottak végre a következő eredményeket hozták: A szavazásra jogosultak száma 5 853 384 volt a vá­lasztásokban 4 868 381-en, a szavazásra jogosultak 83,7 százaléka vett részt Az érvényes szavazatok számál 4 673 533-ban állapították meg. Az induló 11 elnök — al­elnökjelölt közül — várha­tóan — a Thieu—Ky tábor­noki pár került ki győzte­sen, az érvényes szavaza­tok 35 százalékával. A fennmaradó 65 százalék a többi 10 jelölt között osz­lott meg. Meglepetést oko­zott, hogy Truong Dinh Dzu, a békeprogrammal fel­lépő saigoni ügyvéd meg­szerezte a szavazatok 17 százalékát, sőt a hadműve­letek által erősen érintett négy. nyugati tartomány­ban kimutathatóan meg­előzte a tábornokokat. A fent ismertetett adatok fél- hivatalos jellegűek. Phan Khac Suu a harma­dik helyre befutó elnökje­lölt Dzu ügyvédhez csatla­kozva kedden kijelentette, hogy nem ismeri el a választások végeredményét, mert a szavazáson „intézményesí­tett csalás légköre uralko­dott”. A többi vereséget szen­vedett polgári elnökjelölt­tel együtt kérni fogja a nemzetgyűlést, hogy nyilvá­nítsa semmisnek a vasárna­pi választást. Ezzel kapcsolatban 02 AFP megjegyzi, hogy aKy- féle bábkormány megaka­dályozta, hogy ellenőrző tanúk jelen legyenek a sza­vazatok összeszámlálásánál és továbbításánál. Ennek ellenére az ameri­kai megfigyelőcsoport egy­hangúlag visszautasította azt a megállapítást, hogy a szavazásnál csalások és sza­bálytalanságok sorozata történt Egyikük, George Muphy califomiai köztársa­ságpárti szenátor még azt is megkockáztatta, hogy ez volt a „legszebb kiállás a demokrácia mellett” amit valaha is látott Minden agresszió ellen! Az agresszió fogal­mának nincs általánosan elfogadott, nemzetközi jo­gi hatályú meghatározása. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének egy szakbi­zottságában már évek óta folyik csupán formailag jogi, valójában nagyon is politikai természetű vita arról, hogyan fogalmazzák meg az agresszió ismérveit Elméletileg persze az im­perialista hatalmak is el­ítélik a fegyveres táma­dást egy ország ellen, — a NATO alapokmányába ugyancsak bevették, hogy agresszió ellen szövetkez­tek, — gyakorlatilag vi­szont éppen az imperialis­ták képviselői és elsősor­ban az amerikai küldöttek azok, akik a legmagasabb nemzetközi fórumot mind­eddig megakadályozták ab­ban, hogy megadja az ag­resszió mibenlétének meg­állapítását Még a nemzetközi jog­ban járatlan egyszerű em­ber ösztönös jogérzéke Is elegendő lenne pedig a támadó háború ismérvei­nek felsorakoztatásához. — Ugyanígy elég a „józan ész” annak felismeréséhez is, hogy az Imperialista ha­talmak miért húzódoznak az agresszió pontos megha­tározásától. a részletes de­finíció általános érvényű elismerésétől: ennek alap­ján bizony a nemetközi jog könyörtelen argumen­tumaival lehetne leszögez­ni, hogy az imperialista nagyhatalmak, különösen pedig az Egyesült Államok, a világnak hány pontján követnek el agressziót. — Saját közvéleményük előtt is cáfolhatatlanul megbé- lyegezetten állanának az imperialista politikát al­kalmazó kormányok. Azok, amelyek ma hivatalos propagandájuk logikai bukfenceivel magukat pró­bálják valamilyen agresz- szió „áldozatainak” feltün- tetni, Emlékezhetünk még arra, hogy egy-két eszten­deje Washingtonban ar­ról beszéltek: Vietnamban az Egyesült Államokat „északról agresszió érte”, s Johnson elnök a Vietna­mi Demokratikus Köztár­saság embertelen bombá­zását azzal az ürüggyel rendelte el hogy — úgy­mond — a légitámadások sorozatával késztesse Ha­noit az „agresszió abba­hagyására”. Az amerikai ,.bőrnyakúa- kat”, a hírhedt tengerész- gyalogosokat harcba vetve az Egyesült Államok ve­zetői mindenkor hajlamo­sak efféle „agressziók el­hárítására”, — a valóság­ban saját jogtalan és ke­gyetlen támadásaik végre­hajtására. Dominika példá­ja — sajnos — aligha volt az utolsó ennek bizonyítá­sára. Ugrásra, azaz agresszió­ra készen állnak az ame­rikai csapatok Laoszbán és Kambodzsa határán, a koreai fegyverszüneti vo­nal mentén és egész Latin- Amerikában t». Az Egyesült Államok leglátványosabb és leglep­lezetlenebb fegyveres tá­madása, a vietnami hábo­rú szolgált ösztönzésül az izraeli vezető körök leg­szélsőségesebb elemeinek is a haladó rendszerek meg­valósításán fáradozó arab népek elleni agresszióra. Az izraeli kormány szintén az amerikai recepttel élt: arab „agresszió áldozatá­nak” igyekezett feltüntet­ni! (Az Akaba-öböl lezárá­sát kiáltották ki .,agresz- sziónak”, — hadd idézzük ezzel kapcsolatban a tár­gyilagos Le Monde Diplo­matique megállapítását: az izraeli külkereskedelem 2, azaz két százalékát bonyo­lították le Eílath kikötő- jén keresztül, az öböl for­galmának felfüggesztése korántsem számíthatott Iz­rael élet-halál kérdésének; Viszont — s ez tény! — Izrael az 1956-os angol— francia—izraeli agresszió eredményeként jutott hoz­zá, hogy az öblöt használ­hassa hajózásában.) Jó két hónappal a „villámháborű” után, amelynek napiaiban a nyu­gati világ tekintélyes ré­szének rokonszenve. vall­juk meg, Izrael mellett nyilvánult meg. ma már a kapitalista sajtó és a tő­kés országok közvélemé­nyének többsége, de a po­litikusok kormánvférflak el nem. hanyagolható része is. kényelmetlen érzések­kel eltoiTTp Vévv+eiorí elis­merni: Izrael vezetői azzal, hogy nem vonják vissza csapataikat az elfoglalt te­rületekről, agresszív szán­dékaikról maguk szolgál­tatnak bizonyítékot. Igen sokan, akiknek a vélemé­nyét az antiszemitizmus el­leni szükséges és helyes harc formálta meg, ma Nyugaton Is riadtan lát­ják, hogy az izraeli agresz- szív magatartás milyen kö­vetkezményekkel jár. Ma már előttük is egyre vilá­gosabb, hogy — egyes túl­zó nacionalista arab jel­szavak ellenére — Szíria, az Egyesült Arab Köztár­saság és Izrael ellentétei korántsem vallási, faji tar­talmúak. A következmé­nyek azonban nagyon is szemléletes példákkal szol­gálnak: a Német Szövetsé­gi Köztársaságban, tömeg­lapokban jelennek meg ,.olvasói levelek” arról, — hogy Jeruzsálem „egyesí­tése” mintául szolgálhat Berlin egyesítéséreO), meg hogy a Bundeswehr is ta­nulhat Dajan katonáitól, miként kell „vlllámhábo- rút” véghezvinni Könnyű elképzelni, ki ellen vágy­nak „villámháborúzni” az említett nvueatnémet ..ol­vasói levelek” szerzői;.. Ha egyszer világosan meglátszik, milyen lánco­latban állanak az egves agressziók, ha fölösleges borúlátás nélkül is ész­revehető. hogy a különbö­ző fegweres támadások másoknak és máshol is fo­kozza az agressriőra való kedvét és elszántságát, ak­kor az Is ésszerű: egvszer- ne kell küzdeni minden­nemű imperialista agresz- szió ellen. Nem elég csak a vie+narni háború abba- haevását követni, kevés csupán az izraeli kézen le­vő területek visszaadását sürgetni! Egyszerre és növek­vő erővel kell kifejezésre juttatni a békevágyó száz­áé százmilliók akaratát: szűnjenek meg az agresszi­ók! S ugyanakkor törté­nelmi parancs a népek éberségének fokozása a készülő vagy egyelőre bű­nös vágyálmokban szerep­lő Imperialista agressziók leleplezésére és elhárításá­ra! A Kuba ellen, vagy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság ellen mester­kedő imperialistái!: bűnös terveit éppúgy keresztül kell húzni, mint ahogyan a Német Demokratikus Köz­társaság ellen fenekedé nyugatnémet militarizmust meg kell fékezni. S ugyan­ebbe a világméretű, a kon­tinenseken átnyúló harcos békemozgalomba Illeszke­dik bele a vietnami béké­ért, a Vietnamban támadó amerikai imperializmus visszaszorításáért vagy a haladó arab erők megsegí­téséért, az izraeli hódító szándékok meghiúsításáért folyó küzdelem. Ebben résztvenni nekünk nemcsak kötelességünk, de jól fel­fogott nemzeti érdekünk is. Az elmúlt évek, évtize­dek történelmi tapasztala­ta, hogy a béke oszthatat­lan. Amikor a világ egyik- másik pontján az imperia­lizmus megbontja, a há­borúk megpróbáltatást hoznak a világbékére is. Csak az agressziók meg­szűntével, következmé­nyeik felszámolásával biz­tosíthatjuk azt, ami után minden igaz, jószándékú ember sóvárog. Pálfy jdzset

Next

/
Thumbnails
Contents