Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-06 / 210. szám

ISffí szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KÉPERNYŐJE ELŐTT Jaguár „Régi adósságomat rovom le, amikor sok halogatás után végre elmondom a Krajcárom Igazság című új- ságvállalat hiteles történe­tét” — így kezdődik az a Heltai-kisregény, — mind­össze száz oldal —, amely­ből ezúttal televíziós drá­ma született Borhy Anna munkája nyomán. Az író halálának 10. évfordulója alkalmából készült televí­ziós film az emléknek ki­járó tisztelgésen túl igényes módon kísérelte meg egy szellemesen ironikus mű hiteles átültetését a televí­zió műfajába. Nem volt könnyű munka. Sikeresen megbirkózni az első sze­mélyben előadott történet hiánytalan érzelmi átmen­tésével, s egyben drámai rekonstrukciójával. Visz- szaadni az író rokonszen­vező nosztalgiáját, melyet kalandos ifjúkora iránt táplált, ugyanakkor a vá­rosi bohémvilág bujkáló iróniáját is megszólaltatni. A történet főszereplőjé­ről elnevezett regény cse­lekménye pőrére vetkőz- tetve néhány mondatban összefogható. Tönk szélére jutott a Krajcáros Igazság; csak új szenzációkkal lehet életet lehelni belé.' A szen­zációt néhánv különös be­törés szolgáltatja, de mint kiderül Nagy Senki és Ré- zott kapitány csak eszkö­zök a szenzáció szolgálta­tásában. Aki a dolgokat kieszelte, az az újság gaz­dája, Általános bácsi, s aki pedig gyakorlatba átvitte, maga Jaguár, teljes nevén gróf Mindenyssa Zdenkó. Az átdolgozás igyekezett a történet kereteit akként bővíteni, hogy korabeli események, technikai fel­fedezések közbeiktatásával szélesebb társadalmi hát­teret kívánt adni az ese­ménynek, ugyanakkor a na­gyobb társadalmi összefüg­gésekre is ráterelni a fi­gyelmet. Csak ezzel ma­gyarázható az igazi nagy szenzáció, Ferenc Ferdi- nánd meggyilkolásának végszóra való felhasználá­sa, amely jól tükrözte, hogy Általános bácsi alattomos éhsége, az uzsorásoknak kiszolgáltatott világ hova is vezethet valójában. Az átdolgozás tehát olyan társadalmi komédiának fogta fel Heltai művét, mely a tragédia-szakadék szélén játssza különös já­tékát. A televíziós film al­kotói jól érezték meg, hogy a Krajcáros Igazság körüli bonyodalmak egyáltalán nem függetlenek azoktól a társadalmi herce-hurcáktól, amelyek végül is világégés­hez vezettek. A regényben csak áttételesen, finom uta­lásokból következtethetünk minderre; egy-egy felhang utal rá. Dömöllcy János filmje felerősíti ezeket a felhangokat, s az utaláso­kat konkrét képekben rea­lizálja. Néhány mozzanatot azonban ezek ellenére is zavarónak érezhettünk. Pél­dául a nemrepülés tudomá­nyával okvetetlenkedő fi­gurát, aki megjelenésével inkább kerékkötője, mint­sem előmozdítója volt a történetnek. A televíziós filmben te­hát új motívumok bekap­csolásával bizonyos hang­súlyeltolódás következett be a társadalmi körkép ja­vára Jaguár jelentőségének enyhe rovására. Ám ez a macskajárású, nesztelen léptű, kevés szavú, titok­zatos figura Mensáros László kitűnő megformálá­sában így is a történetből készült film főhőse maradt. Nagyszerűen játszotta el egyáltalán nem veszélyte­len komédiáját, amellyel nemcsak szerkesztőtársait mentette meg az „éhhalál­tól”. hanem szerelmét, Ellát is zsugori atyjától. A külö­nös komédia többi szerep­lői is mind kitettek magu­kért, szinte egymást múl­ták felül. Major Tamás „fé­lelmetes” Általános bácsija. Garas Dezső Csontos Sieg- friedje, stb. A fordulatos történet jó ritmusú játékban és dina­mikus komponált képek­ben szólalt meg. Éretlen ifjúság? Öregedés orvosi szemmel Formájában két azonos típusú tudományos ismeret- terjesztő műsor. Az egyiket Szilveszter András, a mási­kat Szanyi László szerkesz­tette. Mindkettő széles ér­deklődésre számot tartó te­levíziós program. Csakhogy míg Szilveszter műsora a látvány, a kép nyelvén is kívánt szólni a nézőhöz — az öregedés problémáit olyan ósdi módon boncol­gatták a meghívott tudo­mányos munkatársak, mint­ha maguk is hoz­zá öregedtek vol­na választott tárgyaikhoz. Az éretlen ifjúság című adás szerencsésen kerülte el az általánosságokba ve­sző erkölcsi közhelyeket és inkább tudományos, de szemléletes elemzését adta a mai fiatalság problémái­nak. Érdekes módon a be­vezetőben megkérdezettek egy-két kivételtől eltekint­ve ifjúságunkról elismerően és előnvösen nyilatkoztak. A meglepetés akkor ért bennünket, mikor a tudo­mány igazolta, hogy nem­csak intelligensebbe*: íoO év előtti őseiknél, de egy­ben magasabb növésűek is. A mai Pál utcai fiúk alig­ha hordhatnák a hajdani elődök ruháit; kinőtték. Ar­ra is fényt derített az oko­san szerkesztett kerékasz­tal beszélgetés, hogy leá­nyaink jóval korábban ér­nek el a biológiai érettség fokára, mint azelőtt. A leg­inkább megszívlelendő ta­nulság azonban az, hogy a fiatalság gyors pszichikai, biológiai érettségével nem következik be társadalmi érettségük, a társadalom életében betöltött szerepük. Ez a bizonyos fokú ellent­mondás nem kerülheti el egyetlen olyan tényező fi­gyelmét sem. amelyik fele­lős az ifjúság neveléséért. Problémafelvető és elgon­dolkodtató műsornak is bi­zonyult az Éretlen ifjúság? — folytatását is szívesen megnéznénk. Röviden Egyik színházi közvetítés sem volt hibátlan; a kép minősége sajnos nem tette lehetővé a zavartalan mű­élvezetet. A Vietnam ege alatt című irodalmi össze­A Szolnok megyei Ga­bonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalat köz­ponti karbantartó üze­me külszolgálatos mun­kakörbe LAKATOS SZAK­MUNKÁSOKAT vesz feL Fizetés megegyezés sze­rint: Jelentkezés: Tö- rökszentmiklós. Bethlen Gábor utca 45—49, Ja­vítóműhely. állítás — az Irodalmi Szín­pad hasonló műsorából komponálva gazdag és vál­tozatos versanyaga ellenére sem alkotott szerves egé­szet; a legszebbek az ere­detiből fordított népdalok, versek voltak. Horváth Teri mondta el Móricz Zsigmond Hét krajcárját. Népies íz dolgábar. kielégített, de a novella igazi mélységét nem tudta korszerű mó­don megéreztetni. Egyenle­tes, szép est keretében em­lékezett meg a televízió Baudelaire-ről. halálának 100. évfordulója alkalmá­ból. Gassman remek játéka élménnyé avatta a haladó gondolatokkal terhes, de nem túl igényes amerikai filmet T. M. A mezőgazdasági kiállításon most is rendeznek tárgy­sorsjátékot. íme az egyik főnyeremény, az 500 kilo­grammos óriás-hízó (Foto: Nagy Zsolt) • ­Ünnepi örö— hétköznapi Mozgalmas az idei év Kisújszálláson, jóllehet az egész évre tervezett prog­ram nagyobb része már le­zajlott. A város történetével összefüggő ünnepségek kö­zül már csak a gimnázium fennállásának 250. évfor­dulója alkalmából rende­zendő ünnepség és később Arany János szobrának le­leplezése van hátra. Ez utóbbi tekinthető az ün­nepségsorozat záróakkord­jának s talán ez lesz a legrangosabb valamennyi között. Az Arany János emlékesten a Színművésze­ti Főiskola hallgatói ad­nak műsort és Keresztury Dezső tart előadást, erre szeretnék meghívni a megye irodalomszakos ta­nárait is. A gimnázium ünnepsé­gei is túlnőnek az egysze­rű megemlékezésen. Nem­csak a múltról, hanem a jelenről is szót akarnak ejteni. Iskolai szemléltető eszköz kiállítás nyílik, a Tankönyvkiadó tankönyv kiállítást rendez, bemutat­ják a politechnikai órákon készített legsikerültebb tár­gyakat és megjelentetik az iskola évkönyvét is. Bár az évfordulók lé­nyeges helyet foglalnak el az idén a város életében, a hétköznapokról sem le­het megfeledkezni, és itt már nemcsak öröm, ha­nem nehézség és bosszúság is akad. Mi okoz mostanában bosszúságot a város lakói­nak és vezetőinek? Nem akarunk rangsorolni, de mindenesetre elsők között szerepel a Kunmadarasi Építőipari Ktsz, amely 1966 elején kezdte meg a város­ban az új áruház építését. Az átadás első határideje 1967 július volt, majd elto­lódott augusztusra, szep­temberre, jelenleg október a legvégső határidő. A vá­rosban azonban érthetően megrendült a hitele az ilyen pót-határidőknek. — Most már annak is örül­nének, ha október 22-én, az Arany János emlékün­nepségek napján adhatnák át az áruházat. . Régen húzódik a szolno­ki Vasipari Vállalat kisúj­szállási gyáregységének ügye is. Itt azonban a leg­utóbbi napokban valame­lyes előrehaladás követ­kezett be. Rövidesen meg­lesz az építési engedély és ha minden jól megy, októ­berben az építkezés is el­kezdődik- Így is legalább fél éves késéssel kezdi meg a termelést a gyáregység, a jövő év januárja helyett körülbelül júniusban. — Drótkerítést, kályhacsövet, ereszcsatornát fognak gyár­tani. A gépeket Mezőtúr­ról hozzák át és az első időben harminc munkás A jászsági fsz-iagok külonvonatokkal utaznak a kiállításra Megyeszerte nagy az ér­deklődés a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár iránt. Különösen a Jászság szövetkezeti tagjai használják ki a kollektív tanulási alkalmat. Most va­sárnap például — szeptem­ber 3-án — Jászkisérről indult egy különvonat amely e község, valamint Jászapáti, Jászdózsa, Jász- árokszállás, Jászivány, Jászszen tanórás — nyolc­szál szövetkezeti tagját vitte a kiállításra. A következő jászsági külön­vonat pedig Jászboldoghá- záról indul szeptember 12- én. Ekkor a jászboldogházi, a jánoshidai és a jászberé­nyi szövetkezetek hétszáz tagja indul a kiállítás meg­tekintésére. A jászberényi járási tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztá­lya az IBUSZ-szal együtt szervezi a közös kirándulá­sokat Ismét a tejpalack óvóról A ígéret már van 70C ezer forint értékű alkatrész ömlesztve Több mint négy hónap­pal ezelőtt foglalkoztunk lapunkban a szolnoki tej­palackozó ügyével. Kérdés­ként tettük fel: lesz-e tej­palackozó? Cikkünk nyomán a ked­vező fordulat megtörtént. A megyei tanács vb hatá­rozatának alapján a patyo­lat vállalat elfogadta a Budapest és Vidéke Tej­ipari Vállalat ajánlatát: megvette hétszáztizenkét- ezer forintért a kazánt, amely gőzt ad majd a pa­lackozóhoz, s vállalta is a kazán beépítését, annak költségeit A kazánt, illetve annak egyrészét három hónappal ezelőtt leszállították Szol­nokra Ügyis mondhatnánk, ömlesztettéit. Az alkatré­szek többsége ugyanis cso­magol atlanul érkezett, s hogy a rozsda ne marja a patyolat vállalat egyéb­ként is szűk telephelyén KisúiszáMási MOZAIK felvételére számítanak. — Ezek közül körülbelül ti­zenöt nő lesz. A gyáregy­séget a szükségleteknek megfelelően tovább fog­ják bővíteni, reméljük, hogy néhány év múlva már sok helybeli lakos fog itt munkahelyet találni. B. A. próbálta menteni a neme­sebb részeket. Elvégre több mint hétszázezer forint ér­tékről van szó. De még az ömlesztett szállítás sem okozna különösebb gondot, ha minden alkatrészt el­küldték volna, és azt át is adnák a most már tulaj­donjogilag illetékes patyo­lat vállalatnak. Ez azon­ban eddig még nem történt meg. S a drága kazán ott áll darabokban, kihaszná­latlanul. Pedig már kivite­lező is lenne, aki beépí­tené. Itt tartunk hát a palac­kozó ügyében. A Budapest és Vidéke Tejipari Válla­lat személyszerint Fiala János főmérnök néhány hónappal ezelőtt rosszalló­lag nyilatkozott, amiért nem fogadták el ajánlatu­kat. Saját fegyverét va­gyunk kénytelenek most visszafordítani s megkér­dezni: az ígért határidőre készen lesz-e Szolnokon a tejpalackozó? Igaz, a budapesti tejköz­pont is tett egyet s mást Kijelölték a távvezeték nyomvonalát kivitelezőt szereztek a tejpalackozó üzemházának építéséhez. Előfordulhat azonban — legalábbis az előjelek erre engednek következtetni, —, hogy előbb készül el az üzemház, mint a kazán. Pe­dig gőz nélkül nem lesz pa­lackozás. Miért-e lassúság, e nem éppen párhuzamos intéz­kedés? Ehhez gőzünk sincs. — mi — „Vadító“ helyzet „A VADASKERTI CSÁRDA KI VAN FEST­VE...” — énekelte egy asztaltársaság, mikor belép­tem az ajtón. Tekintetem önkéntelenül is végigsiklott a falakon. Azt nem mondhatom, hogy nincs kifestve. Ki van. De hogy mikor festették?! Megmondom őszin­tén, halvány sejtelmem sincs a régészethez. De figyel­jük csak, a jókedvű csoport új nótára gyújtott. „KICSI NEKEM EZ A HÁZ...” No lám, óriási se­gítségemre vannak a dalosok, mert eddig már két komoly hiányosságra hívták fel a figyelmemet. A leg­nagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy az egyetlen helyiségből álló csárda tágas. Ráadásul a kármentő mellett és az egyik, függönnyel elkerített sarokban felhalmozott ládák és üres palackok is csökkentik a hasznos teret. A vidám borozók megint nótát váltottak. „HÁZUNK ELŐTT, KEDVES ÉDESANYÁM..." Óh ezt jól ismerem. Ügy folytatódik, hogy: van egy ma­gas eperfa. Nézzük csak, elvégre kint is elfogyaszt­hatom a három cent pálinkámat, mivel se sör, se bor nincs a csárdában. Ügy látszik az énekeseim se bo­roztak. hanem pálinkáztak. A nótának egyébként iga­za volt. Az eperfa stimmelt. De a többi aztán nem! Egy asszonyság ugyanis a csárda ajtótól néhány mé­terre dresszeket és gatyákat mosott. A jászalsószent- györgyi labdarúgó csapaté volt — mint később kide­rült. Egy katlanban pedig vígan Totyogott a paradi­csom. Ez meg a csárda melletti sportpálya gondnokáé volt, aki az épület többi helyiségét lakja. „ERDŐ MELLETT NEM JŐ LAKNI...” — hallat­szott ki a csárdából. Mintha a helyi fmsz valamelyik vezetőjét hallottam volna. Persze ő sokkal szomorúb­ban fújta volna a nótát. Hogyne, hiszen ez a remek környezetben levő Vadaskert Csárda csak nyomorog abban az egy szűk helyiségben, mert a községi ta­nács nem akarja az épület többi helyiségét átadni a földművesszövetkezetnek. Különös, mert a labdarúgó pálya mellett nemrégen elkészült új öltözőhöz és szertárhoz egy lakást is építhettek volna a gondnok részére. Ezzel megszűnt volna ez a lehetetlen „társbér­let” a jászalsószentgyörgyi Vadaskert Csárdában. — bognár —

Next

/
Thumbnails
Contents