Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-06 / 210. szám
ISffí szeptember 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A KÉPERNYŐJE ELŐTT Jaguár „Régi adósságomat rovom le, amikor sok halogatás után végre elmondom a Krajcárom Igazság című új- ságvállalat hiteles történetét” — így kezdődik az a Heltai-kisregény, — mindössze száz oldal —, amelyből ezúttal televíziós dráma született Borhy Anna munkája nyomán. Az író halálának 10. évfordulója alkalmából készült televíziós film az emléknek kijáró tisztelgésen túl igényes módon kísérelte meg egy szellemesen ironikus mű hiteles átültetését a televízió műfajába. Nem volt könnyű munka. Sikeresen megbirkózni az első személyben előadott történet hiánytalan érzelmi átmentésével, s egyben drámai rekonstrukciójával. Visz- szaadni az író rokonszenvező nosztalgiáját, melyet kalandos ifjúkora iránt táplált, ugyanakkor a városi bohémvilág bujkáló iróniáját is megszólaltatni. A történet főszereplőjéről elnevezett regény cselekménye pőrére vetkőz- tetve néhány mondatban összefogható. Tönk szélére jutott a Krajcáros Igazság; csak új szenzációkkal lehet életet lehelni belé.' A szenzációt néhánv különös betörés szolgáltatja, de mint kiderül Nagy Senki és Ré- zott kapitány csak eszközök a szenzáció szolgáltatásában. Aki a dolgokat kieszelte, az az újság gazdája, Általános bácsi, s aki pedig gyakorlatba átvitte, maga Jaguár, teljes nevén gróf Mindenyssa Zdenkó. Az átdolgozás igyekezett a történet kereteit akként bővíteni, hogy korabeli események, technikai felfedezések közbeiktatásával szélesebb társadalmi hátteret kívánt adni az eseménynek, ugyanakkor a nagyobb társadalmi összefüggésekre is ráterelni a figyelmet. Csak ezzel magyarázható az igazi nagy szenzáció, Ferenc Ferdi- nánd meggyilkolásának végszóra való felhasználása, amely jól tükrözte, hogy Általános bácsi alattomos éhsége, az uzsorásoknak kiszolgáltatott világ hova is vezethet valójában. Az átdolgozás tehát olyan társadalmi komédiának fogta fel Heltai művét, mely a tragédia-szakadék szélén játssza különös játékát. A televíziós film alkotói jól érezték meg, hogy a Krajcáros Igazság körüli bonyodalmak egyáltalán nem függetlenek azoktól a társadalmi herce-hurcáktól, amelyek végül is világégéshez vezettek. A regényben csak áttételesen, finom utalásokból következtethetünk minderre; egy-egy felhang utal rá. Dömöllcy János filmje felerősíti ezeket a felhangokat, s az utalásokat konkrét képekben realizálja. Néhány mozzanatot azonban ezek ellenére is zavarónak érezhettünk. Például a nemrepülés tudományával okvetetlenkedő figurát, aki megjelenésével inkább kerékkötője, mintsem előmozdítója volt a történetnek. A televíziós filmben tehát új motívumok bekapcsolásával bizonyos hangsúlyeltolódás következett be a társadalmi körkép javára Jaguár jelentőségének enyhe rovására. Ám ez a macskajárású, nesztelen léptű, kevés szavú, titokzatos figura Mensáros László kitűnő megformálásában így is a történetből készült film főhőse maradt. Nagyszerűen játszotta el egyáltalán nem veszélytelen komédiáját, amellyel nemcsak szerkesztőtársait mentette meg az „éhhaláltól”. hanem szerelmét, Ellát is zsugori atyjától. A különös komédia többi szereplői is mind kitettek magukért, szinte egymást múlták felül. Major Tamás „félelmetes” Általános bácsija. Garas Dezső Csontos Sieg- friedje, stb. A fordulatos történet jó ritmusú játékban és dinamikus komponált képekben szólalt meg. Éretlen ifjúság? Öregedés orvosi szemmel Formájában két azonos típusú tudományos ismeret- terjesztő műsor. Az egyiket Szilveszter András, a másikat Szanyi László szerkesztette. Mindkettő széles érdeklődésre számot tartó televíziós program. Csakhogy míg Szilveszter műsora a látvány, a kép nyelvén is kívánt szólni a nézőhöz — az öregedés problémáit olyan ósdi módon boncolgatták a meghívott tudományos munkatársak, mintha maguk is hozzá öregedtek volna választott tárgyaikhoz. Az éretlen ifjúság című adás szerencsésen kerülte el az általánosságokba vesző erkölcsi közhelyeket és inkább tudományos, de szemléletes elemzését adta a mai fiatalság problémáinak. Érdekes módon a bevezetőben megkérdezettek egy-két kivételtől eltekintve ifjúságunkról elismerően és előnvösen nyilatkoztak. A meglepetés akkor ért bennünket, mikor a tudomány igazolta, hogy nemcsak intelligensebbe*: íoO év előtti őseiknél, de egyben magasabb növésűek is. A mai Pál utcai fiúk aligha hordhatnák a hajdani elődök ruháit; kinőtték. Arra is fényt derített az okosan szerkesztett kerékasztal beszélgetés, hogy leányaink jóval korábban érnek el a biológiai érettség fokára, mint azelőtt. A leginkább megszívlelendő tanulság azonban az, hogy a fiatalság gyors pszichikai, biológiai érettségével nem következik be társadalmi érettségük, a társadalom életében betöltött szerepük. Ez a bizonyos fokú ellentmondás nem kerülheti el egyetlen olyan tényező figyelmét sem. amelyik felelős az ifjúság neveléséért. Problémafelvető és elgondolkodtató műsornak is bizonyult az Éretlen ifjúság? — folytatását is szívesen megnéznénk. Röviden Egyik színházi közvetítés sem volt hibátlan; a kép minősége sajnos nem tette lehetővé a zavartalan műélvezetet. A Vietnam ege alatt című irodalmi összeA Szolnok megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat központi karbantartó üzeme külszolgálatos munkakörbe LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT vesz feL Fizetés megegyezés szerint: Jelentkezés: Tö- rökszentmiklós. Bethlen Gábor utca 45—49, Javítóműhely. állítás — az Irodalmi Színpad hasonló műsorából komponálva gazdag és változatos versanyaga ellenére sem alkotott szerves egészet; a legszebbek az eredetiből fordított népdalok, versek voltak. Horváth Teri mondta el Móricz Zsigmond Hét krajcárját. Népies íz dolgábar. kielégített, de a novella igazi mélységét nem tudta korszerű módon megéreztetni. Egyenletes, szép est keretében emlékezett meg a televízió Baudelaire-ről. halálának 100. évfordulója alkalmából. Gassman remek játéka élménnyé avatta a haladó gondolatokkal terhes, de nem túl igényes amerikai filmet T. M. A mezőgazdasági kiállításon most is rendeznek tárgysorsjátékot. íme az egyik főnyeremény, az 500 kilogrammos óriás-hízó (Foto: Nagy Zsolt) • Ünnepi örö— hétköznapi Mozgalmas az idei év Kisújszálláson, jóllehet az egész évre tervezett program nagyobb része már lezajlott. A város történetével összefüggő ünnepségek közül már csak a gimnázium fennállásának 250. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség és később Arany János szobrának leleplezése van hátra. Ez utóbbi tekinthető az ünnepségsorozat záróakkordjának s talán ez lesz a legrangosabb valamennyi között. Az Arany János emlékesten a Színművészeti Főiskola hallgatói adnak műsort és Keresztury Dezső tart előadást, erre szeretnék meghívni a megye irodalomszakos tanárait is. A gimnázium ünnepségei is túlnőnek az egyszerű megemlékezésen. Nemcsak a múltról, hanem a jelenről is szót akarnak ejteni. Iskolai szemléltető eszköz kiállítás nyílik, a Tankönyvkiadó tankönyv kiállítást rendez, bemutatják a politechnikai órákon készített legsikerültebb tárgyakat és megjelentetik az iskola évkönyvét is. Bár az évfordulók lényeges helyet foglalnak el az idén a város életében, a hétköznapokról sem lehet megfeledkezni, és itt már nemcsak öröm, hanem nehézség és bosszúság is akad. Mi okoz mostanában bosszúságot a város lakóinak és vezetőinek? Nem akarunk rangsorolni, de mindenesetre elsők között szerepel a Kunmadarasi Építőipari Ktsz, amely 1966 elején kezdte meg a városban az új áruház építését. Az átadás első határideje 1967 július volt, majd eltolódott augusztusra, szeptemberre, jelenleg október a legvégső határidő. A városban azonban érthetően megrendült a hitele az ilyen pót-határidőknek. — Most már annak is örülnének, ha október 22-én, az Arany János emlékünnepségek napján adhatnák át az áruházat. . Régen húzódik a szolnoki Vasipari Vállalat kisújszállási gyáregységének ügye is. Itt azonban a legutóbbi napokban valamelyes előrehaladás következett be. Rövidesen meglesz az építési engedély és ha minden jól megy, októberben az építkezés is elkezdődik- Így is legalább fél éves késéssel kezdi meg a termelést a gyáregység, a jövő év januárja helyett körülbelül júniusban. — Drótkerítést, kályhacsövet, ereszcsatornát fognak gyártani. A gépeket Mezőtúrról hozzák át és az első időben harminc munkás A jászsági fsz-iagok külonvonatokkal utaznak a kiállításra Megyeszerte nagy az érdeklődés a 66. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár iránt. Különösen a Jászság szövetkezeti tagjai használják ki a kollektív tanulási alkalmat. Most vasárnap például — szeptember 3-án — Jászkisérről indult egy különvonat amely e község, valamint Jászapáti, Jászdózsa, Jász- árokszállás, Jászivány, Jászszen tanórás — nyolcszál szövetkezeti tagját vitte a kiállításra. A következő jászsági különvonat pedig Jászboldoghá- záról indul szeptember 12- én. Ekkor a jászboldogházi, a jánoshidai és a jászberényi szövetkezetek hétszáz tagja indul a kiállítás megtekintésére. A jászberényi járási tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya az IBUSZ-szal együtt szervezi a közös kirándulásokat Ismét a tejpalack óvóról A ígéret már van 70C ezer forint értékű alkatrész ömlesztve Több mint négy hónappal ezelőtt foglalkoztunk lapunkban a szolnoki tejpalackozó ügyével. Kérdésként tettük fel: lesz-e tejpalackozó? Cikkünk nyomán a kedvező fordulat megtörtént. A megyei tanács vb határozatának alapján a patyolat vállalat elfogadta a Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat ajánlatát: megvette hétszáztizenkét- ezer forintért a kazánt, amely gőzt ad majd a palackozóhoz, s vállalta is a kazán beépítését, annak költségeit A kazánt, illetve annak egyrészét három hónappal ezelőtt leszállították Szolnokra Ügyis mondhatnánk, ömlesztettéit. Az alkatrészek többsége ugyanis csomagol atlanul érkezett, s hogy a rozsda ne marja a patyolat vállalat egyébként is szűk telephelyén KisúiszáMási MOZAIK felvételére számítanak. — Ezek közül körülbelül tizenöt nő lesz. A gyáregységet a szükségleteknek megfelelően tovább fogják bővíteni, reméljük, hogy néhány év múlva már sok helybeli lakos fog itt munkahelyet találni. B. A. próbálta menteni a nemesebb részeket. Elvégre több mint hétszázezer forint értékről van szó. De még az ömlesztett szállítás sem okozna különösebb gondot, ha minden alkatrészt elküldték volna, és azt át is adnák a most már tulajdonjogilag illetékes patyolat vállalatnak. Ez azonban eddig még nem történt meg. S a drága kazán ott áll darabokban, kihasználatlanul. Pedig már kivitelező is lenne, aki beépítené. Itt tartunk hát a palackozó ügyében. A Budapest és Vidéke Tejipari Vállalat személyszerint Fiala János főmérnök néhány hónappal ezelőtt rosszallólag nyilatkozott, amiért nem fogadták el ajánlatukat. Saját fegyverét vagyunk kénytelenek most visszafordítani s megkérdezni: az ígért határidőre készen lesz-e Szolnokon a tejpalackozó? Igaz, a budapesti tejközpont is tett egyet s mást Kijelölték a távvezeték nyomvonalát kivitelezőt szereztek a tejpalackozó üzemházának építéséhez. Előfordulhat azonban — legalábbis az előjelek erre engednek következtetni, —, hogy előbb készül el az üzemház, mint a kazán. Pedig gőz nélkül nem lesz palackozás. Miért-e lassúság, e nem éppen párhuzamos intézkedés? Ehhez gőzünk sincs. — mi — „Vadító“ helyzet „A VADASKERTI CSÁRDA KI VAN FESTVE...” — énekelte egy asztaltársaság, mikor beléptem az ajtón. Tekintetem önkéntelenül is végigsiklott a falakon. Azt nem mondhatom, hogy nincs kifestve. Ki van. De hogy mikor festették?! Megmondom őszintén, halvány sejtelmem sincs a régészethez. De figyeljük csak, a jókedvű csoport új nótára gyújtott. „KICSI NEKEM EZ A HÁZ...” No lám, óriási segítségemre vannak a dalosok, mert eddig már két komoly hiányosságra hívták fel a figyelmemet. A legnagyobb jóindulattal sem lehet azt mondani, hogy az egyetlen helyiségből álló csárda tágas. Ráadásul a kármentő mellett és az egyik, függönnyel elkerített sarokban felhalmozott ládák és üres palackok is csökkentik a hasznos teret. A vidám borozók megint nótát váltottak. „HÁZUNK ELŐTT, KEDVES ÉDESANYÁM..." Óh ezt jól ismerem. Ügy folytatódik, hogy: van egy magas eperfa. Nézzük csak, elvégre kint is elfogyaszthatom a három cent pálinkámat, mivel se sör, se bor nincs a csárdában. Ügy látszik az énekeseim se boroztak. hanem pálinkáztak. A nótának egyébként igaza volt. Az eperfa stimmelt. De a többi aztán nem! Egy asszonyság ugyanis a csárda ajtótól néhány méterre dresszeket és gatyákat mosott. A jászalsószent- györgyi labdarúgó csapaté volt — mint később kiderült. Egy katlanban pedig vígan Totyogott a paradicsom. Ez meg a csárda melletti sportpálya gondnokáé volt, aki az épület többi helyiségét lakja. „ERDŐ MELLETT NEM JŐ LAKNI...” — hallatszott ki a csárdából. Mintha a helyi fmsz valamelyik vezetőjét hallottam volna. Persze ő sokkal szomorúbban fújta volna a nótát. Hogyne, hiszen ez a remek környezetben levő Vadaskert Csárda csak nyomorog abban az egy szűk helyiségben, mert a községi tanács nem akarja az épület többi helyiségét átadni a földművesszövetkezetnek. Különös, mert a labdarúgó pálya mellett nemrégen elkészült új öltözőhöz és szertárhoz egy lakást is építhettek volna a gondnok részére. Ezzel megszűnt volna ez a lehetetlen „társbérlet” a jászalsószentgyörgyi Vadaskert Csárdában. — bognár —
