Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-03 / 208. szám
REOUIOK HEGYEI NÉPLAP r É* Ön kivel kéaxítene interjút T Jó tankönyv a fejlett matematika oktatás alapja Beszélgetés dr. Rédei Lászlóval A mezőtúri születésű, Jó- cseí Attüa-dí jas író, Kamién István, srozatunk következő interjúalanyának, dr. Rédei László kétszeres Kossuth-díjas akadémikust, a szegedi tudományegyetem matematikai tanszékének vezetőjét nevezte meg. — Hadd legyek egy kicsit lokálpatrióta. Bár személyesen nem ismerem, én Rédei professzorral szeretnék interjút készíteni — mondta Kamjén István a vele folytatott beszélgetés végén. — Milyen kapcsolatban volt a professzor úr Mezőtúrral? — tettem fel Rédei Lászlónak első kérdésemet, amikor szegedi lakásán felkerestem. Szegedre érkezésem után ugyanis a Bólyal Intézetben, amelyet dr. Rédei László vezet, egy üzenet várt: a professzor úr arra kér, hogy lakásán keressem feL Kérdésemre válaszolva Rédei professzor elmondotta, hogy kilenc évig tanított Mezőtúron. — Az említett írót sajnos nem ismertem, 6 valószínűleg már jóval Mezőtúrra kerülésem előtt eljött onnan. Meg kell mondjam, a kilenc esztendő alatt nagyon szívemhez nőtt a város, bár az első benyomásaim meglehetősen kedvezőtlenek voltak. Az egyetem elvégzése után Miskolcra kerültem helyettes tanárnak. Nagyon megszerettem a várost, olyannyira, hogy amikor 1929-ben, évközben megkaptam Mezőtúrra a kinevezésemet, sajnáltam, hogy meg kell válnom tőle. Bevallom, am-kor kocsin a Széchenyi úton végig kihajtottam az állomásra, még egy könnycsepp is kiesett a szememből. Február 8-án, vagy 9-én éjszaka érkeztem Mezőtúrra. Nem ismertem, de tudtam, róla, hogy tipikus alföldi város. Miskolcon volt egy mezőtúri kollegám és az sokat mesélt szülővárosáról. Megérkezésem után az állomás közelében lévő kis szállodában szálltam meg. Hideg volt, « szobám fűtet- len. Egyszóval az első éjszaka nagyon kellemetlenin telt el. De hamarosan megbarátkoztam a fiúgimnázium tanári karával, ahol tanítottam, mindenki nagyon kedvesen fogadott ét nemsokára elfeledtem e kedvezőtlen élső élményeket. Meg kell mondjam, a mezőtúriak akkoriban nagyon büszkék voltak erre a gimnáziumra. Elhalmozták adományaikkal és év végén snnt/i volt a jutalom, hogy nekünk mindig gondot okozott a jutalmazandó tanulók kiválasztása. E jutalmak között mindig akadt aranypénz is, tíz vagy húsz koronás. Ez a pénz akkoriban már régen nem volt forgalomban, de úgy látszik. a tehetősebb mezőtúri polgárok szalmazsákiában minden évben akadt néhány. — Folytatott-e tudományos munkát mezőtúri ta- nároskodása idején a professzor úr? — Természetesen, hiszen Mezőtúrról való eljövetelem után két évvél, 1940-ben kaptam meg kinevezésemet a szegedi katedrára. Akkoriban már több mint negyven tudományos dolgozatom jelent meg. Nagyon örültem annak, hogy mezőtúri éveim alatt sok szabadidőm volt. Hiszen naponta három órát tanítottam, de bevallom, hogy az utolsó órám után még így is sokszor futva mentem haza, hogy minél előbb az íróasztalomhoz ülhessek. — Ha jól tudom, prof es z- szor úr fő műve a magyarul 1954-ben megjelent Algebra. m Terjedelemre nmlÓbam ez. De ennek a könyvnek csupán egyharmada, ami egészében véve egyéni kutatásaim eredménye, ami tőlem való. Van olyan munkám is azonban, ami teljes egészében alapmunkának számít. — Mostanában elég gyakran hangoztatott probléma, hogy elsősorban középiskolai matematika oktatásunk nem megfelelő. Régebben egy érettségiző diáknak tudnia kellett integrálni éa tananyag volt a differenciál számítás. Most mindezt az egyetemen kell elsajátítaniuk. A professzor úr tudomásunk szerint behatóbban foglalkozott ezzel a problémával. Szeretném kikérni véleményét, hogyan lehet előbbre lépni matematika oktatásunk fejlesztésében? — A középiskolai matematika oktatás véleményem szerint mindig alacsony színvonalú volt, de az utóbbi években valóban egy kis visszaesés mutatkozott ebben. Régebben sem volt jó a tananyag, de legalább egy bizonyos rendszer volt. Ma azonban ez a rendszer a különböző modem törek- ' vések következtében megbomlott. Emlékszem, középiskolában engem nyolc évig egy tanár tanított matematikára. Es Így szépen hangzik, sokszor dicsekedni szoktak ilyesmivel, de most utólag visszagondolva, úgy vélem, hogy nem sokkal többet jelentett, mintha egy őrmester tanította volna a matematikát. A középiskolai matematikai oktatás sajnos csak a kivételes képességű tanulókat nem tudja elrontani. A Művelődésügyi Minisztériumban most megvan az a komoly törekvés, hogy valamilyen formában javítson oktatási rendszerünkön. A fő cél, a hivatalos álláspont szerint, hogy a felsőoktatási intézményekben keU megjavítani ■ tanárképzést Elsősorban jó tanárokra van szükség, akik jól oktatják középiskolában a matematikát. Ez azonban nagyon hosszú folyamat Az egyetemeken a hallgatók tudományos képzése mellett didaktikus képzésükre alig marad idő. A gyökeres megoldás véleményem szerint igényes, tudományos jellegű középiskolai matematikai tankönyv lenne. — Mit ért a professzor úr tudományos igényű középiskolai tankönyv alatt? — Természetesen ez nagyon ijesztően hat De tudományosság alatt én a ti- zennégy-tizennyolc éves gyerekek értelmi képességének, amelyet különben nagyon nagyra tartok, érdeklődési körének megfelelő nehézségi fokú, de rendszerezett tankönyvet értek. Jelenlegi matematika oktatásunk olyan tolvajnyelvet használ, amelyet a tudomány nem ismer. Például középiskolában azt tanulják, hogy a logaritmusnak van karakterisztikája és mantisszája. Ez a tudományban ismeretlen fogalom. Ugyanilyen ismeretlen az iskolákban használt vegyesszám fogalma is. — A professzor úr vezetése alatt álló intézetben foglalkoznak-e esetleg ilyen igényű tankönyv megírásának gondolatával. — Egy ilyen tankönyv megírása nagyon felelősségteljes munka. És ehhez képest a középiskolai tankönyvek írói nem kapnak elég megbecsülést sem. Sajnos tudományos körökben is egy kicsit lenézett foglalkozás a tankönyvirás. Véleményem szerint azonban jó tankönyvet csak a legjobb tudós és a legjobb didaktikus közös munkájával lehet felmerült ennek lehetőség«. Két olyan munkatársat találton, akik alkalmasak erre a munkára és elvileg vállalták is. Sajnos azonban a gyakorlati megvalósításában akadályok merültek feL Ha nem lennék ilyen idős, magam is szívesen vállalkoznék ilyen munkára. Erre példaképpen hadd említsem meg, hogy egyik munkám, a geometria rendszerezése, hasonlóan „hálátlan” de hézagpótló jelentő- térrú könyv. En tehát nem félnék olyan munkától sem, amellyel az érte járó elismerés nincs arányban. — A közeljövőben mágia várhatjuk-e • hézagpótló középiskolai matematika tankönyv megszületését? — Én reménykedem benne. Ügy néz ki, hogy a 'legközelebbi jövőben Pestre kerülök a tudományos akadémia matematikai kutató- intézetébe. Remélem, hogy munkatársaim között ott majd talá'ok olyan embert, vagy embereket, akik megfelelőek és vállalják is ezt a munkát A beszélgetés közben szükségét éreztem, hogy mentegetőzzem. Laikus vagyok a matematikában, lehet, hogy egy tudós számára nagyon szakszerűtlenül hangzanak a kérdéseim. — Még ex a szerencse. Képzelje el, mi lenne, ha az újságírók mind matematikusok lennének. Akkor kénytelenek lennénk, mi matematikusok újságot írat — mondta mosolyogva. Beszélgetésünk során nemcsak én kérdeztem, hanem 5 Is. A szívéhez nőtt város, Mezőtúr jelene érdekelte. Hiszen voltaképpen az itt eltöltött tanári évek nagyon sokat jelentettek tudományos pályájának indulásában is. Rideg Gábor Már öt éra előtt néhány perccel megtöltötte a közönség a Képcsarnok Vállalat szolnoki Aba-Novák termét, pénteken délután. Pallér József szolnoki festőművész kamarakiállítását ekkor nyitotta meg Horváth Ferenc. a megyei tanács vb művelődésügyi osztályának művészeti főelőadója. A megnyitóról csak annyit hogy régen hallottunk kiállítás előtt ilyen tartalmas, elemzőén elmélyedt bevezetőt A kis helyiségben a művész tizennyolc olajképét állították ki. ízléses elrendezésben. Zömével a legutolsó időszak terméséből, de láthatunk a kiállításán (elsősorban figurális kompozíciókat portrékat) a művész néhány korábbi alkotásából is. Mint ahogy Horváth Ferenc megnyitójában elmondotta, Palicz József művészete az alkotó fiatal kora ellenére máris jól korszakolható. 1959-ben telepedett le a szolnoki művésztelepein és művészi munkásságáról első nagyobb lélegzetű számadását 1960-ban rendezték a Verseghy Könyvtár termeiben. Ez időszakban készült művei szellemükben bizonyos kettősségről tanúskodtak. A régi ikonokra emlékeztető, óarany hátterű, harmóniára törő komFILM /WAAAAAAAA^VWW A MAGYAR ÉS AZ OROSZ PROLETÁRTOR- RADALGM ÖSSZEKÖTŐJE Vlagyimir Vreazae Idős holasvilr, kinek sorsa összeforrt • magyar forradalmi mongolom történetére!, a hőse a „Két forradalom összekötője” című szovjet dokumentumfilmnek (rendezője Vlagyimir Oszrcd- ajrta). Az első világháború idején Uraszcxv, a bolsevik párt tagja, fogságba esett Ausztria-Magyarországon bekapcsolódott a magyar kommunisták forradalmi harcába. 1918-ban Kun Béla megbízásából, nagy kockázatot vállalva, átkelt a határon, és „szóoell levelet’’ vitt Leninnek. Rövidesen azonban Lenintől kapóit feladattal Iámét Magyaror- ■tágra kellett Indulnia. A film kerete Uraszov visszaemlékezése, aki nemrég látogatta meg Magyar- ország azon helyeit, ahol 1919-ben tartózkodott Utazását fHmwmlag örökítette meg. Ritka lelet Régen kihalt gigantikus emlősállat a tengert tehén koponyáját találták meg a Behilng szigeten. Eltekintve attól, hogy a huTlámver- te partsávban ásták ki. meglehetősen Jől ellenállt az Idő múlásának. A ritka lelet a kamcsaJEkai múzeum készletét egészíti ki. A tengeri tehén a Koman- dőri-szigetek és Kamcsatka sekélyvizű öbleiben fit mintegy kétszázezer érvel ezelőtt Hatalmas fókához hasonlítható, és kizárólagosan vízinövényekkel táp- lálkorott X hatalmas vízi- emlős egyetlen teljes példányát Habarovszkban őrzik. pozíciók mellett e korszakban megtalálhattuk a zaklatott szenvedélyes. már majdhogynem apokaliptikus témák feldolgozását is. Ez a felfogás abból a mindmáig érvényes művészi hitvallásból fakadt- hogy az életben, ami szép, azt szépen, ami csúnya, azt csúnyán kell ábrázolni. (Ez utóbbiban természetesen az esztétikának megfelelő fogalomjelentést értlük.) Palicz József legutóbbi néhány éves munkásságában nyilvánvalóvá vált az a törekvés, hogy művészetét új színekkel gazdagítsa, képei színdúsab- bak lettek, megszabadultak a korábbi bizáncias kötöttségektől. Művészetének ez a törekvése érvényesül most ebben a kiállításban is. A tárlat rendezői a kamarakiállítás jellegének megfelelő műveket válogattak ki Palicz József alkotásaiból. zömével tálképeket. Ezeken a képeken a színek és a fények vibrálása. derűs látásmódról tanúskodik. A kiállítás egyik legszebb műve a tihanyi parasztszoba belső, színkezelésével az alföldi festészet színlátásának legjobb hagyományaihoz kapcsolódik. A megnyitón tapasztalt nagy érdeklődésből arra következtetünk, hogy szeptember 15-tg, a kiállítás határidejéig sokan ellátogatnak maid az Aba-Novák terembe r. a Palicz József kantarakiáUitása Bemutatjuk a Szigligeti Színház új tagjait BARANYAI IBOLYA« Az Állami Déryné Színháztól szerződött Szolnokra. Színészi pályáját is énnél a színháznál kezdte. — Érettségi után meghallgatásra jelentkeztem j színháznál és utána ezt mondták, várjak türelemmel. majd behívnak- Eltelt eav hónap és bevallom őszintén, elfogyott « türelmem, nagyon szerettem volna színházhoz kerülni, s ezért egy kicsit talál erőszakosan elkezdtem a telefonokat. Hívtam a főrendezőt, az igazgatót ét lehet hogy hamarosan meg- únták z telefonhívásokat, mert rövidesen rá behívtak. Először néhányszavas szerepeket kaptam, aztán eav kisebb tzubrett szerepet majd eljátszottam életem első prózai szerepét, amelyet már több rendező látott és talán ennek köszönhetem, hogy ezután nagyobb feladatokat osztottak rám. Négy évet töltöttem « Déryné Színháznál, s a végén már főszerepeket is játszottam. A televízió *» közvetítette a színház előadásában Illyés Gyula Bolhabál című egvfelvonaso- sát, amelybe* Joláhka szerepét alakítottam és én játszottam a Leszállás Párizsban című darab egyik női főszerepét is — mondja „előéletéről” beszélgetésünkkor a színház új fiatal művésznője — Tudja-« mér, hogy Szolnokon milyen feladatok várják? — Számomra hamar elkezdődött az új évad, mégpedig egy beugrással, A Viktória című nagyoperettben vettem át eav kis szerepet és ezt már tájon ját- szuk is. Különben számomra nem szokatlanok a tájelőadások hiszen a Déryné Színháznál szinte számlálatlanul játszottam es ország különböző részében. Következő feladatom a Vőlegény szoknyában című zenés vígjátékban lesz. Azt azonban még konkrétan nem tudom, hogy milyen szerepben. CZIBULÁS PÉTER: — 1961-ben az egri színháznál léptem először színpadra — kezdi a bemutatkozást Czibulás Péter, aki a Vígszínházát cserélte fel a Szigligeti Színházzal. — Egri szinészéletem azonban nem sokáig tartott. mert behívtak katonának. Tízhónapi katonáskodásomat többek között Szolnok megyében, Mezőtúr környékén töltöttem la. meglehetősen rendhagyó módon, hiszen tagja voltam az alaktUat irodalmi színpadának és minden nagyobb kulturális megmozdulásban részt vettem. El keli még mondani magamról, hogy közéviskolás koromban Pesten a Sztaniszlavszkij stúdió hallgatója voltam. Vajda Laci barátommal együtt Akkor bizony nem gondoltunk arra. hogy itt Szolnokon újra találkozunk. Amikor leszereltem, Várkonyi Zoltán vett szárnyai alá. Un kerültem a Vígszínházba, Ott a feladatokra nem panaszkodhattam. Nagyon szép epizódszerepeket játszottam, de úgy gondoltam. hogy a további fejlődésem érdekében hasznosabb. ha vidéki színházhoz szerződöm El keU azt is mondanom, hogy Szolnokon a társulat tagjai nagyon kedvesen fogadtak bennünket újonnan idő- szerződötteket és a magam részéről remélem, hogy a további szakmai fejlődésemhez bőven találok itt lehetőséget is. — E lehetőségek vagyis ■ser epek közül ismer-« mér néhányat? — Az évad egyik első bemutatójában Alfonzo Paso ön is lehet gyilkos című krimijében már színpadon is bemutatkoztam a Szolnok megyei közönségnek is nagyon örülök, számomra nagyon izgalmas feladat lesz az Optimista tragédia című darab egyik epizód fl- guTétésmsk a megformálása. VAJDA LASZLÖ: Vajda László társaival ellen tétben még nem számolhat be más színházaknál szerzett élményekről. hiszen ő a főiskoláról szerződött a Szigligeti Színházhoz. — Már gyermekkoromban színész szerettem volna lenni és megvan minden reményem arra. hogy második gyermekkoromban talán az is leszek — mondja nevetve. — A főiskolán milyen darabokban játszott? — Az egyik vizsgaelőadásom Brecht Szecsuán* jóembere volt. amelyben a borbély figuráját alakítottam, játszottam Mrozek egyfelvonásosában. a Rendőrségben és az egyik legkedvesebb szerepem az Oedipus király volt, amelyből részleteket adtunk elő a főiskolán. Ezt a szerepet úgy negyven éves koromban szeretném színházban is eljátszani. — Tehát azon ritka szerencsés színészek közé tartozik. akik már főiskolán korukban eljátszhattak egy nagy szerepálmukat. — Mi még azt hiszem, nem beszélhetünk teljes joggal szerepálomról. hiszen számunkra még minden szerep úgy hiszem egyformán izgalmas, szén feladatot kell. hogy jelentsen. — Szól közbe Baranyai Ibolya, hiszen a bemutatkozásnak szánt beszélgetésünkkor négyesben üljük körül a Tisza Szálló halijának asztalát. A három fiatal színésztől azzal búcsúzom, hogy a közeljövőben már a szo’no- ki közönség Is megismerkedhessen velük a «■-ínr>a- doR. «.
