Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)
1967-09-29 / 230. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek l SZOLNOK MEGY5I 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJAISÍXSXM&tik / XVIII, évfolyam, 230. szám. Arai SO fillér 1967. szeptember 20., péntek, A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, a földtulajdon és a iöldhaszná’at továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok az országgyűlés tegnapi ülésének napirendjén Csütörtökön reggel 9 órakor ismét megteltek a parlament fényárban úszó üléstermének padsorai. Részt vett az ülésen Lo sonczi Pál, & Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajosi, Kállai Gyula és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjak A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Kállai Gyula elnök megnyitója után tovább folytatták, illetve lezárták a vitát a Munka Törvénykönyvjavaslat felett. (Az erről szóló tudósításunkat a 3. oldalon közöljük.) A második napirend előterjesztésére csütörtökön a délelőtti szünet után került sor. Vass Istvánná elnök javaslatára a képviselők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. — A következő évek feladatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mező- gazdasági termelőszövetkezeteknek. Ezért nagyon fontos, hogy valamennyi zökkenőmentesen, jól illeszkedjék bele a gazdaságirányításunk tervezett reformjával kialakuló új gazdasár gi környezetbe. E beilleszkedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megteremteni az a két fontos törvényjavaslat, amelyet a Minisztertanács felhatalmazása alapján a Tisztelt Ország- gyűlés elé terjesztek. — A mezőgazdasági termelőszövetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvénytervezetek szocialista társadalmunk széles rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pedig gazdasági előrehaladásunk szempontjából megkülönböztetett figyelmet érdemelnek. — Az előterjesztett javaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. — A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának, a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusának, a Szövetkezetek Országos Tanácsának, az országgyűlés illetékes bizottságainak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból születtek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. — A beterjesztett javaslatok törvényerőre emelésével szocialista mezőgazdaságunk, termelőszövetkezeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a fordulóponton értékmérő a munka lett. — Fokozódott a közösségért, az egymásért érzett felelősség. E tényezők hatására kialakulóban van az egységes termelőszövetkezeti paraszti osztály. A szociális, kulturális ellátottság javítása — a társadalombiztosítás kiterjesztése az egész szövetkezeti tagságra —, a nyugdíjproblémák rendezése és más intézkedések — révén parasztságunk szociális helyzete ismét számottevően közelebb került a munkásosztályéhoz. — A szövetkezeti gazdálkodás feltételeit, a tagság élet- és munkakörülményeit javító intézkedések tovább szilárdították a munkás- osztály és a parasztság szövetségét. — A párt és a kormány helyes és következetes poll-' tikája, a parasztság hozzáértő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növekedése lehetővé tette a lakosság élelmiszerfogyaáztá- sának, „ mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését. Biztonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása, — ugyanakkor a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti munkát, ami természetesen nagymértékben hozzájárul a mezőgazdaságban a munka termelékenységének növekedéséhez. Valamennyien méltán lehetünk büszkék azokra a nem is kis kezdeti eredményekre. Az igények azonban tovább növekednek. Mezőgazdaságunk képes is arra, hogy az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődése révén kielégítse ezeket az igényeket. — Ezek a megfontolások és felismerések vezették a pártot és a kormányt az Utóbbi évek több fontos, a mezőgazdasági termelés és a szociálisa nagyüzemek fejlesztését, erősítését szolgáló intézkedés kezdeményezésében és megvalósításában. valamennyi a gazdaságirányítás reformjának szellemében született. Céljuk az, hogy a szövetkezetekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gazdálkodás elemeit, illetve feltételeit. A gyorsabb ütemű haladás feltételei visszapillantsak a szövetkezeti mozgalom fejlődésére. — A termelőszövetkezeteink működésének, gazdálkodásának újabb szabályozása természetes következménye annak a folyamatnak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövetkezeti gazdálkodás általánossá válásához, megszilárdulásához, a mezőgazdaságban a szocializmus alapjainak lerakásához vezetett. nagyüzemi gazdálkodás rövid idő alatt alapvetően megváltoztat tn a parasztság élet- és munkakörülményeit. ,A szövetkezetek tagjai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megismerték a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. — A szocialista nagyüzemeinkben tízezrével nőttek fel olyan tehetséges vezetők, akik felelősségérzettel kiválóan helytálltak a közös gazdaságok legkülönbözőbb parancsnoki posztjain. Eltűntek az egyéni gazdálkodás idején meglévő alapvető vagyoni különbségek. A legfontosabb — A termelőszövetkezetek működését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú törvényerejű rendelet volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azonban, épp a fejlődés következtében a nagyüzemek gazdálkodási viszonyai nem egy vonatkozásban ellentmondásba kerültek a fennálló törvényes szabályozással. Ez, s nem kevésbé az a követelmény, hogy a gazdaságirányítás új rendjének élvéivé] összhangban megteremtsük a termelőszövetkezetek önálló vállalati gazdálkodásának feltételeit, új és átfogó jogi rendezést követel. — A termelőszövetkezetek szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkodnak. Pénzügyi és gaz-, dasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mértékben legyen módjuk és lehetőségük arra, hogy saját pénzeszközeikből biztosítsák a továbbfejlődésükhöz szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket. Ez pedig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabályozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, fel- használását, valamint a szövetkezeti alap képzését. Ennek megfelelően a jövőben szövetkezeteink termelési költségként számolhatják el az elhasznált forgóeszközök értékét, az amortizációt, a munkadíjat és a földjéradékot. A szabályozás módot nyújt arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a l>őví1ett újratermelés pénzalapjait, nagyobb mértékben tölthessék fel saját forrásból forgóeszközeiket, — indokolt mértékben fizethess°nek tagjaiknak részesedést, s ezen belül garantálhassák a munkadíjakat — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erősödjék a termelőszövetkezeti tulajdon. A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztésére vonatkozó törvényjavaslat is elsődlegesen ezt célt szolgálja. Lehetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differenciálással és térítés ellenében — megszerezhessék a használatukban levő földek tulajdonjogát. lémák rendezésére is. A felszabadulás után a földreformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével folytatódott nagymértékű tulajdonosváltozások bonyolult labirintusában kívánunk rendet teremteni. A törvényes szabályozás alapelvének egyrészt azt tekintjük, hogy a nagyüzemileg művelhető zártkerti területek átcsoportosításával növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi tulajdonjog tiszteletben tartásával — megakadályozzuk a spekulációt és biztosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését — A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslat benyújtásakor szeretném hangsúlyozni, hogy kormányunk elsőrendű feladatának tekinti egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védelmét s termőképességének fokozását — A mezőgazdasági termelésünk növelése szempontjából nagyon számottevő tartalékok rejlenek a termelőszövetkezetek tevékenységi körének kibővítésében. A törvényjavaslat — összhangban a nemrég megjelent erre vonatkozó kormányrendelettel — a tevékenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások kihasználását, a népgazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielégítését. a gazdálkodás jövedelmezőségét. Szeretném hangsúlyozni: a tevékenységi kör bővítésével senki sem gondolhat arra, hogy az állami nagyipar feladatait a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek veszik át. Termelőszövetkezeteink alapvető feladata a mezőgazdasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának javítása. Erről az üzemi tevékenység körének bővítése sem vonhatja el a figyelmüket. — Az állam és a szövetkezetek viszonyának újbóli szabályozásánál — a gazdaságirányítás reformjának megfelelően — a törvény- javaslat abból indul ki: olyan állami irányítási rendszer szükséges, amelynek fő jellemzője az üzemi önállóság fokozása. A tervszerű. központi állami irányításnak közgazdasági befolyásoló eszközök — dotáció, adó, hitelrendszer — révén kell érvényesülnie. Az említett eszközöknek úgy kell hatniuk, hogy a népgazdasági igények kielégítése mellett a szövetkezetek többségében mód nyíljék a termelési költségek fedezésére, a folyamatos, garantált és megfelelő mértékű munka díjazására, a tagok rendszeres foglalkoztatására. illetve a minél nagyobb mértékű bővített újratermelésre. — Gazdálkodási önállóság változtatásokat igényel a közös gazdaságok vezetésében is. E tekintetben fontos feltétel, hogv a tagol: mint tulajdonosok magukénak tekintsék szövetkezetüket és ilyen alapon vegyék ki részüket a közös munkából. A jogok és kötelességek elválaszthatatlanok A földtulajdon és földhasználat egysége — A törvényjavaslat lényege ebből a szempontból n nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységének fokozatos megteremtése, s megfelelő intézkedéseket tartalmaz a zárt kertekkel kapcsolatos prob— A szövetkezeti vezetési rendszer fejlesztésének egyértelműnek kell lennie a színvonal javításával, a vezetés demokratizálásának ezzel együtt járó szélesítésétől viszont azt várjuk, hogy a tagság az eddiginél aktívabban éljen jogaival, erőteljesebben bontakozzék ki a szövetkezeti demokrácia, s ugyanakkor az operatív vezetés érdekei is jobban érvényesüljenek az eddiginél. A termelőszövetkezeti gazdálkodás fejlődése nagymértékben függ attól, hogy a tagság alapvető jogai biztosítva legyenek. A törvényjavaslat éppen ezért sok olyan rendelkezést tartalmaz, amely közelebb hozza egymáshoz társadalmunk két alapvető osztálya. a munkásság és a parasztság élet- és munka-' körülményeit. Ugyanakkor világosabb, az eddiginél határozottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak Jogai, hanem kötelezettségei is vannak, A jogokra csak azok a tagok tarthatnak igényt, akik teljesítik kötelezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem a szövetkezeti életűén való részvételre, a közös vagyon védelmére, sőt a szövetkezeti tevékenységért érzett felelősségre is. — A törvényjavaslat külön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a törekvése fejeződik ki ebben, mely szerint a háztáji gazdaság fenntartása, támogatása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaságpolitikai elhatározás. Kimondja a törvény- javaslat, hogy a közös és a háztáji gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogosultak, ha meghatározott részt vállalnak a közös munkából. Ül vonásként szeretném kiemelni — és ez főleg a fFolytatás d 2, oldalon) Kialakulóban az egységes paraszti osztály — Pártunk „ marxizmus —leninizmus szilárd alapjaira támaszkodva dolgozta ki a mezőgazdaság szocialista átszervezésének irányelveit, s ezek érvényesítésének töretlenségét a szervező munka egész időszaka alatt biztosította. Az átszervezést, illetve a későbbiekben a fiatal szövetkezeti gazdaságok megszilárdítását szocialista társadalmunk minden rétege aktívan támogatta. Mezőgazdaságunk eredményesen oldotta meg az úgynevezett kettős feladatot: a mező- gazdasági termelés a szocialista átszerveizés időszakában 1« növekedett- — A
