Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l SZOLNOK MEGY5I 1A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A HEGYEI TANÁCS LAPJAISÍXSXM&tik / XVIII, évfolyam, 230. szám. Arai SO fillér 1967. szeptember 20., péntek, A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekről, a földtulajdon és a iöldhaszná’at továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatok az országgyűlés tegnapi ülésének napirendjén Csütörtökön reggel 9 óra­kor ismét megteltek a par­lament fényárban úszó üléstermének padsorai. Részt vett az ülésen Lo sonczi Pál, & Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának el­nöke, Fock Jenő, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla. Fehér Lajosi, Kállai Gyula és Szirmai István, a Politikai Bizottság tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttag­jai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tag­jak A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője. Kállai Gyula elnök meg­nyitója után tovább folytat­ták, illetve lezárták a vi­tát a Munka Törvénykönyv­javaslat felett. (Az erről szóló tudósításunkat a 3. oldalon közöljük.) A második napirend elő­terjesztésére csütörtökön a délelőtti szünet után ke­rült sor. Vass Istvánná el­nök javaslatára a képvise­lők úgy határoztak, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szóló törvényjavaslatokat együttesen tárgyalják. Ezt követően dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter emelkedett szólásra. — A következő évek fel­adatainak megoldásában nagy szerepük lesz a mező- gazdasági termelőszövetke­zeteknek. Ezért nagyon fon­tos, hogy valamennyi zök­kenőmentesen, jól illesz­kedjék bele a gazdaságirá­nyításunk tervezett reform­jával kialakuló új gazdasár gi környezetbe. E beillesz­kedés legfőbb törvényes alapjait kívánja megterem­teni az a két fontos tör­vényjavaslat, amelyet a Mi­nisztertanács felhatalmazása alapján a Tisztelt Ország- gyűlés elé terjesztek. — A mezőgazdasági termelőszö­vetkezetekről, valamint a földtulajdon és földhaszná­lat továbbfejlesztéséről szó­ló törvénytervezetek szo­cialista társadalmunk szé­les rétegeit érintik, s ezért mind társadalmi, mind pe­dig gazdasági előrehaladá­sunk szempontjából meg­különböztetett figyelmet ér­demelnek. — Az előterjesztett ja­vaslatok hosszú előkészítő munka eredményei. — A Magyar Szocialista Mun­káspárt IX. kongresszusá­nak, a termelőszövetkeze­tek I. országos kongresszu­sának, a Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának, az or­szággyűlés illetékes bizott­ságainak állásfoglalásaiból, széles körű nyilvános vita gazdag tapasztalataiból szü­lettek. Méltán állíthatom, hogy tízezrek véleményét testesítik meg. — A beterjesztett javas­latok törvényerőre emelé­sével szocialista mezőgaz­daságunk, termelőszövetke­zeti mozgalmunk újabb fejlődési szakasza kezdődik meg. Engedjék meg ezért, hogy ezen a fordulóponton értékmérő a munka lett. — Fokozódott a közösségért, az egymásért érzett felelős­ség. E tényezők hatására kialakulóban van az egysé­ges termelőszövetkezeti pa­raszti osztály. A szociális, kulturális ellátottság javí­tása — a társadalombizto­sítás kiterjesztése az egész szövetkezeti tagságra —, a nyugdíjproblémák rendezé­se és más intézkedések — révén parasztságunk szo­ciális helyzete ismét szá­mottevően közelebb került a munkásosztályéhoz. — A szövetkezeti gazdálkodás feltételeit, a tagság élet- és munkakörülményeit ja­vító intézkedések tovább szilárdították a munkás- osztály és a parasztság szö­vetségét. — A párt és a kormány helyes és következetes poll-' tikája, a parasztság hozzá­értő, szorgalmas munkája nyomán a termelés növe­kedése lehetővé tette a la­kosság élelmiszerfogyaáztá- sának, „ mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportjának emelését. Biz­tonságosabb a feldolgozó ipar nyersanyagellátása, — ugyanakkor a mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának fejlődése megkönnyítette a fáradságos paraszti mun­kát, ami természetesen nagymértékben hozzájárul a mezőgazdaságban a mun­ka termelékenységének nö­vekedéséhez. Valamennyi­en méltán lehetünk büsz­kék azokra a nem is kis kezdeti eredményekre. Az igények azonban tovább növekednek. Mezőgazdasá­gunk képes is arra, hogy az eddiginél gyorsabb üte­mű fejlődése révén kielé­gítse ezeket az igényeket. — Ezek a megfontolások és felismerések vezették a pártot és a kormányt az Utóbbi évek több fontos, a mezőgazdasági termelés és a szociálisa nagyüzemek fejlesztését, erősítését szol­gáló intézkedés kezdemé­nyezésében és megvalósítá­sában. valamennyi a gaz­daságirányítás reformjának szellemében született. Cél­juk az, hogy a szövetkeze­tekben is megteremtsék az önálló vállalati jellegű gaz­dálkodás elemeit, illetve feltételeit. A gyorsabb ütemű haladás feltételei visszapillantsak a szövetke­zeti mozgalom fejlődésére. — A termelőszövetkezete­ink működésének, gazdál­kodásának újabb szabályo­zása természetes következ­ménye annak a folyamat­nak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezésével kezdődött meg, s a szövet­kezeti gazdálkodás általá­nossá válásához, megszilár­dulásához, a mezőgazdaság­ban a szocializmus alapjai­nak lerakásához vezetett. nagyüzemi gazdálkodás rö­vid idő alatt alapvetően megváltoztat tn a parasztság élet- és munkakörülmé­nyeit. ,A szövetkezetek tag­jai valóban a szövetkezetek gazdáivá váltak. Megis­merték a nagyüzemi gaz­dálkodás módszereit. — A szocialista nagy­üzemeinkben tízezrével nőttek fel olyan tehetséges vezetők, akik felelősségér­zettel kiválóan helytálltak a közös gazdaságok legkü­lönbözőbb parancsnoki posztjain. Eltűntek az egyé­ni gazdálkodás idején meg­lévő alapvető vagyoni kü­lönbségek. A legfontosabb — A termelőszövetkeze­tek működését meghatározó első átfogó jogszabály az 1959-ben megalkotott 7-es számú törvényerejű rende­let volt. Az azóta elmúlt nyolc esztendő alatt azon­ban, épp a fejlődés követ­keztében a nagyüzemek gazdálkodási viszonyai nem egy vonatkozásban ellent­mondásba kerültek a fenn­álló törvényes szabályozás­sal. Ez, s nem kevésbé az a követelmény, hogy a gazda­ságirányítás új rendjének élvéivé] összhangban meg­teremtsük a termelőszövet­kezetek önálló vállalati gazdálkodásának feltételeit, új és átfogó jogi rendezést követel. — A termelőszövetkeze­tek szocialista mezőgazda- sági nagyüzemek, amelyek vállalatszerűén gazdálkod­nak. Pénzügyi és gaz-, dasági helyzetüket tehát úgy kell megváltoztatni, hogy mind nagyobb mér­tékben legyen módjuk és lehetőségük arra, hogy sa­ját pénzeszközeikből bizto­sítsák a továbbfejlődésük­höz szükséges pénzügyi, anyagi feltételeket. Ez pe­dig csak úgy valósítható meg, ha új módon szabá­lyozzuk a bevételeket és a jövedelem felosztását, fel- használását, valamint a szövetkezeti alap képzését. Ennek megfelelően a jövő­ben szövetkezeteink terme­lési költségként számolhat­ják el az elhasznált forgó­eszközök értékét, az amor­tizációt, a munkadíjat és a földjéradékot. A szabá­lyozás módot nyújt arra, hogy az eddiginél nagyobb mértékben fedezzék saját eszközeikből a l>őví1ett újra­termelés pénzalapjait, na­gyobb mértékben tölthes­sék fel saját forrásból for­góeszközeiket, — indokolt mértékben fizethess°nek tagjaiknak részesedést, s ezen belül garantálhassák a munkadíjakat — A vagyoni önállóság fontos előfeltétele, hogy tovább szélesedjék és erő­södjék a termelőszövetke­zeti tulajdon. A földtulaj­don és a földhasználat to­vábbfejlesztésére vonatkozó törvényjavaslat is elsődle­gesen ezt célt szolgálja. Le­hetőséget nyújt arra, hogy — megfelelő differenciálás­sal és térítés ellenében — megszerezhessék a haszná­latukban levő földek tulaj­donjogát. lémák rendezésére is. A felszabadulás után a föld­reformmal megindult, majd a mezőgazdaság szocialista átszervezésével folytatódott nagymértékű tulajdonosvál­tozások bonyolult labirin­tusában kívánunk rendet teremteni. A törvényes sza­bályozás alapelvének egy­részt azt tekintjük, hogy a nagyüzemileg művelhető zártkerti területek átcso­portosításával növeljük a nagyüzemi hasznosítás alatt álló területet, másrészt, hogy — a személyi tulaj­donjog tiszteletben tartá­sával — megakadályozzuk a spekulációt és biztosítsuk minden talpalatnyi föld megművelését — A földtulajdon és a földhasználat továbbfejlesz­téséről szóló törvényjavas­lat benyújtásakor szeret­ném hangsúlyozni, hogy kormányunk elsőrendű fel­adatának tekinti egyik leg­nagyobb nemzeti kincsünk, a termőföld védelmét s termőképességének fokozá­sát — A mezőgazdasági ter­melésünk növelése szem­pontjából nagyon számot­tevő tartalékok rejlenek a termelőszövetkezetek tevé­kenységi körének kibővíté­sében. A törvényjavaslat — össz­hangban a nemrég megje­lent erre vonatkozó kor­mányrendelettel — a tevé­kenységi kör kialakítására csupán elvi kereteket ad, azzal a kikötéssel, hogy az segítse elő a nagyüzemi gazdálkodás fejlesztését, a gazdasági erőforrások ki­használását, a népgazdaság szükségleteinek jobb és gazdaságosabb kielégítését. a gazdálkodás jövedelmező­ségét. Szeretném hangsú­lyozni: a tevékenységi kör bővítésével senki sem gon­dolhat arra, hogy az álla­mi nagyipar feladatait a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek veszik át. Ter­melőszövetkezeteink alap­vető feladata a mezőgaz­dasági termelés fejlesztése, gazdaságosságának javítá­sa. Erről az üzemi tevé­kenység körének bővítése sem vonhatja el a figyel­müket. — Az állam és a szövet­kezetek viszonyának újbóli szabályozásánál — a gazda­ságirányítás reformjának megfelelően — a törvény- javaslat abból indul ki: olyan állami irányítási rendszer szükséges, amely­nek fő jellemzője az üzemi önállóság fokozása. A terv­szerű. központi állami irá­nyításnak közgazdasági be­folyásoló eszközök — do­táció, adó, hitelrendszer — révén kell érvényesülnie. Az említett eszközöknek úgy kell hatniuk, hogy a népgazdasági igények kielé­gítése mellett a szövetkeze­tek többségében mód nyíl­jék a termelési költségek fedezésére, a folyamatos, garantált és megfelelő mér­tékű munka díjazására, a tagok rendszeres foglalkoz­tatására. illetve a minél nagyobb mértékű bővített újratermelésre. — Gazdálkodási önálló­ság változtatásokat igényel a közös gazdaságok vezeté­sében is. E tekintetben fon­tos feltétel, hogv a tagol: mint tulajdonosok maguké­nak tekintsék szövetkezetü­ket és ilyen alapon vegyék ki részüket a közös mun­kából. A jogok és kötelességek elválaszthatatlanok A földtulajdon és földhasználat egysége — A törvényjavaslat lé­nyege ebből a szempontból n nagyüzemi földtulajdon és a földhasználat egységé­nek fokozatos megteremté­se, s megfelelő intézkedé­seket tartalmaz a zárt ker­tekkel kapcsolatos prob­— A szövetkezeti veze­tési rendszer fejlesztésének egyértelműnek kell lennie a színvonal javításával, a vezetés demokratizálásának ezzel együtt járó szélesíté­sétől viszont azt várjuk, hogy a tagság az eddiginél aktívabban éljen jogaival, erőteljesebben bontakozzék ki a szövetkezeti demok­rácia, s ugyanakkor az ope­ratív vezetés érdekei is job­ban érvényesüljenek az ed­diginél. A termelőszövetke­zeti gazdálkodás fejlődése nagymértékben függ attól, hogy a tagság alapvető jo­gai biztosítva legyenek. A törvényjavaslat éppen ezért sok olyan rendelkezést tar­talmaz, amely közelebb hozza egymáshoz társadal­munk két alapvető osztá­lya. a munkásság és a pa­rasztság élet- és munka-' körülményeit. Ugyanakkor világosabb, az eddiginél ha­tározottabb megfogalmazást kap az, hogy a tagoknak nemcsak Jogai, hanem kö­telezettségei is vannak, A jogokra csak azok a tagok tarthatnak igényt, akik tel­jesítik kötelezettségeiket. E kötelességek nemcsak a rendszeres munkavégzésre vonatkoznak, hanem a szö­vetkezeti életűén való rész­vételre, a közös vagyon vé­delmére, sőt a szövetkezeti tevékenységért érzett fele­lősségre is. — A törvényjavaslat kü­lön fejezete foglalkozik a háztáji gazdaságokkal. A pártnak és a kormánynak az a törekvése fejeződik ki ebben, mely szerint a ház­táji gazdaság fenntartása, támogatása nem időleges, hanem hosszú távra szóló gazdaságpolitikai elhatáro­zás. Kimondja a törvény- javaslat, hogy a közös és a háztáji gazdaság szerves egységet képez. A tagok háztáji föld használatára csak akkor jogosultak, ha meghatározott részt vállal­nak a közös munkából. Ül vonásként szeretném ki­emelni — és ez főleg a fFolytatás d 2, oldalon) Kialakulóban az egységes paraszti osztály — Pártunk „ marxizmus —leninizmus szilárd alap­jaira támaszkodva dolgozta ki a mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének irány­elveit, s ezek érvényesítésé­nek töretlenségét a szerve­ző munka egész időszaka alatt biztosította. Az át­szervezést, illetve a későb­biekben a fiatal szövetkeze­ti gazdaságok megszilárdí­tását szocialista társadal­munk minden rétege aktí­van támogatta. Mezőgazda­ságunk eredményesen ol­dotta meg az úgynevezett kettős feladatot: a mező- gazdasági termelés a szo­cialista átszerveizés idősza­kában 1« növekedett- — A

Next

/
Thumbnails
Contents