Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-29 / 230. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. szeptember 29.' Buddhista tüntetés Csütörtökön közel ezer buddhivta szerzetes és pap­nő vonult békés menetben a dél-vietnami főváros ut­cáin az elnöki palotához, hogy petíciót nyújtson át Thieu államfőnek. Az új buddhista charta ellen tiltakoztak, amely a kormányhoz közelebb álló mérsékelt frakciónak egyen­lő jogokat biztosít. Thieu és Ky tábornok a kapunál fogadta a tüntetőket és meghívták őket, hogy a palotában tárgyalják meg a sérelmeket. Tri Quang nem volt hajlandó belépni a palotába. A felvonuló csoport ezután szétoszlott, vezetőjük azonban a palo­tával szemközti parkban vár'a Thieu válaszát. A hírügynökségek rámutat­nak, hogy Thieu magatar­tása a kato ai vezetők tak­tikai visszavonulásáról ta­Kivégezték Untun erőt és két társát núskodik. mivel korábban nem voltak hajlandók tár­gyalni a radikális irányzat vezetőivel. Saigonban egy amerikai szóvivő ismertette a VDK elleni légiháború szerdai eseményeit. Eszerint ame­rikai vadászbombázók szer­dán Haiphong közelében, valamint a VDK fővárosá­tól északra és. délre intéz­tek támadást különböző célpontok ellen. Hanoi tér­ségében a VDK Mig-típusú vadászgépei felvették a harcot a támadókkal. B— 52-es stratégiai nehézbom­bázók a szerdáról csütör­tökre virradó éjszaka is bombázták a két Vietnamot elválasztó demilitarizált övezetet, illetve az attól északra fekvő VDK tüzér­ségi állásokat. Dél-Vietnamban Saigon­tól 40 kilométerrel észak­nyugatra a szabadsághar­cosok heves rakéta- és ágyútűzzel árasztottak el egy amerikai gyalogos egy­séget. Egy amerikai életét vesztette, tizennyolcán pe­dig megsebesültek. Pravda­vezéreikk az SZELP plénumáról A Pravda"'csütörtöki szá­mának vezércikke méltatja az SZKP Központi Bizott­sága szeptemberi plénumá­nak határozatát. Mint a lap rámutat a plénumon ho­zott intézkedések a szov­jet emberek tízmillióinak biztosítják a nagyobb anya­gi jólétet. .A vezércikk hangoztatja, hogy a jelenlegi jubileumi esztendőt a szovjet dolgo­zók nagy sikerei teszik ne­vezetessé. Az év első felé­ben az ipari termelés 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakának ter­meléséhez képest és maga­biztosan halad a felemelke­dés útján a mezőgazdasági termelés is. Befejeződésé­hez közeledik az ötnapos munkahétre való áttérés, s az egy főre jutó reáljöve­delem növekedése évente eléri a 6—7 százalékot. Közlemény a CSKP KB üléséről Megbízható forrásokra hivatkozva jelenti az AFP hírügynökség az indonéz fővárosból, hogy szerdán Bandungban kivégezték Untung alezredest, az 1965- ös októberi meghiusúlt puccskísérlet vezetőjét, to­vábbá két társát. Sujono repülőparancsnokot és Ha- disuwitnjo hadnagyot. Mint ismeretes, Untungot és tár­sait még 1966-ban ítélte halálra Djakartában egy különleges katonai bíróság. Az elítéltek kegyelmi kér­vényét Suharto tábornok több hónappal ezelőtt visz- szautasította. Dr. Erdei Ferencnek, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa főtitká­rának a beszéde elhang­zott tegnap este a rá- 'dióban és a televízió­ban. A fegyveres erők napja alkalmából egész népünk, egész társadalmunk nevé­ben köszöntőm fegyveres testületeinket, honvédein- ket, határőreinket, a kar­hatalom tagjait, rendőrein­ket, munkásőreinket, né­pünk minden fegyveres szolgálatot teljesítő fiát. Ezen a napon rájuk gon­dol az ország, ami egyér­telmű azzal, hogy hazánk és társadalmi rendünk vé­delmére és védelmezőire fordítják figyelmüket azok, akik a gyárakban és a me­zőgazdaságban, a termelés, az egészségügy és a kultú­ra, a társadalmi és az ál­lami tevékenység különféle munkaterületein dolgoznak, és az ünnepi megemléke­zésben sok minden van: érdeklődés, elismerés, vá­rakozás, együttvéve az a jóleső érzés, hogy helytáll­nak, tudják a mesterségü­ket is, a kötelességüket is és méltó fegyvertársak a szocialista országok fegy­veres erői között. A megemlékezés történe­ti hagyományokat is fel­idéz: szeptember 29-e a y pákozdi csata napja, az 1848—49-es szabadságharc első nagy győzelmének a napja, amelyet a felkelt nép honvédsége kivívott; Emlékezzünk azonban más hagyományainkra is: Dózsa jobbágyaira, a vég­vári vitézekre. Esze Tamás talpasaira, a Tanácsköztár­saság hőseire, a spanyol földön harcoló magyar in- ternaiconalistákra, a ha­zánk felszabadításáért küz­dő illegális kommunisták­ra, partizánokra, antifasisz­ta hazafiakra. Híven ápolnunk kell a Szeptember 26 és 27-én ülést tartott a CSKP köz­ponti bizottsága. A CSKP KB a népgaz­daság fejlesztésével és az életszínvonal emelésével, valamint a választási elő­készületekkel kapcsolatban határozatokat hozott. A KB Ideológiai kérdé­sekkel is foglalkozott, ami­re a Csehszlovák Írószövet­ség negyedik kongresszu­hagyományainkat, — mert fegyveres testületeink nem­csak hazánk védelmét szol­gálják, hanem ifjúságunk nagy nevelő intézményei is. Külön kell szólnunk a munkásőrségről. Ők a mun­ka mellett vállalták azt a szerepet, hogy fegyveres szolgálatot teljesítenek, s kiképzéssel és tanulással gyarapítsák katonai isme­reteiket és fenntartsák szer­vezett készenlétüket társa­dalmi rendünk védelmé­ben. Szeptember 29-e a ma­gyar fegyveres erők ünne­pe, de meg kell emlékez­nünk azokról, akik e na­pon őszinte testvéri fegy­verbarátsággal gondolnak fegyveres testületeinkre. — Bármilyen korszerű a mi hadseregünk, — bármilyen lelkesedéssel és fegyelem­mel vesznek részt a kikép­zésben katonafiaink, önál­lóságunk és szabadságunk legfőbb biztosítéka, hogy tagjai vagyunk a szocialis­ta országok nagy családjá­nak, részesei a Varsói Szer­ződésben megtestesülő ösz- szefogásnak, és a legfőbb ebben a szovjet—magyar fegyverbarátság. Büszkék vagyunk arra, hogy a ma­gyar néphadsereg nagyrészt e barátság következtében a legkorszerűbb kiképzési és technikai követelmé­nyeknek is megfelel. Végezetül helyénvaló, — hogy a fegyveres erők nap­ján nem csupán fegyveres testületeink tagjait köszönt^ sük. hanem azokat a ter­vezőket, mérnököket és munkásokat is, akik kato­náink kezébe adják a kor színvonalán álló eszközö­ket. És külön köszöntjük azokat a szülőket, akik a katona fiatalokat felnevel­ték. ők is azt teljesítik, amit alkotmányunk így foglal törvénybe: a haza védelme minden állampol­gárnak szent kötelessége. sának eseményei adtak okot. A KB elítélte az írók azon csoportját, amely ha­talmi ambíciókat táplálva, szembehelyezkedett a XII. kongresszus határozataival és sajnálatosan magyaráz­ta a szocializmus feladatait. E politikai gyakorlatban né­hány párttag író is részt- vett. Tevékenységükben se­gítette őket a Literamy No- viny szerkesztősége. — A CSKP KB álláspontjukért, amely összeférhetetlen a párttagsággal kizárta a CSKP-ból I. Klima, J. Liehmv és L. Vaculik író­kat. Tevékenységében elkö­vetett politikai hibáiért J. Prochazkat felmentette a KB póttagságától. A KB megállapította, hogy a Li- terarny Noviny című lap vezetése, minden erőfeszítés ellenére kicsúszott az író- szövetség kezéből és ellen­zéki álláspont szóvivője lett. R szerdai szuezi tűzharcról Csütörtök hajnalban ki­adott legfrissebb kairói hi­vatalos közlés szerint a Szuezi-csatorna térségében szerdán lezajlott tűzharc­nak egyiptomi részről 48 halálos és több mint 100 sebesült áldozata van. A legnagyobb veszteséget Iz­maiba lakossága szenvedte, ahol 36 polgári személy halt meg és 85 megsebe­sült. A júniusi háború vége óta ezúttal szegték meg az izraeliek a legdurvább mó­don a tűzszünetet. Az EAK tájékoztatásügvi minisztériuma a Kairóban működő külföldi újságíró­kat az izmaiba ellen inté­zett tüzérségi támadás után kivitte a helyszínre. A riporterek még hallották a távoli fegyverdörgést és lát­ták a fekete füstfelhőket a csatorna felett, amely a két fél fegyveres erőit elvá­lasztja egymástól. Izmaiba kormányzója, Mubarak Ri- fai egy földalatti bunker­ben rögtönzött sajtóérte­kezletet tartott, ahol a. többi között elmondotta, hogy az izraeliek szerda délután négy óra leforgása alatt ezer lövedéket lőttek ki a városra. Az aknavetők és a nehéztüzérség lövedé­keit meghatározott célpont nélkül irányították a város különböző részeire — mon­dotta Rifai — fő céljuk, hogy a lakosságot megfé­lemlítsék és demoralizálják. Az AP tudósítója beszá­mol róla, hogy Izmaibában sok lerombolt, illetve meg­rongált épületet láttak, köz­tük mecseteket, egy kórhá­zat és pályaudvart. Erdei Ferenc beszéde a fegyveres erők napja alkalmából Az országgyűlés csütörtöki ülése (Folytatás az 1. oldalról) fiatalok szempontjából nagy jelentőségű —, hogy a ház­táji földre minden olyan közös munkában részt vevő tagnak joga van, aki telje­síti a közgyűlés által előírt munkakötelezettséget; — A termelőszövetkeze­tek gazdasági és szervezeti önállóságának kialakulásá­val, valamint az állami irá­nyítás említett átalakításá­val szoros összefüggésben kerül sor a szövetkezetek társadalmi érdekképviseleti szervezeteinek létrehozásá­ra. E szervezetek működé­sét és irányítását a törvény- javaslat részletesen szabá­lyozza. — Az előterjesztett tör­vényjavaslatok mezőgazda­ságunk fejlődésének új táv­latait nyitják meg. a la­kosság élelmiszer-, hazai ipar nyersanyagellátása és az export növelése szem­pontjából fontos fejlesztés azonban megköveteli, hogy iparunk az eddiginél is na­gyobb mértékben s jobb minőségben lássa el a me­zőgazdaságot korszerű ter­melési eszközökkel, gépek kel, berendezésekkel, mű­trágyával és egyéb vegyi anyagokkal. Gondoskod­nunk kell arról, hogy meg­oldódjanak az értékesítési, szállítási, feldolgozási ne­hézségek; lényegesen csök­kenjenek, illetve megszűn­jenek a termékek üzemi veszteségei. E célból nö­veljük a felvásárló szer­vezetek, a feldolgozó ipar technikai felkészültségét, szábító kapacitását Az idei kilátások — A harmadik ötéves terv első éve a mezőgaz­daságban kedvezően ala­kult. az ez évi eredménye­ket még korai lenne érté­kelnünk. Kenyérgabona a tervezettnél is több ter­mett, a kapásnövények terméskilátásai viszont az aszályos időjárás miatt — a vártnál gyengébben, s ezért abraktakarmány- gondjaink vannak. — A szocialista nagyüze­mi gazdálkodásunk erejét mutatja, hogy a súlyos idei aszály sokkal kevésbé éreztette és érezteti káros hatását, mint annakelőtte a kisüzemi gazdálkodás rendszerében. az aszálv okozta károkat át tudjuk hidalni, anélkül, hogy ál­latállományunk csökkenne, s így végülis teljesíteni tud­juk állati termék-termelési tervünket is. Mindent ösz- szevetve mezőgazdaságunk sikerrel zárhatja a harma­f - V dik ötéves terv második évét. — Az előterjesztett tör­vényjavaslatokat sokoldalú­an megtárgyaltuk, a viták egyértelműen bizonyítják, hogy szükséges e törvények megalkotása. Kérem a tisz­telt országgyűléstől a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetekről, valamint a földtulajdon és a földhasz­nálat továbbfejlesztéséről szóló javaslatok megvitatá­sát és elfogadását. A következő felszólaló Nagy istvánné, miskolci, Orosz Ferenc Szabolcs-Szat- már megyei. Horváth Sán- domé Somogy megyei kép­viselő volt, majd az el­nök ebédszünetet rendelt el. Délután dr. Beresztóczi Miklós elnökletével folyta­tódott a tanácskozás s a további vitában Erdei Fe­renc Csongrád megyei, Farkas Pál Borsod megyei gépviselő következett, majd Gócza József jászsági kép­viselő szólt. , Gócza József jászsági képviselő felszólalása Tisztelt Országgyűlés! A földtulajdonról, a föld- használatról előterjesztett törvényjavaslat — ezt is­mereteim birtokában állít­hatom — elmélyült, elem­ző, felelősségteljes munká­val készült. Az átfogó fő kérdésektől az apró részle­tekig a kialakult helyzetből indul ki. Az új törvény rendet teremt a földhasz­nálat jogi kérdéseiben. g egyértelműen megszabja a földtulajdon státuszát. A föld, mely közgazda- sági vonatkozásban alapve­tő termelési eszköze a me­zőgazdaságnak, egyben szü­lőföldünk is, amelynek kin­csei és termőereje szocia­lista társadalmunk gazdag­ságát van hivatva szolgál­ni. Történelmünk folyamán a föld birtoklásáért évszá­zados harcok dúltak, ezt a küzdelmet a felszabadulás után a kommunista Párt programjának következetes végrehajtása szüntette meg. Pártunk vezetésével, meg­valósult a magyar dolgozó parasztság több évszáza­dos vágya. a föld a pa­raszté lett. azé. aki meg­műveli. a szocializmus építésének folyamatában, ez az elv mind magasabb fo­kon érvényesült, a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése nyomán a szocialis­ta nagyüzemek létrehozásá­val egyre termékenyebben tudjuk hasznosítani föld­jeinket, tehát a korszerű technika és termelési eljá­rások alkalmazásával egy­re nagyobb jövedelmet biz­tosítunk dolgozó parasztsá­gunknak, növekvő mérték­ben tudunk hozzájárulni az egész társadalom ellátásá­hoz. A föld birtoklásának elve a földtörvény elfoga­dásával tovább erősödik, egész népünk, szocializmust építő társadalmunk javára. Az elmúlt több mint két évtizedben a föld birtoklá­sában és használatában alapvető változások tör­téntek. Az ország lakossá­ga az új lehetőségeket fel­használva új foglalkozáso­kat választott magának, a paraszti családokban fel­növekvő nemzedékből so­kan kikerültek a paraszti sorból, s a tudományos élet, az iparban és a nép­gazdaság más ágazataiban helyezkedtek el. a társa­dalomban végbemenő ál­landó mozgás ellentmondá­sokat is létrehozott a föld- tulajdonban. a föld haszná­latában. Erre ékes példa Szolnok megye helyzete is A megye termelőszövetke­zetei több mint 680 000 ka- tasztrális hold szántóterüle­ten gazdálkodnak. ennek egyharmada azonban a tu­lajdon szempontjából még­sem tartozik a szövetkeze­tekhez. Az összes terület­ből 157 487 hold állami tar­talékterület, míg 67 000 hol­dat haszonbérlet útján használnak a közös gazda­ságok. Jászberény járásban az állami tulajdon és a ha­szonbérleti föld aránya kö­rülbelül azonos. Nagyjából megegyezik ez az arány Jászberény városban is. Az utóbbi években egyre inkább tapasztalható volt, hogy öröklés következtében megnövekedett a termelő- szövetkezetek által használt föld kívülálló tulajdonosai­nak száma A most benyúj­tott törvényjavaslat helye­sen szab gátat ennek a gyakorlatnak, s megszünte­ti annak veszélyét, hogy a termelőszövetkezetek egyre inkább idegen tulajdonban levő földeken legyenek kénytelenek gazdálkodni. A törvényjavaslat helyesen intézkedik a föld tulajdo­nosainak szabad döntési jogáról. Mindenki szaba­don dönthet, hogy a tu­lajdonában levő föld meg­művelésével szándékozik-e foglalkozni a termelőszö­- vetkezeti közösségben, vagy a már korábban választott egyéb munkaterületen ala­pozza meg egyéni boldogu­lását. Helyesen intézkedik a törvénytervezet az állami tulajdonban levő területek­nek szövetkezeti tulajdon­ba történő átadásáról. Ez egyben annak az elvnek az érvényesítésére is példa, hogy a földművelő termelő­szövetkezeti kollektívák birtokába kerüljön a föld, amelynek haszna az egísz népgazdaság javát szolgál­ja. Az állam segítőkészsé­gét fejezi ki az is, hogy lényegében eszmei árat szab meg a szövetkezeti tulaj­donba adott földek után, ami nem jelent különö­sebb terhet a közös gazda­ságoknak. a törvény egy­ben a mezőgazdaságban élethivatásszerűen foglalko­zó szövetkezeti tagoknak le­hetőséget nyújt arra, hogy önként döntsenek a tulaj­donukban levő földterüle­tek értékesítéséről. A képviselő ezután el­mondotta, hogy helyesli a szövetkezetek által fizetett megváltás-tervezet módját és tervét. Az utólagos vi­ták elkerülése érdekében azonban javasolja, hogy az erdőért. a termő szőlőért és gyümölcsösért fizetendő té­rítés esetében az aranyko­rona 400-szoros forintösz- szege felső határnak szá­mítson. Ezen belül helyes lenne minőségi kategorizá­lást megállapítani. — Helyesnek tartom. — folytatta —, hogy a terme­- lőszövetkezeti tulajdonba kerülő földből a tulajdonos mentesítésre kap lehetősé­get. Ezzel az intézkedéssel a törvény kifejezésre jut­tatja. hogy népgazdaságunk számít a háztáji gazdasá­gokra. Ilyen mentesítéssel bővíteni lehet a földek kertszerű hasznosítását, amely a dolgozó családok ellátását is javítja. Hasznos volna viszont, ha a terve­zetet úgy módosítanák. hogy a személyi földtulaj­don a közös háztartásban élőket személy szerint meg­illeti ugyan, de az ilj'en földnek a mértéke nemcsak a belterületen, de a külte­rületen sem haladhatná meg az 1600 négyszögöles •határt. A képviselő utalt arra, hogy a törvénytervezet ér­telmében az illetményföld személyenként a 800 négy­szögölt általában nem ha­ladhatja meg. Helyesnek tartaná, ha a területi meg­jelölést a törvény nem ál­talában mondaná ki, ha­nem alsó és felső határt szabna. Az érvényben lévő rendelkezések értelmében ugyanis az állami gazdasá­gok dolgozóinak és a peda­gógusoknak 600—1600 négy­szögöl illetményföld jár, s nem volna helyes, ha a szövetkezeti alkalmazottak illetményföldje ettől lénye­gesen eltérne. A képviselő a törvény- javaslatokat elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Szemerics Ferencné Győr —Sopron megyei, dr. Bélák Sándor Veszprém megyei, Szabó Mátyás Baranya megyei. Bojtor Miklós Sza­bolcs—Szatmár megyei és Schulmann István Fejér megyei képviselő kért és kapott szót, ezután szünet következett. Szünet után Kállai Gyula vette át az elnöki tisztet és Gombaszögi Jenő So­mogy megyei, Darvas; Pál- né Pest megyei. Borivó Ká­roly Szabolcs—Szatmár me­gyei, Nagy Antal Komá­rom megyei képviselőnek adta meg a szót. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents