Szolnok Megyei Néplap, 1967. szeptember (18. évfolyam, 206-231. szám)

1967-09-24 / 226. szám

1987. szeptember 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 a m On is lehet gyilkos... ~ A Szigligeti Színház bemutatója I Mezőtúron Az évad kezdetén Az új tervezés előnyei — Hiányzik az elemző munka Kevés a szakképzett káder Evekkel ezelőtt, amikor a színház átépítése miatt Szolnokon nem játszhatott az együttes, természetesek voltak a vidéki premierek, mostanában azonban már elszoktunk tőle. Rendsze­rint a kőszínházban már bemutatott és lefutott da­rabokat mutatják be a táj- előadásokon és ezekről a darabokról a kritika is a „benti” előadások alapján alakította ki értékítéletét. Most pénteken azonban Ismét vidéki premierre ke­rült sor. Mezőtúron, ahol a szolnoki színház először játszotta Alfonso Paso: ön is lehet gyilkos című bohó­zatát. A színházi tájelőadások körülményeinek ismereté­ben régóta foglalkoztat az a gondolat, hogy mi történ­ne, ha egyszer tájelőadásról írnánk kritikát, ugyan olyan mérce alapján, mint a kőszínházi premierek­ről? A színház valószínűleg méltánytalannak tartaná ezt az eljárást, és joggal. Hivatkozhatna az elégtelen műszaki feltételekre, akis színpadok korlátot szabó lehetőségei re, az áldatlan öltöző viszonyokra, a szín­háztermek rossz akusztiká­jára és még számtalan, a tájelőadásokon valóban lé- ’ tező és ismert nehézségre. Pedig, és ez az érem másik oldala, a tájelőadások kö­zönsége ugyanannyit fizet a színházjegyért, mint a kőszínház közönsége, így joggal elvárhatja, hogy ugyanazt Is kapja a pénzé­ért. A mezőtúri premier alapján elmondható — anélkül, hogy az itt is meglevő, a tájelőadásokra jellemző objektív nehézsé­gek miatt mentegetni kel­lene a színházat. — hogy a közönség a kőszínházi pre­mierek igényességéhez mér­hető előadást láthatott. Igazi premier volt, a javá­ból a péntek esti bemutató Alfonso Paso darabja krimi-paródia, helyesebben krimi-bohózat, ugyanis a valódi krimi szabályai sze­rint tökéletes gyilkost és áldozatokat produkál. A spanyol szerző bővérű hu­mora, különösen az első képben, hamisítatlan bohó- zati szituációkban felszaba­dult, ízes komédiázásra készteti a szereplőket. A lehetőségeket a színészek és a rendező maradékta­lanul ki is használják. Szü­net után ez a komédiáző kedv kissé lohad, de ez nem véletlen. A második képben a darabban is sok az üres járat. a szerző humora, találékonysága is vékonyak sugárban csör­gedezik. Ügy látszik Al­fonso Paso olyan vérbeli krimi író. aki akkor érzi igazán elemében magát, amikor akad egy hulla a szekrényben (e bútorda­rabnak ugyanis nagy sze­rep© van a darabban). No­de az első kép mulatságos- ságót megközelítő finisben bőven kárpótolja a lany­hább intermezzóért a szer­ző a nézőket, akik végülis nagyon jól szórakozhatnak az előadáson. A darabot Laczkó Mi­hály rendezte. Minden al­kalmat kihasznált a jókedv és a mulatság fokozására Elsősorban, feladata ter­mészetéből adódóan,. mint játékmester jeleskedett. Az együttessel sok olyan szel­lemes játékot dolgozott ki, amellyel gazdagította a szerző humorát. Tulajdonképpen két fő­szerepe van a darabnak, a két férj szerepe. Elsősorban Halász László (Enrique) alakítását lehet kiemelni. Üjólag bebizonyosodott, hogy igazi élettere a víg­játék, még inkább a bohó­zat. Ebben a műfajban tör­het utat magának legin­kább a színész természetes játékossága, spontán ko- médiázó kedve. Upor Péter Simon szere­pében számára már kevés­bé otthonos területen mo­zog a bohózatban. Kultu­rált játékával azonban fe­ledtetni tudja, hogy e mű­fajban tulajdonképpen csak „vendég”. Ezúttal nagyon szívesen látott vendég. Alfons© Paso a hölgyek­kel egy kicsit mostohábban bánt, h'szen még a női főszerep, Margarita sem mérhető az előbbi kettő­höz. Andaházy Margit, Margarita megformálója azonban ennek ellenére ki­tűnően él e szűkebbre sza­bott lehetőségekkel is. Sok szívderítő pillanattal aján­dékozza meg a nézőket. Kár, hoey Szekeres Ilo­nának Isabella szerepében még ennél is sokkal keve­sebb lehetősége van. Az vi­szont a lehetőségektől füg­getlenül igaz, hogy Bu­rányi lÁszlóval ÍCaballa felügyelői, Kránitz Latossal (Julió). Krasznói Klárival (Noémi), Tolnai Miklóssal (Fernandez) és Czibulás Péterrel (Andreas) egvütt, akik egy-egv mulatságos eoizód. karakter megformá­ló! voltak, valamennyien hozzájárultak az eladás sikeréhez. Fehér Miklós színpadképe, a tájszínpadok méreteihez alkalmazkodva, kitűnő keretéül szolgál a játéknak. Bizonyára abban remény­kedik az olvasó, hogy a kritikus elárulja, ki a gyil­kos. Tévednek, ugyanis en­gem is feleskettek a titok­tartásra, mielőtt elfoglal­tam a nézőtéren a helye­met. Különben hiába ‘s tenném, úgy sem hinnék el míg salát szemükkel is meg nem győződnének róla. Rideg Gábor Felkerestük Elek t a népművelési csoportveze seket tettük fel neki; — Tudomásunk szerint megváltozott a népművelé­si tervek készítésének méd­ia, Mi tette ezt indokolttá? — A népművelés naptári évre történő tervezését a népművelés egységének to­vábbi fejlesztése indokolja. A népművelést végző tár­sadalmi é3 tömegszerveze­tek, valamint gazdasági egységek között az elmúlt időszakban elvi-tartalmi kérdésekben nagy előreha­ladás történt az egységes szemlélet alakulásában. Most Indokoltnak látszik, hogy a népművelés a gaz­dálkodás, a statisztika rendszeréhez is jobban iga­zod iék. Közismert, hogy a költ­ségvetés és a statisztika naptári éves viszonylatra készül. A népművelési te­vékenység elemzéséhez, tervezéséhez a gazdasági és statisztikai mutatók fel­tétlenül szükségesek voltak eddig is, de úgy gondoljuk, hogy a jövőben még szük­ségesebbé válnak. A nap­tári évre történő tervezés mellett szól az is. hoffv vannak népműveléssel fog­lalkozó szervek (miniszté­riumi vállalat, múzeum stb.). amelyek lényegében eddig is naptári évre ter­vezték munkájukat. — Végül, úgy gondoljuk, hosy ha nem is azonnal, de belátható Időn belül elő­mozdítja az úgynevezett ..uborkaszezon” kiküszöbö­lését Is. Az évadra tervezés esetében a nyári hónapok­ban lényegében terv nél­kül, vagy 'külön terv sze­rint Van népművelési mun­ka. Itt Is nyári szünet van Ez természetes a közokta­tás területén, de a népmű­velésben nem. A munka folyamatossága is jobban lesz biztosítva az új terve­zés alapján. — Milyen tapasztalatok adódtak az évad-előkészí­tés során? — Az évad előkészítése, pontosabban az év hátra­levő időszakára való felké­■s elvtársat, a megyei tanács íjét és a következő kérdó­szülés több szinten és lép­csőben készült A közel­múltban a járási-városi előkészítő tanácskozások tapasztalatait összegeztük. Általában azt lehet megál­lapítani, hogy mindenütt törekedtek a megyei tanács ötéves művelődésügyi prog­ramjában meghatározott célkitűzések, feladatok vég­rehajtására irányítani a figyelmet, s a járási-városi sajátosságok érvényesítése mellett a feladatokat an­nak figyelembevételével je­lölték meg. — Az is jellemző volt, hogy a tanácsi és tömeg­szervezeti népművelők kö­zösen vették számba az el­múlt időszak tapasztalatait és alakították a jövőbeni feladatokat. Elég sok he­lyen előforduló hiányosság­nak tartjuk, hogy az el­múlt időszak népművelési tevékenységének elemzése alacsony színvonalú, felüle­ten mozgó volt. Az ered­mények és hiányosságok tényként történő megálla­pításán túl nem jutottak el az okok feltárásáig, a szük­séges következtetések le­vonásáig. E nélkül pedig nem lehet kellően megala­pozni a kővetkező időszak terveit. — Mire kell fokozott fi­gyelmet fordítani a név- művelőnek. ezekben a hó­napokban? — A következő hónapok­ban a fő figyelmet a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 50. évfordulójáról való méltó megemlékezésre kell fordítani. A szovjet népről, történelméről, gaz­dag kultúrájáról, műszaki és gazdasági életéről, régi és mai kapcsolatainkról kell népművelési intézmé­nyeink sajátosságainak megfelelően sokoldalú is­mereteket nyújtani. — Ezzel párhuzamosan a gazdaságirányítás új rend­szerével kapcsolatban tá­jékoztatni kell a lakosság széles rétegeit a fő kérdé­sekről. Sem az egyik, sem a másik fokozott figyelmet igénylő feladat nem jelent­heti azt, hogy háttérbe ke­rüljön az ifjúság körében végzendő módszereiben és formáiban gazdag népmű­velési munka. — Népművelési vonalon sok hely megürült a közel­múltban. Miként sikerült betölteni az üres státuszo­kat? — A megüresedett nép­művelési státuszokat egy­két kivételtől eltekintve si­került betölteni. Jónéh.ány helyen a korábbinál ma­gasabb végzettséggel ren­delkező kádereket sikerűit beállítani. A végzettséget iskolai és nem szakvég­zettség tekintetében tartom magasabbnak. A művelődé­si otthonokhoz mindössze négy népművelési szakon végzett fiatal szakember került. Az a tapasztalatunk, hogy a népművelés-könyvtár szakos, illetve népművelés­tanár szakos szakemberék többsége csak akkor vál­lal művelődési otthonban munkát, ha a másik szaká­nak megfelelő munkakör­ben nem tud elhelyezkedni. Bizonyos értelemben érthe­tő is, hogy a sokkal össze­tettebb, bonyolultabb fal- adatot jelenfő művelődési otthon igazgatói munka­körtől. a kellő gyakorlati tapasztalatok hiánya mi­att félnek. A jelenlegi képzési rend­szer kétségtelenül jó és előbb-utóbb képes lesz biz­tosítani a szükséges szak- káder ellátást. A taninté­zetekkel együtt azonban tovább kell javítani a gya­korló félévek kihasználá­sát. Nekünk is több gon­dot kell fordítani arra. hogy minél több gyakorlati kérdésben legyenek járato­sak a fiatalok, mielőtt vég­leg kikerülnek a munkahe­lyükre KOSSUTH LAJOS 16 5 éve született Kossuth Lajos, tizen­kilencedik századi történelmünk legna­gyobb hatásúi alakja. Kossuth Lajos éle­te csaknem 100 esztendői ível át; a XIX. század még csecsemőkorát élte. amikor 1802. szeptember 19-én Mo­nokon megszületett, a szá­zad már vége felé hajlott, mikor 1894-ben Turinban meghalt. S a közben eltelt 92 esztendőnek — az első évtizedektől eltekintve — alig volt olyan fontos tör­ténelmi eseménye Magyar- országon, mikor az ő sza­vát ne hallanánk. Neve az 1832-es reform- orszásgvűlés időszakában vált ismertté, Kölcsey hí­res országgyűlési naoló jó­ból tudjuk, milyen nehéz- ségekkel járt akkor az or­szággyűlési ■tárgyalások­nak sajtó útján való nyil­vánosságra hozása. Mikor a kormány lefoglalta azt a nyomdát, amely rendelke­zésre állott volna. Kos­suth javaslatára az ország- gyűlési fiatalság másolás útján sokszorosította az Or­szággyűlési Tudósításokat. Ez azután, tulajdonképpen már nem az országgyűlés eseményeinek naplószerű visszaadása volt. hanem publicisztikai munka: Kos­suth részletesen közölte az ellenzéki szónokok érvelé­sét. a konzervatívokét vi­szont csak összevontan, rö­viden ismertette. Hasonló szellemben szer­kesztette az országgyűlés befejezése után a megyei közgyűlésekről tájékoztató Törvényhatósági Tudósítá­sokat, 1836—37-ben. En­nek az volt a nagy jelentő­sége, hogy a reformmozga­lom egyes megyékben elért eredményeit publikálta, a többi megyét is buzdítot­ta és általában összefogta az ellenzéket. Kossuth a kormány figyelmeztetése el­lenére elszántan folytatta a Törvényhyatósági Tudósítá­sok kiadását, füzetei a ná­dor tilalma ellenére is megjelentek. 1837. május 4- ének éjjelén letartóztatták, és négyévi fogságra ítélték. A következő országgyűlés erélyes közbelépésére a többi politikai fogollyal együtt amnesztiát kapott ő is. 1840-ben szabadult, és 1841 januárjában már meg­indította a Pesti Hírlapot. Vezércikkeiben fellépett a feudális kiváltságok ellen, harcolt a polgári szabad­ságjogokért, követelte az ország alkotmányos függet­lenségét. A konzervatívok, de még az akkor már a reformellenzéktől elszakadt Széchenyi is. erősen tá­madták ekkor Kossuthot. Végülis, 1844 közepén. a kormány másnak adta át a Pesti Hírlapot, majd meg­tagadta kérését új napilap kiadására. • Ismerete«1, hogy Kossuth ekkor munkáját arra a területre összponto­sította. amelyen talán a legszembetűnőbb volt a Habsburg-kormányzat által képviselt feudális rendszer káros, fejlődést gátló hatá­sa: a gazdasági élet, első­sorban az iparfejlesztés kérdéseire. S ha kezdemé­nyezései, a Védegylet, a Magyar Kereskedelmi Tár­saság, s a Gyáralapító Tár­saság a remélt gazdasági hatást nem is érték el, ál­landóan nanirendr-n tartot­ták, a társadalmi, politikai élet mindennapos témáivá tették a gazdasági függet­lenség kérdését. Az utolsó rendi ország- gyűlésre 1847-ben Pest me­gye választotta követévé. Kossuth ekkor már az el­lenzék vezére volt, prog­ramját is ő dolgozta ki. az 1848 februári francia for­radalom eseményeit idéző Kossuth, ragyogó politikai és szónoki tehetsége ki­emelkedő szerepet látszott abban, hogv az országgyű­lés — a bécsi forradalom hírétől ösztönözve — meg­szavazta a független fele­lős minisztériumról az es­küdtszékről. a saitószabad- ságról. Erdé’v unióiéról, az évenként Pesten ülésező or­szággyűlésről szóló tör- vénviavaslatokat. s ami a legfontosabv, volt ipopm- vazta „a hatalmasan intő Idő szavát megértve” — a? általános közteherviselés és az úrbéri viszonyok eltör­lését, vagyis a feudális föld- tulajdon rendszerének fel­számolását. Ezt követően a forrada­lom és szabadságharc ese­ményeiben mindig ott van Kossuth alakja: ott látjuk, mint a Batthyány kormány pénzügyminiszterét, aki a kormány mérsékelt állás­pontiát képviseli ugyan, de mind szorosabb kapcsolat­ba lép a forradalmi töme­gek követeléseinek legin­kább hangot adó radikáli- sokkkal. Ott látjuk az. or­szággyűlésen, mikor július 11-i emlékezetes beszédével eléri a haza védelmére szükségesnek tartott 200 ezer újonc és 42 millió fo­rint megajánlását. Ö ren­deli el az első magyar bankjegyek kibocsátását a nemzet védelmi költségei­nek fedezésére. És ennek a védelemnek a megszervezé­sére az 6 javaslatára vá­lasztják meg az Országos Honvédelmi Bizottmányt, amelynek azután elnöke lesz. Ekkor látogatja vé­gig. 1848 szeptemberében az alföldi városokat, hogv személyesen toborozzon ka­tonát az Alföld népéből a haza és jobbágyfel szabadí­tó forradalom védedlmére Az ő lelkesítő hatása ott van a szabadsárharc min­den győzöl méhen a tavaszi hadjárat sikeredben is. Kez­deményezésére mondották ki 1849. április 14-én a debreceni nagytemplomban, a Függetlenségi Nyilatko­zatban, a Habsburg-ház trónfosztását is. Kossuth Lajos azon­ban a magyar nemesség fia volt, annak a magyar ne­mességnek. amely a polgá­ri forradalomban a bur­zsoázia feladatát látta el Ebből adódtak politikájá­nak árnyoldalai Is; nem is­merte fel idejében, hogy a szabadságharc szempontjá­ból milyen döntő lett vol­na a parasztság újabb kö­veteléseinek teljesítése, nem tudott szabadulni a neme­si nacionalizmus tehertéte­létől sem. Csak a szabad­ságharc végső szakaszában Ismerte fel, hogy új intéz­kedések lennének szüksé­gesek a magyarországi nem magyar népek nemzeti jo­gainak biztosítására. Végül­is nem tudott úrrá lenni az Ingadozáson, amely. az in­tervenció és a hadi hely­zet romlása után. a vezető réteget mind jobbann hatal­mába kerítette. így került sor a kormányzó-elnöki ha­talom átadására, Görgey- nek, 1849 augusztus elején A száműzet Kos­suth — emigrációjának csaknem félévszázad? slatt — nem kevésbé jelen­tős alakja a magyar tör­ténelemnek, mint ami­lyen az előző évtizedben volt. Felemelt© „intő szavát”: — igaz hiába — s óvta 1867-ben Deákot és társait attól, hogy a kiegyezéssel osztozzanak a Habsburg hatalommal, az elnyomott népek feletti uralom fele­lősségében. Mikor meghalt, a hivatalos Magyarország, a királyi tilalom következ­tében, távolmaradt a te­metésről, de gyászolta a« ország, s különösen a ma­gyar parasztság, melynek tudatába kitörölhetetlenül bevésődött Kossuth neve, a jobbágyfelszabadítás em­léke. Azóta sok évtized telt el, és Kossuth nevét nem egyszer hozzá méltatlan po­litikai törekvések cégéré­nek is használták. De ezek sem ártottak neki, megma­radt eredeti nagyságában, tisztaságában, s ezért volt, hogy a második világhábo­rú sötét éveiben, a kom­munisták vezetése alatt szerveződő ellenállási moz­galom az ő emlékét eleve­nítette fel a német fasiz­mus ellen, a magyar nem­zeti függetlenségért és tár­sadalmi haladásért vívott harcában, és ezért fordul felé ma is megbecsüléssel és tisztelettel foie-m híjul t népünk. Pamlényí Ervin a történettudományok kandidátusa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents