Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)

1967-08-05 / 183. szám

i96L augusztus 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s FELEZIK A BARACKOT A KECSKEMÉTI KONZERVGYÁR TISZAKÜRTI TELEPÉN (Foto: Nagy Zsolt) ßmalapesii művészeti hetek Szeptember 16 és októ­ber 30 között rendezik meg az idei budapesti művészeti heteket, — tájékoztatta a sajtó képviselőit pénteken a városházán dr. Kerek Gá­bor, a fővárosi tanács nép­művelési osztályának veze­tője. Az immár hagyomá­nyos eseménysorozat a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójá­nak jegyében minden ed­diginél színesebbnek, gaz­dagabbnak ígérkezik. Ez idő alatt látogat el Budapestre a szófiai Nemzeti Operaház társulata. Már eddig 30 kórus ne­vezett a seregszemlére. Ok­tóber 16—22 között az orosz és szovjet drámák hete ígér maradandó szórakozást. Szeptember 21-én megnyit­ja kapuit a budapesti szín­házak legfiatalabbja, az új „mikroszkóp” színház. He­lyet kapott a programban a magyar drámák hete is. A művészeti hetek idején három jelentős színháztudo­mányi kongresszusnak nyújt otthont Budapest és mint­egy a budapesti művészeti hetek részeként rendezi meg a filmharmónia a IX. Budapesti Zenei Heteket. A KRESZ és a fáraók Miért ne lehetne felhasz­nálni a fáraók hieroglifáit az utak, a pályaudvarok és a repülőterek nemzetközi jelzéseihez? Többek közt er­ről vitatkozik majd a Nem­zetközi Tipográfiai Társa­ság kongresszusának 250 küldötte azon a novemberi ülésen, amelyet az UNESCO hív össze „Jelzé­sek a képek korszakában” címmeL Ez nem valami rossz tré­fa: az „egyiptomi” megol­dás hívei azt hangoztatják, hogy sürgős lenne közért­hető jelzésrendszert elfo­gadni, amelyet egyaránt megértenének azok, akik latin betűkkel, cirilicával, arab betűjelekkel, vagy kí­nai hieroglifákkal írnak. Jean Leclant francia egyiptológus, a Sorbonne tanára, keres most megfe­lelő jeleket az egyiptomi hieroglifák között, s egy fontosat máris megtalált, amely csendre inti az em­bereket a kórházak közelé­ben: a szájra tett ujj jelét. Összetartó kapocs a képzőművészet szeretete Tanyázna tás helyett A falusi ismeretterjesztő évad előtt Jászberényben a Déryné művelődési ház keretén be­lül már 1958-ban megala­kult a képzőművészeti szak­kör. Vezetője először Bok­ros László szolnoki festő­művész volt, majd 1965- től Sáros András jászberé­nyi festőművész vette át az irányítást A szakkör tagjait a kép­zőművészetek szeretete tart­ja össze. Többen művészi tehetségük kibontakoztatá­sát remélik a foglalkozáso­kon, néhányan pedig vala­milyen rajzos vizsgára ké­szülnek fel. Jelenleg hu­szonhat a szakköri létszám. Egy-egy foglalkozáson álta­lában tizenöt-tizenhat tag jelenik meg. Tanulók, gyá­ri dolgozók, tanárok, mér­nökök találhatók a szakkör tagjai között. Hetenként egy alkalom­mal két csoportban tartják a foglalkozást. A kezdő cso­port a rajzolás, a festés alapismereteit sajátítja el. A haladó csoport tagjai a már megszerzett alapvető ismeretekkel figurális fel­adatokat is megoldanak. Nyáron sokat foglalkoznak tájképfestéssel. A szakkör tagjai több ki­állításon vettek már részt; A falusi népművelésben, de az általános műveltség megszerzésében és bővíté­sében is elengedhetetlenül fontos szerepet játszanak az ismeretterjesztő előadá­sok. Az emberek igénye napról-napra nő, egyre több ismeretet akarnak birtokolni, egyre érdeklő­dőbben figyelnek a világ­ra, a tudományok hallat­lanul gyors fejlődésére. Ma már a tanyaközpontokban, egy-egy szövetkezeti ma­jorban is érdemes rend­szeres előadásokat tartani, ha a témaválasztás jó, megfelel az érdeklődők igényeinek. Az elmúlt évtizedben nagy utat tett meg ha­zánkban, s megyénkben is az ismeretterjesztés. Elég csak arra utalnunk, hogy 1956-ban 1024 előadást tar­tottak 65 666 hallgató előtt Tavaly viszont már 4530 előadáson 228 417 ér­deklődő jelent meg. — A sizámok bizonyítanak, és igjazolásul szolgálnak. — Nem kell hozzájuk sem­miféle kommentár; Kötéllel se... A közelmúltban zárult le az 1966—67-es ismeret­terjesztési évad. Gazdag tapasztalatokkal, eredmé­nyekkel szolgált. És per­sze tanulságokkal is. Hi­szen a kritika az ismeret- terjesztésben közvetlenül hat, ha nem tetszik az előadás, kötéllel se lehet hallgatókat fogni. Óriási területet, rengeteg embert érint ez a munka. A TlT megyei szervezetének tag­létszáma 1387 fő, ezenkí­vül még 250—300-an kap­csolódnak be az ismeret- terjesztésbe. A jelentősé­ge lemérhetetlen. Ismerek szövetkezeti tagokat, akik munka után, a majorban tartott előadásokat rend­szeresen látogatják. Pereg a vetítőgép, új világot mu­tat nekik, új ismereteket közöl. És szórakoznak; — Kint a tanyán, ahová ősz­szel, télen talán még a madár is csak tévedésből repül; Hová járnak az asszonyok? Pintér doktorba belebújt az ördög N incs az a tapadó, agyagos sár, amelyik job­ban húzza lefelé az embert a szikes ha­tárnál. Aki ilyen tájon születik, kétsze­res erővel birkózik, hogy szerencsésebb társaival egy sorba jusson• S aki még túl is akar tenni azokon, annak helyén legyen a szíve, lankadat­lan a buzgalma és töretlen a hite, háromszoros erő­kifejtésre vállalkozzon! Különben lehajthatja a fe­jét. s csak álmaiban, vágyaiban válik valósággá leg­szebb reménye. Dr. Pintér Sándor a karcagi szikről indult el. s a háromszori erőkifejtést vállalta. Az egyetem elvég­zése után két évig Karcagon dolgozott. Az akkori mentősofőr így emlegeti: Mindegy volt annak akár cigány, akár magyar gyereket hoztak, egyforma fele­lősségérzettel kezelte. Azután Szolnokra került, o kórház gyermekosztályára. Biztos állás, a nyugodt munka lehetősége, csa­ládalapítás, Felesége szintén gyermekgyógyász. Szin­te minden adottság megvan a kiegyensúlyozott élet­hez. De Pintér doktorba belebújt az ördög. Rendes ember volt pedig mindig. Dolgoskezü, az életben mégsem boldoguló parasztok között töltötte gyerek­korát. Olyanok között, akik a baptista tanokban ta­láltak csak vigasztalást. Ö is sokáig közéjük tartozott. Szolnokra kerülve — ismételten szólva — bele­bújt az ördög, nem hagyta nyugodni• Esténként, amikor mások már rég az igazak álmát aludták, vagy baráti körben élcelődtek, ő a könyveket bújta. 1992-ben gyermekgyógyászati szakvizsgát tett. majd a következő két évben az esti egyetem szakosított tagozatán filozófiát tanult, 1966-ban a fertőző be­tegségekből tett szakvizsgájához gratulálhattak is­merősei. Közben pedig — gyógyító munkája mellett — évek óta részt vesz a nővérképzésben. Az utóbbi években 21 előadást tartott tudományos üléseken, különböző publikációi jelentek meg. Az ezekre való felkészülés is jónéhány éjszakát elvett tőle. Mindössze harminchárom éves. Fiatal, robbané­kony, tele energiával■ özvegy édesanyja .viszont ke­vésbé bírja már erővel. Mennyire örült volna sze­gény, ha a fia Karcagon telepedik le. Alkalom is adódott erre. Az ottani új kórház egyik osztályát bízták volna rá. Nyugodt, kényelmes, egy életre szó­ló munkakör lett volna, amit ráadásul nem is fizet­nek túl rosszul. A család is együvé került volna. így, hiszen a Pesten kirakatrendezőnek tanuló húga is hazakerül jövőre. Szóval idilli állapot lett vglna­De nem lett. Aspiranturára jelentkezett és sikerült a felvétele. Nagy szó ez. Az egész országban csak nyolc—tíz or­vos kerül aspiranturára. Három évig tehát megint ta­nul szeptembertől kezdve, távol a családtól, alapos jövedelemcsökkenéssel. Csak a törzsbérét kapja majd — pedig szükség volna a, pénzre, hiszen anyját s a húgát is ők tartják el úgyszólván teljes egészében­Most naponta tíz—tizenkét órát. tehát csaknem minden szabadidejét nyelvtanulásra fordítja. Há­rom nyelvet tanul, kettőből keli majd vizsaáznia. S közben tanulni, kutatni, hogy mi okozza a koraszü­löttek jórészénél azt. hogy a rendben történő szülés után néhány órával elkékülnek, s meghalnak. Hát így él egy fiatal orvos Szolnokon, akitől szakmaszeretetei, akaraterőt sokan kölcsönözhetnének. Simon Béla Tomajmonostorán pana­szolták, az asszonyok ki­szorulnak a kultúrából. Nem járnak sehová. Eset­leg tanyázgatni, nagyrit­kán a kultúrházba, ha táncmulatságot rendeznek. Nincs esemény, nincs ren­dezvény. Pedig azt mutatják a jelek, szívesen meghall­gatnák ők is azokat az elő­adásokat, meglátogatnák az olyan sorozatokat, akadé­miákat, amelyek közelről érintik őket. Mint Kunhe­gyesen. Űj kezdeményezés­ként az őszi hónapokban létrehozzák a nők, kisma­mák iskoláját. Olyan jel­legű előadások lesznek, — amelyeken asszonvok, lá­nyok egyaránt sokat tanul­hatnak, a családtervezés­től kezdve a női dolgokig. Persze sok példát lehet­ne sorolni, hiszen a jó elgondolásoknak se szeri, se száma. A tervkészítés, a felkészülés idejét éljük. Nyilvánvaló, az új módsze­rek alkalmazása, az új te­rületek felkutatása és. fel- használása megfelelő ^sze­repet kap majd a követ­kező Ismeretterjesztés! évadban. Nemcsak azért, mert maga az ismeretter- lesztés is korszerűbb, élet- kénesebb. mint valaha, s effvre gazdagodó, hanem azért is. mert a követe1 mé­nvekhez, az igénvekh°z kell igazodnia. — I — FILH Botrány A cselekménytelen dísz­leteiben is szigorúan zárt és célratörő új olasz film nem tud semmi újjal megörven­deztetni bennünket. Mon-< danivalójában sem és szűk- reszabott, mozgalmasságot nélkülöző eseménytelensé- gében sem. A szerelmi sok­szög, a nemi kapcsolatok házasságon kívüli és belüli összekúszálódó, meg-meg- újuló szálait hiába bogozza Anna Gobbi, a film írója és rendezője, nem számít­hat sikerre nálunk. Pedig sajnálatraméltóan iparko­dik. a nemi gátlásokkal küzdő és a szerelmi élet óvodájában tipegő fiatal mérnököt, mémököcskét még kommunistának is ki­nevezteti, igaz minden meggyőzés. meggyőződés nélkül. Az anyagi gondoktól mentes, önmaguk szórakoz­tatásának és örömeinek élő házaspár mulatozásaiban villanó fény, úgy is mond­hatnánk, tapintatos intel- lektuális botrány, megvilá­gítja üres semmitmondó életüket, piszkos szeretke­zéseiket• A tengerparti ki­rándulás is csak arra jói hogy másnapos hangulat­ban maguk köré gyűjtsék a legérdekeltebbeket. a fér­fi barátnőjét, az asszony pedig barátját. A három nő és három férfi egész nap­ját teljesen kitölti, az evé­sen és italozáson kívül, egy­más viszonyainak megfi­gyelése, pontos, reális fel­mérése, éppen úgy, mintha valami nagy, bonyolult csa­tára készülődnének. Egyetlen új vonása en­nek a filmnek, amit keve­sen éreznek ki belőle, a mély és elhallgató ábrázo­lás; azokról a szálakról egyáltalán nem beszélj amelyek a mindennapok­hoz, a családhoz, a társa­dalomhoz kötik hőseinket. Megcsömöröltető, kiszolgált és megalázó szeretkezései­ket az arany csillogásának hátterében követik el úgy- annyira, hogy a tenger­parti kirándulás után már határozott választ sem ad­hatunk arra, ki-kinek a szeretője, illetve ki kié lesz. A sok ital, ivászat, a szép kocsik, a test mozgását szépségét kiemelő jelenetek sora, a neves művészgár­da sem tudja nekünk ele­venné, érdekeltebbé, szóra- koztatóbbá tenni a nem a legjobban felhasznált más­fél óránkat. 15 éves korú, 8 általá­nost végzett fiatalokat felvesz 1 éves fonó-szövő ipari­tanulónak 1967. szeptember 1-i beiskolázással a Ma­gyar Pamutipar. Je­lentkezni: Budapest, IV., Erkel u. 30. Szak- oktatási Iroda. Lakást biztosítani nem tu­dunk. Továbbá felve­szünk 16 életévüket betöltött leányokat — gépi betanuló dolgozó­nak. SÓDER megrendelhető a „Tamamenti” mg. Termelőszövetkezetnél (Kál, Heves megye) köbméterenként a bá­nya területén az ára 30.— Ft. Vagonberakást Is vállalunk.

Next

/
Thumbnails
Contents