Szolnok Megyei Néplap, 1967. augusztus (18. évfolyam, 179-204. szám)
1967-08-27 / 202. szám
SZOLNOK SSEÍiYEI N&PLAF 7 Ember lett a kis Rácz A „Kis-rácz” szerint ahhoz, hogy valaki jó modellező legyen elsősorban nagy adag fantázia kell. Ez a legfontosabb. Azután türelem, s csak azután ügyesség a faragáshoz. 0 mint „veterán” modellező mondja ezt, aki harmadikos elemista korában ismerkedett meg a faragóbicskával meg egy szép fadarabbal, amiből nagyszerű repülőt készített — Apja akkoriban szolga volt a mezőtúri „zsellérkaszinóban”, s az ottani évek alatt Ma is ő Mezőtúron az MHS modellezőkörének egyik legaktívabb tagja Ma is szívesen emlékezik vissza első munkájára, amit már önállóan csinált tíz esztendős korában: a bot törzsű Szellő II sikló- modellre. Manapság a srácok fél óra alatt elkészítenek egy ilyet, de néki akkor kétnapi munkájába tellett De megcsinálta! És manapság már nemcsak repüllőmodelleket készít A házimúzeumban egyaránt akarja építeni a Griff nevű francia csatahajó modelljét. Itt a kicsinyített más 1 méter 91 centiméter hosszúságot jelent Természetesen ezek mind működő modellek; No de szóljunk arról is, hogy szíve szerint harckocsikat is faragcsál, esztergál, méricskél. Egyik barátjánál látott meg néhány évvel ezelőtt egy kis harc- kocsimodellt „EJ, de aranyos” — mondta; És valami huncut kis belső ördög nem hagyta addig Kikéi «ált a SpQtt jugoszláv «irkáié kicsinyített mása asztalokat nevezte 5 ki repülőtereknek; Szerencséjére három lány- teatvána közül a középsőnek akkoriban már volt gavallérja, aki értett a modellezés tudományához. Az udvarló pártfogásba vette az értelmes kisfiút és elvitte magával a szakköri foglalkozásokra. Ez 1949-ben történt S mivel 6 volt akkoriban ott a legkisebb, innét kapta a nevet: kis Rácz — Kis- rácz. Egyébként termetre is kicsi volt, magában nem egyszer mondta nagy nekibúsulással: ^Nem lese belőlem ember soha”. És most, amikor már ember lett: házas ember, katona viselt ember, s gő- gioséi már egy hathónapos pici Rácz Itt otthonában maga és felesége nagy-nagy örömére, a régi név megmaradt Kis-rácz. — És megmaradt modellező kedve, szeretet«, fantáziája, s mindé* csak nőtt a* van hajó, repülő és harc- kocsimodelL Az első hajómodellt akkor készítette, amikor leszerelt a katonaságtól. Vitorlás hajó volt Papírral vonta be, aztán az első vízipróbán el is süllyedt az alkotmány; „Csakazértis!” — mondta akkor, Ez a csakazértis száz modell elkészítését jelenti napjainkig, s mennyi lesz még ezután! A hajómodellek között is a legértékesebb a Splitt jugoszláv cirkáló másfél méteres kicsinyített mása, melyet csaknem négy évig készített sokezer munkaórával, s a napokban lett kész. Éz az eredetinél két- százszor kisebb, teljesen hű kicsinyítés. Egy lengyei modell ezőlapból vette a tervet, innét tudja azt is. hogy az eredeti hajó 1934- ben épült, s hogy 34 csomóval közlekedett óránként Most újabb nagy munkáho* látott: meg nyugodni, míg maga is nem csinált egyet, az IZS II mását, Később készített egy kicsi T—34-est, majd egy Pan terra nevű német hai'ckocsimodellL Mit szól a felesége sülhöz, hogy lakásukban valóságos kis múzeumot rendezett már be munkáiból? Most már «emmit Sőt, • kezdeti vitatkozásoknak az lett a vége, hogy napjainkban már az asszony tö- rölgeti a port a kis hajókról, repülőgépekről, 8 ha vendég toppan a házba, ő mutatja meg elsőnek az ura munkáit. Mert a Kis- rácz megmagyarázta neki: „Nézd angyalom, nem okosabb ha ezeket csinálom idehaza, mintha kocsmába járok vsigy szoknya után?” Az asszony gyorsan bólintott egyet: ez így igaz. S azóta a férj modelleket farag, az asszonyka törölgeti róluk a port, s mind ketten igen elégedettek a világ folyásával; Varga Viktória Á Se mm gondolatok nyomában A rothadás az élet laboratóriuma Leni»: A civilizáció, a szabadság és a gazdagság • kapitalizmusban arra a gazdag emberre emlékeztet, aki teletömi a bendöjét. elevenen elrot- bad és nem engedi élni azt, ami fiatal.. .. ~A burzsoázia minden barbárságra, brutalitásra és gonosz tettre kész, hogy megvédje a pusztülóf élben lévő kapitalista rabszolgaságot... Gondoljuk csak eL, milyen nagy utat tettünk meg eddig, hogy kiemelkedve az állatvilágból, végképp emberré váljunk. Hol van már az az idő, amikor még a társadalom elfogadta, s normálisnak ítélte — a lét- fenntartás feltételének — az emberevést? A rabszolgaságot sem tűrjük már, mintahogyan a hadifoglyok lemészárlását, vagy a bűnösök kínvallatását Az emberiség lassan felnőtté válik, s azon munkálkodik, hogy az emberevés után megszüntesse és a bórzal- mak múzeumába helyezze a háborúkat is. És vele azt a társadalmi rendszert, amely az embernek ember által való kizsákmányolását és a háborúkat szült Túl hosszú a gondolati ív az emberevéstől a kizsákmányolás megszüntetéséig? Csak látszatra. Mert a valóságban egyre megy, hogy megesznek-e egy embert, vagy kizsákmányolják; hogy a húsából harapdál- nak falatonként, vagy verí- tékcseppenként fogyasztják el. a különbség csupán annyi, hogy a kannibalizmus humánusabb volt mint a mai kizsákmányoló társadalom. Több okból. Először is azért, mert az áldozattal hamar végeztek. Egy csapással ölték meg a gyengét, s felfalták az erősek. A tőkés termelés csontőrlő malmaiban negyven-ötven évig is eltart, amíg a mindenható profit apránként elfogyasztja a munkást Senkit ne tévesszen meg, hogy közben hűtőszekrényt, autót is ad neki. Valamivel a kannibálok is léprecsal- ták, elgyengítették az áldo^ 2a tot. Könyvespolc Szász Imre: Felhőfejes Érdekesen mai könyv Szász Imre „Felhőfejes” című regénye. Érdekesen az, mert az olvasót elsődlegesen talán nem is a téma ragadja meg — ilyen témát már sokszor írtak — hanem a regény hangulata. Tapinthatóan mai közege, amelyben úszik az olvasó, olyan atmoszférát teremt, mintha maga is ott ülne valahol egy kocsiban az országút kellős közepén és a hőségtől úgy szeretne szabadulni, hogy gondolatban és képzeletben már nyakig ül a Balaton vizében. Ez a legjobb érzés, amit kíván magának; Forgács Ferenc, a regény főszereplője valahogy így van életével. Elromlott házasságának kellemetlen érzésével hol száguld, hol csak baktat az élet országútján és arról ábrándozik, hogy valahol ül a boldogságban. Fanyar és egyformán üres szerelmi ügyel közepette eszébe jut, hogy senkihez nem tartozik. Vagy mégis? Ügy döntött, hogy 12 éves lányát elviszi egy balatoni autótúrára. Ettől harmóniát, megértést, tisza örömet remél, az ajándékozás és az összetartozás boldogságát. Egy szép nyári reggelen elindulnak, a kocsi hibátlanul szalad, de a harmónia már az első pihenőnél felborul. Egy szép, fiatal lány jön, autóstoppal utazik, Forgács felveszi és ezzel vége is az előre álmodott, idillikus balatoni útnak. Féltékenység villog gyermek és felnőttek között, az érzékenység konfliktusai szikráznak, a helyzet úgy alakul, nem lehet tudni, ki mitől sértődik meg. Alig simul el az egyik ügy, már jön a másik, amely felnőttnek, gyermeknek egyaránt leckét ad az élet realitásából és bizony nem egyszer keménységéből. „A gyereknevelés az egyetlen szakma, ahol nem kérdik van-e képesítésed, alkalmas vagy-e rá.” — állapítja meg egyik tanulságában a szerző. A Felhőfejes ennek a nehéz „szakmának” — a szülő és gyermek viszonyának és elkerülhetetlen konfliktusának érdekíe- és nagyon érzékletesen mai regény. Zalka Miklós: A mi utcánk Izgalom, olvasmányosság, valósághűség. Egybeöt- vözhető-e a figyelmet mindvégig lekötő történet az emberi cselekedetek, jellemek és társadalmi jelenségek rajzával? Bár túlméretezettnek látszik ez a kérdésfeltevés, Zalka Miklós új regényét elemezve mindenképpen indokolt. A mi utcánk ama szerencsés írói alkotások sorába tartozik, amelyek megfelelnek az íróval szemben támasztható sokrétű mai követelménynek. Jelenkorunk bonyolult életű emberei közül jó egynéhány ismerősünk jelenik meg A ml utcánk lapjaim Vannak közöttük erősek és gyöngék, politizálók és nem politizálok, tudatosak és dezorientáltak, de valameny- nyien hús-vér lények. Mindegyikük a maga módján él, s mert valóban él — alakítóan hat a környezetére. Néha pozitívan, néha nem. Ellentétek bomlanak ki ebben a könyvben. Miként lesz alkoholista egy szép és kedves fiatalasszony? Hogyan kerül a justizmord elkövetésének közelébe egy talpig becsületes bíró? Miként válik a társadalmi igazságtevés hősévé egy ügyész, akit magát is megkörnyékeznek nem éppen rokonszenves emberi gyöngeségek? E regény főcselekménye a katonai bíróságon mutatkozik meg. Arról döntenek, illetékes volt-e a polgári bíróság egy fegyveres személyekre vonatkozó perben, s hogy helyes volt-e maga az ítélet? Nem mindennapi a per anyaga, éppen politikai vonatkozásai miatt. A hátteret az 1956-os ellenforradalom szolgáltatja, noha évek múltak el azóta. És miközben pereg a cselekmény, akár egy tartalmas és jól forgatott film — a konfliktusok egész sora fejlődik ki s ezek — nem egymástól függetlenül, mégsem közvetlenül egymásból fakadva: találkoznak valahol a mai társadalmi élet síkján, Ezáltal a mű különlegesen érdekessé válik; — (Magvető Könyvkiadó, 1967j F. M. Humánusabb volt az Őskannibalizmus azért is, mert mindenki me gehet ö volt. Egyenlő esélyekkel indultak — a többi a szerencsétől függött. A mai kannibalizmus eleve determinálja a sorsokat Van aki objektív helyzeténél fogva mindig csak fal — míg mások, milliók sorsa a lassú felfalatás. Az* mondják a modern kannibalizmus prófétái, hogy rosszak az emberek. Rosszak a newarki négerek, mert lázadoznak a nyomor ellen. Rosszak a vietnami parasztok, mert a maguk választotta életforma szerint akarnak élni. Rosszak azok az amerikai fiatalok is. akik elégetik a katonai behívót Nem akarnak a háborúba menni. Sok rossz ember van szerintük. Ez a társadalmi bajok forrása. Talán nem ismerik ezt a szép brechti gondolatot A vágóhidak Johannájából: Nem a szegények gonoszságát mutattadj Csupán nyomorúságukat./ Te a szegények gonoszságát mutatnád?/ Én a gonosz szegények nyomorát mutatom meg. Mit jelent az, hogy rossz ember, gonosz? Talán olyan az élet rendje, hogy szabadon dönt az ember, s azt mondja: „én jó leszek". A másik meg: „gonosz leszek — ez az életprogramom”. Vagy mégis igaz, hogy az Isten rendelet» szerint született az egyik jónak, a másik meg rossznak? Ne higy- jük. Milyen atya az, aki gyermekei egy részét eleve rossznak 'kárhoztatja? Erre az állításra csak a mindenkori vallásoknak volt szüksége, mert úgy éltek a rossz örökkévalóságának a hirdetéséből, a vétkezésért járó kárhozat fenyegető rédikálásából, mint ku- azsló a betegségből. Mondták, hogy van, gyógyították, na ismerték, ha nem. Belőle éltek. Ezért még mély isztelettel is voltak a rossz i-int Kicsit féltek is attól, hogy megtalálják magyarázatát. Ne csodálkozzunk rajta. Elég megtalálni és megérteni a rosszaság, a gonoszság okát, s máris elvethettük annak minden teológiai -címezését. Ha tudjuk, hogy a gonoszság nem istentől való. nincs szükség többé istenre sem. Mert nem lehet többé a túlvilág! boldogsággal — az örök jó Jutalmával buzdítani, vagy az örök kárhozattal — a rosszaság megtorlásaként — fenyegetni. Nagyon is földi dolgok ” rosszaság eredői. Az önzés, a hatalomvágy, az erőszak, a ravaszság. Ebből és hasonló okokból származik mindaz, ami társadalmi méretekben a rosszat szüli, az emberek életét megnyomorítja, elkeseríti. Ezek azok, amelyek még sokszor az alig elhagyott állati lét nyomai inkább, mint a ma- gasabbrendű ember tulajdonságai. És sajátos módon mindez egyben az emberiség felemelkedésének Is biztosítéka. Az ..örök rossz” elleni küzdelem. Évezredeken át. a társadalmi és gazdasási haladás eszköze volt. Mint Ennels irta: „ , .az osztályellentétek felmerülése óta éppen az emberek gonosz szenvedélyei, a kapzsiság és uralomvágy a történelem emeltyűi" Ma is azok. A modem kannibalizmus — az imperializmus — végsőkig rothadt talajából, az ellene folytatott világméretű harc eredményeként bontakozik ki az ember új világa. Igaz ez akkor Is, ha látszatra ellentmond ennek az emberiség eddigi történelme. Mert hisz hiába váltották egymást a történelmi korszakok, az ember mintha görcsösen ragaszkodott volna az örök rosszhoz. Pedig ez nem igaz. A termelési eszközök magántulajdonában van a magyarázat. Mert a tulajdonosi lélkület mindig egyforma — Fáraótól Johnson elnökig. Bármilyen is volt a tulajdon formája, mindig kizsákmányo- 'lást takart, osztályokra tagozódást eredményezett, s ezen a talajon mindig virágoztak a belső és a külső harcok. És a harci eszközök? A kerékbetöréstől az amerikai rendőrség bénítógránátjáig, a papi átoktól a James Bond filmekig, az elnyomottak fizikai és lelki kordában tartására a fegyverek gazdag arzenálja fejlődött ki. A barbárság végig vonul az emberiség történelmén —• igaz, mind modernebb formában jelentkezik. Mennyire igaza volt Dide- rotnak, aki kétszáz évvél ezelőtt így kiáltott fel — a primitív ösközösségi ember életét vizsgálva —: JVm olyan barbárok, mint mi!" Mit mondjunk erre ma? Amikor napalmbombákkal perzselik a termőföldeket, védtelen asszonyokat, gyermekeket géppuskáznak, kórházakat, vízműveket és iskolákat tesznek a földdel egyenlővé — nem mondhatjuk-e el, hogy ez már a barbárság legmagasabb foka, bármennyire is a civilizáció egyenruhájában jelentkezik? A legfőbb emberi rosszaság táptalajának megszüntetése napirendre került. És itt kell idézni Marxot — e gondolatmenet furcsa címére hivatkozva —. A rossz nemcsak rosszat eredményez. Kiváltja egyben a harcot is, azaz: „a rossz oldal hozza létre a történelmet csináló mozgást azzal, hogy megteremti a harcot”. így lesz a rothadás az élet laboratóriuma. így ebben a relációban érthetőbb, a világtörténelem folyamatában jobban elhelyezhető az októberi forradalom győzelme is. íme. Lenin hova vezeti a forradalom gyökereit: „.. .az orosz haladó gondolat a példátlanul barbár és reakciós cárizmus igája alatt mohón kutatta a helyes forradalmi elméletet, és ...a marxizmust mint egyedül helyes forradalmi elméletet Oroszország valóban kikin- lódta magának félszázados hallatlan gyötrelmek és áldozatok, példátlan forradalmi hősiesség, hihetetlen energia és önfeláldozó kutatás, tanulás, gyakorlati kipróbálás, csalódások... árán”. Azóta, éppen e ragyogó példa nyomán más népek is végig járták ezt az utat Aki hallgat a történelem szavára, s ítélni tud belőle, biztos abban, hogy a kapitalista világ mai elvetemült gonoszsága végső harcra ingerel. A modern kannibalizmus napjai — történelmi mértékkel mérve — megszámoltattak. Varga József
