Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-15 / 165. szám
IM JöBas 15 SZOLNOK MEGYEI NEEL Ar s 4 am. Gazdaságos sütés Tasnádi Verge Éren A vitorlán... Zsebkendőnk lobe«, száll a szélben, békés madárként szép fehéren. A könyv, füzet Pesten pihen, s vitorlás indul a vizen. Magasba szökik, csattog a vászon, sokkal nagyobb, mint tavaly nyáron. Indulás! Irány a túlsó oldal, piros házacskák zöld bokorral. Ott már régen ebéddel várnak, pirulnak most a csirkeszárnyak, saláták zöldje ring a tálon, siessünk, most már alig várom' Játék után vége a dalnak, evezőink erőre kapnak, aztán majd otthon vár a sátor, a holdfény viliódzik át a fákon. A felsült róka f lt az erdő szélén egy *• ravaszdi róka. Volt ennek a rókának egy zsákja. tele hazugsággal. Ezt a zsákot őkelme mindig magával hordta. Egy napon elhatározta, hagy elmegy az emberekhez, valami jó falatot enni. Elérkezett a legelőhöz, ahol öreg pásztor vigyázott a nyájra. — Jó napot, szegény ember! — szólította meg a pásztort. — Látom, fáradt vagy. Eredj haza, pihenj, aludj egyet, én majd vigyázok a nyájra. Gonosz gazdád észre sem veszi... — Nem értelek, koma — felelt a pásztor. — £n nem vagyok fáradt, és nem gonosz a gazdám. A nyáj a mienk, az egész falué, a szövetkezeté. Én vigyázok rá. Jobban teszed, ha eltűnsz innét, minél előbb! — Azzal botjával a róka felé sújtott. A róka elmenekült. Ha nem sikerült a pásztornál — gondolta —, elmegy a halászhoz. A halász éppen hálóját javítgatta. — Jó napot, halász1 — köszöntötte. — Látom, nagyon szegény vagy. De gyere velem, mutatok neked olyan helyet, ahol annyi halat foghatsZi amennyit akarsz1 — Én is jól ismerem azt a helyet — felelte a halász. — A halastó az, amit mi létesítettünk. De te jobban teszed, ha nem jársz arrafelé! Ha meglátom ott a hosszú farkadat, bizony letépem! A róka jobbnak látta, ha gyorsan eltűnik. Meg sem állt, míg csak el nem érte az útkereszteződést. Itt egy fiatalemberrel találkozott. Megszólította: — Jó napot, szomorú, magános barátom! Adj nekem valami harapnivalót, és én összeházasítalak a királykisasszonnyal! A legény hangosan felnevetett: — Nálunk már nincsenek királykisasszonyok! És ha lennének is, tartsd meg őket magadnak! Én pedig Antalfy István DON KO LÁSZLÓ: Strandlabda Sok gerezdje kék, fehér lila, piros, sárga, Ildi lányom kezéből tán az égig szállna. Ott ragyogna Nap helyett káprázatos gömbje, kék, fehér, lila, piros színt szórna a Földre. Ámde Ildi biztosan fogja kis kezében játszadozni jobb vele- a strand hús vizében. TALÁLD KI! Óvjuk fogainkat! A civilizált konyhatechnika következtében a táplálkozás a puhára főtt, pépes és édesebb ételek felé tolódik el. Így két károsító tényező hat egyszerre: csökken a fogak erőteljes rágási szerepe és a tapadós, pépes, szénhidrátgazdag étel nagyobb mértékben lepedéket képez a fogakon. A kopás a fogszúvédelem szempontjából előnyös, mert á fogak simára csiszolódnak, tisztulnak. Jólismert tény, hogy a szemfogak rágóélein nem szokott szuvasodás előfordulni. A cukorártalom sokszor már a csecsemőkorban kezdődik. Egyes szülők rendszeresen cukorba mártott dudlit adnak a síró kisgyermeknek. Ez szuvasodást, zománcoldódást, s olykor a tejfogak teljes pusztulását okozhatja. A betonpillért Í8 „megrágja” Egy nagyváros folyami betonhídját gyakran kellett javítani. Az egyik pillér súlyos kopás miatt minden évben javításra szorul. Ez olyan feltűnő volt, hogy az okát már a nagy költségek miatt is tisztázni kellett. Kiderült, hogy a gyakran rongálódó hídpillér közelében egy cukorgyár melasztveze- tő csatornája volt. s a magas cukortartalmú tapadó anyag okozta a hídpillér megrongálódását. Az édességfogyasztás káros a fogaknak, ha elmulasztjuk a rendszeres fogápolást. Lepedék képződik a fogak felületén, és megindul az említett savképződés, amely a zománc oldódását okozza, s fokozza a szuvasodás veszélyét. Mindezek ismeretében vigyázzunk arra, hogy a gyermek ne váljék „édesszájúvá”. Különösen az étkezések között ne fogyasszon édességet, s este. reggel tegyük kötelezővé a fogmosást! Mérsékeljük a cukorkátl Arról természetesen nem lehet szó, hogy a táplálkozásból teljesen kiküszöböljük a szénhidrátot. Nem kétséges azonban, hogy ha csökkentenénk a kisgyermekeknél és csecsemőknél a manapság igen gyakori szénhidrátokat, akkor nem is válnának megszokottá. Világszerte az egyik legelterjedtebb betegség a fog- szúvssodás. Az ellene való védekezés, a megelőzés csak akkor lehetséges, ha már kisgyermekkorban óvjuk, védjük a tejfogak épségét — elsősorban cukorfogyasztás csökkentésével — és a rendszeres, gondos fogápolással, amely — a rossz fogak orvosi kezelése mellett — szükségessé teszi az alapos fogtisztítást is minden étkezés után. Dr. Balogh Károly egyetemi tanár FELVÉTELRE KERESÜNK budapesti munkahelyre szerkezetlakatos, hegesztő, marós, esztergályos, mintakészítő szakmunkásokat, férfi segédmunkásokat, portásokat, — valamint vidéki munkára lakatosokat, hegesztőket, csőszerelőket és festő szakmunkásokat. Orsz. Bányagépgyártó Vállalat Budapest, IV., Baross u. 91—95; „Nem sikerült a süteményem, pedig ugyanúgy készítettem, mint máskor és mégis...” — gyakorta hallunk ilyen panaszt a háziasszonyoktól. A sütemények és egyéb tésztafélék a pontos recept és kellő kimunkálás mellett sem sikerülnek, akkor rendszerint a sütési meleggel van baj. A különböző tésztafélék sütéséhez öt fő hőcsoportot, sütési fokozatot kell ismernünk ahhoz, hogy munkánk sikerrel járjon. I; Alapállás, amikor a sütő 20—35 C fok hőmérsékletű. Tárolásra, az ételek melegen tartására alkalmas. II. Alacsony hőmérséklet; Szárításra alkalmas meleg, 35—50 C fok között. Habcsók és vékony teasütemények sütéséhez megfelelő. A hőmérsékletet egy fehér géppapírral ellenőrizhetjük; — Bedugjuk a sütőbe a fenti hőmérsékleten változatlan marad. III. Meleg sütő. Hőmérséklete 100 C fok körüli, melynél torta, piskótatészta, kelt- és omlóstészta süthető jól. A bedobott fehér papírlap összegöngyöl ödik. IV. Forró sütőben a hőmérséklet 150—180 C fok. Ezen a hőmérsékleten süt- hetők a leveles, zsíros, vajastészták és a húsok. Az ellenőrző papírlap a sütőben gyorsan megbámul Ha a tészta már sárgára sült, a tüzet megcsendesítjük. V. Különlegesen forró sütőben a hőmérséklet 200—300 C fok. Különleges sütések, pl. héjában sült burgonya sütésére alkalmas. A próbát nem papírlappal, hanem kevés víz bespriccelésével végezzük. Ha a víz visszapattan, akkor nagyon forró a sütő és majdnem mindent megéget. Előfordul, hogy a sütő alul éget. Ügy védekezhetünk ellene, hogy a tepsi alá sót hintünk. Ha a sütő felül éget — a tészta gyorsan bámul de belül nyers marad — akkor a Nagyon sok régi épület, de új házak vakolt, vagy vakolatlan falain is egyaránt gyakori a salétro- mos kiütés, illetve a szul- fátos kivirágzás. A szulfáté« kivirágzás minden esetben valamilyen módon a falba jutott nedvesség — víz — hatására kezdődik; Előidézheti magas talajvíz, árvíz, továbbá az, hogy a lehullott csapadék közvetlenül a falhoz jut, vagy a tetőről lezúdulva visszaverődik a falra stb. Előfordulhat nátriumszulfát új téglákban, a habarcs homokjában, a habarcskeveréshez használt vízben, agyagos földben, vályogban, sőt nyomokban megtészta tetejét tiszta, de még jobb, ha zsírozott papírlappal borítjuk be. A piskóta és torta tésztákat ajánlatos papírral bélelt formában vagy tepsiben sütni. Sütés után a papírt megnedver' e könnyen le lehet venni. A sütő ajtaját legalább 10—15 percig ne nyissuk ki, mert a tészta visszaesik. A sütők túlhevítésére, különösen gáz- és villany- tűzhelyek esetében azért is ügyeljünk, mert a készülékre is káros és neon is gazdaságos. található egyes fajta falazókövekben is. A szulfá- tos kivirágzás nemcsak esztétikailag rossz hatású, de a kénsavas vegyület a falazat anyagát is marja, rontja, gyengíti. Egyes falaknál a teljes kiszáradás után általában elmúlik, majd újabb nedvesség esetén ismét megjelenik. Mit tegyünk a kivirágzás megszüntetésére, illetve megelőzésére? A legfontosabb tennivaló, a falrész kiszárítása (ehhez égetést és erős savakat, amelyek a habarcsot tönkreteszi, ne használjunk), s az, hogy a továbbiakban se kapjon semmi vizet; Ha a fal a talajból kapja a vizet — és nem lehet szigetelni, akkor az úgynevezett elektroozmó- zis, vagyis a víz lefelé áramoltatása segíthet. Nagyon jól bevált, eredményes közömbösítési eljárás a salétromosodás megszüntetésére az alábbi: báriumkarbonátot — lehetőleg jegeceset — oldjunk fel vízben. Por alakúból 100 liter vízben 10 deka oldódik, több nem. Az oldattal a kivirágzott, vagy kivirágozni szokott fal. illetve vakolat felületét többször meglocsolva, jól áztassuk át. Űj fal készítésénél ugyanezzel az oldattal a téglákat falazás előtt áztassuk meg; A habarcs készítéséhez, úgy a falazó, mint vakoló habarcshoz, víz helyett ezt az oldatot használjuk. A báriumkarbonát vegyileg közömbösíti a nátriumszulfátot, mégpedig úgy, hogy a kötés és a fal káros hatástól mentes marad. Ez a közömbösítő vegyszer azonban méreg, ezért rendkívül óvatosan kell vele dolgozni. Beszerezni csak hatósági orvosi, úgynevezett méregvásárlási engedélyre lehet, hasonlóan, mint a nikotint. Keverésnél kézzel érinteni nem szabad. Arcba, szájba, szembe ne jusson. Az óvórendszabály betartására az orvos és az eladó vállalat (Vegyipari Készletező Vállalat, Budapest, V., Kozma Ferenc u; 3. sz.) külön is figyelmeztet. Egy kiló erre a célra alkalmas, olcsó, ipari báriumkarbonát ára 4—5 forint között van. I. Ugrik — pedig lába nincsen, röpül — pedig szárnya sin- (csen, s mindig pufók, kerek arca piros, sá:ga, kék, vagy tarka ■ - ■ . lepqtn) egyáltalán nem vagyok szomorú! Barátaim vannak a faluban. Te azonban tűnj el az utambólI Behúzott farokkal inait el a róka. Így ért a folyó partjára, ahol asszonyokkal találkozott, akik ebédet vittek férjüknek a másik partra. Éppen beültek a csónakba, és indultak volna, amikor a róka megszólította őket: — Jó napot, asszonyok! Látom, nehéz nektek ezt a csónakot átvinni a túlsó partra. Segítek én nektek, ha adtok valami jó falatot! A 2 asszonyok nagyot ** nevettek. — Nincs szükségünk a segítségedre! — azzal bekapcsolták a csónak motorját, és otthagyták a rókát a parton. Elkeseredett a róka. Mit tegyen? Sehol sem hisznek neki, sehol sem kell a segítségei Utolsó reménye volt, hogy elmegy a gyerekekhez, akik a réten játszottak. így is tett. Nyájasan szólította meg őket: — Jó napot, gyerekek! Látom, játszadoztok. De nézzétek csak, milyen furcsa az ég! Biztosan rátok fog szakadni! Nagyon sajnállak benneteket, jöjjetek velem, én biztos helyet mutatok. Nem kívánok érte semmit, csak egy falat jó ennivalót... A gyerekek csodálkozva néztek a rókára^ és így válaszoltak neki: — Mit mesélsz itt nekünk? Hogyan szakadhatna le az ég, mikor az levegőből van? Bolond vagy? Vagy éppen be akarsz minket csapni? Jobb, ha eltűnsz innét, és hagysz játszani bennünket! A róka elkeseredve indult vissza az erdőbe. Nem értette a dolgot, csak azt tudta, hogy az embereket már nem sikerült becsapnia. Éhes volt, korgott a gyomra, mégsem jött elő többé az erdő mélyéről, hogy hazugságokkal próbálja félrevezetni az embereket. Fordította: Homokhegyi alagút Toli talicskával a homokot hordom, arany homokheggyé növekszik a dombom. Alagutat fúrok, kétágút alatta, tizenhárom hangya vígan fölavatja. Most indul a mozdony, zakatolni sem rest, vagonszámra hordja át a piros egrest. 2. Ismerek két péket, — de furcsák! Nézzétek! —* Az egyik nappal süt, a a másik éjjel süt — még sincsen kenyerük! tPIOH V 9 deli Yt Őszi előzetes - bakfisoknak Ha salétromos a fal...
