Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
1987. Július IS. SZOLKOK MEGYEI NÉPLAP 5 Megjelentek a gyümölcsárusok megyénk strandfürdői előtt (Foto: Nagy Zsolt) A szolnoki harminchármak A műszaki vívmányok terjesztői t'illanysxerelők, figyelem Aki akar, tagja tehet Napirenden a Szolnoki Fürdő Vállalat munkája A városi tanács vb üléséről A megyében tízegynéhány műszaki tudományos egyesület helyi csoportja működik. Egyik ezek közül a Magyar Elektrotechnikai Egyesület debreceni csoportjának szolnoki részlege. Jó hosszú hivatalos név, mely azt is sejteti* hegy nem élvez önállóságot, nincs saját költségvetése sem. Még az a szerencse, tagjai eddig nem sokat törődtek a formaságokkal, annál inkább azzal, hogy a kis részleg tartalmas, hasznos munkát végezzen. Szilágyi István, a TITÁSZ megyei üzletigazgatóságának főmérnöke, a „részleg” elnöke elmondotta, az elmúlt esztendőben Szolnokon 12 előadást tartottak és több tanfolyamot is szerveztek. Ezeknek a rendezvényeknek kétszázharminc résztvevője volt. A részleg harminchárom tagja közül többen Budapestre, Debrecenbe és Szegedre is ellátogattak, hogy ott tudományos igényű előadásokat meghallgassanak. Legutóbb Szolnokon a Szovjetunió villamosenergia rendszerének ötven éves fejlődéséről és annak távlatairól tartottak előadást. Ebből az alkalomból bemutatták azt a mechanikai reteszeiét, melynek elmés szerkezete kizárja a nagyfeszültségű munkahelyeken a balesetveszélyt. Az volt a céljuk, hogy más üzemek erőműveiben is alkalmazzák ezt a megoldást. A „részleg”, fő feladatának az új szabványok, technológiák, szerelési módszerek elterjesztését tekinti; Afféle tudományos eredményeket közvetítő állomás szerepét tölti be. Ezt az elvet tükrözi idei munkatervük, Tanfolyamot szerveznek a megyében dolgozó villanyszerelők számára. Ezen ismertetik a legújabb érintésvédelmi rendszabályokat, azoknak alkalmazását és a műszaki újdonságnak számító szerelési technológiákat. A tanfolyam érdekessége lesz, hogy olyan külföldi szakmai filmeket is vetítenek majd, amelyeket az Alföldön kizárólag Szolnokon és Debrecenben lehet megtekinteni. — Egyébiránt az ilyen *,belépés csak csoporttagoknak” — filmvetítésekre sűrűn sor kerül a jövőben. Belföldi tanulmányutak szervezését is tervbe vették. A „részleg” vezetői azt szertnék, ha a megye más vállalataitól, kisipari termelőszövetkezeteitől is mind többen kérnék tagfelvételüket. Egyszóval társadal- masítani akarják szervezetüket, ugyanis az ma még csak TITÁSZ dolgozóké; Ebben nincs semmiféle „belterjes” magatartás, hanem így alakult ki. Az előadásokra harmincegy olyan szakember is járt, aki más vállalatnál dolgozik. Remélik, ők rövidesen rendes taggá válnak. Szeptember-október táján a részleg önállósul. Létrehozzák az egyesület megyei csoportját. Ez a szervezeti változás kifejezi majd azt is, hogy a megyében minden elektrotechnikai szakembert szívesen látnak a csoport tagjai között. Leltározás A túrkevei Finta múzeumban a megyei múzeumi szervezet négytagú munkacsoportja leltározza a néprajzi gyűjtemény tárgyi emlékeit. Mintegy ezerötszáz néprajzi tárgyról készítenek új kartonokat, — egyben tudományos igényű rendszerezésüket is elvégezve. Valamennyi tárgyról fény- képfelvételeket készítenek, hogy a múzeum kartoték rendszerét fotókkal tegyék szemléletesebbé. A tiszaörvényi Templomdombon júniusban folytatták az Árpád-kori település feltárását. A munkálatokat most is Horváth Béla, a Nemzeti Múzeum régésze vezeti. A korábbi ásatásokhoz viszonyítva figyelemre méltó a gépesítés és a leletek újszerűsége. A régi korok emlékeinek feltárása eddig mindig kézi erővel történt. A régészek óvakodtak a gépek munkába állításától, mondván, hogy az értékes leletek pusztulásához vezethet. — Tiszaörvényen azonban a tavalyi és a tavalyelőtti kutatások egyértelműen igazolták, hogy mind a temetőben, mind az Árpád-kori településen csak egy méter mélységben, illetve az alatt találnak valamit. Ezért döntött úgy Horváth Béla, hogy 60—70 centiméter mélységig géppel nyesi le a földet a település maradványai felett; Nyolc helyett egy hét alatt A gépesítés minden szempontból előnyt jelentett. Nyolcvanezer forint helyett négy és fél ezer forintba került mindössze a fedőréteg eltávolítása, s nyolc helyett egy hét alatt végeztek vele. Kézzel folytatták aztán a feltárást a mélyebben fekvő rétegekben; Gazdag leletanyag került elő, köztük varkocskarikák, bronz karperec, régi pénzek, különböző formájú vas nyílhegyek* aranyfóliával futtatott gyöngyszemek, ezüst fonott gyűrű, ásópapucs vasból. Az ásó-papucsnak nagy értéke lehetett, hiszen akkoriban a vasat kevésbé, inkább a színesfémeket bányászták. A vas értéke szinte az aranyéval vetekedett. Kemencesor a sövény mögött A település egyik részén egymás mellé rakott kemencéket találtak. Cölöpök nyoma . veszi körül azokat. Feltehetően a szél ellen védték sövénnyel a kerítéseket. Az ilyen kemencesor se mindennapos lelet, hiszen ebben a korban általában a házak sar- kában állott a kemence. — Ezen a településen találtak ugyan olyan házma- radvánvt. melynél — valószínűleg helynverés miatt — a falon kívül épült a kemence, csupán nyílása ontotta a meleget. Hova vezet az út ? A feltárás közben szinte betonkeménységű rétegre leltek a kutatók. A rárakódott réteg eltávolítása A szolnoki városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén egyik napirendként a Szolnoki Fürdő Vállalat jelentését tárgyalta, különös tekintettel a városban folyó szolgáltató tevékenységre. A jelentés amely 1961-től számokkal is érzékeltette a vállalat fejlődését, tartalmazza, hogy elsődleges cél volt a szakszolgáltatások színvonalának növelése, az elavult állóeszközök felután — mintegy 1,2 méter mélységben — előkerült a falu főutcája. A hihetetlenül keményre döngölt agyag megőrizte a keréknyomokat is. Tekintve, hogy akkor még nem volt ráf a kerekeken, köny- nyen koptak — mégpedig leginkább a kerék széle kopott. A kerék pereme ezért többnyire ék alakú volt. Nyomai — mint a lefelé egyre keskenyedő vizesároké — szépen kivehetők az agyagban; Európában egyedülálló lelet ez. Van ugyan a régebbi korokból fennmaradt út is, — így például közismertek a római utak, — de azok kőből épültek. — Ilyen, mint a Tiszaörvényen előkerült földút, nincs Európában. Számottevő szakaszát már feltárták, de még nem tudják, hová vezet. Amennyiben a Templomdombot megkerüli, a határba vezetett. Ha a szomszédban lévő Holt-Ti- szához fut, akkor a rövid táv miatt feltételezhető, hogy az évszázadok során a Tisza elvitte a település egy részét. Az út nyomvonala mellett ismereten rendeltetésű árok húzódik; — Lehet, hogy már akkor ismerték és alkalmazták a vízlevezető árkokat? Derék nélküli harcos A templomdombi településen több kor emléke keújítása, illetve kicserélése, bővítése, a dolgozók továbbképzése, valamint a biztonságtechnikai, baleset- védelmi, tűzvédelmi és egészségügyi-szociális létesítmények korszerűsítése. A vállalat — amelyhez nemcsak a szolnoki állandó és idényfürdő tartozik, hanem a jászberényi, termál és idényfürdő, valamint a cserkeszöllői is — 1961-től—1967-ig 1 457 000 forintot beruházásra, íelrült elő. Az egyik Árpádkori ház feltárásánál őskori vermet, s mellette egy XIV—XVI. századbeli kemencét találtak. Előkerült egy szarmata harcos derék nélküli csontváza is. Abban az időben az öv a hatalom jelképe volt. — Minél nagyobb úr volt valaki, annál díszesebb övét hordott Tekintve, hogy hitük szerint az emberi élet a túlvilágon is folytatódott, az övék miatt gyakori volt a hullarablás, hogy ezáltal övtől-hatalomtól egyaránt megfosszák harcosaikat. — Valószínűleg így járt halála után ez a szarmata harcos is, ezért hiányozhatnak az övvel együtt kirántott medencecsontjai. Vissza a föld alá A géppel végzett földmunka áttekinthetőbbé teszi a települést, s lehetővé teszi, hogy a tavalyi 800 négyzetméter helvett hétezret tárjanak fel. Kár, hogy a feltárt részeket ismét betemetik; Így járt az Árpád-kori templom alapja is. Itt lesz majd a Tisza II vízlépcső széle. Idegenforgalmi szempontból is jó lenne, ha nemcsak feltárnánk, hanem mentenénk, a látogatók számára bármikor hozzáférhetővé tennénk értékeinket; Simon Béla újításra fordított, állóeszköz fenntartásra pedig 11 285 000 forintot költött, illetve költ. Az értékeli időszakban a fürdők látogatottsága nőtt, a szakszolgáltatások száma gyarapodott, s egyre kevesebb volt a vendégek panasza. A szolnoki állandó fürdőt például tavaly több mint 103 ezren vették igénybe, a jászberényit pedig csaknem 37 ezren. Az idényfürdők közül leglátogatottabb a cserkeszöllői, ahol tavaly több mint 123 ezer fürdőző volt. A Tisza-ligeti strandnak több mint 80 ezer, a jászberényinek pedig több mint 54 ezer vendége volt; A jelentés is tartalmazza és a vitában résztvevők is elmondták a gondokat; a megoldásra váró feladatokat; Többek között azt, hogy megoldatlan a Tisza-Ii- geti strand melegvíz ellátása. A jelenlegi termlákút ugyanis percenként 200 liter vizet ad, amely kevés ahhoz, hogy a termál- medence teljes vízellátását biztosítsa. A terv szerint jövőre az új hidegvizű medence bekapcsolása után a jelenlegi hidegvizűt langyos vizű medencévé alakítják át, de ehhez is melegvízre lenne szükség. Ez a terv csak akkor valósulhat meg, ha egy új termálkutat létesítenek; Szó esett arról is, hogy egy-egy forgalmas napon a Tisza-ligeti vendéglátó egységek nem képesek ellátni étellel, hűsítő Itallal a fürdőzőket. Az igen aktív vita után, melynek során sok javaslat is elhangzott, a végrehajtó bizottság megállapította, hogy a Szolnoki Fürdő Vállalat szolgáltató tevékenysége az utóbbi esztendőkben, de különösen egy év alatt sokat fejlődött. A tisztaság, a vendégekkel való foglalkozás sokat javult. A végrehajtó bizottság állást foglalt abban, hogy a Tisza-ligeti strandon az új termálkút megvalósítása jogos igény, s ezzel foglalkozni kelL Megvizsgálják azt is, milyen módon lehetne megoldani a tiszai vízi átkelést — kis hajóval vagy más módon — annak érdekében, hogy a város lakói ne csak autóbusszal vagy gyalog juthassanak el a Tisza- ligetbe. Termelőszövetkezetek üzem! talajtérképének elkészítését vállaljuk, tartalmazza a talaj fizikai, kémiai tulajdonságát, vízgazdálkodási mutatóit, tápanyag ellátottságát, útmutatást nyújt az agrotechnikai eljárásokra és műtrágya felhasználásra. Vetőmag és takarmány analízist beküldött minta alapján is végzünk. Bővebb felvilágosítás: Aranykalász Mg. Tsz. Laboratórium. Törökszent- miklós, Kossuth utca 147. Kedves Vendégúr A presszóban szokatlanul kedvesen fogadnak. Ballagok a pénztárhoz, kérek egy kávét. — Parancsoljon velem... ajánlkozik mosolyogva a félősz matróna. — Maradok a kávénál — mondom szerényen. Fürge ujjak tépik a blokkot, s markolják a pénzt. A platinaszőke kávéfőzőlány csábos-aranyos mosollyal vár a pult mögött, előrehajolva nyúl a blokk után. — Egy szédült pillanat, máris kész a kávé — csivitel kacéran. Az elfoglalt férfiak ilyen ritkaszép teremtések miatt szoktak sorban állni birkatürelemmel, megbabonázottan. — Tupírozzam, vagy gőz nélkül kéri a kedves vendégúr? — kérdezi az angyal. Intek, ne gőzölje, így is izzadok a gyönyörűségtől. — Akkor méltóztassék.. I — teszi elém a kis porceláncsészét pici nikkel tálcán, széles hódolattal. Ha gombostűm lenne, mellbeszúr- nám magam, hogy lekontroláljam, álmodom-e, vagy ébren vagyok. Ha kornyikálni tudnék, elfuvolázn&m: t,Hahó, emberek, szeretette vágyók, csúful csalódottak, jertek feledni a Tökmag presszóba: kis darab szívet kaptok mindannyian három forintért!" Szürcsölgetem a kávét, ízlelgetem és elkábít a koffeinmámor. Amikor az utolsó cseppeket nyelem, érzem, hül a levegő... Huzat van?... Az ajtó csukva, rajta eleven se be se ki, meresztem a szemem, érdekes, a kirakat sincs betörve. Bámulom a falat: a ventillátor áll... Ránézek ismét a kávéfőzőlányra: — a fehér bóbita mozdulatlan jégcsap, a gyönyörű kék szem fagyos táj. Percekkel ezelőtt napfényben fü- rödtem, most a vén Antarktisz dermesztő hidege hasít a csontomig. A felszolgálónő furakodik hozzám és taszít rajtam: — Álljon már odébb, ha megitta a kávét, ez az én frelyem... „Hát mit követtem el?” Egy világ omlott össze bennem. Behúzott nyakkal trappotok a kijárat felé. Még a küszöb előtt utólér és hát- baver a megjegyzés: — Te Maca! Ezt a topis ürgét nézted ellenőrnek?... Z. JL Árpád-kori út a föld alatt Európában egyedülálló lelet Tiszaörvényen
