Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-13 / 163. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek l SZOLNOK MEGYEI j A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. évfolyam, 163. szám. Árai SO fittér 1967. július 13., csütörtök Népünk szorgalmasan, eredményesen a szocializmus felépítésének nemzeti programján A Minisztertanács számadása az ország gazdasági helyzetéről Összeült az országgyűlés Szerdán délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke; Fock Jenő, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Nyers Rezső és Szir­mai István, az/MSZMP Po­litikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizott­ság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kor­mány tagjai. A diplomáciai páholyok­ban helyet foglalt a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnök Ta­nácsa — az országgyűlés ez év április 14-én berekesztett ülésszaka óta alkotott — törvényerejű rendeletéiről szóló jelentést az alkotmány rendelkezéseinek megfele­lően bemutatta, s azt a kép­viselők kézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Ta­nács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula bejelen­tette továbbá; az ország­gyűlés külügyi bizottsága kedden ülést tartott, s úgy határozott, hogy határozati javaslatokat terjeszt az or­szággyűlés elé &z európai Tiszteit Országgyűlés! ígéretet tettem arra, hogy az orszgágyúlés ma kezdő­dő ülésszakán beszámolunk a Minisztertanács tevékeny­ségéről és terveiről; Ehhez híven most számot adunk azokról a belpolitikai és nemzetközi kérdésekről, amelyek népünket, kormá­nyunkat foglalkoztatják. A szocialista társadalom teljes felépítése folyamatában a mi viszonyaink között most különös fontosságúak a gazdasági kérdések. Ezért számadásunk más fontos társadalmi, politikai kérdé­seknél részletesebben szól az ország gazdasági helyzeté­ről Pártunk IX. kongresszu­sára készülődve a kommu­nisták áttekintették és meg­vitatták a megelőző évek politikai, gazdasági és kul­turális fejlődését és gond­jait. A megtett út és a je­lenlegi helyzet felelősség- teljes elemzése, a politika fő vonalának stabilitása, a soron következő esztendők legfontosabb feladatainak körültekintő kijelölése, a társadalom teljes egyetérté­sével találkozott. Bebizonyo­sodott ismét, hogy a kom­munisták jól ismerik a nép egészének vágyait, akaratát, helyesen fogla mázzák meg a jól szervezett, fegyelme­zett munkával reálisan el­érhető céljait. Ezt az egyet­értést fejezte ki a Hazafias Népfront Országos Taná­csának választási felhívása és ezt bizonyítja a március 13-i országgyűlési és ta­nácstagi választás eredmé­nye: több mint 7 millió ál­lampolgár juttatta szavaza­tával egyértelműen kifeje­zésre, hogy magáénak vall­ja a pártnak, a Hazafias Népfrontnak, a kormánynak a szocializmus teljes felépí­tésére irányuló programját. Azóta népünk szorgalma­san és eredményesen dolgo­zik e nagy nemzeti prog­ram megvalósításán. Belpo­litikai életünket az utóbbi hónapokban a dolgozó tö­megek jelentősen megnöve­kedett közéleti tevékenysé­ge, a szocialista demokrá­biztonság kérdéseiről, vala­mint a közel-keleti helyzet­ről. Az országgyűlés ezután el­fogadta az ülésszak napi­rendjét; 1. A minisztertanács be­Gazdasági építő munkán­kat alapvetően az jellemzi, hogy továbbra is kedvezően érvényesülnek pártunk Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatai. számolója. 2. Az országgyűlés kül­ügyi bizottságának határo­zati javaslatai. Ezután Fock Jenő, a Mi­nisztertanács elnöke emel­kedett szólásra. Ez a határozat az eredmé­nyesebb gazdálkodás felté­teleit és feladatait szabta meg. 1966-ban a bonyolultabb, nehezebb körülmények kö­zött is megfelelő volt nép­gazdaságunk fejlődése. Az előző évihez viszonyítva a nemzeti jövedelem 8, az ipari termelés 7, a mező- gazdasági termelés pedig mintegy 8 százalékkal emel­kedett. Az ipari termelés emelkedésének mintegy 80 százalékát a termelékeny­ség növekedése alapozta meg. A termelőmunkában jobban figyelembe vettük a szükségleteket, s így a kész­letek kisebb mértékben nö­vekedtek. Külkereskedelmi forgalmunk bővült, különö­sen a szocialista országok viszonylatában. A többlet nemzeti jövede­lemből arányosan többet fordítottunk a lakosság fo­gyasztására. A bérből és fizetésből élők, valamint a mezőgaz­dasági lakosság reáljöve­delme körülbelül 5 száza­lékkal emelkedett. A múlt évben hozott ár, bér és szociális intézkedések ha­tására jelentős rétegek élet- színvonala az országos átla­got meghaladó mértékben nőtt, másoké nem változott, s voltak rétegek, amelyeket az intézkedések együttes hatása hátrányosan érintett. 1967. első hónapjaiban népgazdaságunk a tervezett­nél nagyobb mértékben fej­lődött. Az ipari termelés ed­digi eredményeiből arra le­het következtetni, hogy az ipar éves tervét túlteljesí­ti. A mezőgazdaságban az­zal számolhatunk, hogy a termelési tervek megvaló­sulnak. A lakosság áruvá­sárlásai várhatóan meghad ladják -a tervben előirány­zott szintet. Népgazdaságunk egészsé­ges fejlődése és tervszerű előrehaladása mellett azon­ban találunk kedvezőtlen jelenségeket is. Több áru­cikkből nem lehetett teljes mértékben kielégíteni a megnövekedett keresletet. Nem lehetünk még megelé­gedve iparunk exportképes­ségével. A műszaki és a minőségi színvonalat tovább kell javítani és fokozni kell termékeink versenyképessé" A továbbiakban arról kí­vánok beszámolni,1 hogy s kormány a IX. pártkong* resszus határozatainak meg­felelően, milyen fontosabb intézkedéseket hozott. Megvizsgáltuk a régeb­ben kidolgozott 15 éves la­kásépítési tervet és több határozatot hoztunk a lakás- építkezések meggyorsításá­ra. Növeltük bizonyos épí­tési anyagok importját; tö­röltünk a beruházások kö­zül, hogy több lakást épít­hessünk, egyes középítkezé­seket; új beruházásokat kezdünk az építőanyagipar fejlesztésére. Terven felül 270 millió forintot biztosí­tunk a magánerőből épülő társasházak közművesítésé­re. Meggyorsítjuk a házgyá­rak üzembehelyezését. Az állami gazdaságok dolgozói számára a következő tíz évben 10 ezer lakás felépí­téséhez biztosítunk kedvez­ményes állami hitelt. Határozatot hoztunk az ipari és építőipari dolgozók munkaidejének általános csökkentésére. A 44 órás munkahétre történő áttérés több mint egymillió hat­százezer dolgozót érint. Az egészségre ártalmas munkakörökben is befejez­zük a harminchat—negyen- két órás munkahét beveze­tését. A kormány a munkaidő rövidítéséhez szükséges feltételek létrehozását a gét. E feladatok megoldá­sáért az év hátralévő ré­szében még igen sóikat tehe­tünk — s kell is tennünk. Dolgozunk ötéves tervünk fő célkitűzései alapján az 1968-tól 1970-ig terjedő években megvalósítandó feladatok meghatározásán. Számolunk azzal, hogy a jövő év elejétől kezdve már érvényesülnek az új gazdasági mechanizmusra jellemző szabályozó esz­közök. Különös figyelmet fordí­tunk a beruházásokra, mert ezeknek helyes aránya lé­nyegesen befolyásolja a népgazdaság egészének egyensúlyát. Enyhíteni kell a beruházások területén a jelenlegi feszültséget, ezért felülvizsgáljuk beruházási terveinket. Költségvetésből elsősorban a már folyamat­ban levő nagy beruházáso­kat folytatjuk. Újakat csak szigorú takarékosság, sok­oldalú mérlegelés alapján a struktúra javításáért kez­dünk. Csak annyi nagybe­ruházást indítunk, ameny nyinek befejezése optimális idő alatt megvalósítható. Arra törekszünk, hogy a vállalatok mind több beru­házást saját erőből valósít­sanak meg és a gyorsan megtérülő befektetéseket helyezzék előtérbe. A to­vábbiakban is előnyben ré­szesítjük a vidéki ipartele­pítést. Gazdasági munkánkban a jelen feladatainak megoldá­sa mellett, a következő évek tennivalóit is szem előtt tartjuk, hogy helyes dönté­seket hozhassunk. Ezek fel­tétlenül szükségesek a ne­gyedik ötéves tervünk el­készítéséhez is. Bejelentem, hogy már megkezdtük a hosszúlejáratú tervezés elő­készítő munkálatait. A kö­vetkező ötéves terv céljai­nak meghatározásánál már úgy kívánunk dönteni, hogy hosszabb távra — 1985-ig — lássuk a fejlődés főbb irá­nyait. növekvő önállósággal rendelkező vállalatokra hízta. Reméljük, hogy a felügye­leti hatóságok és a SZOT útmutatásával, ezt a fontos ügyet jól oldják meg. Fontos feladatunk, hogy fokozatosan megszüntessük a két nagy dolgozó osztály életkörülményei között fennálló különbségeket. E cél megközelítéséért léptettük életbe ez év ja­nuár 1-től a termelőszövet­kezeti tagok új nyugdíj- rendszerét. Felemeltük a termelőszövetkezeti tagok családi pótlékát. A termelő- szövetkezetekben dolgozó nőkre is vonatkozik a gyer­mekgondozási segély beve­zetéséről hozott rendelkezés. A születések számában az utóbbi időben örvendetes javulás mutatkozik. Remél­jük, hogy az intézkedéseink a javulás tendenciáját to­vább erősítik. A gyermekgondozási se­gély bevezetése az anyák és a család iránti megbecsü­lést, a társadalom gondos­kodását juttatja kifejezésre. Erre a célra évi 400 millió forintot irányoztunk elő. A kormány örömmel vállalná a felelősséget, ha nem sok idő múlva ennek a keretnek a túllépését jelenthetné. Szocialista humanizmu­(Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács beszámolója Fock Jenő előterjesztése da kiszélesítése, a társada­lom erősödő egysége, a szo­cializmus iránti bizalma je- lemzi. Belpolitikai életünk nagy­fokú megélénkülését, a szo­cialista demokrácia fejlődé­sét tükrözték a közelmúlt­ban tartott országos tanács­kozások is. Ezeken népünk valamennyi osztályának és rétegének képviselői részt vettek. Párttagok, pártonkívUliek, marxisták és más világ- nézetűek, hívők és nem hívők együtt vitatták az aktuális problémákat, is­mertették építő javasla­taikat. A szakszervezetek XXI. kongresszusán a munkások és alkalmazottak, a terme­lőszövetkezetek első orszá­gos kongresszusán és a SZÖVOSZ tanácskozásán a falusi lakosság, a KISZ kongresszusán az ifjúság, a Magyar Tudományos Aka­démia nagygyűlésén a tudó­sok, a művészeti szövetsé­gek összejövetelein az alko­tó értelmiségiek fejezték ki egyetértésüket és szimpá­tiájukat a párt és a kor­mány politikájával. A felszólalások, a javas­latok, az új gondolatok és a segítő bírálatok a részt­vevők felelősségérzetéről és bizalmáról tanúskodtak. Ez a kormány munkájához je­lentős segítséget nyújt. Kö­zös teendőink megoldásához ezután is kérjük dolgozó népünk aktív közreműködé­sét. Hazánkban békés építő­munka folyik. Népköztársa­ságunk állami és társadalmi rendje szilárd. A szocialista nemzeti egység széles bázis­ra, a dolgozó tömegek bizal­mára, öntudatára és haza­szeretetére épül. Egész né­pünket egyre inkább áthat­ják a párt kongresszusán- m . * í% ', A megtárgyalt gondolatok; A soronlevő teendők, állami jogszabályokban is megfo­galmazódnak, s folyik a végrehajtás mindennapos szorgos munkája. Népgazdaságunk fejlődése Kormányintézkedések a pártkongresszus határozata nyomán

Next

/
Thumbnails
Contents