Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-13 / 163. szám
2 SZOtNO* MEGYEI NÉPLAP 1967. Július 'IS. MIN DEM, FELÖL WASHINGTON Az Egyesült Államok képviselő házának törvényelőkészítő bizottsága szerdán jóváhagyta a polgárjogi mozgalom ellen irányuló törvény j avaslatot. A Cramer-féle törvényjavaslat szerint minden amerikai polgár, aki nem a saját államában részt vesz tiltakozó tüntetésen vagy nagygyűlésen, ötévi börtön- büntetéssel vagy 10 000 dollár pénzbírsággal, vagy ipedig mindketjővel súj,“b- ható. PRÁGA Pierre Gensous a szak- szervezeti világszövetség főtitkárhelyettese táviratban tiltakozott IIj Hasszán marokkói királynál Ben Szedőik bebörtönzése miatt. Szedőiket, a marokkói szak- szervezeti szövetség főtitkárát kedden ítélték el 18 havi szigorított börtönbüntetésre. TRIPOLI Bengáziban szerdán általános sztrájk bontakozott ki tiltakozásul amiatt, hogy a líbiai kormány elhatározta az olajszállítások felújítását a nyguati országok számára. RÓMA Kedden Rómában megnyíl a második „európai űrkutatási értekezlet”. A tanácskozáson 18 ország képviselői próbálnak meg kidolgozni olyan összehangolt űrkutatási politikát, amelynek segítségével felvehetik a versenyt e téren a Szovjetunióval és az Egyesült Államokkal. ADEN Adeni szabadságharcosok kedden könnyűfegyverekkel és gránátokkal rajtaütés- szerű támadást hajtottak végre A1 Manszura és Siek Otman negyedekben az angol katonai járőrök ellen.- Megtámadták az angol köz- njunkahivatalt is. Itt a rajtaütésnek egy sebesült és öt halálos áldozata volt TAJPEJ A Clara tájfun kedden este végigsöpört Tajvan szigetén. Hat személy vízbe- fúlt, 9-et eltűntnek nyilvánítottak. GENF Az Interparlamentáris Unió szóvivője közölte, hogy elhalasztották a szeptemberre, Moszkvába tervezett évi közgyűlést.' RANGOON A burmai kormány jegyzékben utasította vissza a Kínai Népköztársaság kormányának azt a vádját, hogy a legutóbbi burmai Kína-ellpnes tüntetéseket a kormány ösztönözte, ABIDJAN Guinea visszautasította Elefántcsontpartnak azt a javaslatát, hogy a Guineában visszatartott elefántcsontparti halászokat és az Abidjanban letartóztatott guineai ENSZ-küldöttséget cseréljék ki — jelentette szerdán a Conakry-i rádió. Guineai részről veszélyes precedensnek tekintenék ezt az eljárást. ATHÉN A görög puccsista hatóságok „külföldön kifejtett nemzetellenes tevékenység” vádjával nyolc görög közéleti személyt fosztottak meg állampolgárságától. Közöttük van Melina Mercouri, a „Soha vasárnap” című film főszereplője és Nikolaidisz, a Centrum Unió titkára is. BUENOS AIRES Az argentin kormány bejelentette, hogy az állami költségvetés kiadásainak csökkentése érdekében százezer munkást és alkalmazottat bocsát el állásából. Á szocialista országok testvér- pártjai és kormányai vezetőinek budapesti tanácskozása Július 11—12-én Budapesten tanácskozást tartottak a szocialista országok kommunista- és munkáspártjainak vezetői és kormányfői. A tanácskozáson részt vett Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, a Bolgár Népköz- társaság Minisztertanácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának első elnökhelyettese, Antonin Novotny, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Jozef Lenárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke, Jo- szip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének elnöke, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnöke, Vlagyimir Popovics, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága Elnökségének tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének főtitkára, Kiró Gligorov, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának tagja, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Végrehajtó Tanácsának al- elnöke, Wladislaw Gomul- ka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Jozef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Pullai Árpád, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első titkára, a Német Demokratikus Köztársaság Államtanácsának elnöke, Willy Stoph, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság Minisztertanácsának elnöke, Leonyid lljics Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, Alekszej Nyikolaje- vics Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsának elnöke, Borisz Nyikolajevics Pono- marjov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára. A tanácskozásra az említett országok kommunista- és munkáspártjai vezetőinek és kormányfőinek ez év június 9-én Moszkvában megtartott találkozóján történt azon megállapodás értelmében került sor, miszerint állandó kapcsolatot tartanak egymással az izra-, éli agresszió következtében kialakult közel-keleti helyzet kérdéseiben. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást a baráti arab államoknak országaik által nyújtott politikai támogatásról, valamint a gazdasági segítségről, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek hozzájárulhatnak az imperialista agresszió áldozatául esett Egyesült Arab Köztársaság és más arab országok iparának és mező- gazdaságának a fejlesztéséhez. Tájékoztatták továbbá egymást az arab államok védelmi képességének erősítését, valamint az ezen országokkal való hosszúlejáratú gazdasági együttműködést célzó intézkedésekről. Egyhangúlag kifejezték szilárd elhatározásukat, hogy a jövőben is összehangolják erőfeszítéseiket ezen célok megvalósításában. A tanácskozás elvtársi légkörben, a teljes egység jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevői elhatározták, hogy a közel- keleti helyzet kérdéseiben a jövőben is állandó kapcsolatot tartanak egymással. (MTI) De Gaulle francia elnök kétnapos hivatalos látogatásra Bomnba érkezett, hogy tárgyaljon Kiesinger nyugatnémet kancellárral. De Gaulle-t bonni útjára elkísérte Pompidou miniszterelnök, Couve de Murville külügyminiszter és a francia kabinet néhány más tagja. Újabb incidensek a szuezi övezetben A Szuezi-csatorna övezetében Iszmailiától délre szerdán hajnalban, majd szerdán délelőtt tűzharcra kezűit sor az egyiptomi és izraeli fegyveres erők között. A kairói rádió mindkét esetről adását megszakítva számolt be. Az EAK katonai szóvivője szerint az első összecsapás 75 percig tartott, két izraeli katonai jármű megsemmisült! A második incidensről kiadott kairói közlemény szerint 11 órakor az izraeliek páncélosokat vontak össze ugyanazon a ponton, ahol korábban a járműveket találat érte. És tüzet nyitottak azokra az egyiptomi állásokra, amelyek megsemmisítették a két izraeli jeep-et. Az EAK fegyveres erői viszonozták a tüzet és kilőttek két izraeli tankot. Egy egyiptomi tank is mess érült A párbaj másfél óra hosszat tartott. Izraeli részről csak a hajnali Incidensről számoltak be, úgy állítva azt be, hogy a kezdeményező az egyiptomi fél volt. A Tel-Aviv-i katonai szóvivő az éjféli tengeri összetűzés újabb részleteiről beszámolva azt állította, hogy az egyik torpedónaszádot egy izraeli torpedónaszád süllyesztette el* a másikat egy izraeli torpedóromboló felgyújtotta, majd elsüllyesztette. A szóvivő azt is hozzátette, hogy a tengeri incidensre Port Szaidtól negyven kilométerre került sor. Mint ismeretes, itt tartózkodik most a szovjet hadiflotta egyik egysége; A MENA egyiptomi hírügynökség értesülése szerint a szovjet flottaegységet fel fogják kérni, hogy hosszabbítsa meg eredetileg egyhetesre tervezett látogatását Összeült az országgyűlés (Folytatás az 1. oldalról) sunk diktálta, hogy törvényerejű rendelet kiadását kezdeményezzük, amely a magukra maradt idős emberekkel kötött tartási szerződésekkel elkövetett visszaélések megszüntetését szolgálja. A gazdasági mechanizmus reformja Tisztelt Országgyűlés! Evek óta gazdasági életünk fejlődéséről számolhatunk be — és hozzáteszem, • mindenkor teljes joggal tesszük ezt — ennek ellenére azt is tapasztaltuk, hogy léteznek olyan nehézségek, amelyek gátolják gyorsabb előrehaladásunkat. Ezeknek a tényezőknek az elemzése arra a felismerésre vezetett, hogy gazdasági életünk mechanizmusát kell megváltoztatnunk, továbbfejlesztenünk. Ezért került sor — pártunk irányításával — a gazdasági mechanizmus reformja alapelveinek kidolgozására. Az új mechanizmus bevezetésének célja, hogy új eszközökkel és módszerekkel erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, tegyük hatékonyabbá tervgazdálkodási rendszerünket. Szolgáljuk szorgalmas munkával a közösség és egyén alapvetően azonos érdekeit és így gyorsítsuk meg a szocializmus teljes felépítését, mozdítsuk elő népünk életkörülményeinek folyamatos javítását A gazdasági mechanizmus reformján más szocialista országban is dolgoznak. E tény is bizonyítja, hogy megérett a szocialista gazr dálkodás módszerei megváltoztatásának szükségessége. A tapasztalatokat ösz- szevetve megállapítható, hogy az elképzelésekben sok a hasonlóság, de egyszersmind az országok adottságaiból fakadó különbözőség is. Mi a saját viszonyaink között azt láttuk a legcélravezetőbbnek, ha a reformot megfelelő előkészítés után a népgazdaság egészében egyidőben hajtjuk végre. Az egyes részletkérdések kidolgozásában sok vita folyt. Ezen nem is lehet csodálkozni. A különböző nézeteknek, elképzeléseknek és javaslatoknak nem egyszer igen éles összeütközése azzal az előnnyel járt, hogy kialakultak az adott körülmények között a lehető legjobb megoldásokat biztosító módszerek. A Minisztertanács és a kormány gazdasági bizottsága számos határozatot hozott, amelyek a Központi Bizottság irányelveinek megfelelően az egyes részterületeken megszabják az új mechanizmus alkalmazásának szervezeti kereteit és módszereit. A közlemény előtt ismeretesek legfontosabb határozataink, rendelteink. Erre tekintettel most csak az új gazdaságirányítási rendszer néhány vonatkozásáról kívánok szólni. Mindenekelőtt szeretném hangsúlyozottan aláhúzni, hogy az új gazdaságirányítási rendszerben a tervgazdálkodás szerepe és hatékonysága jelentős mérték* ben megnő. A jövőben a központi irányító szerveknek kevesebb, de nagyobb jelentőségű üggyel kell foglalkozniok. Figyelmüket a fontosabb dolgokra összpontosíthatják, nagyobb körültekintéssel, gondosabb elemzések alapján dönthetnek. Továbbra is a népgazdasági tervben határozzuk meg a népgazdaság legfőbb arányait, a felhalmozás és a fogyasztás mértékét, a beruházások összmennyiségét, és főbb irányait. E mellett a terv szerves részévé tesz- szük azokat a gazdasági szabályozó elveket és eszközöket, melyek biztosítják a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. A mechanizmus reformjának egyik jellemző vonása a döntési jogkörök decentralizálása. Az eddig a kormány és a minisztériumok hatáskörébe tartozó számos kérdés eldöntésében a vállalatok és a tanácsok lesznek illetékesek. Jobb összhang valósul meg a termelés és a szükségletek között vállalati és társadalmi méretekben egyaránt így bővül rendszerünk demokratizmusa, növekszik a dolgozók aktív közreműködése a közös feladatok megoldásában, és mindez a bürokratizmus csökkentését eredményezi. Az üzemi demokrácia tervezett nagyfokú kiszélesítésének feltétele, hogy a szakszervezetek megfelelő jogkört kapjanak. A dolgozók kötelességének és jogainak meghatározásánál szem előtt tartjuk, hogy az anyagi érdekeltség fokozása mellett rendkívül fontosak az erkölcsi tényezők. Ezt már figyelembe veszi az új Munka Törvénykönyv, amelyet széleskörű vitára bocsátottunk. A jogos észrevételek és helyes javaslatok figyelembe vételével átdolgozott tervezetet a Minisztertanács újra megtárgyalja s ez év őszén az országgyűlés elé terjeszti. A termelőszövetkezetek problémái Fontosnak tartjuk, hogy mezőgazdasági termelőszövetkezeteink jól beilleszkedjenek az új gazdasági mechanizmus rendjébe. Ebből a célból rendeztük a termelőszövetkezetek álló- és forgóeszköz hiteleit és töröltük tartozásaiknak azt a részét, amelyekre állóeszközeik újjáértékelése szerint a termelésben nem volt fedezet A törlés után az ilyen jellegű adósságállomány lényegesen csökkent és a megmaradóra is kedvező visszafizetési határidőket állapítottunk meg. Bevezettük a termelőszövetkezetek teljes állóeszköz állományára az amortizáció-képzés kötelezettségét. Fokozatosan teremtjük meg a pénzügyi feltételét annak, hogy saját árbevételeik alapján minél szélesebb körben rátérhessenek a havonkénti munkadíjazás rendszerére. A tavalyi jó termés mellett az árrendezések, a termelőszövetkezeti tagokat érintő szociálpolitikai intézkedések, az említett hitelrendezés és az elterjedő rendszeres munkadíjazás máris kedvező eredményeket hozott. Csökkent a mérleghiányos szövetkezetek száma, javult a gazdálkodás szervezettsége és szilárdult a tagok munkafegyelme, megkezdődött a faluról korábban elvándorolt fiatalok visszatérése — természetesen elsősorban a jól működő — szövetkezetekbe. A termelőszövetkezeti demokrácia továbbfejlesztésében jelentős előrelépés, hogy a termelőszövetkezetek küldötteinek kongresszusa életre hívta a termelőszövetkezetek országos tanácsát. A tanács jogot kapott a kormánytól arra, hogy állást foglaljon minden olyan szövetkezet — politikai, gazdasági, szociális és kulturális kérdésekben, amely a szövetkezetek működését alapvetően érinti. Az év folyamán megalakulnak a termelőszövetkezeteik területi szövetségei. Ezt fontos politikai eseménynek tartjuk s működésüktől sokat remélünk. A szövetkezeti szervek a mozgalom koordinálására, az elvek egységes érvényesítésére szükségesnek nyilvánították egy főtanács létrehozását. A kormány a kezdeményezést támogatja A termelőszövetkezetek országos kongresszusa, majd júniusban a minisztertanács megtárgyalta az új földjogi és termelőszövetkezeti törvények tervezetét. E törvény-tervezeteket megküldtük az országgyűlésnek, kérve, hogy az illetékes bizottságok tárgyalják meg és észrevételeiket, javaslataikat közöljék a kormánnyal! Az ezek figyelembevételével elkészülő törvényjavaslatokat ősszel nyújtjuk be a tisztelt országgyűlésnek. A külső és belső piac A gazdasági mechanizmus reformja népgazdaságunknak kevés területét érinti olyan mélyen, mint a külkereskedelmet. Lényeges, hogy az új gazdasági mechanizmusban szorosabb kapcsolat alakuljon ki a belső és a külső piac között. Azért fontos ez, mert a külkereskedelem közvetíti a világpiac ösztönző hatását a hazai termelésre, értékesítésre és fogyasztásra, a műszaki színvonal fejlődésére, végső soron a társadalmi munka termelékenységének növekedésére. Mivel hazánk gazdasági fejlődésében nagy jelentősége van a nemzetközi munkamegosztásnak, ezért továbbra is szükséges a nemzetközi kapcsolatok központi állami irányítása. A külkereskedelmi monopólium fenntartása mellett, a gazdasági folyamatok átfogóbb egysége céljából jobban össze kell kapcsolni a termelést a külkereskedelemmel, — és ahol ez indokolt, ennek szervezeti feltételeit is meg kell teremtenünk. Ez azonban csak fokozatosan valósítható meg. Néhány iparvállalatnak és más — nem külkereskedelmi —' szervnek már megadtuk a közvetlen export-, illetve importjogot. Számos további termelővállalat, megfelelő felkészülés után. igényelheti e tevékenység átvételét; Az államközi szerződésekben — közöttük a KOST országokkal kötött hosszúlejáratú egyezményekben — vállalt kötelezettségeinket az új gazdaságirányítási rendszer feltételei között is teljesíteni fogjuk. Szükséges, hogy a jövőben már a nemzetközi egyezmények előkészítésébe megfelelően bevonjuk a gazdasági minisztériumokat és az érdekelt vállalatokat. A következő időszak fontos feladata, hogy a mechanizmus változásából eredő új módszereket sikeresen alkalmazzuk a baráti országokkal való együttműködésben. E feladatot nagy körültekintéssel, a szocialista országokkal egyetértésben kell megoldanunk. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a termelés folyamatossága és az 1968. évi árucsereforgalmi egyezmények előkészítése és megalapozása kívánatossá teszi; a vállalatok minél nagyobb mértékben kössenek külföldi partnereikkel szerződéseket. Változatlanul arra törekszünk, hogy tovább erősítsük és fejlesszük gazdasági kapcsolatainkat a baráti szocialista országokkal, Elsősorban a KGST államaival. Ügy véljük, hogy az eddig elért kétségkor'*? jelentősi eredmények na?cf mértékben továbbfejleszt- hetők, ezért a KGST-n belül a kapcsolatok különböző új formáit is keressük és kívánjuk kezdeményezni. Bővíteni kívánjuk kül(Folytatás a 3. oldalén? De Gaulle Bonnban
