Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)

1967-07-08 / 159. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967, Július 8. Az afrikai országok gazdasági és katonai sogiiségef adnak Kongónak Nemzetközi Yietnam-konferencia Stockholmban ötvennégy ország 350 küldötte részvételével megnyílt a nemzetközi Vietnam* konferencia; a nemzetközi békemozgalmak eddigi legszélesebbköru találkozója, A képen: az ünnepélyes megnyitó a Folkethus, a stockholmi népház Kong­resszusi termében (Telefotó — MTI Külföldi Képszolgálat) Incidens India ns Kina A Kongóban bevezetett rendkívüli állapotnak meg­felelően lezárták Kinshasa nemzetközi repülőterét, ahol a biztonsági szolgálat csü­törtökön három gyanús európait vett őrizetbe. A hírügynökségek nem jelentenek harci tevékeny­séget sem Kisanganiból, sem Bukavuból. A nemzet- védelmi minisztérium fel­hívására csupán Kinshasá- ban 460 kongói ifjú és le­ány jelentkezett önkéntesen a nemzeti hadsereg soraiba. A sorozási bizottságok előtt hosszú sorokban áll­nak az újabb önkéntesek. A rádió pénteki kom­mentárjában kijelentette: a nemzetközi finánc-oli­garchia és különösen belga pénzügyi körök nem haj­landók megbékélni a Kon­gói gazdaság függetlenné válásával. Ezért küldte nyu­gat Kongóba belga, fran­cia és spanyol zsoldosok csapatait, amelyek a „ci­vilizáció és kereszténység” nevében békés lakosokat gyilkolnak. A nyugat több milliárd belga frankot ál­dozott e kaland megszerve­zésére. Az UPI meg nem erő­sített Algír-i forrásokra hi­vatkozva jelenti, hogy a francia Bodeman, akiről a hivatalos körök továbbra sem közölnek semmit, tu­lajdonképpen a kongói zsoldosok ügynöke volt, aki megnyerte Csőmbe bi­zalmát és a várható juta­lom fejében adta fel a volt miniszterelnököt. Állítólag ő volt az egyik, aki leszál­lásra kényszerítette Csőm­be gépét. Hivatalos bejelentést nem tettek Bumedien és Mun- guldiaka kongói állammi­niszter megbeszéléséről és valószínűnek tartják, hogy a csütörtöki minisztertaná­cson sem született döntés Csőmbe sorsáról. A kinshasai rádió pénte­ken bejelentette, hogy a külföldi zsoldosok által tá­mogatott kormányellenes erőkkel vívott elkeseredett harcok után a kongói nem­zeti hadsereg egységei visz- szafoglalták Bukavut és Kisa gani jelentős részét. A kormányerők megsemmi­sítették azt a két repülő­gépet, amelyen két nappal ezelőtt mintegy kétszáz fe­hér zsoldos érkezett Kisan- ganiba. A Német Demokratikus Köztársaság egész lakossá­gát mélyen megrendítette a csütörtök reggeli vasúti szerencsétlenség, amelynek eddig 79 halálos és 54 se­besült áldozata van. A se­besültek közül többnek életveszélyes az állapota. A tragikus szerencsétlenség áldozatai között sok a gyermek. Az NDK minisztertaná­csának elnöksége által élet- rehívott miniszteri bizott­ság a szerencsétlenség szín­helyére utazott és szakértői csoportok bevonásával meg­kezdte a vizsgálatot. Az eddigi megállapítások szerint a vasúti szeren­csétlenség oka az volt, hogy csak félig engedték le a langenweddingeni ál­lomás közelében lévő vas­úti átjáró sorompóját. Így történhetett meg. hogy a magdeburgi „Veb Minői” tartály tehergépkocsija* — mely 15 000 liter könnyű­benzint szállított ráhajtott a sínekre és összeütközött Az Afrikai Egységszerve­zethez tartozó több ország hivatalosan is reagált Mo­butu elnök felhívására, amelyben segítségüket kér­te a külföldi intervenció leveréséhez. Kaunda zambiai elnök Lusakában kijelentette, hogy országa támogatást nyújt Kongónak a külföldi zsoldosok elleni harcához. Khartoumban hivatalosan bejelentették, hogy „Szudán támogatást ad Mobutu el­nöknek az imperializmus ügynökei elleni harcához”. Ketema Jifru etiópiai külügyminiszter Addisz Abebában kijelentette, hogy kormánya megvizsgálja Mo­butu elnök felhívását, amelyben katonai segítség adását kérte az etióp kor­mánytól. ff A Biztonsági Tanács csütörtökön este magyar idő szerint 22,39 órakor rendkívüli ülésre ült ösz- sze, hogy megvizsgálja a Kongói Demokratikus Köz­társaság (Kinshasa) pana­szát. Teodore Idzumbuir kon­gói küldött beszédében rá­mutatott, hogy az országa ellen végrehajtott fegyve­res intervenció egy gon­dosan kidolgozót terv meg­valósítása és a felelősség ezért bizonyos nyugati ha­talmakat terhel. Fedorenko, a Szovjet­unió képviselője felszóla­lásában rámutatott, hogy tegnap az arab országokat érte agresszió, ma pedig az imperialista intervenció eredményeképpen veszély fenyegeti Közép-Afrika bé­kéiét. A Biztonsági Tanács­nak intézkedéseket kell hoznia az agressziós erők megállítására. Az Egyesült Államok kül­dötte csupán üres szóla­mokat hangoztatott arról, hogy országa „határozottan támogatja Mobutu kormá­nyának azon erőfeszítéseit, hogy hatalmát megtartsa Kongó egész területe fe­lett.” Seydoux francia küldött emlékeztetett arra, hogy kormánya annakidején be­záratta a zsoldosok táborát francia területen. Kérte, hogy a kongói küldöttség terjesszen a Biztonsági Ta­nács elé részletesebb és konkrétabb adatokat a ki­bontakozó eseményekről. a Magdeburg felől érkező személyvonattal. A szerel­vény emeletes vasút* ko­csikból állt. A szerencsétlenséghez azonnal nagy erőkkel vo­nult ki a magdeburgi tűz­oltóság, a mentők és a rendőrség. Igen sok önkén­tes segítő is akadt. A men­tőcsapatok a még égő ko­csikból mentették ki a se­besülteket* több könnyű sérült is bekapcsolódott a mentési munkálatokba. — Gyors és önfeláldozó be­avatkozásnak köszönhető számos emberélet megmen­tése és a tűz továbbterje­désének megakadályozása* A vasúti kocsik közül ket­tő teljesen, kettő részben kiégett. Az állomás épüle­te teljesen elpusztult. A vasúti átjárónál szol­gálatot teljesítő sorompóőrt őrizetbe vették. • MIN • DEN,, • FELÖL MOSZKVA Amadou Ahidjo kame­runi elnök, aki hivatalos látogatást tesz a Szovjet- n jóban, pénteken vidéki útra indult. A Krim-fél- szigetre, Kijevbe és Le- ningrádba látogat el. A délelőtti órákban Amadou Ahidjo Moszkvában a fo­gadási palotában fogadást adott a szovjet vendéglá­tók tiszteletére, amelyen egyebek között megjelent Nyikolaj Podgornij, Dmit­ri j Poljanszkij és több más szovjet vezető. LONDON II. Erzsébet angol ki­rálynő pénteken tízezres tömeg és sok milliós tv- közönség előtt, ünnepélye­sen lovaggá ütötte sir Francis Chichestert, aki a közelmúltban fejezte be magányos világkörüli útját a „Gyapjas Lepke” nevű vitorlásjachtján. II. Erzsé­bet azzal a négyszáz éves karddal ütötte lovaggá a féltérdre ereszkedő Chi- chestert* amelyet annak­idején I. Erzsébet királynő ajándékozott sir Francis Drakenek. a lovaggá emel­kedett híres kalóznak, az angol birodalomalapítók egyik előfutárának. VARSÓ Lengyelországban mély­séges felháborodást váltott ki az a nyugatnémet dön­tés, amely megszüntette a további bírósági eljárást Heinz Heinfarth, Varsó hóhéra ellen. ABANE Sobhuza swaciföldi király a parlament megnyitó ülé­sén bejelentette, hogy or­szága felkéri Nagy-Britan- niát, nyilvánítsa Swaciföl- det szeptemberben függet­lenné. LAGOS George Thomas brit nem­zetközösségi államminiszter pénteken Lagosba érkezett, hogy tárgyalásokat folytas­son a Nagy-Britanna ellen életbelépett olaj embargó megszűnte tésérőL Minden városnak meg­van a maga időpontja, ami­kor a legszebb. Isztambulé az alkonyat. Vörösen csil­log a víz, már elhomályo­sulnak az ázsiai part kör­vonalai. A szél járta török temetőben végtelen csend és nyugalom uralkodik. A háztömegek felett elomlik az éj feketesége, Isztambul álomba merül. A látogató ilyenkor megérti, miért tart­ják olyan sokan Isztam­bult a világ egyik leg­szebb városának, ahol egyesül a lüktető élet a keleti nyugalommal és romantikával. Isztambul nyugalmát, és mondhatnám romantikáját ist nem túl szívesen látott vendégeik zavarták meg a napokban. A 6 flotta, amely — a Távol-Kelet vizein cir­káló 7. flottához hasonlóan — a Közel-Keleten tölti be az amerikai csendőr szere­pét és ötven hajóegységből áll, a város partjaihoz ér­kezett. Ezek a hadihajók állomásoztak a görög puccs idején Athén partjainál, majd a közel-keleti agresz- szió napjaiban az EAK par­ti vizei közelében. A török­országi közhangulatot jel­lemzi, hogy ebből az alka­lomból Isztambulban olyan amerikaellenes tüntetés zaj­lott le, amire még nem volt példa, mióta a* ország az Az utóbbi időben az in­diai központi kormány szempontjából nézve veszé­lyes helyzet alakult ki In­diának a kínai határ köze­lében lévő észak-keleti ré­szén. A legsúlyosab hely­zet a Nyugat-Bengáliához tartozó Naxalbari-körzet- ben, ahol Peking-barát ele­mek a nincstelen paraszt­ság elégedetlenségét, vala­mint a hegyi törzsek elsza­kadási törekvéseit kihasz­nálva, valóságos lázadást szerveztek a központi kor­mány ellen. Az indiai par­lamentben Csáván belügy­miniszter is foglalkozott a helyzettel és hangsúlyozta, hogy a baloldali vezetés alatt álló nyugat-bengáliai kormány megtette a kellő intézkedéseket az agrár-re­Atlanti Panktumhoz csatla­kozott* Az isztambuli ese­mények ia mutatják, hogy Törökországban a közel­múltban egy és más kimoz­dult a holtpontról. „Mi nem vagyunk sem az Egyesült Államok csatlósai, sem s Szovjetunió ellenségei”. Eb­ben az aforizma-szerű kije­lentésben összegezte nemrég a török külügyminiszter ha­zájának külpolitikáját És ez sajátságosén tükröződik Ankara diplomáciai akciói­ban is. A török kormány minden jel szerint az eddi­ginél több önállóságot sze­retne elérni az amerikai tö­rök kapcsolatokban. A ka­tonapolitikában Ankara több beleszólást kért a NATO ottani szerveibe* Másszóval: nem akarnak hátatfordítani a NATO-nak, hanem erősíteni óhajtják ottani pozícióikat. Ehhez kapcsolódik, hogy Ankará­ban tárgyalások kezdődtek a török területen lévő ame­rikai támaszpontok státusá­nak újabb szabályozásáról. A következő láncszem, hogy Törökország igyekszik az eddiginél barátibb kapcso­latot kiépíteni a Közép-Ke­let országaival, elsősorban Iránnal és Pakisztánnal. Egy mániránxű. de ugyancsak jelentős és sok form gyakorlati megvalósí­tására és a kínabarát ele­mek, ahelyett hogy ezeket az intézkedéseket megvaló­sították volna, a lázadás eszközéhez folyamodtak. , Csáván szerint júniusban 17 incidens fordult elő, köz­tük egy politikai gyilkos­ság is. A miniszter hang­súlyozta, hogy a Kínai Nép- köztársaság delhi nagykövet­ségének harmadtitkára is ott járt Naxalbariban, ahol személyesen is beavatkozott az események menetébe. A miniszter leszögezte, hogy a központi kormány nem tűri ezt a „helyi maoiz- must”. Mint mondotta, a foganatosítandó intézkedé­seket megvitatják Nyugat- Bengália állam főminiszte­rével. tekintetben új színfolt: tö­rök külügyminiszter Belg- rádban az ankarai diplo­máciai tevékenység fontos területeként jelölte meg a Balkánt, az „északi szom­szédságot”, a környező or­szágokat, és elsősorban a Szovjetuniót, valamint a Közel-Keletet. Ez kétségte­lenül hasznosan érezteti ha­tását ebben a térségben* függetlenül attól, hogy bizo­nyos belpolitikai szükségle­tek is szerepet játszanak ki­alakulásában. Több nyugati megfigyelő úgy véli, hogy a török kormány éppen a külpolitikában szeretne újat adni, mivel a belpo­litikában ezt nem teszi. Éppen ez az árnyaltabbá váló külpolitikai vonalve­zetés okoz idegességet Wa­shingtonban* Ezzel egybe­vág az is, hogy a török kormány már korábban felkérte az Egyesült Álla­mok illetékes szerveit, ne küldjenek az országba több embert az amerikai propagandacélokat szolgá­ló, úgynevezett „békehad­test” képviseletében* A saj­tó már többször rámuta­tott: a békehadtest és az amerikai titkosszolgálat, a CIA között szoros a kap­csolat, ez pedig nem nö­veli az előbbi megbecsülé­sét Törökországban. Figyelemreméltó epizód Sunay tőrök állam­elnöknek az elmúlt napofc­Wilson panaszkodik Wilson brit miniszter- elnök pénteken először mondott beszédet azóta, hogy a francia kormány lemondta részvételét a vál­toztatható szárnyfelületü, angol-francia harci repülő­gépek tervezésében és gyár­tásában. Az angol kor­mányfő kijelentette: „a franciák visszalépése csak aláhúzta, mennyire korlá­tozott és nehéz az együtt­működés a jelenlegi kö­rülmények között egy gaz­daságilag megosztott Euró­pában”,. Wilson ismét meg­erősítette a Strsbourg-i be­szédének azt a tételét, hogy Európának „a két szuper­hatalomtól független” nagy műszaki és tudományos egységet kell alkotnia. ban folytatott párizsi tár­gyalása Sunay több ízben találkozott De Gaulle-lal, és a két államfő tárgyalá­sain felvetődtek a közel- keleti problémák is. De Gaulle azonban tovább­ment: érintette a NATO- ügyeket is. Kifejtette* Franciaországot mi kész­tette arra hogy amint mondotta — „hátat for­dítson az Atlanti Paktum­nak”. Arra is célzott, hogy ez más, hasonló helyzet­ben levő országok számára is ésszerű lehetne. Sunay elnök válaszában óvatosan fogalmazott, célzott a nyu­gati szolidaritás és együtt­működés fontosságára de az^ Atlanti Paktumról egy szót sem ejtett. Ez persze ismét bizonyos washingto­ni körökben válthatott ki nemtetszést* A torok „útkeresés” természetesen nem kelthet illúziókat; Az amerikai hatalmi pozíciók oly mé­lyen ágyazódtak Törökor­szágban, hogy azoknak gyors felszámolásáról szó sem lehet. Figyelemremél­tó azonban, hogy Török­ország gazdasági síkon is igyekszik megszüntetni az egyoldalúságot, új kapcso­latokat keres a Szovjet­unióval, Bulgáriával és a rohamosan csökkenő gö­rög—török kereskedelmi együttműködés helyett el­sősorban a Balkán szocia­lista országaiban igyekszik magát kárpótolni. Ez leg­alábbis arra mutat, hogy a törökországi külpolitikai vonalvezetés az eddiginél árnyaltabbá vált Sűmesl EaA* Közel száz áldozat a németországi vasúti szerencsétlenségnél Hívatlan vendégek az isztambuli parton

Next

/
Thumbnails
Contents