Szolnok Megyei Néplap, 1967. július (18. évfolyam, 153-178. szám)
1967-07-06 / 157. szám
\ \ h*!«^ proletárjai, egyesül jelel:. SZOLNOK ME&VH [_A MPftVCI P*PTP170TT<tÁ^ CC A MC/5.VCI Ttui^c I API* WaBS«Sgig«S] XVIII, évfolyam, 157. szám. Ara i 50 fillér 1967. július 6., csütörtök. Önállóság a vevőért Tiszafüreden tanácskozott a megyei képviselőcsoport Részlteit ax ülésen dr. Bereaslácxy Miklós, ax országgyűlés alelnöke Szolnok megye országgyűlési képviselői szerdán a tiszafüredi választókerületben tanácskoztak. Ezen megjelent dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a tiszafüredi járás párt és állami vezetői, valamint a napirendre meghívott országos és megyei vezetők. Az ülést Oláh János képviselő nyitotta meg. Elsőnek a megye háziipari és népművészeti szövetkezeteinek tevékenységét, fejlesztését tárgyalták. Az írásos előterjesztést szóban Méhész Géza, a háziipari szövetség elnökhelyettese egészítette ki. A vitában felszólaltak és beszámolóhoz javaslatot dtak Gorinácz Ignác, Varga Illés, Varga Sándor, Krásznál Károlyné, Szenes' Ottó, Gócza József, Orbán József, Csáki István, Náná- si László országgyűlési képviselők, valamint Balogh Zsigmond, a tiszafüredi kosárfonó HTSZ elnöke. Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Megyénk képviselőcsoportja állást foglalt abban, hogy tőle telhetőén mindent megtesz a megye háziipari és népművészeti szövetkezeteinek fejlesztésiért, ezért a közeljövőben több országos főhatóságot felkeres. A minisztériumokhoz eljuttatandó indítvány megszövegezésével a csoport Oláh János képviselőt bízta meg. Második napirendként Nánási László, a tiszafüredi választókerület országgyűlési képviselője terjesztette elő a tiszafüredi járás fejlesztésének tervét. Ez részletes vitát váltott ki, sokán szót kértek. Varga Illés, Szenes Ottó, dr. Bene Zoltán, Csáki István, Ragó Gócza József me- parlamenti képviseAntal, gyénk lói. A képviselők kérdéseire dr. Erdélyi Ferenc, a tiszafüredi járási tanács vb elnöke adott választ. Mánál Sándor, a járási pártbizottság első titkára megköszönte a képviselőcsoport segítő szándékát, javaslatait. A Szolnok megyei képviselőcsoport egyébként elhatározta, hogy az országos és megyei fejlődési átlagtól lemaradt tiszafüredi járás érdekében megkeresi az Országos Tervhivatalt, a Közlekedési- és Postaügyi, — az Egészségügyi Minisztériumot, s más országos fő- és megyei hatóságokat. Ezeknek az indítványoknak az ösz- szeállításával Nánási László képviselőt bízták meg. Végül a megyei képviselőcsoport a tiszafüredi Kosárfonó HTSZ telepére látogatott el. B, L, Ma: Húzzon balkézzel A kis kétszínű Szatyor Sárkány vadászat ■Korszerű zöldség-gyümölcs szaküzlet Szolnokon a Kossuth téren Kétmillió forintos beruházna — Nyitás július 15-én Most már végleges: július 15-én nyílik meg Szolnokon a Kossuth téri zöldség és gyümölcs szaküzlet. A szolnoki fmsz eredetileg május elsején akarta az üzletet megnyitni, de a szerelési munkák elhúzódása miatt nem lehetett. Hat különböző vállalat szakemberei dolgoznak itt. Hibát is kellett korrigálni, mert a tervezőik jóvoltából fordítva állították be a bejárati ajtót, s a közlekedés lehetetlen lett volna. A munkálatok már a befejezéshez közelednek. A kétmillió forintos költséggel épült szaküzlet Szolnok legszebb üzlete lesz. A falakat égszínkék csempékkel borították az építők. A tartó oszlopokat ízlésesen mozaikkal rakták ki. Az üzlethez hűtőkamrát is építettek, melyben plusz 2—5 fokos hőmérsékleten, tehát frissen tarthatják az árut. Az itt dolgozókra is gondol, tak, a félemeleten mosdó, zuhanyozó és öltöző épült. Az üzlet felszerelése is modem, öt hűtőpultjában a zöldség-gyümölcs mindig frissen tartható. Az árut ízléses gondolákban is elhelyezhetik. Vietnami vendégek Szolnok megyében Vidám órák az úttörőtáborban — Határjáráson a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben A vevő szolgálatra nagy gondot fordítanak itt. Az úgynevezett bizerva mérleg — az egységár beütése után nemcsak a súlyt, hanem az árat s megmutatja. Ezt a vásárlók is ellenőrizhetik. Nagy teljesítményű kávé-, dió- és mákdarálókat is beszereztek. A háziasszonyok mentesülhetnek a burgonya tisztításától, mert az üzletet egy koptatógéppel is felszerelték. Farkas Kálmán, az fmsz igazgatóhelyettese elmondotta, hogy a félkész ételek forgalmát növelni akarják. Jövőre fejtett zöldborsót, tisztított zöldbabot is árusítanak. S a leveshez szükséges zöldséget tisztítva, előre csomagolják. Különösen széies köröket foglalkoztat az a gondolatsor, amely egyetlen kérdésbe tömörítve így hangzik: hogyan változtatja a reform a fogyasztó helyzetét? Valljuk meg, nem kevés aggodalmas feltételezés is kapcsolódik ehhez a kérdéshez, Sokan tartanak például attól, hogy a megnövekvő vállalati önállóság miatt a vevő voltaképp az eddiginél is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül a termelővel szemben. Az érvek, ayielyek ehhez az előlegezett aggodalomhoz kötődnek, első hallásra kétségkívül elgondolkoztatóak. — Feltehető, hogy a vállalat önálló gazdálkodása — így szól az egyik érv —, amely immár nem a kötelező tervutasításokon, hanem saját döntéseken alapul, végül is a fogyasztó számára lesz hátrányos, hiszen ha a vállalat legfontosabb célja a nyereség növelése, akkor kisebb gondja is nagyobb lesz annál, mint hogy a vevők igényeinek kielégítésére törekedjék. A vállalati nyereséget — folytatódik a gondolatsor —, más eszközökkel is növelhetik majd, például: bizonyos cikkek árának emelésével, netán burkolt árdrágítással, esetleg otymódon, hogy csak a számukra előnyös cikkeket termelik, elhagyva a kevésbé nyereséges áruk előállítását, következésképp: még több lesz a hiánycikk. A jövendőmondás természetesen nem tartozik a gazdaságtudomány eszköztárába, az iménti érveket sem lehet a jóslás kategórikus állításaival megcáfolni, ám a jelen néhány ténye és a tudományos prognózis mégis meggyőző feleletet adhat az aggodalmakra. Talán nem árt mindenekelőtt arra utalni, hogy az említett negatívumokat, — a burkolt árdrágítástól a hiánycikkekig —, a jelenleg érvényes gazdaságirányítási rendszer, a kötelező terv- utasítások, a korlátozott vállalati önállóság gazdálkodási rendje sem hárította el. "sőt! Az a feltételezés tehát nem állja meg a helyét, hogy a vevők igényeinek kielégítése szükségképp romlik, ha nem íriák elő kötelező utasítások: mit és mennyit termeljen a vállalat. Figyelembe kell venni továbbá, hogy hosszú távon végeredményben éppen az önállóság alapjain nyugvó vállalati érdek tereli majd a termelést a szükségletek kielégítése, a piaci igények mérlegelése irányába. A vállalat elemi érdekévé válik, hogy kapacitását ésszerűen kihasználva termeljen, következésképp: hogy eladjon, hiszen a jövőben, enyhén- szólva. költséges luxus lesz, ha a kapacitást részben eladhatatlan termékek előállításával kötik le. További lényeges tényező: a központi irányító, tervező, pénzügyi szerveknek a mainál sokkal hatékonyabb módjuk lesz a beavatkozásra, olyan befolyásoló eszközök alkalmazására, — •melyek valójában szigorúbbak a kötelező terv- utasításoknál. A tervvel lehetett „alkudozni”, ismeretes, hogy a tervet jócskán lehetett módosítani is, ám a gazdálkodás pénzügyi „játékszabályai” a személyes érdek hatékony szeizmográfjával figyelmeztethetik a vállalati vezetőket a társadalmi érdekek érvényesítésére. Nem jelentéktelen befolyásoló tényező lesz továbbá az is, hogy éppen a fogyasztási cikkek piacán széleskörű verseny bontakozhat ki majd —•, verseny a vevőért, az értékesítésért. Egyrészt sorompóba állnak ezen a versenypályán a különböző állami vállalatok, amelyek azonos vagy egymással helyettesíthető fogyasztási cikkeket gyártanak, továbbá ott lesz a pályán sok kisipari szövetkezet, tanácsi vállalat és nemkevésbé: az import. Mindaz amit eddig elmondtunk, bár a gazdasági prognózis törvényszerű folyamatait összegezi, mégis: nyelvtani jövőidőben beszél, tehát felvetésnek tűnhet. Nem árt azért jelenidejű tényekre is utalnunk. Kérdés azonban: van-e a mai gazdálkodási gépezetnek olyan részegysége, amely a gyakorlati próba meggyőző tényeivel beszélhet a holnapról, a jövőbeni gazdálkodás folyamatairól? Nos, gazdasági életünk egy kevéssé ismert, bár nem jelentéktelen szektora adhat ilyen — bizonyos mérlegeléssel hasznosítható — tapasztalatokat. A terv itt már régen csak úgynevezett értékmutatókkal dolgozik, a részletek tehát nem határozzák meg, hanem csak az értékben kifejezett termelési volument, s ezen belül a szövetkezet kötelessége — bár lehetősége is — a piaci kapcsolatok alapján felderíteni, kidolgozni, mit termeljen. Ilyen, a piachoz szinte kizárólag üzleti — és nem mutatórendszerrel — kötődő gazdálkodási mozgástérben értek el jelentős eredményeket a szövetkezetek. A Központi Statisztikai Hivatal vizsgálata szerint termelésük az állami iparénál lényegesen gyorsabban nőtt; a második ötéves terv időszakában exportjuk 339 százalékkal emelkedett. Termékeik minősége is jobb az állami vállalatokénál fa cipőipar minőségi visszautasításainak aránya például az állami vállala' k- nál 20, náluk 2 százalék) miközben műszaki színvonaluk rendkívül kedvezőtlen: az állami ipar egy dolgozóiára átlag 9,4-szer több állóeszköz jut, mint. a szövetkezeti iparban, s a száz dolgozóra jutó műszakiak aránya az állami iparban 12, náluk 4. / Ha a párhuzam, Ismételjük, csak korlátozottan érvényes is, a tények azért megbízhatóan jelzik milyen eredményekhez vezethet a piac közvetlen — s az anyagi érdekeltség emelőjével együttesen érvényesülő — hatása! T. A. Kedves vendégek érkeztek tegnap Szolnokra. A Vietnami Demokratikus Köztársaságból a KISZ VII. kongresszusán részt vett küldöttek látogattak el a megyeszékhelyre. Délelőtt a megyei pártbizottság épületében a KISZ megyei bizottsága fogadást adott részükre, amelyen részt vett Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Szabó István, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint a KISZ megyei bizottságának titkárai, osztályvezetői és a szolnoki városi KISZ bizottság titkára. A vendégeket Nguyen van De, a Vietnami Dolgozó Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkárát és Le khac Thauh, a KB nemzeti kapcsolat osztályvezetőjét Kőhidi László, a KISZ megyei bizottságának első titkára tájékoztatta Szolnok megye életéről, főleg az ifjúság helyzetéről. A megyei párt vb üdvözletét Zagyi János tolmácsolta a kedves vendégeknek azt kívánva, hogy érezzék jól magukat Szolnok megyében. Ebéd után a Tisza-ligeti KISZ és úttörőtáborba látogattak. Soha nem unalmas az élet az úttörőtáborban, de ezen a délutánon minden kis ház daltól, zenétől volt hangos. így várták a vendégeket. Verssel, dallal szórakoztatták őket a pajtások és rengeteget kérdeztek. Főleg az iránt érdeklődtek, hogyan élnek a vietnami gyerekek, tudnak-e segíteni harcoló szüleiknek, könnyebb munkák elvégzésénél közreműködnek-e a vietnami pajtások? A tolmács — egy hazánkban tanuló vietnami fiatal — alig győzte fordítani a kérdésekre adott választ. A gyermekek érdeklődésére viszonzásul több történetet elmondott arról, hogyan állnak helyt a vietnami gyerekek a tanulásban, a munkában, s egyi- kük-másikuk milyen hősies cselekedetet hajtott végre. Este táborgyűlésen találkoztak a vendégek a KISZ ifjúsági önkéntes tábor lakóival, azokkal a lányokkal, akik a Héki Állami Gazdaság alcsiszigeti üzemegységében dolgoznak. A mai program: városnézés, amelynek során Szolnok ipari negyedébe, a Vosz- tok úti lakótelepre és a Tisza-ligeti strandfürdőre is ellátogatnak. Délután a tiszaföldvári Lenin Tsz-ben várják a vietnami fiatalokat, ahol a tsz elnök, a párt és a KISZ-titkár kíséretében megtekintik a gazdaságot, többek között az állattenyésztést, a konyhakertészetet, ' valamint az aratási munkálatokat. Este utaznak Budapestre, s onnan szombaton indulnak haza messzi hazájukba. A vásárlók megmoshatják az itt kapott gyümölcsöt. Amit csak lehet előre csomagolnak, hogy gyorsabb legyen a kiszolgálás. Vajon milyen lesz az üzlet áruellátása? Az fmsz vezetői szívügyüknek tekintik, hogy a választék bőséges legyen. Az árukészlet 70—80 százaléka zöldség-gyümölcs lesz. Elegendő konzervet, mirelit árut is lehet itt kapni. Az időszaknak megfelelően sült tököt és gesztenyét is árusítanak. Ä szárított házi tésztából megfelelő választék lesz. Jó hír a szolnokiaknak: az üzletben árusítják a Surján! Állami Gazdaság közismert húskészítményeit. Kolbászt, disznósajtot, szalonnaféléket. füstölt császárhúst, karajt. Tojást és tejterméket is tartanak. Az üzletben a forgalomtól függően nyolc-tizenkét kiszolgáló lesz. Reggel 6-tól e=te 7-ig tartanak nyitva. Minden bizonnyal a vásárlók megelégedésére. — m, 1. •
