Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)
1967-06-23 / 146. szám
ti tág proletárjai, egyesüljetek. SZOLNOK MEfflfH | A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVin. évfolyam, 146. szám. Ara 50 fiitér 1967. június 23., péntek. A gyakorlat vizsgáztat Hz új gazdasági mechanizmusról két alapvető felfogás alakult ki. Minthogy egész társadalmunk bízik a párt gazdaságpolitikájában, bízik annak hatékonyabb megvalósulását biztosító új eszközben, a gazdaság- irányítás új rendszerében is. Arról is sikerült meggyőznünk az embereket, hogy a reform nem csodaszer, hanem az élet- színvonal nagyobb ütemű emelésének eszköze: az egész társadalom igyekezetén múlik mennyire aknázza ki a tág lehetőségeket. A kongresszus óta eltelt időszakban végzett politikai munka legfőbb eredménye, hogy e lsét nézet általánossá vált A politikai munka tartalma és módszerei sajátosan igazodtak a feladathoz. Mindenekelőtt arra törekedtek a megyében is, hogy az emberek egyfelől mindjobban elsajátítsák azokat az ismereteket. amelyek az új mechanizmus alapjainak megértéséhez szükségesek. Az üzemekben, különböző tanfolyamokat szerveztek, a termelési tanácskozásokon, taggyűléseken sem mulasztották él, hogy egy-egy fontos kérdése megvitassanak. Természetes jelenség, hogy megnövekedett az érdeklődés az új gazdasági mechanizmus elvi és gyakorlati kérdései iránt A Tiszámén ti Vegyiművekben például ugrásszerűen, a tavalyinak kétszeresére nőtt a gazdasági ismereteket nyújtó propaganda füzetek forgalma. A párt- bizottság felmérése szerint a napilapokban megjelenő „mechanizmus” cikkeknek, tanulmányoknak sok az olvasója. A munkásokat rendkívül foglalkoztatja a munkaidőcsökkentés, a személyi jövedelmek alakulása, a kockázat és következményei. A munkások gyakorlati emberek. Jól tudják, bármilyen kifogástalan egy alkatrész rajzd. azt jól is és rosszul is meg lehet csinálni. Tehát a gyakorlat vizsgáztat, dönti el. ki milyen szakember Közmondásszerű- en használjuk: az elmélet próbaköve a gyakorlat. A mos’ani körülményekhez igazítva, azt hiszem, úgy is lehet mondani: az ismeretek próbaköve a szemlélet. Mert az, hogy ki menynyit tud az új dazdasági mechanizmusról még nem dönti el, hogy a szemlélete átalakult. Csak egy példa erre. Ha korábban a vállalat teljesítette a tervet, mindenki megnyugodott, arról volt meggyőződve, tisztességgel adott a népgazdaságnak. Hogy a tervteljesítés egybeesett-e a népgazdaság valóságos érdekeivel, azt ugyan ki vizsgálta? Figyelemmel az új ismereteinkre könnyen beláthatjuk: nem csekély a követelmény a vállalat vezetőivel, kollektívájával szemben például az, hogy az üzem és a népgazdaság érdekeiről vallott nézeteiket, felfogásukat megváltoztassák. Egyszóval önmagában az, hogy az új gazdasági mechanizmusról alapvetően helyes közfelfogás alakult ki. még nem jelenti valamennyi gazdasági vezető. munkás, műszaki vagy tisztviselő szemléletének megváltozását. Ismerőtökből és szemléletből egyaránt az új körülmények között, tehát a gyakorlatban vizsgázik mindenki. Az embereket nem aszerint kell majd megítélni, tudják-e betéve a Gazdasági Bizottság határozatait. hanem aszerint, tud-, nak-e dolgozni, élni a lehetőségekkel. Az új mechanizmus viszonyai között mindenki kezdő ember lesz. A régi prakszisból csak a rutin marad meg Csak az él meg a jövőben, aki bírja az új ismereteket és szemléletét azonosítani képes az új követelményekbe«. Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára egy előadásában elmondotta. akad még üzemünk, ahol ugyan sokat beszélnek az új gazdasági mechanizmusról. de még konkrét lépéseket nem tettek a felkészülés érdekében. Ez azt jelenti — állapította meg —, hogy a vezetők egy része még nem értette meg, mit keli tennie. Tapasztalta, hogy az elemző munkára több helyütt nem fordítanak kellő gondot, nem foglalkoznak megfelelően a piaci kapcsolatok kiépítésével, egyes termékek gazdaságosságának bírálatával és így tovább. Pedig minden bizonynyal. ha ezeket a vezetőket kikérdeznénk, hibátlanul elfújnák az „új leckét”. Csakhogy a gyakorlatnál megtorpantak. Ma még nem vehetjük nagyon rossznéven, ha némi bizonytalankodás látszik itt-ott. De tény, a lassúság komoly veszélyeket rejt magában, félő, hogy ezekben az üzemekben nem a legjobban veszik a rajtot január elsején. Az ű! mechanizmusra való felkészülés elméleti periódusát a vezetők esetében mindinkább a gyakorlati munka váltja fel. Aki most jól vizsgázik, bizonyos, hogy a „szigorlaton” is megállja a helyét. Bátran adhat majd feladatot a munkásoknak, aki maga is tudj« a megoldást F. P. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A honvédelmi miniszter vezetésével a Vietnami Demokratikus Köztársaságban és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságban járt küldöttség útjáról tájékoztatta a kormányt A Minisztertanács a tájékoztatót tudomásul vette. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter és az igazságügyminiszter együttesen előterjesztette a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről. valamint a földtulajdon és a földhasználat egyes kérdéseiről szóló törvények tervezetét. A Minisztertanács az előterjesztést megtárgyalta, elfogadta. s úgy határozott, hogy felkéri az országgyűlés elnökét: a tervezeteket az országgyűlés illetékes állandó bizottságai vitassák meg. A kormány megbízta a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert és az igazságügyminisztert, hogy a parlamenti bizottságok javaslatainak figyelembevételével a tervezeteket egészítsék ki a szük(Folytatás a 3. oldalon.) SZÉNAFOBGAT A S — (Foto: Nagy Zsolt) Kapál az ember, kapál a gép Karcagon, Mező úron, Kisújszálláson tiszta a cukorrépa Jászberényben és Túrkevén gyomtalamtották a kukoricát Az idei nagyon csapadékos időjárás nemcsak a kultúmövényzet fejlődésére kedvező. Sajnos a gyomot is gyorsabban hajtja. A kapálás most nagyon sokat ér. Mint a megyei tanács mezőgazdasági osztályán értesültünk róla, a Szolnok megyei termelő- szövetkezetekben ez most a legidőszerűbb munka, ezzel foglalatoskodik a falusi emberek nagyrésze. — Gyomtalanítják a tavaszi vetésű kapásnővényeket, géppel, kézzel, vegyszerrel, ahogy tudják. A cukorrépa első kapálása egyébként az egész megyében befejezettnek mondható, hiszen a 16 ezer holdas vetésből mintegy 15 ezer holdat kapáltak már meg. Végeztek e munkával Karcagon, Kisújszálláson, Mezőtúron, s az utolsó holdakon járnak Túrkevén és a tiszafüredi járásban. A kukorica gépi kapálása különösen Jászberényben, Túrkevén és az egész megyében jól halad. Ez azt jelenti, a 116 ezer holdból 80 ezer holdnyit tettek tisztába géppel, s az ezt követő kézi kapálással • is készen vannak 60 ezer holdon. Ugyanezzel is Jászberényben és Túrkevén járnak élen. Mezőtúron ellenben az ötezer hold tengeriből még csupán hétszáz holdnyit kapáltai-: meg. Kapálják a silókukoricát is a megye közös gazdaságaiban. Jászberényben be is felezték, Törökszentmiklóson, Túrkevén közel járnak hozzá, míg a tiszafüredi járásban alig kezdték el. A megye jelentős „pénzelő” növénye a napraforgó. Ezt 17 ezer holdon termesztik. Ebből a gépek 12 ezer holdat jártak be eddig. Mint sok mindenben, ebben is Jászberény az első. Még a koratavaszon, — ha emlékeznek rá olvasóink — közöltünk tudósítást arról, milyen korán megkezdődött a munka a jászberényi határban. — Űgylátszik, az ottani közös gazdaságok azóta tartják ezt az előnyt, mert szinte minden időszerű munkában ők a példamutatók. Illetve mindenben azért mégsem. A napraforgó kézi kapálásában a túrkevei- ek és a kunszentmártoni járásbeliek a legjobbak. Szőlész szakemberek tapasztalatcseréje Szolnok megyei — főként jászsági és tiszazugi — szőlős termelőszövetkezetek vezetői, szakemberei autóbusszal kétnapos tapasztalatcsere-látogatásra mentek. Szerdán a Bács- Kiskun megyei Izsákon a nagyüzemi, a homoki szőlők telepítését, tegnap Egerben a Lanz-Moser féle szőlőtelepítést tanulmányozták. Szerelés jellegű építésmódok a mezőgazdaságban Am AGROTERV tervei Budapesten, a Bem rakparton van a Mezőgazda- sági és Élelmiszeripari Minisztérium tervező vállalatának, az AGROTERV-nek székháza. Munkájuk méreteit érzékelteti, hogy az AGROTERV 1967 első negyedében 70 megbízásnak tett eleget, s ehhez az időszakban teljesített munka értéke 6,5 millió forint volt. Az év hátralevő részében további 18 millió forint tervezési díj értékű munka vár elvégzésre. Az év első negyedében az AG FŐTÉRV egyedi, . ajánlott és típusterveivel ellátott építkezések értéke meghaladja a másfél milliárd forintot. Jakus Vendel igazgató a vállalat legfontosabb, időszerű feladatairól elmondta: a mezőgazdasági építés szerkezein vonatkozásban a gyökeres változások szakaszában van. Az a cél. hogy a hagyományos, és a beruházások megkívánt ütemével ma már össze nem egyeztethető, gazdaságtalan és korszerűtlen építési módok helyett mielőbb áttérjenek a fejlett, szerelés-jellegű építési módok alkalmazására. Tehénistálló, esibenevelő elnreoy ártott elemekből Ott ahol a felmerülő Igények a kivitelező vállalat felkészültsége, szállítási és egyéb körülmények megengedik, a mezőgazda- sági épületeket előregyártott. esetleg több tonna súlyú elemekből tervezik. Jellemző példája lesz ennek az építési módnak az a tömbösített tehenészet, melyet a KÖmyed Állami Gazdaság részére az Agrártudományi Egyetemmel közösen terveznek. A többhajós tehénistálló váza háromfajta, üzemben előregyártott vasbeton-elemekből készül: oszlopból, mestergerendából ál tető panelből. Az építéshez használt elemek megegyeznek az ipari építkezéseknél használt elemekkel és a tehénistállók építési technológiája is azonos lesz az ipari csarnokéval. Állattartási épületeknél alkalmazzák a könnyű, gépesített kivitelezést nem igénylő, de ugyancsak sze- relés-jellegű építési módot is. Ennek prototípusa lesz a Gödöllői Kisállattenyésztési Kutató Intézet cslbeneveJője. A könnyű, egy-két ember által szállítható és szerelhető panelokkal és ugyancsak könnyű acél vázszerkezettel tervezett épület súlya 405 tonna, szemben egy , azonos méretű hagyományos csibenevelő 1150 tonna súlyával. Ez az új épülettípus a hagyományos típusok egy— másfél évnyi kivitelezési időtartamával szemben három—négy hónap alatt ösz- szeszerelhető. Szaktanácsadás kényszer“ megoldásokra A nyolc—tíz évvel ezelőtt használt, szerfa, tégla és különböző helyi anyagok helyett az AGROTERV tervezői ma iparilag előregyártott, nagy vasbeton elemekből. alumíniumból, hidegen hengerelt idomacélból. faforgács- és farostlemezekből. valamint a hő-, pára- és víz elleni szigetelésnél használt különböző műanyagokból tervezik az épületeket. Sok nehézséget jelent viszont a mezőgazdasági építkezéseknél. hogy az építtetők gyakran nem. vagy későn kapják meg az építő elemeket. A termelőszövetkezetek ezért az AGROTERV-től azt kérik, hogy a vállalat lássa cl őket az elemek gyártási terveivel, hogy azokat maguk állíthassák elő. Az AGROTERV az ilyen igenvek kielégítésére. egyrészt hozzálátott az elemek több változatának kidolgozásához. hogy az igénylők a lehetőségeiknek legjobban megfelelő megoldásokat választhassák, másrészt az ilven elemek gyártásában járatlan éníttetőket és kivitelezőket megfelelő útmutatásokkal látja el. Az AGROTERV szakemberei állandóan figyelemmel kísérik a saját tervezéseik alapján készített épületek használatáról szerzett. a külföldről importált szerkezetekből értékesíthető és általában mindazokat a tapasztalatokat amelyek alkalmasak a mezőgazdasági épületek gazdaságosabb, gyorsabb felépítésére. Az Intézet nagy gondot fordít arra. hogy dolgozói tanulmányozzák a mező- gazdasági építés külföldi módszereit. a fejlesztési Irányokat megismerjék a külföldi épületeket berendezéseket. A tapasztalatok hazai gyakorlattal való ösz- szevetése máris több vonatkozásban járt ló eredmény- nyél O. 9 i
