Szolnok Megyei Néplap, 1967. június (18. évfolyam, 127-152. szám)

1967-06-20 / 143. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1&67 Június ifi. Megkezdődött az ENSZ rendkívüli ülése A Közel-Kelet és a magyar közvélemény (Folytatás az 1. oldalról.) Jordánia területeit tovább­ra is megszállva tartja s ezzel folytatja az agresz- sziót, kihívást intéz az ENSZ minden békeszerető kormánya ellen. Megengedhetetlennek és törvénytelennek tartva Iz­raelnek az arab államok­kal szemben támasztott te­rületi követeléseit, amelyek meggátolják a béke helyre- állítását a világ e részé­ben. 1. Határozottan elítéli Iz­rael agresszív tevékenysé­gét és az EAK, Szíria és Jordánia területeinek tar­tós megszállását, amely ag­ressziót jelent; 2. követeli, hogy Izrael azonnal és minden feltétel nélkül vonja ki csapatait az említett országok terü­letéről az általános fegy­verszüneti egyezményben megjelölt demarkációs vo­nalak mögé s tartsa tiszte­letben a fegyverszüneti egyezményben megjelölt demilitarizált övezeteket; 3. követeli továbbá, hogy Izrael a legrövidebb időn belül teljes mértékben té­rítse meg az EAK-nak, Szíriának és Jordániának, illetve ezen országok ál­lampolgárainak agresszió­jával okozott károkat és szolgáltassa vissza az el­rabolt javakat és más anyagi értékeket; 4. felhívással fordul a Biztonsági Tanácshoz, hogy a maga részéről haladék­talanul tegye meg a szük­séges intézkedéseket az iz­raeli agresszió következ­ményeinek felszámolására. Koszigin kifejezésre jut­tatta a szovjet kormány meggyőződését, hogy a köz­gyűlés biztosítja az arab országok területi épségét, hozzájárul a Közel-Kelet békéjének és biztonságának megszilárdításához. Elnapolták a* EI% SZ-kosgyűlés ülését Az ENSZ közgyűlésének hétfői ülését magyar idő szerint 18 óra 14 perckor elnapolták. A tanácskozást ma 15.30 órakor folytatják. Koszigin szovjet minisz­terelnök felszólalása után Eban izraeli külügyminisz­ter kért szót. Beszéde alatt Koszigin és Gromiko szov­jet külügyminiszter el hagyta az üléstermet. Goldberg amerikai kül­dött csupán néhány mon­datban válaszolt a szovjet miniszterelnök beszédére, s hozzátette, hogy a keddi ülésen bővebben is kifejti EM. BUDAPESTI BETONÁRUGYAR — Budapest, XXI., Rákó­czi Ferenc u. 289. — (Csepel) azonnali belé­péssel, jó kereseti le- lehetőséggel felvesz mozaiklap betonelem- gyártó munkára férfi és női segédmunkáso­kat. A bérezés teljesít­ményben történik — 100%-os norma kitel­jesítése esetén 8,5—12 Ft7óra alapbér. Azon­kívül nagy gyakorlattal és kiváló képességgel rendelkező villanyszerelő, géplakatos, autószerelő, láng- és elektromos hegesztő szakmunkásokat. A bérezés Időbérben történik, a gyakorlati évtől függően 8—10,50 Ft-ig. Munkásszállást és napi egyszeri meleg étkezést térítés ellenében blzto- sftunk. — Felvételre je. lentkezés a gyár mun­kaügyi csoportjánál. ■ az ameriaki álláspontot. Felszólalt még Szaud Arábia küldötte. Abba Eban izraeli kül­ügyminiszter beszédében igyekezett teljes mértékben az arab országokra háríta­ni a felelősséget a háború kirobbanásáért és azt mon­dotta, hogy Izraelt „ag­resszió fenyegette”, Eban még az ENSZ-et is felelős­sé tette, mert „túl gyor­san vonta ki csapatait a Gazai övezetből. Az izraeli külügyminisz­ter éles hangú kirohanáso­kat intézett a Szovjetunió ellen, s lényegében eluta­Johnson elnök öt felté­tel teljesítéséhez köti a közel-keleti rendezést és az izraeli csapatok visszavo­nását. Az elnök televíziós beszédében, amely közvet­lenül az ENSZ közgyűlés érdemi tanácskozásának megnyitása előtt hangzott el, a többi között kijelen­tette, hogy a Közel-Kele­ten „tiszteletben kell tar­tani minden nép jogát az élethez” — véget kell vet­ni a fegyverkezési verseny­nek” — „biztosítani kell a szabad hajózás jogát”. A rendezés feltételeként em­lítette meg az arab mene­kültek problémájának meg­oldását is. Johnson Washingtonban mondta el beszédét egy tá­jékoztatón, amelyet a kül­ügyminisztérium rendezett pedagógusok számára. Az elnök beszédével feltétle­nül elébe akart vágni Ko­szigin szovjet miniszterel­nök beszédének, amely az ENSZ rendkívüli, sürgős közgyűlésén elsőnek hang­zik el. Johnson nem volt hajlandó részt venni a közgyűlésen, amelynek ösz- szehívását az Egyesült Ál­lamok ellenezte, s ezért or­szágos méretekben közve­tített rádió és tv beszédet mondott Az amerikai elnök a kö­zel-keleti válsággal kapcso­latban utalt arra, hogy vé­leménye szerint a megol­dáshoz az érdekeltek köz­vetlen tárgyalására van szükség, bár hasznosnak és l Jeruzsálem újra­egyesítése ? Az izraeli kormány1 állí­tólag az utolsó pillanatban úgy döntött, hogy későbbre halasztja Jeruzsálem újra­egyesítésének parlamenti bejelentését Az izraeli kül­politika irányítói diplomá­ciai okokból, s főleg az ENSZ-közgyűlés rendkívü­li ülésszakára való tekintet­tel határoztak így. Az izraeli külügyminisz­térium szóvivője vasárnap cáfolta az arab forrásból származó híreket amelyek szerint Izrae] új menekült- ügyi problémát teremt az­zal, hogy a lakosságot a Jordán folyó keleti partjá­ra üldözi. A megszállt jordániai te­rületeken egyébként ér­vényben van a kijárási tila­lom. A városokban helyi idő szerint este 6 órától reggel 6-ig, a falvakban es­te 6-tól reggel 4-ig. sítoftta azt. hogy az ENSZ közreműködésével oldják meg a közel-kelet5 válsá­got Mint mondotta a köz­gyűlésnek „nem szabad olyan formulát elfogadnia, amely az ellenségeskedés felújításához vezet”. A kül­ügyminiszter nem szólt ugyan Izrael területi köve­teléseiről, de kijelentette, hogy „a korábban megosz­tott Jeruzsálem most egye­sült”. és elutasította azt a követelést, hogy állítsák helyre a június 5-e, vagyis az izraeli támadás kezdete előtti helyzetet szükségesnek mondotta az ENSZ, illetve harmadik fél közvetítését is. JoEnson több ízben is hangsúlyoz­ta, hogy „a térségben min­den népnek joga van az önálló életre”. Mint isme­retes, izraeli részről azt akarják elérni, hogy az arab államok ismerjék el végérvényesnek Izrael léte­zését és ennek jeleként ül­jenek le közvetlen tárgya­lásokra a Tel Aviv-i kor­mánnyal. Bár Johnson ki­jelentette, hogy nem sza­bad erőszakhoz folyamod­ni, nem ítélte el az izraeli, magatartást, sőt a háború kirobbantásáért, az arab ál­lamok „fenyegetését”, köz­vetlenül pedig az Akabai- öböl lezárását tette fele­lőssé. Egyéb kérdésekről szólva az elnök kijelentette, hogy Vietnamban az USA „kész hadműveletek fokozatos csökkentésére”, de „a má­sik fél nem mutat hajlan­dóságot erre”. A szovjet— amerikai kapcsolatokról azt mondotta, hogy a kap­csolatok megjavítása az egyetlen ésszerű politika, de nem utalt arra, hogy a kérdéseket esetleg közvet­lenül beszélné meg Koszi­gin szovjet miniszterelnök­kel. Az elnök beszédében rö­vid áttekintést adott Latin- Amerika, Ázsia és Afrika kérdéseiről is, a NATO-ról szólva azt hangoztatta, hogy a tagállamok komoly előrehaladást értek eh A Kínai Népköztársaság Delhi-i nagykövetségének ügyvivőjét bekérették az indiai külügyminisztérium­ba és átnyújtották neki az indiai kormány jegyzékét, A jegyzék követeli; a Kí­nai Népköztársaság hatósá­gai intézkedjenek, hogy 24 órán belül megszűnjék a pekingi indiai nagykövet­ség körüli ostromzár és ugyanennyi időn belül ha­A görög politikai titkos- rendőrség folytatja a hajtő­vadászatot a demokratikus pártok illegalitásba kény- szerített politikusai ellen. Letartóztatták és a Jarosz szigeti koncentrációs tábor­ba szállították Iliopuloszt. az Egységes Baloldali Párt (EDA) Végrehajtó Bizottsá­gának tagját. Letartóztatták Cuparopuloszt, az Avgi ha­ladó lap főszerkesztőjét és több más ismert politikust Új egyiptomi kormány Nasszer elnök vasárnap befejezte az új egyiptomi kormány összeállítására vo­natkozó tanácskozásait. Az új kormány hétfőn meg­alakult, a miniszterek ked­den teszik le az esküt. Az A1 Ahram közlése szerint Nasszer a miniszterelnöki tisztséget magának tartotta meg. s ő lesz az Arab Szo­cialista Unió főtitkára is. Ennek az elhatározásnak az a célja — írja a kairói lap —, hogy „megvaló­suljon az állam és a népi erők teljes egysége”. A kormányátalakításra azért volt szükség, hogy eleget tudjanak tenni a nemzeti harc jelenlegi sza­kaszában fennálló követel­ményeknek. De Gaulle— Wilson találkozó Francia- országban Harold Wilson angol mi­niszterelnök hétfőn reggel a versaillesi Nagy Trianon palotába érkezett, ahol De Gaulle elnök fogadta. A két államférfi között tizenegy órakor kezdődött meg a tanácskozás. A tár­gyalások felölelik Nagy- Britannia csatlakozási ter­vét a Közös Piachoz, a kö­zel-keleti válságot, a viet­nami problémát és egyéb jelentősebb nemzetközi kér­déseket. Az első megbeszélés után De Gaulle francia államfő ebédet adott a vendége tiszteletére, amelyen részt vett Wilson felesége Is. A tanácskozásokat délután ti­zenhat órakor folytatták. Bányászati kongresszus Anglia lesz a legnagyobb külföldi tőkés kiállító a Moszkvában jövő hónapban megrendezendő nemzetközi bányászati kongresszuson. 31 angol cég, köztük az an­gol Országos Széntanács ál­lít ki különböző bányászati berendezéseket a Gorkij Parkban. A kiállítást az 5, nemzetközi bányászkong­resszus alkalmából rendezik. tálytalanítsák az indiai dip­lomaták ellen foganatosított korlátozó intézkedéseket. A jegyzék kijelenti, hogy ha a kínai kormány nem tesz eleget a kérésnek, akkor az indiai kormány kénytelen lesz megfelelő ellenintézke­déseket foganatosítani. Egy indiai kormányszó­vivő közölte, hogy a kínai ügyvivő elolvasta a jegy­zéket, majd kijelentette, hogy visszautasítja azt. Potakosz tábornok, bel­ügyminiszter szombaton hi­vatalosan bejelentette, hogy jelenleg a görög parlament 13 volt képviselője van száműzetésben. Húsz képvi­selő ellen vádat emeltek összeesküvés kísérlete miatt Három másik volt képviselőt azért tartóztat­tak le, mert „tilalom elle­nére folytatták a politikai tevékenységei” A z elmúlt években rit­kán ívelt olyan ma­gasra a nemzetközi problémák iránti érdeklő­dés görbéje, mint a leg­utóbbi egy-két héten. Így volt ez világszerte, — s nálunk is. Mindenki meg­értette, hogy a közel-kele­ti konfliktus jelentősége messze túlnő e térség ha­tárain. Egyrészt arról van szó, hogy minden helyi összetűzés a világ mégoly távoli térségében is — egyébként a Földközi-ten­ger keleti medencéje nincs is messze tőlünk — rontja az amúgyis feszült nem­zetközi atmoszférát és csökkenti a megérett prob­lémák békés rendezésének lehetőségét. Ami pedig a helyi háborúkat illeti, ezek mindig magukban hordják a kiterjedés veszélyét. A magyar közvélemény reagálása — nyugodtan mondhatjuk — csaknem teljesen egyöntetű. Né­pünk, — amelyet negyed­századdal ezelőtt felelőtlen, népellenes kormánya pusz­tító háborúba, a nemzeti lét és nemlét határmezs­gyéjére sodort, — mélysé­gesen elítéli a háborús gyújtogatás minden for­máját. A lapok szerkesztő­ségéhez intézett levelek százai, megszámlálhatatlan spontán megnyilvánulás ta­núsítja, hogy közvélemé­nyünk támogatja kormá­nyunk állásfoglalását, — amely a közel-keleti kér­désben első pillanattól kezdve egyértelmű és vi­lágos volt. A testvéror­szágokkal — a közel-keleti helyzetről szóló moszkvai nyilatkozat aláíróival együtt — elítéljük az» agresszort, Izraelt és a mögötte álló imperialista hatalmakat, elsősorban az Egyesült Ál­lamokat és Angliát. E lvi álláspontunk lo­gikus következmé­nye volt a diplomá­ciai^ kapcsolatok megsza­kítása Izrael állammal: a Tel-Aviv-i ultrák, akik az ország kormánykerekénél állanak, teljesen semmibe vették a józanságra intő felhívást, őket most már szemmel láthatólag semmi más nem érdekli, mint az elfoglalt területek hagyo­mányos és tipikusan gyar­matosító módszerekkel tör­ténő „pacifikálása”, Álláspontunkból követ­kezik: tűrhetetlennek tart­juk, hogy az agresszor él­vezhesse támadásának gyü­mölcseit és megtarthassa az elfoglalt területeket. A világnak volt alkalma meg­tanulni, hová vezet, ha elismerik a fegyveres erő­szakot, mint a vitás nem­zetközi kérdések eldönté­sének alapját. A Szovjet­unióval és a többi szocia­lista testvérországgal együtt teljes szolidaritásunkról biztosítottuk a független­ségüket, nemzeti integri­tásukat védelmező arab népeket, Ugyanakkor az első pillanattól kezdve fél­reérthetetlenül leszögez­tük, hogy a konfliktus békés megoldását kíván­juk. A diplomáciai eszközök elsődleges jelentősé­géről tanúskodik az ENSZ közgyűlésének ösz- szehívására irányuló szov­jet indítvány és az a tény, hogy a szocialista testvérországok vezetői — reprezentatív delegációk élén — maguk vesznek részt a New York-i világ­parlament munkájában. A békés megoldás szükséges­ségét húzta alá beszédé­ben Alexej Koszi gin, a Szovjetunió miniszterelnö­kié, erről beszélt elutazása előtti nyilatkozatában Fock Jenő, hazánk miniszterel­nöke is. A magyar közvélemény teljesen érthető aggoda­lommal, de általában rendkívül éretten és fele­lősségtől áthatva reagált a közel-keleti konfliktus ese­ményeire. Persze, az volna csodálatos, ha nem hallat­szottak volna helyenként olyan hangok, amelyek tá­jékozatlanságból vagy más okokból, nem létező mo­tívumokat tulajdonítanak külpolitikai jelentőségű döntéseknek. Teljesen nyil­vánvaló, hogy Izrael ál­lam magatartását nem azért ítéljük el, mert az zsidó állam, hanem azért, mert az imperialista nagy­hatalmak engedelmes esz­közeként orvtámadást haj­tott végre, agressziót kö­vetett el az izraeli burzsoá­zia, eltelve attól a vágytól, hogy saját határait kitágít­sa, vállalta az imperialis­ták csatlósának szerepét T eljesen világos, hogy elveinknek megfele­lően minden nem­zetközi fórumon el kell ítélni, meg kell bélyegez­ni minden államot, le­gyen az kis, vagy nagy or­szág, amelynek hadserege az imperializmus kiszolgá­lójaként agressziót követ el, területet rabol, amely békés lakosok tízezreit ül­dözi el lakhelyükről. Ilyenek, s nem mások kül­politikai elhatározásaink motívumai. Az antiszemi­tizmushoz mindennek az ég-világon semmi köze nincsen. Az antiszemitiz­mus kispolgári ideológiája ellenséges ideológia, mély­ségesen idegen tőlünk, ez ellen horcoltunk és harco­lunk a jövőben is: erre mu­tatott rá a közel-keleti eseményekről szóló rádió- és tv-nyilatkozatában Ko­mócsin Zoltán, a párt Po­litikai Bizottságának tagja. Egyszersmind aláhúzta azt is, hogy éppoly megen­gedhetetlen a másik olda­lú, úgynevezett filoszemi­ta elfogultság is. Azok a megpróbáltatások, ame­lyektől Európa zsidó la­kossága a barbár fasiszta faj irtás következtében a második világháború alatt szenvedett, sem mentségül; sem magyarázatul nem szolgálhatnak Izrael állam számára. Sőt: az a mód, ahogy Izrael állam vezetői az elfoglalt területek arab lakosaival bánnak, önkén­telenül is olyan tragikus események emlékét idézi fel, amelyeket Izrael mat lakói közül is sokan átél­tek, N yilvánvaló egyébként, hogy a szocialista or­szágok, köztük ha­zánk, javaslata az igazsá­gosságon alapuló béke megteremtésére s ennek elő­feltételeként az agresszo- rok erőinek haladéktalan visszavonására, a közel-kele­ti térség valamennyi népé­nek érdekét szolgálják, — az arab népekét is és Iz­rael állam dolgozó népé­nek érdekeit is. Az, hogy sikerül-e dip­lomáciai eszközökkel meg­teremteni az igazságon alapuló közel-keleti rende­zés előfeltételeit, nem ese-' ké.iy mértékben a most fo­lyó New York-i közgyük léstől függ. Egy bizonyos! az a tény, hogy a közgyű­lés összeült, jó előjel és komoly eredménye a hét szocialista ország egybe­hangolt diplomáciájának, % r. Johnson feltételei Indiai jegyzék Kínához Folytatódnak a letartóztatások Görögországban

Next

/
Thumbnails
Contents