Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-16 / 89. szám

1967. április IC. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 SnIvató Cappelli: KÉTSZÁZEZER ÉS EGY Ma-gyaroraxági b emulátora készül a Ssigliveli Sxínhrís Salvato Cappelli Kétszáz­ezer és egy című nagyhatá­sú drámáját a Piccolo Teat- ro dj Milano mutatta be először 1966. május 4-én. A drafna második bemutató­jára, április 21-én Szolnokon kerül sor. Izgalmas élménynek ígér­kezik a Szigligeti Színház vállalkozása. A szerzőnek az a darabja befejező része egv drámai trilógiának, amelynek alaptémája a fe­lelősség. Az II diavolo Pe­ter (Az ördög Péter), ame­lyet 1957-ben mutattak be az 'sten embere, az Incont- ro a Babele (Találkozás Bá­belben), bemutatták 1982- ben, az Egyén és a közös­ség. a Duecentomille e unó (Kétszázezer es egy) az em­ber lelkiismeretessége fele­lőssége saját magával szem­ben. A darab alaptörténete a második világháború leg­borzalmasabb tragédiájá­ban, a hirosimai bombázás­ban résztvevő öt pilóta sor­sának alakulása. Napjaink Amerikájában játszódik a dráma, egy ka­tonai bíróság tárgyalásán, ahová megidézik Glória Wiltont (Hegedűs Agnes), aki szemtanúja volt Henry Greene (Horváth Sándor) tábornok meggyilkolásának, Greene a Hirosimára bom­bát dobó repülőgép pa­rancsnoka volt 1945-ben. A gyilkossággal egykori he­lyettesét Nicola Dafour őr­nagyot (XJpor Péter) gyanú­sítják, A bírósági tárgyalás a keret, a drámában a hiro­simai különítmény öt piló­tájának sorsa elevenedik meg. Közülük csak Greene nem érzi a szörnyű felelő­Az idei ünnepi könyvhe­tet május 27-től—június 4-ig tartják. Ez alkalom­mal könyvkiállítások (pél­dául a Verseghy Könyvtár­ban). író—olvasó találko­zók, irodalmi estek, könyv­vásárok lesznek. Megyénkben nagyon sok helyen — még egészen kis lélekszámú községekben is — akarnak író—olvasó ta- lálozót szervezni, s meg is nevezték, hogy melyik írót szeretnék vendégül látni. A megyei összesítés­nél derült ki: ötven írót „igényelnek” városaink, falvaink. Nos, nem való­színű, hogy ennyi író el tud jönni az ünnepi könyv­hét eseménysorozata ide­jén. S az sem biztos azok ség súlyát, tábornoki rang­ban szolgál a hadseregben és tudatosan készül az újabb „bevetésre”. A szolnoki bemutatón a darab további főbb szere­peit Andaházy Margit, Ker­tész Péter, Kránitz Lajos, Bárányt László és Dömsödy János játsszák. Az előadást Berényi Gábor rendezi. eljönnek-e, akiket hívtak, utóvégre más megyékbe is invitálják őket. A végleges program — a Kiadói Fő­igazgatósággal egyetértve — április végén alakul ki. Szolnokon az ünnepi könyvhét megnyitójára jú­nius 2-án kerül sor. Az ünnepi könyvhét egyébként bővelkedik új­donságokban. Ez alkalom­ra 62 mű jelenik meg, több mint egymillió példányban. — A rendezvénysorozatok mellett ez is hozzájárul ahhoz, hogy növelje a könyvek szeretetét, az ol­vasás mellett a könyvek vásárlására is ösztönözzön, s újabb híveket szerezzen a könyvbarát mozgalom számára. Of ven író kéretik Áz ünnepi könyvhét előkészületeiről Nosztalgia vagy kötelességtu Megjegyzések a __Hogy szaladnak a fák című ú j magyar filmhez Sokáig váratott magára filmművésze­tünkben is a szocialista realizmus jegye­it föl-fölcsillantó szubjektív, az egyénisé­get, az egyéni látásmódot mélyen tük­röző alkotások sora. Az alkotók törekvé­seikben bőven felhasználták a különböző formai eszközöket, gyakran a mondandó rovására. Az utóbbi években aztán az Oldás és kötés, a Húsz óra, a Szegényle­gények, a Hideg napok arattak sikert, s egyben a magyar filmművészet új útját is kijelölték. Nemzetközi rangot, megbe­csülést hódítottak, ami egyre inkább ta­pasztalható. Törekvéseiben, szándékában Zolnay Pál és Módos Péter alkotása a „...Hogy sza­ladnak a fák” is ehhez a sorhoz járni. Sikerrel. A sokat vitatható individualista indítású film, Simon (Iglódi István) sze­mével láttatja velünk egy dunántúli kis falu napjait. A sokszínű lírát, a bensősé­ges meleg képeket felvillantó látásmód azonban végigkíséri a művet, ami semmi­képpen sem lehet értéke, Mert nemcsak a faluban csellengő, az önmaga egyéniségé­ből keveset mutató Simon látja a mai va­lóság néhány vonását, hanem akárki más Is láthatja, s nyilván más-más formában Cselekm ényében nem gazdag a mindent Simon szolgálatába állító film. Érzésvilá­gában, gondolataiban az. Két csodálatom figura felvázolásával. az örökösen-anya Lina nénivel (Kiss Manyi) és az együgyű Ádám (Szirtes A dánt) kicsire sikerült zárt világának megpillantatásával többet adott, mint a film egésze. A gyorsan, hi­tetlenül önmagát feltáró falu, s a Bár­sony Horváthéknál eltöltött gyermekévek képei dinamikusan váltják egymást. Ti­zenegy évi távoliét után minden ok és jel­zés nékül egy átmulatott nyárvégi éjsza­kán a Balaton mellől jön meg Lina néni neveit fia. Pár nap alatt kitárulkoznak előtte tragédiák, öregek elesettsége. igény­telenségek és a nagy álmodozások is. Meg­fordul a „kultúrközpontban”, ahol ami­kor a buszok befutnak, tolongani kell a pohár sörért, fröccsért, a szövetkezed földeken, a szombat esti bálban, maid végül búcsúba viszi Lina nénit. Az epizódokban gazdag, jónéhány jele­netében művészit, maradandót produkáló alkotás híven tükrözi a valóságot, még az individuális látásmód ellenére is. Különö­sen azok a képek felejthetetlenek, ahol Lina néni, vagy az együgyű Ádám szere­pét, jellemét bontogatja a szándék. Lina néni elkésése a munkából, alázatos szol- gálkodása Simon körül, a reggelről reg­gelre székre készített fehér ing, nagy vá­gyakozása a búcsúba, a mindig szaladó, szoigálkodó öregasszony, aki már soha sem éri utói a világot, s önmagát A da­rabos Ádám, akinek még a rossz lányok is elérhetetlen magasság, aki még őszin­tén tud örülni az olcsó papírdudának, körhintának, aki szándékában, cselekede­teiben a falu egyszerű, együgyű parasztja marad. Igazi figurák, nagy lehetőségek. Többet érdemelteik volna. Kicsit adósunx maradtak. A szerencsésebb Vas Mari, a pattoga­tott kukoricás este, a ravaszkodó Ferkó bácsi szintén ízesíti a filmet. Különös hangsúlyt kap a búcsú, mint az önkiélc- sek, önkielégülések megvalósítója. És a hazatartó menet. A riadt, de kicsit irigy­kedő pillantások, hogy Lina néni még­sem maradt egyedül, mellette van Si­mon, s a félelem, velük lesz-e majd va­laki? Elhibázott jeleneteiben romantikus szen­velgés. álpátosz bujkál. Hamis Török agronómus (Koltay János) figurája. a helyzetkomikumokat kiélező képek, s egy-két beállítás. A fura fickót, Simont is több lehetőségben elképzelheti a né­ző; egyszerű kíváncsiskodó, nosztalgiá­val ragaszkodó, felelősségére még ró nem ébredő fiatalember. Végül is az üres házban összekapkodja a képeket, az árvalány-hajat, a régi órát és zsák­ba dobálva visszaindul. Igen, ez nem­csak nosztalgia, hanem btzonyosfaita emlékeztető is Lina nénire, meg a töb­biekre. akik úgy álltak meg az életben, hogy Simon és a fiatalabbak csak tanulhat­nak tőlük, nyomukba léphetnek. Egy dolgot semmiképpen sem szabad elhallgatni. Nem is a szándék, nem is az. hogy a fiatal agronómus felesége már feladta, nem hisz a faluban, lassan-las- san beletörődik házasságuk zsákutcájá­ba, a falusi életbe beleilleszkedni nem tudó óvónő napjait sivárnak, egyedüli- nek találva önmagába zárkózik. De a végkövetkeztetés! Az elöregedett. meg­csontosodott falu nem ad lehetőséget, ta­lajt csak a törhetetlen-álmodozó agro- nómusnak? Valóban száműzné a fiait és a megtelepedőket? Egyidőben a művészetekben előszere­tettel ábrázolták a bűnös várost, ahol a faluról felkerülő fiatalok elbuktak, el- züllöttek. Mindenképpen hontalanok, ott­hontalanok maradtak. Most szerepet cserélne a város a faluval? Ez nem ép­pen így igaz. Így semmiképpen sem igaz. Különösen napjarnkban. Kár. hogy a hangulatos zenével aláfestett Zolnai Pál rendezte új magyar filmből sokan ezt nem érzik. Sz. Lukács Imre A forradalom győzelmének lenini útja As Áprilisi Tésisek megjelenésének ötvenedik évfordulójára Amikor Lenin 1917 áp­rilisában megérkezett Pet- rográd finnlandi pályaud­varára, hatalmas tömeg fogadta. A pályaudvar előtti tér megtelt munká­sokkal, katonákkal, akik társaik küldötteként üd­vözölni jöttek a két évi emigrációból hazatérő ve­zérüket. A páncélos had­osztály katonáinak képvi­selői páncélosokkal vo­nultak fel. Az egyik pán­célos tetejéről Lenin be­szédet mondott. Üdvözöl­te a forradalmi tömegeket és a szocialista forrada­lom végső győzelmének kivívására szólította fel őket. Egy nappal megérkezé­se után Lenin felszólalt a párt központi bizottsá­gának és pétervári bizott­ságának tagjai, valamint a szovjetek bolsevik kül­döttei előtt. Beszámolót tartott ,.A proletáriátus feladatai a jelenlegi forra­dalomban címmel — Be­számolójának téziseit a Pravda is közölte. Lenin e beszéde azóta Áprilisi Tézisek cí­men ismeretes. Lenin té­ziseit a párt elfogadta, mint a polgári demokrati­kus forradalom szocialista forradalommá fejlesztésé­nek programját. „A mai oroszországi helyzet sajátszerűsége az, — ahogyan Lenin tézisei­nek 2. pontja szól —, hogy átmenet a forrada­lom első szakaszából amely a proletáriátus kel­lő tudatosságának és szer­vezettségének hiányában a burzsoázia kezébe adta a hatalmat, annak máso­dik szakaszába, amely a proletáriátusnaic és a pa­rasztság legszegényebb ré­tegeinek kezébe kell, hogy adja a hatalmat”. A forradalom eme új, sajátszerű szakaszában a pártnak megfelelő politi­kára, pontosabban a hely­zet által megkövetelt új harci taktikára volt szük­sége. Ennek kidolgozása­kor Lenin a helyzet elem­zése alapján abból indult ki, hogy most kettős ha­talom jött létre. A törté­nelmi tapasztalat azon­ban azt bizonyítja, hogy két ellentétes osztály ha­talma, diktatúrája egyidő­ben, egymás mellett hosz- szú ideig nem állhat fenn. Az osztályok harca fogja eldönteni, hogy a bur­zsoázia diktatúrája, vagy a proletáriátus diktatúrá­ja győz Oroszországban végérvényesen. Lenin azt javasolta a pártnak, hogy tanúsítson teljes bizalmat­lanságot a burzsoá Ideig­lenes Kormánnyal szem­ben, vonjon meg minden támogatást tőle, s a töme­gek élére állva indítson harcot a szocialista for­radalom győzelméért. Lenin Áprilisi Tézisei teljes és mindenre kiter­jedő programot adtak az alapvető feladat — a ha­talom megszerzése — megvalósításához. E köz­ben, a helyzet elemzése alapján Lenin nagyon fontos és általánosítható elméleti következtetések­re jutott — főként a pro­letárforradalom győzelmé­nek lehetőségeit és járha­tó, pontosabban: járandó útját illetően. Lenin fejtegetései az akkori konkrét oroszor­szági helyzetről és tenni­valókról szólnak. Mégis, a beszéd elméleti jellegű megállapításai rna is ér­vényesek, más pártok, más nemzet munkásosz tálya számára is utat mutatnak a forradalom győzelméért folytatott harcukban. Már azzal is utat mutatnak korunk forra­dalmárainak az Áprilisi Tézisek, ahogyan Lenin kíméletlenül leleplezi ál­taluk a sematizmust és a dogmatizmust. Nemcsak példáját adta e mű meg­írásával, de ki is fejtette benne, hogy mindenféle politikai feladat megítélé­sénél az objektív helyzet elemzéséből kell kiindul­ni. Aki magát marxistá­nak vallja, soha nem ker­gethet ábrándokat, nem szaladhat a remények csalfa délibábja után. De azt is megtanulhatjuk Lenin téziseiből, hogy a tegnapi igazságok soha nem adhatnak kielégítő választ a mai élet kérdé­seire. Ma különösen értéke­sek Leninnek azok a gon­dolatai, amelyek a szocia­lista forradalom viszony­lag békés lehetőségeiről szólnak. Lenin azt tartot­ta, hogy a forradalom bé- kés fejlődésének „a tör­ténelemben rendkívül rit­ka és rendkívül értékes” lehetőségét meg kell ra­gadni. A fegyveres felke­lés azonnali megszervezé­se, a véres polgárháború előkészítése helyett a for­radalom békés útjának realitását kereste és ta­lálta meg. Ez az út Le­ninnél korántsem a fenn­álló állapotokkal való megbékélést jelentette, sem pedig a szocialista forradalom győzelmének elodázását, vagy valami­lyen lepaktálást a bur­zsoáziával. A .,Minden ha­talmat a Szovjeteknek” — jelszó megvalósítása, amely a forradalom békés úton való győzelmét je­lentette volna, kemény forradalmi munkát, har­cot tételezett fel, talán még nehezebb, bonyolul­tabb körülmények között folyó harcot, mint a fegy­veres felkelés. Csak lát­szatra volt olyan egysze­rű, amit Lenin így fogal­mazott meg: „a polgár­háború számunkra békés, huzamos és türelmes osz­tálypropagandává válto­zik át”. Lenint — az Áprilisi Tézisekben foglaltakat — sokan nem értették meg. Az opportunizmus vádjá­val illették, mint aho­gyan ma is egyes magu­kat forradalmárnak neve­ző kalandor elemek az imperializmus lakájainak, revizionistának bélyegzik azokat a pártokat, ame­lyek a forradalom békés győzelmének — most már nem is a lenini időkhöz hasonlóan „rendkívül rit­ka” — lehetőségeit kere­sik. A Kínai Kommunista Párt antimarxista platt- formra helyezkedett sza­kad ár vezetői pedig egye­nesen kötelezőnek tart­ják valamennyi kommu­nista párt számára Mao Ce-tung tételét. E szerint a hatalom megszerzése harci eszközeinek fegy­vertárából csak egyetlen használható, a fegyveres felkelés, a szakadatlan forradalmi háború. „Ha szét akarjuk rombolni az imperialista uralom régi világát, ha meg akarjuk teremteni a nemzeti fel­szabadítás, függetlenség és szuverinítás, a demokrá­cia és a szabadság új vi­lágát, csakis a fegyverek­ben. a fegyveres harcban bízhatunk.” (Renmin Ri- bao 1965. október 19.) A forradalom békés fej­lődésének lenini koncep­ciója arra a marxista té­telre támaszkodik, mely szerint a társadalmi for­radalom nem azonos a fegyveres felkeléssel. A forradalom egyenlő az­zal az összetett folyamat­tal, melynek során az egyik — ez esetben az elavult tőkés — társadal­mi rend átadja a helyét az új — szocialista — társadalmi rendnek. A politikai forradalom e fo­lyamat vetülete, s az át­menet lényegére, a hata­lom jellegének megvál­toztatására irányul. Nem véletlen, hogy Lenin az Áprilisi Tézisekben oly alaposan elemezte a kia­lakult kettős hatalom jel­legét, a proletárhatalpm megteremtésének feltéte­leit. A politikai forradalom — tartalmát illetően — mindig a hatalom meg­szerzésére irányul. For­máját illetően azonban sokféle lehet E formák közül az egyik, a legvé­resebb, a legtöbb szen­vedéssel és megpróbálta­tással járó, a fegyveres felkelés, a polgárháború. Ezért teljesen érthető, ha a proletáriátus ehhez az eszközhöz csak akkor nyúl, ha rákényszeríti osztályej- lenfele, a burzsoázia. Eb­ből indult ki Lenin, amikor 1919 áprilisában a „Minden hatalmat a Szovjeteknek” jelszót megfogalmazta. Az Áprilisi Tézisekben Lenin a munkásosztály számára a hatalom meg­szerzésének a történelem­ben eddig nem ismert út­ját dolgozta ki: vegyék át fokozatosan a munkás, katona és szegényparaszt küldöttek szovjetjei az államhatalmi és állam- igazgatási funkciókat a burzsoá ideiglenes kor­mánytól. Lenin javaslata szerint a hatalomátvétel­nek mindenekelőtt poli­tikai eszközökkel kellett volna megtörténni oly­módon, hogy a szovjetek kiterjesztik tevékenysé­güket az állami, gazda­sági, társadalmi élet va­lamennyi területére, a végül létrehozzák a szov­jetek köztársaságát Lenin elképzelése nem illúziókra épült. Ellenke­zőleg. Pontosan ismerte a helyzetet, bízott a nép­tömegek történelmet for­máló erejében, tudta, hogy milyen a munká­sok és a parasztok poli­tikai hangulata. Azt is jól látta Lenin, hogy a bur­zsoázia ezekben a hetek­ben képtelen a töme­gekkel szemben bármi­féle erőszakra, mert so­rai még rendezetlenek. 1917 áprilisában a for­radalom győzelmének bé­kés formája csak ritka és kivételes lehetőségként csillant fel a bolsevikok előtt. Az eltelt ötven év alatt azonban a forradal­mi és ellenforradalmi erők arányában olyan változások mentek végbe, amelyek nagymértékben növelték a békés út lehe­tőségét. A megváltozott, nemzetközi erőviszonyok mellett egyre nehezebb a nemzetközi intervenció szervezése azok ellen az országok ellen, amelyek­ben megkezdődött a poli­tikai forradalom. „Sokkal könnyebb kia­bálni, szitkozódni, jaj­gatni. mint megkísérelni elmondani, megmagya­rázni, felidézni az emlé­kezetben, hogyan véle­kedett Marx és Engels... a párizsi kommün tapasz­talatairól...” — veti a szemére az Áprilisi Tézi­sekben ellenfeleinek és rágalmazóinak Lenin. Ma is könnyebb a revizioniz- mus vádjával kiátkozni pártokat, mint Lenin módján az objektív tör­ténelmi helyzetet elemez­ni. Szerencsére kevesen vannak az ilyenek. A nemzetközi munkásmoz­galom túlnyomó többsé­ge Lenin nyomdokain jár, s az általa ihletett hűség a tudományos szo­cializmushoz, mind na gyobb eredménnyel jár. Az elmúlt ötven év tör­ténelme ezt kézzelfogha­tóan bizonyítja. Varga József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents