Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-03 / 79. szám
1967. április 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A NŐ! ÖRDÖG A Sambach-i katolikus templom oltárképének restaurációja során kiderült, hogy Szent Antalt nemcsak Belzebub, hanem egy ördögnő is megpróbálta megkísérteni. A XVIII. századból származó eredeti festményt körülbelül 120 évvel ezelőtt „javította ki” egy ismeretlen festő, aki az eredeti női ördög-figurát eltüntette a képről. Norbert Kittel, a sambach-i templom lelkésze védelmébe vette az asszonyördög festőjét, s kijelentette „Szent Antal férfi volt, tehát indokolt, hogy a földi vágyak démoni erejének megjelenítését női képmást viselő kísértő ábrázolja a képen”. G. V. Á legrégebbi magyar plakát Hess András budai nyomdájában 1473 pünkösdjén jelent meg a — latin nyelvű — Magyarok krónikája című munka. <A mű példányszámát a nyomtatás történetbúvárai 450—500-ra teszik; ma 9 példánya ismeretes.) Ezzel a művelődéstörténeti fegyverténynyel Magyarország a világ hetedik könyvnyomtatió állama, Buda pedig, sok más európai várost megelőzve, az a 39. város, amely a nyomtatást bevezettette. Ám bizonyos, hogy 1479- ben a Hess-műhely már nem — vagy nem itt — működött. 1479-ben ugyanis, amikor Mátyás király elrendelte a magyar egyházmegyék szerkönyveinek nyomtatását, ezeket már kivétel nélkül külföldi nyomdákban állították elő. Ügy látszik azonban, hogy 1477-ben Hess budai nyomdája még működött. Laurentius Kellner ugyanis ebben az évben azt jelenti urának, Szászország fejedelmének Bécsből, hogy Mátyás király bizonyos, Frigyes császár ellen irányuló lázító plakátokat csempésztetett Bécsbe, s ezeket ott éjszakánként a magyar király kémei a házak falára ragasztják. Sajnos, sem ezekből, sem azokból az 1485-ben ugyancsak Frigyes császár ellen nyomtatott röpiratok- ból nem maradt példány, amelyeket 1485-ben Mátyás Nürnbergben és Strassburg- ban nyomtatott ki. Mátyás király 1477-ben és 1485-ben nyomtatott bécsi falragaszai tehát plakátművészetünknek — közel 500 esztendős — előfutárai. ÁZ Új gazdasági mechanizmus és a szocializmus politikai gazdaságtana 4 termelés mindenkori társadalmi formái tói- ténelmiileg átmenetiek. A társadalmak fejlődésének mozgató rugója a termelő erők és a termelési viszonyok közötti összefüggést kifejező gazdasági törvény, az összhangtörvény érvényesülése. A termelő erők, a technika gyorsabb ütemű fejlődése — a termelési viszonyok fejlődését megelőzve —, egy társadalmi-gazdasági formáción belül olyan lényegi, mennyiségi változásokat eredményez, amelyekkel a régi termelési viszonyok vagy azok érvényesülési formái egyre kevésbé állnak összhangban. A technika rohamos fejlődése, mint mennyiségi tényező, magában hordozza a minőségi változás szükségességét, azaz a termelési viszonyok megváltozását. Amíg magántulajdonos (tőkés) társadalomban, ez a gazdasági törvény önmaga megsértésén keresztül spontán érvényesül, addig a szocialista termelési viszonyok megadják az objektív lehetőségét annak, hogy a gazdasági törvényeket felismerve azt tudatosan és tudományosan meg- alapozpttan alkalmazzuk. ! Hazánkban 1962-ben be- | fejeződött a szocializmus Belépés a Néplap olvasóinak Londonban írják, Pesten olvassák Látogatás a TELEX központban Kilenc szám tárcsázása után a budapesti szerkesztőségben kattogni kezdett a telex-gép. A papíron olvasható jelzés már Londonból érkezett, jelezve, hogy megtörtént a kapcsolás. A londoni Lancaster Gate egyik épületéből ugyanilyen berendezésen adták le kérdéseinkre a válaszokat. Szinte ugyanabban a pillanatban, amikor a londoni telexes kisasszony leüttöt egy betűt, a mi gépünk és ugyanazt kopogtatta a papírtekercsre. Bár a szerkesztőségben mindennapos munkaeszköz ez a brendezés, a telexszobát egy pillanatra mégis betöltötte a távolságot legyőző technika varázsa. A szó elrepül.,. Nemrégiben közlemény jelent meg a lapokban arról, hogy a posta nyilvános telex-állomást létesített. Akár az utcai telefonfülkéket, a díj lefizetése ellenében ezt is bárki bármikor igénybeveheti. A telefonkönyv mellett ma már hazánkban is egyre gyakrabban forgatják a pirosköté- ses telex-előfizetői névsort. Aki először lát ilyen gépet. meglepődve észleli, hogy ez olyan írógép, amely magától üti a betűket a papírra. Tartozéka még a berendezésnek egv, — a telefon számtárcsájához hasonló készülék is. Maga az összeköttetés elve nem új, hiszen a postai távírdákban már régóta ilyen berendezéseket használnak. Az első telex-vonal 1933-ban létesült Hamburg és Berlin között. Az igényt az üzleti élet vetette fel. Elsősorban a gyorsaságnak köszönhető a gyors elterjedés, valamint annak a ténynek, amelyet egy régi közmondás így összegez: A szó elrepül, az írás megmarad. Még egy kedvező tényező szól a telex mellett: a távolsági beszélgetések jóval olcsóbbak a telefon díjszabásánál. Akár Alaszka is hívható Ennek magyarázata nagyon egyszerű. Egy telefonvonalon ugyanis egy időben 24 telex-előfizető tud kapcsolatot létesíteni egymással. Óriási előnye még a telexnek a nemzetközi távválasztás. A már említett londoni kapcsolásból is láthattuk, hogy a fővárosi előfizetők saját készülékük segítségével automatikusan hívni tudják a távválasztásban résztvevő 15 európai országot. A közvetlenül hívható országokon kívül — kézi kapcsolással — a világ bármely részével megteremthető az ösz- szeköttetés. Telexen elérhető alaszkai, kubai, újzé- landi, hong-kongi előfizető is. Egy 3 perces kapcsolás díja például Etiópiával alig több 200 forintnál, Londonban viszont percenként mindössze 8 forint 40 fillért számítanak fel. A magyar telex-hálózatnak 1944-ben még csak 67 előfizetője volt. 1950-ben 110, s a lefrissebb adatok szerint jelenleg 1261 állomást üzemeltet a posta. Ebben az évben még közel 500 igénylő vár telexállomásra. Tt.LEX mint házi telefon Kik veszik igénybe a telex-vonalakat? A sajtó, az újságok szerkesztőségei már hagyományos telexelőfizetőknek számítanak. A külföldi tudósítók legtöbbje így továbbítja jelentéseit és távgépírói összeköttetéssel érintkeznek — általában rejtjeles üzenetek útján — a diplomáciai képviseletek is kormányaikkal. A nagyvállalatok, trösztök is telexvonal útján tartják fenn a kapcsolatot üzemrészeikkel, a külkereskedelmi vállalatok külföldi partnereikkel. Ha telefonon adnak le egy rendelést, előfordulhat, hogy félreértik a kérést A telexüzenet viszont bármikor elővehető, így mód van az ellenőrzésre. A MALÉV vidéki repülőtereivel olyan telex-kapcsolatot tart fenn, mint amilyen a vállalatoknál a házi telefon hálózat. Benedek B. István A telex-központ egyik gépe. 15 európai ország automatikusan hívható, de a világ bármely része elérhető a képen látható kézikapcsolásos központ segítségével. «•g bennuenkot, hogy eardbMa keresni'azokat az uj lehető*- ** ■«egeket, amelyek a balett-színpadot.a laatvaany eeá eerzelem megoerzfeae mellett a gondolat-vilaaga fele© taagltjaak. eck tar* ©entro^rea bpeaf football aan ldn 1 have had a éord élth slr'alfred and he says that due to pressure of éork he very much regrets that he Is unable to zee anaóer your áueatiortnal're at the present tine. • Részlet két távolsági telex-üzenetváltásból. A magyar szövegű sorok Moszkvából érkeztek, Eck Imre adott nyilatkozatot. Az angol szöveg feladója London, az Angol Labdarúgó Szövetség. alapjainak a lerakása. Társadalmi méretben megvalósult a szocialista tulajdon- forma (állami, szövetkezeti tulajdon) s megszűnt a magánszektor túlsúlya. A tudományos technikai forradalom következményeként a termelőerők az elmúlt években nagyarányú változáson. fejlődésen mentek keresztül. E fejlődés magával hozta a társadalmi szükségletek gyors ütemű növekedését. Mindezek a tényezők a termelési viszonyok érvényesülési formáinak változását, fejlesztését igénylik. Ez az igény a gazdaságirányítási rendszer változtatásának, reformjának szükségességében jelentkezik. A gazdasági mechanizmus reformja nem változtatja meg a szocialista tulajdonviszonyokat, elosztási és osztály viszony okát, tehát a szocialista termelési viszonyok lényegi oldalait, vagy a gazdaságpolitika főbb céljait. A még napjainkban is megvalósulási a kerülő gazdasági mechanizmus igen sok eleme a több szektorú átmeneti időszak követelményeinek tesz eleget. Az akkori történelmi helyzet, a proletárdiktatúra megszilárdítása, a termelőerők gyors ütemű fejlesztése, a szocialista szektor megerősítése indokolta az erősen centralizált gazdasági irányítást. Az új társadalmi-gazdasági feltételek között ez az irányítási forma már fékezi a fejlődést (a túlzott centralizáció hátrányai már 'az ötvenes évek első felében is megmutatkoztak). Mai ismereteink szerint célravezetőbbnek látszik a köz- gazdasági eszközökkel történő tervszerű irányítás, oly módon, hogy a tervgazdálkodás megvonta határok között aktív szerepet kapjanak az áru és pénzviszonyok, a piaci mechanizmus. Mi a szerepe a folyamatban ^ szocializmus politikai gazdaságtanának? Hivatása elsősorban a gazdaságirányítás elméleti alapját megadni, vizsgálnia, elemeznie kell az elmélet és a gyakorlat összefüggéseit, s ezekből megfelelő következtetéseket kell levonnia. A szocializmus politikai gazdaságtana igazán csak akkor töltheti be a szerepét és láthatja el feladatát, ha kellő érzékenységgel reagál a történelmi változásokra, ha nem kerüli meg a „kényes” kérdéseket, ha tükrözi és figyelemmel követi a közgazdasági vitákat. Az utóbbi években jelentős változáson, előrehaladáson ment keresztül a szocializmus politikai gazdaságtana E fejlődés segítette elméletileg is megalapozni a gazdaságirányítás reformját. Hogy csak néhány kérdést emeljek ki: áru és pénzviszonyok, értéktörvény érvényesülése a szocializmusban. Korábban e tényezők erősen passzív szerepet töltöttek be a gazdasági folyamatokban. Ma az áru- és pénzviszonyok aktív szerepe elválaszthatatlan a szocialista gazdaság lényegétől. „A (szabályozott) piaci mechanizmus... elméletileg semmi olyat nem tartalmaz, amelynek alapján idegen testként kezelhetnénk a szocializmusban, olyan formának, amely eleve ellentétes a tervgazdaság alapelveivel”. (W. Brus: A szocialista gazdaság működésének általános problémái, Budapest, 1966. 168. oldal.) Hasonlóa helyzet a tervszerűség kérdésében. A szocializmus megteremti a népgazdaság tervszerű, központi irányításának lehetőségét és létrehozza annak feltételeit is. Ezt — hosszú időn át — a szocialista politikai gazdaságtan művelői úgy értelmezték, hogy a szocialista gazdaságnak csak egyféle irányítási formája képzelhető el, éspedig a részletbe menő pontossággal meghatározott, úgynevezett tervutasításos módszer. A terv- szerűséget e szerint csak úgy lehet biztosítani, ha teljesen centralizált az irányítás. Ma már világos, hogy a tudományosan kidolgozott népgazdasági terven alapuló közgazdasági ösztönzők — ár, hitel, kamat, — azok, amelyek a vállalatokat, a gazdálkodó intézményeket a társadalom számára is leghatékonyabb döntésekre késztethetik. A munka szerintii elosztás elvének a korábbi értelmezése azonos helyzetbe kívánta hozni az egyes dolgozókat. (Pl. azonos szakmájú dolgozók általában azonos bért kaptak függetlenül a vállalati kollektíva munkájának eredményétől. Ez az elv a társadalmi tulajdon hélytélén értelmezéséből következett, s erősítette az egyenlősdi irányába vivő tendenciát. Ennek negatív hatása a gyakorlatban, a munkafegyelem lazulásában, a termelékenység stangálásában, a minőség romlásában jelentkezett. E jelenségek szükségessé tették a munka szerinti elosztás új értelmezését. Az új felfogás szerint az egyes dolgozók személyi jövedelme a vállalati kollektíva munkájától is függ, amelynek hatékonyságáról a piac mond értékítéletet. Felvetődhet azonban a kérdés: Vajon a szocializmus politikai gazdaságtana nem valamiféle „bizonyítr vány magyarázat” szerepet tölt-e be? Erre egyértelműen nemmel válaszolhatunk. Miért? A szocializmus politikai gazdaságtana társadalomtudomány s mint ilyen a léggyorsabban változó tudományhoz tartozik. Ez a gazdaság és a társadalom gyors ütemű változásának, fejlődésének következménye. Egy tudomány éppen akkor tölti be igazán hivatását, ha a fejlődést a haladást szolgálja és követi. Ez különösen vonatkozik a szocializmus politikai gazdaságtanára, amely a szocialista termelési mód leglényegesebb összefüggéseit vizsgálja. A szocialista termelési viszony nem rendelkezik nagy történelmi múlttal, tapasztalattal, nem talált kész állapotban szervezési formákat, igen sok vitás kérdést, problémát hordoz magában, amelynek elméleti tisztázása a szocializmus politikai gazdaságtanának feladata. A múlté már az az idő, amikor a szocializmus politikai gazdaságtana a „mechanikus” politikai gazdaságtan szerepét töltötte be és távol tartotta magát a szocialista termelési viszony ellenmondásainak elemzésétől. Ezeket az ellentmondásokat pedig nemcsak külső tényezők idézik elő, hanem a szocialista termelési viszonyok talaján is keletkeznek. A szocializmus politikai gazdaságtanának — mint minden igaz tudománynak — az ellentmondásokat és a megoldásokat is tükröznie kell. Dr. Gidai Erzsébet
