Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-22 / 94. szám

■ s SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. április 3S. Megkezdődött az ENSZ rendkívüli ülése Pénteken délután — ma­gyar idő szerint este 22 órakor — megkezdődött az ENSZ közgyűlésének rend­kívüli ülésszaka. Az előre­láthatólag három hétig tar­tó ülésszakon három főbb kérdést vitatnak meg: a fajüldöző Dél-Afrikai Köz­társaság uralma alatt álló Délnyugat-Afrika jövőjét, a világeszervezet békefenn­tartó haderői finanszí­rozásának problémáját, va­lamint az 1967 szeptembe­rében tervezett világűr-ér­tekezletnek egy évvel tör­ténő elhalasztását. Várható, hogy az általá­nos vita során más prob­lémák is felvetődnek majd. így Délnyugat-Afrikéval kapcsolatban nem lehet hallgatni az apartheid-po­litika káros következmé­nyeiről, a NATO-államok áital a dél-afrikai fajgyű­lölőknek nyújtott támoga­tásról. Az ENSZ-haderők felhasználásával és műve­leteik anyagi fedezésével kapcsolatban pedig felve­tődik az Egyesült Államok vietnami agressziójának kérdése. Kínaiak tüntetése Intlonésiában A nyugati hírügynöksé­gek jelentése szerint pénte­ken katonaság és rendőrség vette körül Djakarta kínai negyedét, miután csütörtö­kön több száz főnyi kínai­akból álló tömeg tüntetett az indonéz hatóságok ellen Kína djakartai nagykövet­sége előtt. A tüntetők azzal vádo'- ták az indonéz rendőrsé­get, hogy halálra kínzott egy kínai fiatalembert — a djakartai rendőrség' sze­rint az áldozat, Ling Szi- ang-ju. öngyilkos lett a börtönben. A csütörtöki tüntetés so­rán a rendőrség a levegőbe lőtt és a djakartai hatósá­gok hivatalos jelentése sze­rint több tüntető megsebe­sült. A djakartai rádió azt közölte, hogy a tüntetők valamennyien kínai állam­polgárok voltak. U Thant visszaérkezett New-Yorkba V Thant ENSZ-főtitkár 17 napos ázsiai körútjáról csütörtökön este visszaér­kezett New Yorkba. — A repülőtéren tartott sajtóér­tekezleten a főtitkár han- gogztatta. hogy a vietnami probléma állt az általa meglátogatott öt ázsiai or­szág — Ceylon, India, Ne­pál, Afganisztán és Pa­kisztán — állam és kor­mányfőivel folytatott meg­beszéléseinek homlokteré­ben. E megbeszélések U Thant szerint igen hasznos véleménycserét eredmé­nyeztek. A főtitkár három olyan pontot nevezett meg, amelyekben teljes az egyetértés közte és az öt ázsiai országok vezető poli­tikusai között. Ezek a kö­vetkezők: 1. A vietnami problémát katonai eszközökkel nem lehet megoldani, csak a diplomáciai tárgyalásokkal elért békés megoldás lehet eredményes; 2. A vietnami kérdést a vietnami népnek magának kell véglegesen rendeznie; 3. Vissza kell térni az 1954-es genfi megállapodá­sokhoz; m •I iNDENFELOL ADEN Az angol gyarmati ható­ságok Adenben ismét kijá­rási tilalmat rendeltek el, tekintettel a felszabadítási front megélénkülő harci tevékenységére. A városban újabb letartóztatási hul­lám kezdődött. PÁRIZS A francia tájékoztatás­ügyi minisztérium csütör­tökön este bejelentette, — hogy ez év júniusában és júliusában újabb nukleáris kísérletsorozatot kívánnak végrehajtani. BRASILIA A brasílial egyetemen csütörtökön többszáz diák tüntetett John W. Tuthill amerikai nagykövet ellen, aki kormányának könyv­ajándékát adta át az egye­temi könyvtárnak. A négy­ezer könyv átadása során tartott ceremónia alatt a diákok tüntettek a John- son-kormányzat vietnami háborúja ellen. SYDNEY Egy 22 éves szőke auszt­ráliai leány elhatározta, hogy potyautasként felke­resi Californiában élő vő­legényét. Erre a célra a Sydney-i kikötőben hor­gonyzó egyik amerikai cir­kálót szemelte ki, sikerült néhány matróz jóindulatát elnyernie és azok a hajó díszvendégei számára fenn­tartott admirálisi kabinban rejtették el. Egy éber mat­róz, aki nem volt a titok­ba beavatva, röviddel az indulás előtt felfedezte a a csinos potyautast. Hilder kisasszonyt ezután sürgő­sen partratették. MADRID Pénteken a spanyol hi­vatalos lapban közzétették annak a hét törvénynek a szövegét, amelyek felett december 14-én rendeztettek népszavazást a hatóságok. Legjelentősebb közülük az, amely Franco utódlásáról intézkedik. Ennek 60. cik­kelye kimondja, hogy „az államelnök bármikor a Cortes (parlament) elé ter­jesztheti annak a személy­nek a nevét, aki adandó alkalommal királyi vagy régensi címmel (Franco) helyébe léphet. MESSINA Újból kitört a stromboli tűzhányó, amely utoljára 1955 februárjában egy hé­ten át ontotta magából a lávát. A mintegy száz mé­ter széles tűzfolyam höm- oölyög a tenger felé. MINSZK A szovjet hatóságok le­véltári okmányokat talál­tak arról, hagy a németek a második világháborúban az orosz fronton milyen kegyetlenül bántak el a volt „szövetséges” olasz ka­tonákkal. A. németek 1943- ban az olasz katonákat egyszerűen hadifoglyoknak tekintették. Ütlegelték, sőt agyon is lőtték őket. Volt eset, amikor egyszerre 200 olasz katonát végeztek ki. A hadsereg átvette a hatalmat Görögországba n Kijárási tilalom a fővárosban Letartóztatták Papandreut A király diktatúrát készít elő A hírügynökségi jelenté­sek szerint pénteken haj­nalban 4.40 órakor az athéni katonai rádió be­jelentette, hogy a hadsereg éjféltől kezdve átvette a hatalmat Görögországban. A Reuter és az AP hír­ügynökség szerint a hadse­reg hatalomátvételét eg/ kiáltványban jelentették be. A kiáltványt Konstantin király, a miniszterelnök és a belügyminiszter írta aiá. Az athéni katonai rádió tudtul adta, hogy az al­kotmány bizonyos cikke­lyeit felfüggesztették. Egy rendelet szerint Athén ut­cáin betiltották a jármű- forgalmat, a tőzsdét bezár­ták az aranyvásárlást meg­tiltották és az élelmiszer- felhalmozást szabotázsak­cióként ítélik el. Az utcákon páncélkocsik tartanak őrjáratot, a gyalo­gos-forgalom gyér, az isko­lákat bezárták, az újságok sem jelentek meg. A szer­kesztőségi épületeket rend­őrségi alakulatok őrzik. Az AP római tudósítója a görög nagykövetségtől kapott tájékoztatás alap­ján közölte, hogy Konstan­tin király Szpandidakisz tá­bornokot bízta meg a „ha­talomátvétel végrehajtásá­val”. A király néhány nappal ezelőtt kijelentette, hogy amennyiben a május 23-i választásokon a Centrum Unió győz, akkor sem ad megbízást Papandreunak a kormányalakításra. Mivel Athénnal minden összeköttetés megszakadt, a nyugati hírügynökségek egyedüli információként az Anatólia török hírügynök­ség tudósítását, továbbá az athéni rádió híreit ismer­tetik. Az Anatólia jelentés-3 szerint az athéni rádió tel­jes kijárási tilalmat hirde­tett meg a görög főváros­Drágakövek Némaság a Szmolnij udvarán; Lenin szobra előtt állunk. Szó nem hangzik, csak a gondolat fut, és az olvasott szó visszaleng- „Lenin külsejét megrajzolni nehéz, egészen elborítják tettei, mint halat a pikkely.” Hirtelen hangok jönnek felém. Fiatal lány halkan beszél: — Most elmondok nektek egy tör­ténetet Leninről és két emberről. Itt nálunk szovjet földön sokáig száj­ról szájra járt. Azt mondják, legelő­. szőr egy öreg bányász mesélte. Felnéz, és lassan az igaz mesébe kezd: / Volt egyszer két testi-lelki jóba­rát; Vahonja és Szadik. Az egyik orosz volt, a másik baskír, de sorsuk egy: gyermekkoi-uk óta ércbányák­ban, aranybányákban dolgoztak — és mindig együtt. Amikor elkezdődött a polgárhábo­rú, a két megöregedett jóbarát éppen aranyat bányászott, de mind a ketten fegyvert foglak és mentek harcolni a szovjet hatalomért. Ahogy Kolcsakot elkergették, a ko­miszár így szólt: — Forró köszönet, jó öreg baj tár­sak, de most már, mivel munkával töltöttétek el életeteket, térjetek vissza a munkához. Fogták ismét a batyut, a szerszá­mot, megindultak, hogy közelebbről megnézzék, mi történik a lelőhelye­ken. Az Ilmény-hegységben minden volt, csak rend nem. Lopták, téko- zölták a kincseket. Látta ezt a két öreg, bosszankodtak is, s egyikük így szólt: — Elmegyünk magához Leninhez, intézkedjen. Szakít ő időt a mi szá­munkra is. Felszedelőzködtek, hogy ismét útra keljenek, de készülődés közben a két öreg összeszólalkozott. Azt mondta Vahonja: — Mintának csak értékes drágakö­veket kell magunkkal vinni a hegy­ségből, amit majd beadnak a csi- szoldába, na meg aranyport. Szadik meg csak a saját nótáját fújta: — Mindenféle fajta kőből kell vin­ni egy-egy mintát. Sokáig vitatkoztak, míg végre megegyeztek, mindegyik azt pakol a zsákjába, amit jobbnak tart. Az első éjszakát Moszkvában az állomáson töltötték. Reggel aztán el­indultak, hogy megkeressék Lenint. 3 mert erélyesek voltak, bevezették hát őket Leninhez, aki szívesen fo- gádta őket, leültette mindkettőt. S azok hozzáfogtak. hogy elmondják, mi járatban vannak, de siettükben folyton egymás szavába vágtak. Lenin hallgatta őket, hallgatta, az­tán megszólalt: — Egyszerre csak egy beszéljen jó­emberek. Látom, hogy ez a dolog ko­moly, hát jól meg is akarom érteni. Erre Vahonja bátor lett. Két Kézre fogta a zsákot és kezdte kirakni a drágaköveket. A hangja szinte har­sogott, ahogy elmondta, hogy melyik drágakövet melyik vájatból hozta, és hogy melyiknek mi az értéke? Lenin megkérdezte: — Mire használják ezeket a köve­ket? — Gyönyörű fölbevaló, nyakék és más mindenfajta ékszer készül belő­lük. Lenin elgondolkozott, gyönyörköd­ve nézte egy darabig a drágaköve­ket, aztán megszólalt: — Ezzel még várni lehet. Most Szádik következett. Kibon­totta zsákját és kirakta a sok min­denféle egyszerű követ az asztalra. Lenin nézte, elcsodálkozott, aztán ismét mosoly jelent meg arcán. — Egyszerű kövek ezek? — kér­dezte. — Igen — mondta Szádik. — Egy­szerű terméskövek, értékük kicsi. Vladimir Iljics Lenin közelebb lé­pett Szadikhoz és azt mondta: — Egyszerű kövek, de értékük nagy. Nagyon nagy. Szükség van ezekre, jobban, mint a drágakövekre, vidámabbá teszik az életet, építke­zünk velük, utakat, házakat, gyára­kat emelünk belőlük. Most ez kell nekünk. Vladimir Iljics Lenin csengetett és megparancsolta, hogy az összes köve­ket, az egyszerűeket is lajstromba vegyék és szigorú rendeletet adjanak ki, hogy az Ilmény-hegységben meg­szűnjön minden lopás, s hogy az a hely ezentúl a nép vagyona legyen. Utána felállt és azt mondta: — Köszönöm a gondoskodástokat. Mert nagy dolog ez! — és kezet szo­rított velük. Azok meg csak álltak, mintha földbe gyökerezett volna a lábuk és Vahonja sehogy sem értette, miért értékesebb az értéktelen kő, mint a rózsaszín topáz. Lenin csak mosolygott: — Majd megérted egyszer. És Vladimir Iljics Lenin paran­csot adott, hogy tegyék meg a két öreget őrnek, azon a bányatelepen, ahonnan jöttek, és adjanak nekik nyugdíjat Azt mondják, annak a hegységnek köveiből azóta számtalan utat, házat építettek, s most azt a' helyet Lenin- telepnek nevezik. H. Barta Lajos ban, csak orvosok, gyógy­szerészek és súlyos bete­gek hagyhatják el az épü­leteket. A katonai egysé­gek parancsot kaptak, hogy nyissanak tüzet a ki­járási tilalom megsértőire. Különleges katonai bírósá­gokat állítottak fel az új katonai rendszer ellenzéké­nek felszámolására. Letar­tóztatták Georgisz Papaná- reut, a görög polgári ellen­zék vezetőjét és több tár­sát A király által alá­írt proklamáció felfüggesz­tette az alkotmánynak azt az előírását, amely kimond­ja, hogy politikai bűnökért nem lehet halálbüntetést kiszabni. A királyi dekrétum fel­függesztette az alkotmány­nak azokat a cikkelyeit is, amelyek a görög állampol­gárok politikai jogait szö­gezik le, így a szabad gyü­lekezés, a szervezkedés a vélemény nyilvánítás jo­gát. Az egyik felfüggesz­tett cikkely azt mondja ki, hogy politikai vétsége­kért bíróság előtt lehet csak felelősségre vonni az állampolgárokat. Mint a hírügynökségek jelentik, athénnal gyakorla­tilag megszakadt a légifor­galom, a menetrendszerű járatokat más útra térítik. Nicosiái jelentés szerint a Ciprus szigetén állomáso­zó 12 090 főnyi görög kato­naság parancsot kapott, hogy maradjon laktanyái­ban. A légiösszeköttetés és a hírközlés Ciprus és Gö­rögország között is megsza­kadt Az AFP legfrissebb híré­ben az athéni rádió beje­lentésére hivatkozva közli, hogy Görögország új kor­mánya Konstantin Koliasz főügyész vezetésével alakult meg. Gregoriasz Szpantida- kisz vezérkari főnök vette át a miniszterelnökhelyet­tesi és hadügyminiszten tárcákat. Az új kormány pénteken este teszi le a hi­vatali esküt a király előtt BELGRAD Jugoszlávia és Görögor­szág határán leállt az át­menő forgalom. A Görög* országba igyekvő gépkocsi­sor a határállomáson torló­dik. A Párizs—Belgrád— Athén vonalon közlekedő nemzetközi gyorsvonatot is leállították a határon. ******************** *♦♦«•♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦*♦♦♦*♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦«'-j : Tanasszisz Georgiu, az ADN munkatársa a legújabb görög fejleményekkel kapcsolatban a kő­vetkezőket írja: — Az eddig ismertté vált tényekből kitűnik, hogy az államcsíny célja nyílt diktatúra felállítása és a demokratikus erők egyre erősödő ellenállásának erő­szakos elfojtása. Konstantin király néhány héttel ezelőtt arra kényszerült, hogy engedjen a nép túl­nyomó többsége által megnyilvánult óhajnak és má­jus 28-ra kitűzette a választásokat. Mégis abbeli fé­lelmében, hogy a terror ellenére a választás a demok ­ratikus pártok — a Centrum Unió és az EDA — számára hoz sikert, a király és a mögötte álló erők április 3-án Kanellopulosz jobboldali radikális kor­mányát juttatták hatalomra. Kanellopulosz tovább fokozta a terrort, de ő sem tudta elfojtani a demok­ratikus erők harcát a parlamenti demokrácia hely­reállításáért és a demokratikus jogok tiszteletbentar- tásáért. — Ehhez járult, hogy a tömegek támadásai egy­re inkább magára a királyra összpontosultak. A ki­rályt felszólították, hogy tartsa tiszteletben az al­kotmányt és tartózkodjék a politikai életbe való beavatkozástól. A demokratikus erők ugyanakkor azt is felismerték, hogy a terrorhadjáratban az Egye­sült Államoknak és más NATO-hatalmaknak is ben­ne van a keze. Ez a magyarázata annak, hogy a tömegek, különösen az utóbbi időben, egyre erőtel­jesebben követelték, hogy szűnjék meg a NATO be­avatkozása a görög nép belső ügyeibe. Mindezek alapján nem kétséges, hogy a péntek­re virradó éjszaka eseményeire Washington és a NATO más agresszív erőinek kifejezett jóváhagyása alapján került sor. A demokratikus ellenzék most kezdődő még brutálisabb elnyomása kétségtelenül lényegesen megnehezíti a tömegek harcát. A helyzet ismerői azonban nem tartják valószínűnek, hogy a reakció véglegesen megtalálja a kivezető utat abból a poli­tikai válságból, amelybe került és tartósítani tudja n királyra és a NATO által irányított hadseregre tá­maszkodó terrorista uralmát. Nagyarányú biztonsági intézkedések Adenauer temetésére Adenauer temetésével kapcsolatban az NSZK fennállása óta legnagyobb szabású biztonsági in­tézkedésekre kerül sor. A helyi rendőrségen kívül mozgósítják Észak-Rajna- Vesztfália egész ké­szenléti rendőrségét. Mint­egy ötezer egyenruhás és többszáz polgári ru­hás rendőrtisztviselő és rendőr tartja fenn a ren­det a gyászszertartás ide­je alatt. A nagyszabású biztonsá­gi intézkedésekre a teme­tésre érkező sok magas- rangú külföldi államférfi és politikus miatt van szükség. Johnson, De Gaulle-oa és Wilsonon kívül bejelentette érkezését több miniszterel­nök, valamint VI. Pál pá­pa személyes képviselője és számos külügyminiszter, a Szovjetuniót Szemjon Ca- rapkin nagykövet képvise­li a temetésen. Von Hasé államtitkár, a bonni kormány szóvivője pénteken délben bejelen­tette, hogy a temetés után sor kerül Johason és Kie­singer. megbeszélésére De Gaulle viszont valószínű­leg nem folytat ez alka­lommal megbeszéléseket Bonnban. Ugyancsak nem tartják valószínűnek, hogy bármiféle többoldalú megbeszélésre kerülne sor, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents