Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1967-04-22 / 94. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLKOR MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS k MEGYEI TANÁCS LÁB A p XVin. évfolyam; 94. sxám. Ára SO fi ttér 1981. április 88, ssssafeafc Pártunk mindig nagy figyelmet tanúsított a parasztság jövője iránt folytatja munkáját a termelőszövetkezetek kongresszusa Pénteken a Parlament kongresszusi termében foly­tatta munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. Részt vett a tanácskozáson Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, dr. Ói­mé ny Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Fehér Lajos felszólalása A minisztériumok összevonását az élet követelte döttek 80 százalékát válasz­tották. A küldöttek 48 szá­zaléka középiskolai, illetve annál magasabbfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Az egyetemi végzettségűek aránya 10 százalék. Ott vannak a küldöttek között a szövetkezeti mozgalom veteránjai csakúgy, mint a tagság „fiatal” rétegét kép­viselő új belépők is. A kongresszus mandá­tumvizsgáló bizottság jelen­tését tudomásul vette, majd az elnöklő Bertalan Istvánné bejelentette, hogy tovább folytatják a vitát a kongresszus első napján elhangzott referátumok, il­letve a határozati javas­lat fölött. A termelőszövetkezetek I. országos kongresszusán — csütörtökön — dr. Nagy Sándor beszámolója után megkezdődtek a hozzászó­lások. A vitában felszólalt többek között Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. parasztság kialakulása ha­zánkban még csak elkez­dődött. Ez a folyamat még hosszabb időt vesz igény­be és nem mentes az el­lentmondásoktól. De a történelem kereke nem forog visszafelé. A szocia­lizmus végérvényesen győ­zött a magyar faluban is: parasztságunk a munkás- osztály segítségével és ve­zetésével egyre nagyobb léptekkel halad előre a szocializmus teljes felépíté­se. az egységes szocialista osztállyá formálódás út­ján. Az ülést Bertalan Ist­vánná, a pusztaszabolcsi Mező Imre Termelőszövet­kezet elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a kong­resszus több üdvözlő táv­iratot kapott. Táviratban fejezte ki jókívánságait V. Mackevics, a Szovjetunió mezőgazdasági minisztere. Belföldről 37 közös gazda­ság, továbbá a Heves me­gyei szocialista brigádveze­tők tanácskozása küldött meleg hangú üdvözlő táv­iratot. Ezután Szűcs Béla, a kls­kunlaeházi Petőfi Termelő- szövetkezet elnöke a man­dátumvizsgáló bizottság el­nöke beterjesztette a bi­zottság jelentését. Pártunk Központi Bizott­sága és a kormány nevében meleg szeretettel köszön­töm termelőszövetkezeti pa­rasztságunk 1. országos kongresszusát. Pártunk mindig nagy fi­gyelmet és gondoskodást tanúsított a parasztság, a falu jövője iránt. Ez a ta­nácskozás is a IX. kong­resszus kezdeményezésére ült össze. Ez a kongres­szus hivatott arra, hogy lerakja az egységes szocia­lista osztállyá szerveződni magyar parasztság újtípusú társadalmi szervezetének alapjait. A szocialista átalakulás előnyösen változtatta meg az egész falusi életformát. Oj helyzet alakult ki a falun — összehasonlítha­tatlanul kedvezőbb a ré­ginél. Nemcsak a jól meg­művelt földek, az épülő majorok tanúskodnak er­ről, hanem a parasztembe­rek gondolkodásmódjának átalakulása is. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésével új sza­kasz kezdődött a szocialis­ta államhatalmunk alapját képező munkás-paraszt szövetség fejlődésében is. Jelenleg a munkásosztály és a parasztság összefogása már egytípusú osztályok testvéri szövetsége, amely­nek célja a szocializmus teljes felépítése. A termelő­szövetkezetek kollektív szo­cialista vállalatok. Ez bi­zonyos sajátosságokkal jár a gazdálkodásban. A sajátosságok szem előtt tartása nem jelenthe­ti azt, hogy a termelőszö­vetkezetek bármilyen vo­natkozásban háttérbe szo­ruljanak. A termelőszövet­kezetek ezért, mert kol­lektív szocialista vállala­tok, nem kerülhetnek hát­rányos helyzetbe sem a gazdálkodást befolyásoló Msyagi. pénzügyi, bescerzé A jelentés mind a kong­resszust, mind pedig egész szövetkezeti mozgalmunkat tekintve sok figyelemre méltó adatot tartalmaz. A kongresszuson 3181 terme­lőszövetkezet, továbbá 343 termelőszövetkezeti cso­port, halászati szövetkezet, illetve szakszövetkezet ösz- szesen 1 113 620 tagjának képviseletében 515 küldött jelent meg, a megválasz­tott küldöttek 99,4 száza­léka. Fiatalok sajnos még mindig meglehetősen ala­csony arányban vannak jelen: a küldötteknek mindössze 4 százaléka har­minc éven aluli. A tagság legaktívabb — 30—50 év közötti — rétegéből a kül­si, értékesítési feltételek te­rén, sem az állami válla­latok kiépült kapcsolataik­ban. Pártunk Központi Bizott­sága következetesen mun­kálkodik ennek az irány­vonalnak a megvalósítása. Ennek a politikának a tár­sadalmi alapja a paraszt­ság osztályhelyzetének az átalakulása. A magángaz­dálkodás viszonyai között rétegekre bomlott paraszt­ság napjainkban egy­séges, új szocialis­ta osztállyá kovácsolódik. Igaz, hogy az új szocialista A Magyar Népköztársa* ság Elnöki Tanácsa egy héttel ezelőtt határozatot hozott a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium létrehívására, a Földműve­lésügyi Minisztérium, az Élelmezésügyi Minisztéri­um, az Országos Erdészeti Főigazgatóság és az Álla­mi Földmérési és Térképé­szeti Hivatal egyesítésével. A Földművelésügyi Mi­nisztérium eddigi, nagy mértékben elavult szerveze­tével és hatáskörével nem tölthette be, az élelmiszer­A termelést meghatározó gazdasági feltétele^ változ­tatásával, a mezőgazdasá­gi irányítás szervezeti át­alakításával kedvezőbb kö­rülmények teremtődnek saővetkezeteúaic messzálárdi­termelés gazdaságpolitikai központjának szerepét, mert a hatáskörök jelentős ré­sze más főhatóságok ke­zébe összpontosult. Az élet, a célszerűség kö­vetelte, hogy változtassunk az eddigi gyakorlaton. Az új egységes minisztérium létrehívásának a célja: az állami irányítás hatékony­ságának növelése a mező- gazdaság, a felvásárlás, az élelmiszeripar. az erdőgaz­dálkodás és a földigazitás területén. tásához, ennek révén a több és olcsóbb mezőgazdasági termeléshez. A reform per­sze nem egycsapásra, hanem több év alatt, fokozatosan fejti ki hatását. Az intézkedések főleg az önálló gazdálkodás pénz­ügyi megalapozását szolgál­ják és azt, hogy a harmadik ötéves tervben a tervezett mértékben nőj jön a szövet­kezeti parasztság reáljöve­delme. A gazdálkodás pénzügyi rendbetétele a szö­vetkezetek többségében új helyzetet fog eredményezni, mert megnyílik a saját erő­ből történő fejlesztés lehe­tősége. Valamennyi szövet­kezetben lesz amortizációs alap, lehetővé válik a ga­rantált munkadíjalap léte­sítése is. Hogyan éljenek a nagyobb önállósággal a termelőszö­vetkezeteink? A legfonto­sabb, hogy állandóan tájé­kozódjanak az igények fe­lől, jól ismerjék saját adott­ságaikat, s mindazokat az ár-, hitel-, beruházási, érté­kesítési feltételeket, ame­lyek között gazdálkodnak. A gazdasági reform megva­lósításával bekövetkező új helyzetben megnövekszik a gyors tájékozódás szerepe. A szövetkezeti kollektívák­nak elsőrendű érdekük fű­ződik ahhoz, hogy vezetőik ismerjék és helyesen mér­jék fel a termelést érintő gazdasági feltételek változá­sát. Az új termelőszövetke­zeti tanács és az új egysé­ges minisztérium minden bizonnyal segíteni fog eb­ben, Az eredményes gazdálko­dásnak elengedhetetlen fel­tétele az előrelátás. A ter­melés észszerű szervezése azt követeli, hogy a veze­tők ne máról holnapra gaz­dálkodjanak, hanem né­hány évvel előre pontosab­ban is felmérj éle a várható helyzetet, hosszabb időre is lássák a fejlődés fő irá­nyát. Belterjes és jövedel­mező gazdálkodást csakis jól átgondolt, többéves fej­lesztési koncepció kidolgo­zásával lehet megalapozni. A központi intézkedések lehetővé tették, hogy az idén a termelőszövetkezetek már valamennyi állóeszközük után leírják az amortizációt. Ezzel azonban gazdálkodni is kell tudni. A gazdálko­dás egyik alapvető követel­ménye, hogy az állóeszkö­zök — gépek, épületek stb. — elhasználódása lassúbb ütemű legyen, mint az amoriizációképzés. Ilyen esetben ugyanis az amorti­záció a pótláson kívül ki­sebb felhalmozása is fede­zetet nyújt, termelőszövet­kezeteink egy része a leg­fontosabb állóeszközök hasz­nálatánál már az idén anya­gilag is érdekeltté tette eb­ben a dolgozókat. Helyes, ha minél többen követik példájukat. A szövetkezetek, a gazda­sági vezetők legfontosabb tennivalója annak mérlege­lése, milyen ágazatok fej­lesztésével lehet a legna­gyobb bruttó jövedelmet elérni. Á gazdasági reform az ilyen irányú szerkezeti változást segíti; Mindehhez természetesen a szövetkezeti tagok oda­adó, fegyelmezett, szakszerű munkája is nélkülözheíet­(Folytatás a S. oldalon,,) A szövetkezetek éljenek a nagyobb önállóság lehetőségeivel Hegyei békeaktíva Szolnokon Az idén május 9 és jú­nius 9 között is megrende­zésre kerülő tavaszi béke­hónap előkészítésére me­gyei békeaktívát rendezett pénteken a Hazafias Nép­front megyei bizottsága. — Gál Gyula megyei elnök üdvözölte az aktíva részt­vevőit, majd Várkonyi Ti­bor, a Magyar Nemzet munkatársa, aki az idén huzamosabb időt töltött Vietnamban, személyes él­ményeivel átszőtt külpoli­tikai tájékoztatót tartott Elsősorban azt hangsú­lyozta, hogy ennek az ak­ciónak, amelyet az 'dán „Vietnamért, a világbéké- ért” címmel indítunk, egyik legfőbb célja újból, egy­behangzóan szót emelni Vietnam békéjéért. Európa békéjének jelenlegi gond­jairól, körülményeiről is beszélt, Részletezte, milyen erőfeszítéseket tesznek biz­tonságunk szilárdításáért, fő­leg a szocialista országok kormányai, az európai or­szágok kommunista pártjai. Az előadás elhangzása után az akció részletes programját ismertették a résztvevőkkel. Ilku Pál művelődésügyi miniszter Jászberényben Hétfőn piacra kerül as újtípusú 50 literes hűtőszekrény. 25 ezer forint egy hallgatóra a tanító­képzőben Tegnap Jászberénybe látogatott Ilku Pál elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja, művelődésügyi miniszter. A városi pártbizottság székházában Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, Fodor Mihály, a megyei tanács vb elnöke, Bárdi Imre, a megyei ta­nács vb elnökhelyettese, Bacsa Ferenc, a városi pártbizottság titkára és Bányai János, a városi ta­nács vb elnöke fogadta a művelődésügyi minisztert és a kíséretében érkező Miklósvári Sándor minisztériu­mi főosztályvezetőt. A város politikai, gazda­sági és kulturális helyze­téről tartott rövid tájékoz­tató után a vendégek a Hűtőgépgyárba mentek. Ott Gorjanc Ignác igazga­tó és Fehér Imre párttit­kár tájékoztatta őket a többszörös élüzem ered­ményeiről és újdonságai­ról — többek között arról, hogy kis szériában, de egy­re növekvő darabszámban már gyártják az újtipusú, ötven literes hűtőszek­rényt, s előreláthatóan hét­főn már piacra is küldik. A gyár vezetői megem­lítették azt is, hogy az új gazdasági mechanizmus beköszöntével néhány ter­mékük árát szeretnék le­szállítani. Szó esett arról is, hogy mérlegelik, mi­ként lehetne a termelés és a termelékenység csökken­tése nélkül rövidíteni a munkahetet. Ennek főleg a nők örülnének, hiszen az otthoni gondok — mo­sás, takarítás stb. — még jórészt az ő váltókat nyom­ják. S az üzem munkás­létszámának egyharmada nő. Átlagéletkoruk 27 év, tehát az a kor, mikor többnyire leginkább gon­dot okoz a gyermekek ne­velése. Ilku Pál elvtárs ezután részletesen érdeklődött — a fogadást követő üzem- látogtáson a munkásoktól is — a dolgozók élet- és munkakörülményeiről, szó­rakozási, kulturálódási le­hetőségükről. A délután folyamán a miniszter és a megye, va­lamint a város vezetőiből álló vendéglátói a tanító­képzőbe látogattak, ahol Andrási Béla intézeti igaz­gató tájékoztatta őket az ottani munkáról. Többek között megemlítette, hogy a tanári kar közül többen kaptak már kormány- il­letve miniszteri kitünte­tést. Elmondotta, hogy az intézet évi költségvetése megközelíti az ötmillió fo­rintot. Tavaly az egy hall­gatóra eső kiadás megha­ladta a 25 ezer forintot Ez az intézet a felszaba­dulás óta ezerötszázkilenc tanulót bocsájtott szárny­ra, míg az ellenforradalmi rendszer 25 éve alatt mindössze ötszázkilencven- hármat. Andrási Béla hangsú­lyozta, hogy a tanári kar igyekszik minél sokolda­lúbban elősegíteni a szo­cialista szellemű tanítók nevelését. Ezt szolgálta például az Is, hogy 1960. óta az Intézet tanárai 51 tanulmányt jelentettek meg a különböző szakfo­lyóiratukban, s az intézeti napokon 30 — bemutató­val egybekötött — előadást szerveztek, illetve tartottak meg. Az Októberi Szocia­lista Forradalom és az in­tézet alapítása 50. jubileu­mának tiszteletére „Tanul­mányok az olvasástanítás módszertana köréből” — címmel önálló tanulmány- kötetet adnak ki. A rövid ismertető, vala­mint a hallgatókkal törté­nő beszélgetésekkel össze­kapcsolt iskolalátogatás után az intézet tanáraival folytatott a miniszter este hatig tartó eszmecserét, melyen a tanárok lakás­gondjától kezdve a reform- tankönyvek elemzéséig sok minden szóba került. A szívélyes légkörben lefolyt beszélgetés után Bacsa Ferenc, a városi pártbi­zottság titkára köszönte meg a látogatást, s a Le­hel kürt másával ajándé­kozta meg a minisztert. S. B. Kiiüvttefések Az MSZMP Központi Bi­zottságának döntése alap­ján a IX. pártkongresszus tiszteletére indított szocia­lista munkaversenyben 1966-ban elért kiemelkedő eredményéért kongresszusi oklevelet kapott a cibak- házi Vörös Csillag Terme­lőszövetkezet. A SZÖVOSZ igazgatósá­ga és a KPVDSZ elnöksé­ge az 1966. évi — és a ko­rábbi években folyamato­san eléri — eredmények alapján „Kiváló földműves­szövetkezet” címet adomá­nyozott a Tiszafüred és Vidéke Körzeti Földműves- szövetkezetnek. „Az 1966. év legjobb ta­karékszövetkezete” címet kapta többek között a Jászfényszaru és Vidéke Körzeti Takarékszövetke­zet; A Tiszántúli Áramszol­gáltató Vállalat is meg­kapta a Minisztertanács és a SZOT elnöksége vö­rös vándorzászlaját

Next

/
Thumbnails
Contents