Szolnok Megyei Néplap, 1967. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1967-04-21 / 93. szám
Viiúg proletárjai) egyesüljelek! SZOLNOK MEfiYH 1 A MEGYEI PÁRTÜIQTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA | JCVm. évfolyam 93. szám. Ara SO filiér 1961. április 21., péntek. Megkezdődött a termelőszövetkezetek országos kongresszusa Csütörtökön a Parlament kongresszusi termében megkezdte munkáját a termelőszövetkezetek I. országos kongresszusa. A hajdani felsőház fényárban úszó üléstermében összeült tanácskozáson mintegy félezer küldött képviseli a termelő- szövetkezetek több mint egymilliós tagságát. A küldöttek és a nagyszámú meghívott vendég 9 órakor foglalták el helyüket az ülésteremben. A kongresszus küldötteit és a meghívott vendégeket Szabó István, a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke köszöntötte, majd Dobi István megnyitotta a kongresszust. Dobi István beszéde után az elnöklő Szabó István javaslatára a küldöttek elfogadták a kongresszus napirendjét E szerint meghallgatják és megvitatják a szövetkezeti mozgalom helyzetéről és továbbfejlődésének alapvető kérdéseiről, továbbá a termelőszövetkezetek országos tanácsa és a termelőszövetkezetek területi szövetségei működésének irányelveiről szóló beszámolókat Ezt követően megválasszák a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsát és a tanács tisztségviselőit. Ugyancsak az elnök indítványára a küldöttek öttagú mandátumvizsgáló, kilenctagú jelölő-, öttagú szavazatszedő és héttagú szerkesztő bizottságot választottak. Ezután dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter lépett a szónoki emelvényre. Megyei párt aktíva ülés Szolnokon Az MSZMP Szolnok megyei Bizottsága tegnap pártaktíva ülést tartott Szolnokon, a pártbizottság székházában. Napirenden a megyei párt-végrehajtóbizottság népművelési munkára vonatkozó irányelvei, illetve az azok valóraváltásából adódó tennivalók megvitatása szerepelt. Az aktívaülés előadója Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára volt. Beszámolója után széleskörű vita bontakozott ki. Az aktívaülésre visszatérünk. A Minisztertanács ülése A kongresszus — egymilliós szövetkezei parasztságunk demokratikusan megválasztott küldötteinek tanácskozása — az első olyan alkalom, amikor a nagyüzemi társasgazdálkodás útján biztosan haladó magyar parasztság intézményes formában, kongresszusi keretek között — hallatja szavát — mondotta bevezetésül dr. Dimény Imre. A kongresszusnak lehetősége van arra is, hogy ha szükségesnek tartja, ajánlást tegyen a törvényhozás szerveinek a szövetkezeti mozgalmat érintő új törvények megalkotására, illetve régiek visszavonására, vagy megváltoztatására. Történelmünk folyamán soha nem volt még példa arra, hogy a magyar parasztság ilyen közvetlen módon bekapcsolódjék fontos törvények előkészítésébe. Hangsúlyozottan mutatott rá: a kongresszus nagy szerepet tölthet be abban, hogy a termelőszövetkezetek gondosan jól felkészüljenek a gazdaságirányítás új mechanizmusának bevezetésével kialakuló új helyzetre. — Most, amikor a kongresszus megkezdi munkáját, mindannyiunk, az egész via- gyar parasztság nevében köszönetét mondunk pártunknak, munkásosztályunknak azért, hogy a szövetkezetek megalakításában bátorított és támogatott bennünket. A tisztelet és a megbecsülés hangján emlékezünk a mozgalom úttörőire és mindazokra, akiknek neve és munkája, ha más módon Is, de egybefonódott a termelőszövetkezetekkel. A magyar szövetkezeti mozgalom ma már olyan gazdasági, társadalmi és politikai erő, amelyre teljes biztonsággal lehet számítani szocialista építésünk további feladataiban, népünk jólétének fokozásában. — A mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt évek tapasztalatai meggyőzően bizonyítják, hogy meggyorsult és egyenletesebbé vált a termelés. Búzából az átszervezést megelőző 1951—1960 közötti évek holdanként! 8,5 mázsás átlagtermésével szemben 1961—1965 között országos átlagban 10,7 mázsára emelkedtek a hozamok. Ez azt jelenti, hogy a felszabadulás előttinél mintegy 45 százalékkal kisebb területen termeljük meg megnövekedett lakosságúnk kenyérgabona-szükségletét. Az elmúlt esztendőben a kukorica átlagtermése meghaladta a 18 mázsát. Jelentősen növekedett más növényeink terméshozama is. — A gazdasági eredményekkel párhuzamosan sokat javult a parasztság sorsa. Az évről évre növekvő részesedés, a megélhetés biztonsága, a múlt évben hozott szociális intézkedések, a január 1-vel életbelépett új szövetkezeti nyugdíjtörvény megerősítette a bizalmat, a nagyüzemi tár- sasgazdáikodásba vetett littet azokban is, akik az átszervezés idején és az azt követő években még idegen— A termelőszövetkezetek árutermelése az utóbbi hat évben több mint 40 százalékkal növekedett. Ez tette lehetővé, hogy bár egyes cikkekből időnként ellátási zavaraink is voltak, számottevően tovább növekedjék hazánkban az egy főre jutó élelmiszerfogyasztás. A fejlődésre jellemző, hogy az 1958. évihez mérten több mint kétszeresére növelhettük élelmiszer-exportunkat. A miniszter a következőkben áttekintést adott a kongresszust megelőző közgyűlések és megyei tanácskozások tapasztalatairól. E tanácskozásokon rámutatott arra is, hogy bizonyos körülmények ma már gátoljál- a szövetkezetek fejlődését. kedtek az új paraszti életformától. Ez jut kifejezésre abban, hogy megerősödött a munkafegyelem. A közös gazdaságokban végzett munkáért a földjáradékkal együtt az 1961. évi 7,7 milliárd forint helyett 1536-ban már több mint 13 milliárd forintot fizettek ki. A termelőszövetkezetek iránti bizalom növekedéséről tanúskodik az is, hogy az utóbbi három hónapban kereken 20 000 új tagot vettek fel a közös gazdaságok. — Mindenütt kifejezésre juttatták azt, hogy szövetkezeti parasztságunknak új termelőszövetkezeti törvényre van szüksége. Az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet ugyanis — főképpen a gazdaságirányítás reformja szellemében tett és teendő intézkedések követ— Általánosnak tekinthető szövetkezeteinkben az az igény is, hogy új szabályok életbeléptetésével hatékonyabban szerezzünk érvényt a háztáji gazdaságokkal kapcsolatos politikánknak. A javaslatok abból indulnak keztében — nem felel meg a megváltozott körülményeknek. — Újra kell szabályoznunk a tagsági viszonyra vonatkozó előírásokat. Nincs szükség arra, hogy tagként tartsanak nyilván a szövetkezetek olyan személyeket is, akik valaha beléptek ugyan a szövetkezetbe, de rendszeres munkát nem végeznek ott és sokan közülük csak a tagsági viszony előnyeire tartanak számot. Helyesnek tartják a szövetkezeti gazdák, hogy az ilyen személyeket törölni lehessen a tagság névsorából. Lényegében hasonló okok miatt javasolták a pártoló tagság intézményének megszüntetését is. — Mindenütt szinte egyhangúlag foglaltak állást amellett is, hogy határozottabban kell megfogalmazni a szövetkezeti tagok jogait és kötelességeit. A szövetkezetek tagjai a szövetkezet tulajdonosai, tehát tulajdonosi jogok illetik meg őket. Magától értetődik azonban, hogy a jogokra csak az irthat igényt és csak olyan mértékben, aki és amilyen mértékben teljesíti kötelességeit. — Általános kívánság, hogy az új helyzetnek megfelelően kell meghatározni a termelőszövetkezeti vezetés szabályait és rendszerét is. Kívánatos, hogy növekedjék a közgyűlések szerepe az alapvető döntések meghozatalában, mód nyíljék a vezetőség feladat- és hatáskörének megfelelő rendezésére is. Ezt úgy kell megoldanunk, hogy alapot adjon a vezető-testületek munkájának továbbfejlesztésére, a tagság jogainak fokozottabb érvényesülésére. ki, s ez feltétlenül helyes, hogy a jövőben is szükségünk van a háztáji gazdaságokra. Javasoljuk, hogy az eddigiektől eltérően minden olyan szövetkezeti tag, (Folytatás a 3. oldalon.) A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Tudomásul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének a magyar—bolgár gazdasági együttműködési bizottság tárgyalásairól, majd a külügyminiszternek a svéd külügyminiszterrel folytatott megbeszéléseiről szóló beszámolóját. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatával egyetértve a kormány odaítélte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlóit a munkaversenyben legjobb eredményeket elért üzemeknek és vállalatoknak. AzOKISZ elnökének előterjesztése alapján a kormány határozatot hozott „A Minisztertanács vándorzászlajával kitüntetett kisipari szövetkezet” cím és vándorzászló adományozására. Tegnap nagysikerű újítófeltaláló ankét színhelye volt a szolnoki Ságvári művelődési ház színházterme. Megyénkből mintegy háromszázan sereglettek össze — köztük vállalati igazgatók, főmérnökök és természetesen újítók — hogy meghallgassák Tas- nádi Emilnek, az Országos Találmányi Hivatal elnökének Az újító és feltaláló mozgalom szerepe az új gazdasági mechanizmusban című előadását. Árvái István, az SZMT vezető titkára köszöntötte a rendező szervek nevében az egybegyűlteket, majd Tasnádi Emil tartotta meg előadását. Bevezetőben méltatta az űjítnmozgalomnak az elmúlt tizennyolc évben elért gazdasági sikereit. A továbbiakban azt ecsetelte, hogy az új gazdasági mechanizmusban a vállalatnak és a népgazdaságnak fokozottabb érdeke, hogy minél többen vegyenek részt az alkotó munkában, az újítómozgalomban, melynek gyümölcse a nyereségben realizálódik. Bizonyos változtatásokra azonban szükség van, hiszen az új mechanizmus új feltételeket teremt a mozgalom számára is. Az Országos Találmányi Hivatal a közelmúltban terjesztette a Gazdasági Bizottság elé az újítási rendeletet módosító javaslatait. A javaslat lényege, hogy a jövőben keret jogszabályok legyenek érvényben s ezen belül minden vállalat önállóan dolgozza ki saját újítási rendszerét. Döntő kérdés az újítás fogalmának az eddiginél pontosabb körülhatárolása. A tervezet szerint újítás tárgyát képezheti minden olyan műszaki jellegű javaslat, amely a termékben, vagy annak előállításában, illetve szerszáA SZÖVOSZ elnöke jelentést tett azokról az előkészültekről, amelyekkel a burgonya, zöldség és gyümölcs ez évi felvásárlási és értékesítési terveinek eredményes megvalósítását kívánják biztosítani. A Minisztertanács a jelentést megtárgyalta és tudomásul vette. A belkereskedelmi miniszter előterjesztette a Belkereskedelmi Minisztérium hatáskörére, feladataira és új szervezetére vonatkozó javaslatát. A Minisztertanács az előterjesztést megvitatta és elfogadta. A kormány — a belkereskedelmi miniszter előterjesztése alapján — a fogyasztók érdekeinek fokozottabb védelme érdekében meghatározta az állami kereskedelmi felügyelőség feladatát és jogkörét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt mokban hoz a gazdaságosságot növelő változást. Sok vitára adott okot a munkaköri kötelesség problémája. A javaslat szerint a jövőben mindenki lehet újító, munkaköri kötelesség címén senkit sem lehet kizárni ebből a jogból. De a vezetőbeosztású dolgozók, illetve azok, akik a vállalatnál ,.hivatásos újítók” (például technológusok, tervezők, konstruktőrök stb.) a jövőben nem újítási díjat kapnak. Fizetésemeléssel, jutalommal kell honorálni újító tevékenységüket. A harmadik döntő változás a díjazásban várható. A javaslat szerint a díj alsó határa 300 forint, illetve 2 százalék, felső határ nincs. A vállalat dönti el tehát, hogy milyen összeget fizet. A vállalatok az eddigi gyakorlattól eltérően nem ingyen, hanem pénzért adhatják el más vállalatoknak az újításokat, sőt azok külföldön is értékesíthetők. És végül: megszüntetik a közreműködői díjazást is. Természetesen ezek csak javaslatok, amelyek fölött végül is a kormány dönt, de tükrözik azt a szellemet, amely az új gazdasági mechanizmusban hatni fog az újítómozgalomra. Az előadó beszélt a szabadalmaztatás, a védjegy, az ipari minta, egyszóval a színvonalas műszaki eredmények jogi oltalmának fontosságáról is. Az előadás felcsigázta a hallgatóság érdklődését, valósággal záporoztak a kérdések. Tasnádi Emil valamennyire válaszolt. Elmondta, amint az alaprendelet megszületik, a SZOT- tal közösen irányelveket adnak ki, amelyekben már részletesen magyarázzák majd mit, hogyan kell értelmezni, megvalósítani. — f — » Kétszeresére növeltük az élelmiszer exportját Szükségünk van a háztáji gazdaságokra A Minisztertanács és a SZOT Elnöksége vörös vándorzászlót adományozott több más üzem mellett az OKGT Alföldi Kőolajfúrási Üzemének. „A Minisztertanács vándorzószlajával kitüntetett kisipari szövetkezet” címet és az ezzel járó vándorzászlót kapta a Jászsági Egyesült Építőipari Szövetkezet. Ufítók és feltalálók ankét ja Szolnokon Készülőben az új rendelet Valószínűleg változik a díjazás is Dr. Dimény Imre előadói beszéde Dobi István üdvözli a küldötteket
