Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)

1967-03-12 / 61. szám

1967. március 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Az akkumulátor üzem „felszíni ólombánya” A Szolnok megyei Vas­ipari Vállalat a város köz­pontjában működő akku­mulátor javító részlegét fő­leg egésszégügyi okokból tavaly megszüntette. He­lyette a szászbereki, volt gépállomás épületeit alakí­tották át akkumulátor üzemmé, amelyben már új készülékek gyártásával ír foglalkoznak. Az új gyár­egységben 1966 áprilisában a kísérleti termelés is megindult. A rendelkezésre álló rö­vid idő és a szűkös anyag' lehetőségek miatt azonban ez az egészségre rendkívül ártalmas üzem még a mai napon sem tekinthető tö­kéletesnek. A nehézségek ellenére az év végére rrÄg- is jóval száz százalék fö­lött teljesítette tervét a szászbereki gyáregység. A súlyos termelési gondok mellett volt erejük a párt, a szakszervezet és a KISZ- szervezet megalakítására A gyáregység kollektívájának majdnem fele szocialista brigádokban dolgozik es tevékenységük a gyárkapun kívül, a község társadalmi életében is jótékonyan érez­hető. A napokban ott járt budapesti kutatómérnök szavaival élve, a termelés színvonala a szűk egy esz­tendő alatt várakozáson fe­lül fejlődött. Így foglalt állást nemré­gen a szolnoki járási párt vb is. a beszámolót alapjá­ban véve elfogadta, de megvitatásakor felvetette azokat a problémákat, ame­lyek a jelentésben szűksza­vúan szerepeltek. A hely­színen járva magunk is meggyőződhettünk arról, hogy akad még hiba, ami­ről nem szabad hallgatni. Gumicsizma „mesteri“ módon Nagyobb csoport fogott közre. — Rossz a védőruha el­látás — mondta Mester Ferenc. — A saját csiz­mámban dolgozom, mert nincs a raktárban. Egy másik munkás — szégyen ide, szégyen oda — megmutatta, hogy a combjánál az alsónadrág mindkét, szárán milyen ha­talmas lyuk tátong. — A nadrágom saválló ugyan, de átitatódik sav­val és az alsónadrágot tönkreteszi. Mit gondol, ha minden héten jót venné*, fel, hányat kellene vásárol­nom? Rontó Péter megjegyez­te, hogy ő azelőtt a Tisza- menti Vegyiművekben dol­gozott és ott saválló also- ruhát is kaptak. Mások, Kanyaró J izsef- fel, az SzB bérfelelősével együtt a bérezés igazságta­lanságát bírálták. — Mégiscsak felháborító — mondták —, amikor egy új dolgozót felvesznek, ma­gasabb órabért kap, mint az, aki már egy év óta itt dolgozik. Ádám István lakatos. 1954-től szakmunkás és óra­bére 6,50 forint, — Ketten most mentek el a TMK-ból — mondta Kanyaró József. — Tudom, hogy így van —. mondta Kerékgyártó Já­nos, a gyáregység vezetője —, de tudja, ez már olyan vasipari örökség. Az új többet kap, mint a régi. Itt ólommentes munkahely“ ? 99 Pedig az akku üzem na­gyon egészségtelen munka­hely. Itt még a segédmun­kásokat is jobban kellene dotálni, mint másutt. Álta­lában tizenöt-tizenhat mun­kás mindig a kiszűrtek kö­zött van. Az embereknek állandóan rossz a közérze­tük, étvágytalanok. Kovács II. Mihály de­cember 19-től január 2-ig feküdt a szolnoki kórház­ban ólommérgezés tüne­tekkel. Hat éve az akku­mulátor szakmában dolgo­zik. Amikor visszajött, ólommentes munkahelyre kellett volna helyezni. — Mit gondol, hol var. itt ólommentes munkahely? — kérdezte. — Ha a szél fúj, ólompor száll a leve­gőben mindenütt. Szolnok­ra szerettem volna bemen­ni dolgozni. De ott nem jár a 20 százalék veszélyes­ségi pótlék és akkor 1200 forintból nem tudom az öttagú családot eltartani. Van olyan, akit akárho­vá tesznek, mindig „ólmos’> lesz. Vajon ezeket az em­bereket miért nem helyezi el a vállalat valahová. Tönkremennek. Van védő- felszerelés ugyan, a res- pirátor, mely az, ólombe- légzést megakadályozza. De nem megfelelő, mert egyforma méretű és nem mindenkinek.pászol ez ar­cához. Van egy orvosi ren­delő, több ezer forint ér­tékű gyógyszerrel. Szükség lenne a dolgozók rendsze­res fogászati kezelésére is, mivel az ólomfertőzés ve­szélye á sz&jon keresztül a legnagyobb. Ez lett volna a teljes kép, azaz talán még ez sem teljes. A szászbereki gyáregység hoz­za száznegyven, dolgozójá­val a Szolnok megyei Vas­ipari Vállalat nyereségé­nek kétharmadát. Az ott dolgozó munkásokra, egészségük megóvására te­hát a jelenleginél is na­gyobb gondot kell fordítani. Bognár János A NAGYKÖRŰI HALADÁS TERMELŐSZÖVET­KEZETBEN nagyobb mennyiségű melegágyi ablakkeret (hollandi ágy) jó állapotban eladó. Megtekinthető a helyszínen, eladási ár megegyezés ( szerint. Az árintézkedések hatása a gazdálkodásban A karcagi Lenin Isz-ben 40 millió forint árbevételt terveztek Bőségesen van gép a tavaszi munkákhoz Hét traktornak nincs gazdája Jó hírek a szolnoki AGROKtR-teiepről A szolnoki mezőgazdasá­gi gépellátó vállalatnál hét Super-Zetor traktor vásár­lót vár. Egyébként ebből a traktor fajtából tizenhár­mai adtak el idáig. A tavaszi induláshoz sok munka- és erőgépet vásá­roltak a termelőszövetkeze­tek. MTZ-tráktorból már idáig harmincat s még kétszázat várnak 1967-ben. Az idén tíz új DT—54-es és hatvanöt DT—75-ös traktorral gyarapíthatják gépparkjukat megyénk kö­zös gazdaságai. U—28-as traktorból százat kap a megye, eddig tizennégyet vettek át a termelőszövet­kezetek. Az erőgépeken kívül munkagépeket is kínálnak a szövetkezeti gazdaságok­nak. Az RBL—4-es típusú pótkocsiból 250 a megye évi kerete, s már eddig negyvennégyet adtak el. Trágyaszóró pótkocsit har­mincat kaptak meg a tsz- ek, s még hetvenet várnak. A sok munkafolyamatot végezni tudó RS—09-es gépből tizenötöt vásároltak e tavaszon. Kevés viszont a műtrágyaszóró. Ebből hú­szat kapunk összesen az idén, tizenhármat már ál is vettek. Trágyamorkoló- ból tíz új géppel gyarapo­dott a megye szövetkezeti gépparkja január 1 óta. — Fűkaszából — hamarosan > közeleg az első kaszálás ideje — hatvanat kap az idén a megye, s tizenket­tőt adtak el idáig. A szolnoki AGROKER- nél örömmel újságolták munkatársunknak, hogy amíg korábban késre me­nő harcot vívtak a szö­vetkezetek egy-egy gumi­köpenyért, az idén meg­javult az ellátás. — Nehéz megtalálni a fiataloknak idehaza a szó­rakozást, művelődést. A mozi a művelődési házban működik, de oda senki sem jár szívesen. Hogy miért? Javaslom, nézze meg — mondja a tanácsel­nök. — Másfélmilliós költ­séggel építünk új . mozit, ami jövőre lesz készen. A művelődési ház tulajdon­képpen csak azután telje­sítheti igazán a hivatását. Mégis, mivel töltik ide­jüket a fiatalok? A művelődési ház jelen pillanatban alkalmatlan ar­ra, hogy ott jól érezzék magukat az emberek. Hosz- szú ideje húzódik két he­lyiség átépítése, egyikben a könyvtár kapna otthont, amdy most szintén egy kis szobában szorong. Ezek a helyiségek azonban Luca széke módjára készülget- nek. A nagyterem, a folyo­sók sivárak, kopottak, ba­rátságtalanok. Itt a fiatal­A közgyűlés is jóváhagy­ta a karcagi Lenin Tsz ter­melési és pénzügyi tervét, melyet előtte brigádgyűlé­seken vitattak meg. Me­gyénk egyik lenagyobb kö­zös gazdaságában az éves termelési tervet a szakem­berek agrotechnikai intéz­kedési terve egészíti ki. A pártszervezet pedig a politi­kai intézkedési tervével se­gíti elő annak megvalósí­tását Az idén több ipari nö­vényt és húst akarnak elő­állítani. Ugyanakkor a ter­melés gazdaságosságát is vizsgálták. Tervükben messzemenően érvényesül a sógot csak táncos rendez­vények alkalmából lehet nagyobb számban megta­lálni — nem is csodálkoz­hatunk rajta. Benéztünk még a lehet­séges szórakozóhetyekre: z presszóba, ahol talán har­mincán, ha elférnek, meg a kisvendéglőbe. Ezzel az­tán ki is merültek a népes község . szórakozási lehető­ségei. Igaza van-e hát a fiata­loknak, ha elmennek mű­velődni, szórakozni, na munkaidő után nem jön­nek haza Szolnokról, vagy Martfűről? Ezt eldöntendő gyors közvéleménykutatást tartottunk a befutó autó­buszok ifjú utasai között, segítségül véve a kultúrott­hon igazgatóját és a KISZ kultúrfelelősét. Néhány a villáminterjúk alanyainak véleményéből: Egy mezőgazdasági szak­munkás-lány: — Ne csodálkozzon, ha nagyobb önállóság és az ár­intézkedések pozitív hatása. Megnőtt a rizs becsülete Az utóbbi években Kar­cagon is csökkent a rizs ve­tésterülete. Az árintézkedé­sek nyomán egy mázsa rizs átlagára 290 forinttal növe­kedett. — Ezért úgy döntöttünk, — mondja Szöllősi Sándor főkönyvelő —, hogy 1965- höz képest 115 százalékkal nő a rizs vetésterülete. Az idén 1517 holdon vetünk rizst. Csupán a rizsből 11,5 millió forint árbevételt tervezünk. A magasabb ár öt millió forint plusz bevé­telt jelent a szövetkezetnek. Kétszáz holdon vetőmagot állítunk elő, mely külön jövedelmet hoz. nem szívesen vagyunk itt­hon. A színház ide nem jön ki, mert a színpad ki­csi. Tehát bejárok a szín-' házba. A moziban csak mérgelődni lehet, de látni — különösen hátsó helyek­ről — alig, ezért moziba is Szolnokra járunk. — Ami viszont eseten­ként tíz forint „külön adót” jelent — mondja egy ép­pen odaérkező gimnazista. Legalább tíz, nagyjában hasonló választ idézhet­nénk. Amit tenni lehet: A KISZ szervezetek és a mű­velődési ház együttműkö­désével több és változato­sabb programot biztosítani a fiatalok számára. A most rendbehozatal alatt álló he­lyiségeket mielőbb — ta­lán éppen a fiatalok mun­kájának a segítségével — be kellene fejezni. Nem ártana összehívni egy ifjúsági ankétot, ahol a község fiataljait — tekin­tet nélkül arra, KISZ-ta- gok-e vagy sem — meg kellene kérdezni: mit ja­vasolnak, illetve mi a kí­vánságuk, hogy a rákóczi- falvi délutánok ’és esték tartalmasabbak legyenek?--bt — A fejlődés tehát óriási. Vajon honnan vettek el ek­kora területet a termelés bővítéséhez. — Sok volt a korábban kikapcsolt telepünk. Elter­jedt nézet volt: „Ezen már nem lehet rizst termelni." A tavalyi kísérletek ennek ellenkezőjét igazolták. A régi telepeken értük el a legmagasabb termésátlagot. Most a fekete ugar, a kikap­csolt rizstelepek adják a bővítéshez szükséges terüle­tet. Az idén nem termelünk napraforgót, helyette is rizst vetünk. Több cukorrépát vetnek A karcagi Lenin Tsz-ben tavaly a cukorrépa holdan­ként tízezer forint árbevé­telt, összesen 3,7 millió fo­rintot hozott. — Ezt más növénnyel nem tudnánk elérni — vé­lekedik a főkönyvelő, — Gondolunk a tagok és a családtagok foglalkoztatásá­ra is. Ezért csaknem 400 holdon vetünk cukorrépát Száznyolcvan mázsát terve­zünk, tavaly 245 mázsát ér­tünk el. A tagok is szeret­nek a répával foglalakozni, mert az egyeléskor holdan­ként 320 forintot adunk, ha megfelelő a tőállomány. A tervezett mennyiségnek öt, a terven felülinek 10 száza­lékát prémiumként fizetjük ki. Az anyagi ösztönzés is hozzájárult, hogy az átlag­termésünk elmozdult a 120 —140 mázsáról. 400 hold olajlen A közös gazdaság 75 holddal több olajlent vet az idén. A területe eléri a 400 holdat. Ebből 1,5 millió forint érbevételt terveztek. A szövetkezetben csak­nem 2,5 ezer holdon termel­nek kenyérgabonát. A tsz főként szikes földön gazdál­kodik, ezért csak 11,4 má­zsás átlagot tervez búzából. A régi és az új ár közötti különbség — az adókedvez­ményt is figyelembe véve — 660 ezer forint- Búzából egyébként 4,8 millió forin­tot vádnak a szövetkezetiek A növénytermelés öss2 árbevétele a következőkép­pen alakul: a rizs 45—48, a kenyérgabona 20, a cukor­répa 15, az olajlen 5 száza­lékot képvisel. Növelik a tekenáilománYÍ A Lenin Tsz-ben gyara­pítják a tehén- és juhállo­mányt. Tavaly jelentős mennyiségű vemhes üszőt értékesítettek. Az idén va­lamennyit megtartják, mert új száz férőhelyes tehénis­tállót építenek, s ezt a sa­ját állományból népesítik be. A tejtermelés egyébként az idén éri el a tbc-mentes előtti szintet. A gyapjú árának növelése kedvezően hatott a juhállo­mány fejlesztésére. Most 2000 anyabirkája van a szö­vetkezetnek, melyet öt-hat- százzal akarnak növelni. A közös gazdaság egyébként 120 mázsa gyapjút értéke­sít évente. A sertéshizlalás megyénk több közös gazdaságában csökkent, itt növekszik- Ta­valy 1700, az idén 2000 hí­zott sertést adnak át a ke­reskedelemnek. A növénytermelés és az állattenyésztés együttes ár­bevétele eléri a 40 millió fo­rintot. A főkönyvelő így fejezte be a beszélgetésünket: — Szabadabbnak érezzük magunkat, elképzeléseinket jobban érvényesíthetjük. A tsz vezetői és tagjai megfelelően élnek a na­gyobb önállósággal. Tervük­ben nemcsak a saját, hanem a népgazdaság igényeit is realizálták, — au L, A Nagyalföldi Kőolafúrásl üzem laboratóriumában Ádám Joachimnc és Bálint Imréné az ammónia tartal­mat határozza meg a rétegvizekből. Ä fiatalok nincsenek otthon Megszokott látvány Rákóczifalván: A reggeli bu­szok tömötten indulnak Szolnokra, Martfűre. Délután négytől azután megkezdődik a visszaözönlés, a község lakóinak jórésze a nagy ipari üzemekben dolgozik. Lépten-nyomon feltűnnek a fiatalok: gimnazisták, ifjú szakmunkások, pedagógusok, a szolnoki üzemek és építkezések segédmunkásai. Óvatos becslés szerint négyszázra tehető a KISZ-korú fiatalok száma. Vasipari „örökség“ ? Viccnek is rossz Szabó József anyagmoz­gató megfogta a karomat, hogy kövessem. Egy rak­tárhelyiségbe vitt, ahol a villástargonca állt, vastag porréteg alatt. A por vas­tagságából ítélve kéthóna­posnak tippeltem a tar­gonca kényszerpihenőjét. — Nincs benne akku­mulátor — mondta. Van egy másik is, azt bent ja­vították a központban, Szolnokon. Azt mondják már készen van, csupán akkumulátor hiányzik be­lőle. Ezért hordom vállon az ólomrudakat. Még vicc­nek is rossz, hogy ponto­san nálunk nincs akkumu­látor. — Már van egy újítási javaslat, a targoncákat át­alakítjuk Diesel üzeműre. Ugye jó ötlet? Mit szól hozzá? — kérdezte a gyár­egységvezető. A szállítómunkás szavai­val válaszoltam: — Még viccnek is rossz'.

Next

/
Thumbnails
Contents