Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
I Hág proletáríai, egyesülJetek ! y XVIII. évfolyam. 58. szám. Ara 30 fillér 1967. március 9., csütörtök. Tanácskozott a megye termelőszövetkezeti parasztságának küldöttértekezlete Szerdán tilt össze a megye székhelyen a Szolnok megyei termelőszövetkezetek első küldött értekezlete. Kilenc órára a megyei tanácsháza nagytermének padsorait színültig töltötték a küldöttek és a meghívottak. Helyet foglaltak a megye szövetkezeti mozgalmának alapítói, veteránjai. A díszelnökségben ott láttuk Bárt- fal Sándor Kossuth-díjas, nyugdíjas, karcagi, Bódi Imre Állami-díjas, tiszaföldvári, Hovodzák István cibakházi, Horváth István, Gömöri Károly jászapáti, Kerékgyártó Mihályné jászjá kőhalmi tsz-elnököket. A tanácskozást Váczi Sándor, a Szolnok megyei pártbizottság titkára nyitotta meg, ő köszöntötte Czi- nege Lajos honvédelmi minisztert, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagját, Csáki Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, dr. Nagy Sándor földművelésügyi minisztériumi osztályvezetőt, a Párt Központi Bizottságának tagjait, Molnár Györgyöt, a KISZ Központi Bizottságának titkárát, Fodor Mihályt, a Szolnok megyei tanács vb elnökét. Váczi Sándor rövid megnyitó beszédében nagy eseménynek nevezte a napot. Mint mondotta első alkalom a parasztság életében, hogy képviselői a párt javaslatára termelőszövetkezeti kongresszusra készülnek. A tanácskozás céljának jelölte meg a szövetkezeti mozgalom megtett útjának áttekintését, s a jövőbeni feladatok elgondolását, a tsz-kongresszus küldötteinek megválasztását. Büszkék vagyunk a megyében végzett szövetkezeti munkára — mondotta többek között Váczi Sándor — Hiszen nálunk a szövetkezeti mozgalom egyidős népünk szabadságával. Szolnok megyében az első termelő jellegű szövetkezet Karcagon, Bihari János vezetésével és huszonöt harcos agrárproletár társa közreműködésével 1945. március 12-én alakult meg. F-zt a példát követték hamarosan Túrkevén, Kisújszálláson, Mezőtúron, Kunszentmártonban, Jászkíséren, Tiszaföld- váron és másutt. Váczi Sándor röviden áttekintette a megye szövetkezeti mozgalmának fejlődését napjainkig, majd a párt szerepéről szólt. A párt mindenkor ott állt a parasztság ügye mellett. Védte a parasztság érdekét. A párt IX. kongresszusa sok fontos intézkedést foganatosított, javaslatot hozott a magyar falu segítésére. Végezetül Váczi elvtárs javasolta a küldötteknek, hogy Suba Istvánt, a mezőtúri Vörös Október Termelő- szövetkezet elnökét válasszák meg a tanácskozás levezető elnökének. Miután a küldöttek a javaslatot elfogadták, Suba István beterjesztette az előkészítő bizottság ajánlását a tanácskozás tisztségviselőinek személyére. Három tagú mandátumvizsgáló bizottságot, öttagú jelölő bizottságot és két jegyzőkönyvhitelesítőt választottak. Ezután Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese, a Szolnok megyei Termelőszövetkezeti Tanács elnöke tartotta meg beszámolóját. Nyíri Béla előadói besxéde Nyíri elvtárs a megyei küldöttértekezletet előkészítő bizottság nevében üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, s a megye valamennyi szövetkezeti tagját. „A mai tanácskozásnak különös jelentőséget ad az a tény — mondotta —, hogy hazánkban a termelőszövetkezeti mozgalom életében először ez év áprilisában ül össze a termelő- szövetkezetek első országos kongresszusa, melynek sikerét kell elősegítenie a mai küldöttértekezletünknek is.” Az előadó részletesen elemezte a termelőszövetkezeti mozgalom csaknem kétévtizedes fejlődését. „Joggal tekinthetünk visz- sza a megtett útra, mert ma már egyetlen ember előtt sem kétséges, hogy helyes volt a dolgozó parasztságunknak a szövetkezeti utat ajánlani és választani.” Nyíri elvtárs köszöntötte a termelőszövetkezeti mozgalom veteránjait, akik közül számosán jelen voltak a tanácskozáson. Szólt az állam és a munkásosztály hathatós segítségéről, a szövetkezeti parasztságnak nyújtott gépi szolgáltatásokról és a szakmai tanácsadásról. A szövetkezetek fejlődése nem volt töretlen. Két esetben is súlyos megrázkódtatás érte. A nagyüle- mú átszervezés idején elkövetett hibák és a Nagy Imre, valamint csoportja által képviselt revizionista politikai irányvonal következtében a mozgalom 1953- ban megtorpant. 1956-ban az ellenforradalom 28,5 millió forint kárt okozott a közösség vagyonában. Uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok Az átszervezés befejezésével — 1959-ben — a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, s ezzel megteremtődtek a termelés gyorsütemú növelésének, a dolgozó parasztság biztonságos jövőjének alapjai. Jelenleg Szolnok megye ossz földterületének 96,8 százalékán 13 állami gazdaság és 135 mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodik egyre eredményesebben. A szövetkezetek földterületén 66 796 tsz-tag dolgozik. Az utóbbi években kialakultak a koncentrált nagyüzemek területei. 1960-ban az egy tsz-re jutó átlagos földterület 2313 hold volt, jelenleg 5165 hold a megyénkben. A felszabadulás előtt a megye mezőgazdaságát a külterjesség jellemezte. Az- 6ta lényegesen csökkent a kwayérgabooa vetésterülete, szakában — az előző öt évhez viszonyítva napraforgóból 39,2, burgonyából 151,6, zöldségből 94,3, vágóállatból 40,2 százalékkal növekedett a felvásárlás. Ugyanezen időszak alatt a szövetkezeti tagok közösből származó jövedelme 36,8 százalékkal emelkedett. Örvendetesen nőtt — közel 300 százalékkal — a szövetkezetek tiszta vagyona. Jobb mint hatezer tsz-tag tett szakmunkás vizsgát A munkásosztály anyagi és erkölcsi támogatásával egyre inkább megteremtődnek a feltételei az egységes paraszti osztály kialakulásának. Az utóbb: években több százan végezték el az általános Iskola Zászló Érdemrendjével kitüntetett szövetkezet címét. Számos termelőszövetkezetünk az országos versenyben kiváló helvezést ért el (zagyvarékasi Béke, tiszaföldvári Lenin Tsz). A jó munka jutalmaként sokan nőtt az ipari növényeké és a zöldségféléké. Kedvezően alakultak a termésátlagok is. Az őszi búzából 1931— 40 között az átlagtermés 7,8 mázsa volt a megyében, 1961—65 között 10,8 mázsa, tehát 38 százalékos a növekedés. Ugyanezt lehet elmondani a kukorica, cukorrépa. kender, napraforgó és egyéb növények termésátlagairól is. A gépesítés egyre inkább mentesíti a dolgozó parasztságot a nehéz fizikai munkától. Az elmúlt években az erő- és munkagépek zöme a tsz-ek tulajdonába került. A kalászosok betakarítását szinte teljes egészében géppel végzik. Szövetkezeteink nagy mennyiségű árut termelő gazdaságokká váltak. Ez a felvásárlásban is kedvezően érezteti hatását. A második ötéves terv időnyolcadik osztályát és több mint hatezer tsz-tag tett szakmunkás vizsgát. Több tízezer azoknak a száma, akik a különböző tanfolyamokon szerezték meg a nagyüzemi gazdálkodáshoz szükséges ismereteket. Az utóbbi években örvendetesen kibontakozott a szocialista munkaverseny a megyében. Több tízezer szövetkezeti tag kapcsolódott be a munkaversenybe. A KISZ által szervezett versenymozgalomban mintegy tizenkétezer fiatal veit részt. A szocialista verseny eredményeként megyénkben három tsz viseli a megtisztelő Munka Vörös részesültek kormány-, illetve miniszteri kitüntetésben. Az előadó összegezte a termelőszövetkezetek vezetésével kapcsolatos problémákat. Mint mondotta: ,,A fejlődés megköveteli, hogy a továbbiakban a vezetőkészséggel mindinkább párosuljon a tudományos mezőgazdasági ismeretek ösz- szessége. s ezt a vezetők alkalmazni is tudják a gyakorlatban.” Megyénk közös gazdaságaiban 182 egyetemet és 755 középiskolát végzett mezőgazdasági szakember segíti, irányítja a nagyüzemek munkáját. Nyíri elvtárs részletesen szólott a termelőszövetkezeti tagok öntudatának fejlődéséről. Szövetkezeti parasztságunk már érti, hogy mit jelent a termelőszövetkezeti demokrácia, egyre jobban érzékeli és gyakorolja a jogait, a kötelességeit. A beszámoló szólott a fejlődést akadályozó tényezőkről is. Több helyen nem megfelelő a tsz-ek belső élete, évenként még 15—20 a gyengén gazdálkodó szövetkezetek száma, nem kielégítő a gazdálkodási eredmény és a szövetkezetek jelentős része viszonylag drágán termel. A beszámoló utat mutatott, hogyan kell megszüntetni e rendellenességeket," hiányosságokat. ‘ Az előadó összegezte az 1966. január 1-től életbe léptetett intézkedéseket, ismertette a pártkongresszus agrárpolitikai vonatkozású határozatait és azok kedvező visszhangját a szövetkezeti tagok között. Beszélt a kidolgozás alatt levő termelőszövetkezeti törvény- tervezet irányelvedről is. IJj tartalmat kap a szövetkezeti tagság fogalma A termelőszövetkezeti tagság érettségét bizonyítja, hogy a közgyűléseken kedvezően fogadták: a tagok jogait a kötelezettségek teljesítésétől kell függővé tenni. Több hozzászóló hangoztatta, végre lejárt azoknak az ideje, akik egész évben nem dolgoztak, de a közgyűlésen szónokoltak, sőt bírálták a szorgalmas tagokat. Elmondották, hogy a szövetkezetekben rendet és fegyelmet kell tartani, mert ha a termelőszövetkezeti tagok év közben nem teljesítik kötelezettségeiket, a vezetőket sem lehet év végén felelőssé tenni a gazdálkodásért. Egyetértésben szóltak arról is, hogy meg kell szüntetni a formális tagsági viszonyt és fel kell számolni azt a helyzetet, amely a tagokat hátrányba helyezi az alkalmazottakkal szemben. A küldöttválasztó közgyűléseken nagy jelentőségű és megoldandó feladatnak jelölték meg a tsz-ta- gok fizetett szabadságának biztosítását. Ennek feltételeit és mértékét a teljesített munka és a szövetkezetben eltöltött idő alapján javasolják megállapítani. Eljött az ideje annak is. hogy a tsz-ek belső munkarendben szabályozzák az egyes munkakörökben a napi munkaidőt, legelőször a nők és a fiatalok esetében és egyes nehéz testi munkát igénylő, vagy az egészségre káros munkahelyeken. A tsz-ek vállalati jellegével kapcsolatos viták azt mutatták, hogy ezen a téren a továbbiakban több gondot kell fordítani az ismeretterjesztő munkára, a vállalati fogalom megismertetésére. Nyíri elvtárs elemezte a háztáji gazdaságok árutermelő szerepének fontosságát Megyénkben a felvásárolt vágó sertés 17,4, a vágómarha 25,3, a vágóbaromfi 35,5, a tojás 65,1 és a tej 29,3 százalékát a háztáji gazdaságok adják, igen jelentős a zöldség, gyümölcs és bor felvásárlásban is a háztáji gazdaságok részaránya. Több indok is szükségessé teszi a háztáji gazdaságokkal kapcsolatban az új szabályok bevezetését. A szabályozás azt az elvet követi, hogy a háztáji gazdaságokhoz való jog legyen a tsz-tag személyéhez kötve, tehát minden tagot megillessen, ugyanakkor a háztáji föld nagyságának mértéke függjön a közösben végzett munka mennyiségétől. Több munkaalkalomra van szükség A közgyűléseken több helyen beszéltek arról, hogy a nyugdíjtörvény és a gyermekgondozási segély bevezetése révén növekedni fog a tagok létszáma, és bizonyos munkaegység teljesítésére ösztönzi a falun élőket, a tsz-tagokat. Kérdés, hogy tudnak-e a tsz vezetőségek elegendő munkát biztosítani. Örömmel fogadták, hogy a Szolnok megyei Tanács V. B. pályázatot hirdetett a falun lakók foglalkoztatásának növelése érdekében. A közgyűléseken arra kérték a küldötteket, hogy hívják fel a kongresszus figyelmét az olyan lehetőségek megteremtésére, melyek révén a falusi dolgozók foglalkoztatása jelentősen növelhető. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezeti kongresszus a kormánynak javasolná e célból külön operatív bizottság létrehozását. Az előadó sokoldalúan elemezte a termelőszövetkezeti földhasználat és földtulajdon problémáját. Meg kell teremteni a jelenlegi kettősség egységét El kell érni, hogy a termelőszövetkezetek a bevitt és a használatukban lévő egyéb földekkel akkor Is rendelkezhessenek, ha a föld tulajdonjoga nem esik egybe a szövetkezeti tagsági viszonnyal. Még ez év (Folytatás a 2. oldalon.)
