Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-09 / 58. szám
♦ SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1967. március 9. Tanácskozott a megye termelőszövetkezeti parasztságának küldöttértekezlete (Folytatás a: 1. oldalról) folyamán megjelenik a földtulajdon és a földhaszA Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1966. március 25-í és a párt IX. kongresszusának határozata javasolja, ki kell alakítani a termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szervezetét. Az a tapasztalatunk, hogy a szövetkezeti parasztság várakozással tekint az április 20—22-e között megrendezésre kerülő termelőszövetkezeti kongresszuson létrehozandó Országos Termelőszövetkezeti Tanács és az ezt követően a területi szövetségek megalakulása elé. Szövetkezeti parasztságunk szükségességét érzi annak, hogy a jövőben országosan és - területi egységenként is legyen a termelőszövetkezeteknek olyan szerve, amely időszakonként megvizsgálhatja a termelőszövetkezeti mozgalom helyzetét, a tsz-ekre vonatkozó törvények és fontosabb rendelkezések kiadása előtt a tsz-ek és a tagok nézőpontjából véleményt mondhat, javaslatot tehet. A javaslat szerint a négy évenként összeülő termelőszövetkezeti kongresszus feladata és szerepe a következő lesz: megvitatja a termelőszövetkezeti mozgalom fontos, időszerű kérdéseit és szükség szerint javaslatot tesz a tsz-eknek, a megyei szövetségeknek és Az országos tanács és a területi szövetségek között nem lesz alá és fölé rendeltség! viszony. A fontosabb kérdésekben, a feladatok ellátásában, a kölcsönös koordinálás és a tájékoztatás lesz az alapvető módszer. Megyén belül, gazdasági körzetenként, illetve egyes indokolt esetekben megyénként alakulnak meg a termelőszövetkezetek területi szövetségei. A szövetségek maguk készítik el alapszabályukat, a megyei tanács végrehajtó bizottsága pedig a törvényesség szempontjából vizsgálja felül és hagyja jóvá. A szövetségek szükség esetén körzeti ki- rendeltségeket létesíthetnek. Egy-egy területi szövetségben legalább ötven, legfeljebb száz szövetkezet vesz részt. (Ezekben a kérdésekben a tsz-kong- resszus után kell majd dönteni.) A szövetségek a termelő- szövetkezetek fórumai, tevékenységük elsősorban a következőkre terjed ki: — Megvitatják a tsz-ek üzemi terveiből, a népgazdaság igényeiből adódó feladatokat. Ezek megoldására ajánlásokat dolgoznak ki a tsz-ek részére. Értékelik a gazdasági ösztönzők hatását. A szövetségek javaslatokat tesznek a munkaszervezésre, a munkadíjazásra, valamint a termelési spe- cializálás lehetőségeire, gazdasági előnyeire, szükség esetén e célból koordináló tevékenységet fejtenek ki. Tájékoztatják a tsz-eket az értékesítés és beszerzés lehetőségeiről, feltételeiről. Kezdeményezik az árukapcsolatok létrehozását, közreműködnek az áruk átadásánál. átvételénél és a minősítésnél. Szakmai tanfolyamokat, tapasztalatcseréket. tájékoztatókat szerveznek, közreműködnek a szak tan ácsnálat továbbfejlesztéséről szóló törvény, amely szabályozni fogja a földjogi kérdéseket. az állami szerveknek. Irányítja és ellenőrzi az országos tanács tevékenységét Megválasztja, esetleg elmozdítja a tanács elnökét, vagy tisztségviselő tágjait, jóváhagyja a tanács alapszabályát és megvitatja annak munkáját Ez lesz a feladata a termelőszövetkezetek első országos kongresszusának is. Ez a kongresszus hagyja jóvá az Országos Termelőszövetkezeti Tanács alapszabályát és a területi szövetségek működésére vonatkozó irányelveket, majd titkos szavazás útján megválasztja a tanács tagjait és tisztségviselőit Az országos fanács feladatai közé tartozik majd a szövetkezetek gazdálkodásának, működésének elősegítése. Állástfoglal a szövetkezeti mozgalmat érintő minden főbb kérdésben, javaslatot tesz az országos jellegű kérdésekben az állami, szövetkezeti és társadalmi szerveknek. A területi szövetségek részére felhívásokat, ajánlásokat, irányelveket bocsát ki. Jogszabályok kiadását kezdeményezi, országos tapasztalatcseréket szervez, közreműködik a szakmunkásképzésben. Segíti a tsz-ek országos termelési versenyét, a szocialista brigádmozgalom fejlődését, s országosan is összefogja a tsz-ek jogvédelmét. adás és a szakmunkásképzés szervezésében. Ellátják a tsz-ek által létesített szervek (kereskedelmi iroda, feldolgozó, építő, gépjavító, értékesítő, ellátó közös vállalatok) összefogását és munkájának koordinálását. Ellenőrzést kezdeményeznek, illetve végeznek a tsz-ekben. Megszervezik a tsz-ek jogvédelmét, illetve a szövetkezeti jogtanácsosok munkáját. Szervezik és támogatják — a társadalmi szervek segítségével — a szocialista munkaversenyt és a brigádmozgalmat a tsz-ekben. Ellátják a termelőszövetkezetek önsegélyző csoportjával kapcsolatos feladatokat is. Az elmúlt hetekben többen tették fel azt a kérdést, hogy a megyében hány szövetség létrehozására gondolunk? Ismeretes, hogy tájegységenként 50—100 tsz-nek leghasznosabb létrehozni egy szövetséget. E kérdésben a tsz kongresszusa után döntenek. Az előzetes megbeszélések alapján úgy látszik, hogy a megyénkben nem egy, hanem több szövetség létrehozása lesz a célszerű. A tapasztalatok alapján az előkészítő bizottság teljes egyetértésben javasolja a küldöttgyűlésnek, hogy foglaljon állást a négy évenkénti termelőszövetkezeti kongresszus szükségessége, az Országos Termelőszövetkezeti Tanács megválasztása, működésének biztosítása és a területi szövetségek létrehozása mellett. Befejezésül állapítsuk meg, hogy a magyar termelőszövetkezeti mozgalom az országos kongresszus összehívásával egy jelentős történelmi korszakot zár le és újabb, az eddiginél is szebb, a szövetkezeti parasztság számára boldogabb történelmi időszakát nyitja más, Szövetkezeti parasztságunk felelősségérzetét, tudatát bizonyítja a közgyűlések munkájába való aktív bekapcsolódás. Most a tsz-ek küldöttein a sor, hogy megbízatásukkal helyesen élve, a lehető legnagyobb segítséget adják a kongresszus munkájának előkészítéséhez, majd a kongresszuson a megye termelőszövetkezeti múltjához méltóan képviseljék Szolnok megye termelőszövetkezeti parasztságát, — fejezte be -előadói beszédét Nyíri Béla elvtárs, — KERÉKGYÁRTÓ MIHÁLYNÉ, A JÁSZJÁKÓHALMI BÉKE TSZ ELNÖKE — Az első hozzászóló Kerékgyártó Mihályné volt. 0 a termelőszövetkezetekben dolgozó nők helyzetével foglalkozott. Egyre inkább gonddá válik — mondotta — a nők foglalkoztatása. A szövetkezetekben a gazdaságosság miatt arra törekednek, hogy egyszerűsítsék a termelésszerkezetet. Ez jó is, mert így könnyebb a gépesítés, olcsóbb a termelés. Csakhogy miután kevesebb lett a kézimunka, éppen a nők szorulnak ki. Szólt arról, hogy felvetődik, miért ötszáz forint gyermekgondozási segélyt kapnak a termelőszövetkezeti asszonyok, az iparban dolgozó nők 600 forintjával szemben. Véleményem szerint — mondta az elnöknő — ez sokkal több ötszáz forintnál, hiszen bele kell számítani a háztájit, a háztáji jószágállományt, s azt a lehetőséget, hogy a szövetkezeti nők szabadságuk közben is dolgozhatnak. — OLÁH JÁNOS, A KARCAGI LENIN TSZ ELNÖKE — A nagyhírű közös gazdaság elnöke a megalakítandó területi szövetségekkel foglalkozott. Szövetkezete nevében javasolta, hogy a területi szövetségben kis létszámú, de hozzáértő apparátus dolgozzon. Segítsen egyeztetni a szövetkezet és a népgazdaság érdekeit, képviselje ne csak a szövetkezetek, hanem a szövetkezeti tagok jogvédelmét is. 'Szólt arról Is, hogy ne azok az ügyvédek kerüljenek oda, akik máshol nem tudnak eredményesen dolgozná — NÁDUDVARI LAJOS, AZ ÖCSÖDI KOSSUTH TSZ PARTTITKÁRA — Elmondta, hogy náluk 43—44 esztendő az átlagéletkor. Ezt sok mindennek köszönhetik Annak is, hogy náluk törekvés: mindenki munkaegység szerint részesüljön a jövedelemből. Ellentmondást lát abban, hogy egy termelőszövetkezeten belül a növénytermesztők részére, az állattenyésztők munkaegységre dolgoznak Javasolta, valamennyi termelőszövetkezet egyszerre valósítsa meg az áttérést a munkaegységes javadalmazásra. javasolta azt is, a szövetkezet szakvezetői és az alkalmazottak legyenek tsz-tagok. Gazdaságunkban 1967-től egyetlen alkalmazottja sincs a szövetkezetnek. Példaként elmondta, hogy az elnök kilenc éve, a párttitkár tizenkét. a KISZ-titkár hét éve dolgozik beosztásában a tsz-ben. Sokat jelent, hogy a vezetők ne váltakozzanak sűrűn, hiszen ez törést jelent a szövetkezet életében. Javasolta, az új termelőszövetkezeti törvény mondja ki, hogy a tagfelvétel ne a közgyűlés, hanem a vezetőség hatáskörébe tartozzon. — BODROGI FERENC FÖAGRONÓMUS, JÁSZBERÉNY, RÁKÓCZI TSZ — Három témakörrel foglalkozott hozzászólásában. Elsőnek a vállalatok, intézmények és a tsz-ek kapcsolatáról szólt Elmondta, hogy bár sokat változott a helyzet, az előre nyomtatott szerződések óta. Még mindig nem sikerült azonban elérni, hogy a termelőszövetkezet ne alárendeltségi viszonyban legyen néhány vállalattaL Például az állatforgalmi vállalatot említette meg, amely nem járult hozzá, hogy a hízómarha minősítése az istállóban és ne a vasúton történjék, s a szövetkezet által a szerződésben biztosított időpontban. Kifogásolta azt is, hogy a magtermeltető vállalat több vetőmag termesztésével csak az állami gazdaságokat bízza meg. A legtöbb vitájuk azonban a MÉK-kel volt. Különösen a termelvények átvételekor. Az alacsonyabb kategóriába sorolás ugyanis jelentős jövedelemkiesést jelent. Jó példaként az AGROKER-t említette meg, ahol a megrendelést elfogadják a szövetkezet bélyegzőjével. — A TÜZÉP és az ÁFOR viszont kisebb összegek esetében is fedezetigazolást kér. Javasolta, változtassák meg a 11/1961. FM. számú rendeletet, amely elavult, hiszen alig néhány ipari feldolgozó tevékenységet engedélyez csak a tsz-ek- nek. Több, tíz évvel ezelőtti elavult rendelkezés is módosításra szorul, mert ezeket túlhaladta az élet A jászberényi termelő- szövetkezetek helyzetének javítására Jászboldogháza —Jászberény bekötőút létesítését szorgalmazta, s azt kérte, hogy a Jászberényben termelt bort legalább második kategóriában vásárolják fel, hiszen Rizlingjük és Ezerjójuk külföldön is közkedvelt borfajta. — BERECZKI JÁNOS, A KENDERESI HALADÁS TSZ ELNÖKHELYETTESE — A zártkertek gondjaival foglalkozott. Kenderesen 600 hold zártkert van, ebből 400 holdon sose volt, s ma sincs egyetlen fa sem. Rendezni kell a zártkertek dolgát. De ne kaptafára húzott módszerrel, — hanem községenként megvizsgálva a lehetőségeket Bereczki János felvetette, nogy amíg az iparban 55— 50 esztendő a nyugdíjkorhatár, addig a termelőszövetkezetekben ez 65 év. — DR. KURUCZ GYULA, A NAGYKUNSÁGI KÍSÉRLETI INTÉZET IGAZGATÓJA Arról szólt, hogy a kutatás, a tudomány és a gyakorlat kapcsolata közvetlenebb lesz a jövőben, mint idáig. Hosszú ideig központi előírások határozták meg a kutatási témát, a tájjelleg figyelembevétele nélkül. Nem valósult meg a kutatás eredményeinek továbbítása. Most kevesebb a központi előírás, s lehetőség van arra, hogy a kutató intézetek elvállalják termelőszövetkezetek megbízását is kutatásra, szak- tanácsadásra. Mint mondotta, a karcagi kutató Intézet segítséget tud adni komplex talajművelési módszerek, tápanyag gazdálkodási módok, fajtakiválasztás, ősgyepek, legelők hasznosításának dolgában. — KOVÁCS FERENC, A KISÚJSZÁLLÁSI ADY TSZ ELNÖKE — A kisújszállási termelő- szövetkezetek nevében jelentette be: örülnek a szövetkezeti szövetségnek, de reálisan látják annak a helyzetét. Néhányan az állammal szembeni érdekvédelmet szánnak a szövetségnek. Nem erről van szó. Elmondta, a kisújszállási szövetkezetek tagjainak véleménye szerint, mikben kell segítenie majd a területi szövetségnek. Ma a talajjavítás állami támogatásánál azok a szövetkezetek kerülnek hátrányos helyeztbe, ahol amúgy is nagyon rossz a talajösszetétel, s még digózni sem tudnak. A búza értékesítése után járó 30 forintos adókedvezménytől ugyan, csak azok a szövetkezetek maradnak el, amelyek különben is belvízkárt szenvedtek. — MOLNÁR BOLDIZSÁR, A TISZÖRSI BÜZAKÁLÁSZ TSZ ELNÖKE Azt elemezte, hogy milyen nagy a különbség egy öt évvel ezelőtti és egy mostani gyenge termelőszövetkezet között. Saját termelőszövetkezetükben akkor 30—40 százalékos volt az állatelhullás, most nincs. Volt olyan esztendő, mikor három elnök, két szakember „fogyott” el egy évben. 1963 óta kezdett megszilárdulni szövekezetük, s egyre jöttek vissza az iparba elszállingózottak. — De amíg 1965-ben harminchármán kérték felvételüket, idén hetvenhárom új tagot vettek fel. Mint mondta, sok szövetkezetben rosszul értelmezik a melléküzemági tevékenységet. Van olyan tsz- elnök, aki gombgyár létesítésén töri a fejét. Nyilvánvalóan nem ez a helyes, hanem az, hogy a szövetkezeti tagoknak munkaalkalmat adva a saját terméseik közül feldolgozzanak néhányat. Javasolta, szűnjön meg a faluban élő ipari nyugdíjasok jövedelemkorlátozása legalább május 1-től október végéig. így ugyanis a tsz-ek jelentős munkaerőhöz jutnak. Molnár Boldizsár azt kérte, hogy a saját erőből történő építkezem esetén a termelőszövetkezet az állami támogatást a kivitelezés évében kapja meg. Kérte, amint az ország gaz. dasági helyzete megengedi, segítsenek a szövetkezetekkel együtt a járadékosok életkörülményein. — BÓDI IMRE, ÁLLAMI-DÍJAS, A TISZAFÖLDVÄRI LENIN TSZ ELNÖKE — Többek között azt mondta el, nagy gond a szövetkezetekben, hogyan közelítsék meg a vállalati gazdálkodás módszereit Javasolta, a távlati tervek kidolgozását minden termelőszövetkezetben. amelynek egy-egy évre szóló termelési terve részfeladatot képez. Foglalkozott a szakemberképzéssel. Kifogásolta, hogy az államvizsga letétele előtt a leendő szakemberek kevés gyakorlati oktatást kapnak. Mint mondta, ismer olyan mezőgazdászt, aki könyv nélkül fújja a növényi kártevők latin nevét, de még sose tudta megszervezni a védekezést ellenük. Javasolta, ne csak a szakmai tudásra, hanem az egyszerű dolgozó emberekkel történő bánásmódra, vezetési módszerekre is készítsék fel a szakembereket. Bódi Imre mondta el, hogy a szakkönyvek mire eljutnak az olvasókhoz, két- három éves eredményeket tartalmaznak, s akkorra el is avultak. A gyors szakmai információ egyre nagyobb jelentőségű lesz a jövőben. Ezért a területi tsz-szövetség fordítson majd arra is gondot, hogy a külföldön sikeres gazdálkodási módszereket, jól termelő fajtákat itthon is mielőbb megismerjék a szövetkezetek. Bódi Imre után Nagy István, a kunhegyesi Vörös Október Tsz küldötte, • mandátumvizsgáló bizott(Folytatás a 3. oldalon) A termelőszövetkezetek társadalmi képviseleti szervéről A termelösxovetkexetek területi ssötétségéiről
