Szolnok Megyei Néplap, 1967. március (18. évfolyam, 51-76. szám)
1967-03-19 / 67. szám
1907. március 1A. SZOLNOK MEGYEI N fii* LAP 7 Bemutatják az ünnepi műsorban! ÚJ ERKÖL Rajkin a Váci utcában — Koncz Zsuzsa a moszkvai Metrón Elkészült az első szovjet—magyar kooprodukciós tv-fiim NEVÉBEN? Sárga, cirkuszi sátorhoz hasonló építménybe költözött ideiglenesen a Gellérthegyi Citadella étterme. A Magyar Televízió 1-es stúdiójában építették fel a díszletkészítők az étterem egy részletét, méghozzá olyan tökéletesen, hogy a pincérek is elégedetten nézik a sziklából kiképzett falakat. Az egyik pincér nekltómaszkodik, az egész építmény rnogromog: hiába ezek a sziklák papír- masséból készültek. — Az utolsó felvételeknél tartunk — mondja Deák István a Moszkva— Budapest címmel készült produkció rendezője. — A filmnek az kölcsönöz különös érdekességet, hogy ez az első magyar—szovjet koprodukcióban készülő televíziós film. A szereplőket még a sminkesek készítik elő, így a rendezőnek van néhány perce a tájékoztatásra. A fiira felvételeit Moszkvában és Budapesten forgatták. Cselekménye mindössze ennyi; magyar Színészek Moszkvába, szovjet művészek Budapestre utaznak. Ott fogadjék Okét, városnézésre mennek, ismerkednek a két főváros életével« Mindez persze csak kent afabos, bogy 1—irrtjenak, táncoljanak, Mms a tőm kifejezetten, ■sórakoztaéé szándékkal »-fi--_ I í**,m**±* tnrgm**. MsbsB Bajként Budapesten, a Vád «teában, a moszkvai Metró utasai pe$Üg 7iflHf*iT*röf Kedves merep jnt Rá- tonyl Róbertnek. Rgy moszkvai színház nézőterén ül, de a közönség felismert. A színpadra hívják, s ett a Csárdáskirály nőből énekei részleteket A szovjet vendégek egyike, Igor Kirilov, a népszerű tv-be- mondó. s bizonyára megszereti majd a magyar közönség a csinos Larissza TremboveLszkaját, a Nagyszínház tagját A leglátványosabb szovjet felvétel a orosz farsangról készült epizód, amelynek „főszereplője’ egy havon száguldó trojka. Köz.ben összegyilltek a ■színészek, bekapcsolják a világítást és Sík Igor, az operatőr megkezdi a felvételt Mire e sorok megjelennek, a kész film már dobozokban várja a forgatást. Egyidőben mutatja bs a produkciót a szovjet és a magyar televízió a hazánk felszabadulása tiszteletére készített ünnepi műsorban. A drámapályáxaion Bágyoni Attila: Hogy látva lássanak című darabjának egyik bírálója azt mondta, ha nem tudná, hogy író darabját olvassa, azt mondaná, hogy a szerző orvos. Ezt a véleményt kiegészítve hozzáteszem, ha nem tudnám, hogy a szerző orvos, riporternek hinném. Az állítás indokolása nagyon egyszerű. Bágyoni Attila már első darabjában A Bohl ár ügyben bebizonyította, hogy fejlett értéke van a köznapi történetekben rejlő Izgalmas és időszerű morális problémák megragadására. A Szigligeti Színház által bemutatott új drámájával most megerősítette ezt a hitünket. A darab ugyan mind dramaturgtailag, mind eszmeileg bizonyos visszalépést jelent A Botiár ügyhöz képest, mégis arra késztet, hogy a szerzővel együtt moralizáljunk a felvetett problémákról. Induljunk ki abból a feltevésből, hogy ez a story bármikor és bárhol megtörténhetett volna: Nevezetten, hogy egy nagyvárosba felkerülő vidéki lány megszédülve beleesik egy csábító hálójába, és miután tudatára ébred helyzetének, szakítva a bűnre csábító környezettel, emberi tartását megőrlzendően választ lehetőségei között. Ezt a választást nevezhetjük a lány belső erkölcsi normái által meghatározott morális állásfoglalásának, útjának is. Ml az vajon, ami ezt a történetet korba, a mába B. B. L A Citadella-ét ter era a tv stúdióban. As előtérben Larisas* TremboveUxkaja. s Moszkvai Nagyssinhás tagja Szakosítás vagy több tagozat? Harmincon a Kazinczy éremért Utazik a szerelőcsarnok Látogatás a ti sza földvári gimnáziumban Manapság sokszor felvetődik, bogy specializálni kell gimnáziumainkat. A A IIL Szolnoki Kulturális Hetek Ez évben, immár har madszor, ismét egy többhetes kulturális rendezvénysorozat helyszíne lesz városunk. Hétfőn este a Ságvári művelődési házban a tan- fárok hangjai a megszólaló szignál egy olyan hagyomány folytatását jelzi, amely nemcsak azt jelenti, hogy néhány héten keresztül a különböző kulturális megmozdulások sűrű sorban követik egymást, nemcsak a rendezvények rr.eg- növekedett számát tekintve ünnepi jelentőségű — ez a néhány hét, nanem időről-időre számadása, felmérése és bizonyítéka is változó, fejlődő és gazdagodó szellemi életünk alakulásának. A kulturális hetek Immáron jól ismert emblémájába nem véletlenül került bele a híd motívuma, és e választást nemcsak az indokolta, hogy a vár® lakói méltán lehetnek büszkék modern Tisza-hidjukra. Szolnok gazdasági, földrajzi szerepe nyilvánvaló. Mint egy kapocs köti öaz- sze a két országrészt, biztosítva élénk, eleven vérkeringését. A kulturális hetek megrendezésével sikerült olyan Mnunot lehetőséget teremteni, amellyel a város ezt a szerepet a szellemi eleiben is vállalhatja. A különböző országos rendezvények nemcsak uz ország figyelmét irányítják ez időre Szolnokra, de nem egy művészeti és tudományágban elérendő célként tűzik ki maguk elé az ország különböző tájáról a városba érkező résztvevők a Szolnokon való jó szereplést. A III. Szolnoki Kulturális Heteknek különös jelentőséget ad, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom félévszázados évfordulójának évében rendezik. A program összeállítói — szerény lehetőségeinkhez képest — e rendezvénysorozattal is szeriének adózni, október, az első szocialista állam megalakulása emlékének. És ez a szándék, ha sikerül a kulturális hetek rendezvényeivel hitet tenni megváltozott, kút imáié' dó életünk mellett, minden bizonnyal valóra is válik. Szintén haladó hagyománynak tekinthetjük .ogy az eddig megrendezett kulturális hetek azt is bebizonyították. hogy városunk közönsége igényli és részvételével támogatja is a színvonalas rendezvényeket „tiszta profilú” iskolák létesítése a városokban sok előnnyel járhat de létrehozásuk néhol alaposan meggondolandó. Ilyen gimnázium van Tiszaföldvaron is. Semmi esetre sem -ölne jó, ha Tiszaíöldváron csak a matematika-fizika tagozatos osztályokat működtetnék, vagy ha csak a mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskolát erősítenék az intézményen belül. A Tiszazugban ugyanis csak Kunszentmártonban és Ti- szaföldváron van gimnázium. A környező tőségekben lakó tanulók érdeklődési köre sokféle. Ka csak természettudományi tagozatos osztályokat szerveznének, a humán érdek - lődésűeknek Szolnokra kellene bejárni, vagy pedig kollégiumi eljárást kérni. Ezért volna )6, ha a mostani szervezést alapjaiban meghagynák a későbbiek során is. Tiszaíöldváron ugyanis az általános gimnáziumi osztályok mellett van matematika-fizika tagozatos osztály és — immár második éve — egy mezőgazdasagi gépszerelő szakközépiskola is. A humán tárgyakból jó eredményeket ért el az is- , kola az utóbbi években. [ Egyik diákja — Huszár Anikó —- például magyarból országos első lett 1965- ben. Irodalmi színpaduk megyeszerte jó hírnévnek örvend. Remélhetőleg a tagozatos osztályok és a szak- középiskola hallgatói közül te érnek el hasonló eredményekéit a közeljövőben. A kedvező feltételek egyre inkább adottak ehhez. A mezőgazdasági gépszerelő szakközépiskola diákjainak jó képzéséhez például egy Belorusz és egy Zetor, valamint sokféle munkagép áll rendelkezésre. A szerelőcsarnok fémváza is elkészült Budapesten, megérkezését várják. Az intézmény szaközépis- kolai részlege iránt — bár hagyományai nincsenek — nagy érdeklődés nyilvánult meg eddig is. A szakközépiskola bázisüzeme a cibakház! gépjavító. A diákok ősszel és tavasszal két-két hétig szakmai gyakorlaton vesznek részt. Ha tanulmányaikat befejezik, érettségi oizo- nyítványuk szakmunkás munkakör betöltésére és bármely felsőfokú intézményben felvételi vizsgára való jelentkezésre jogosítja őket. A tiszaföldvári gimnáziumban a hét elején tartották a Kazinczy érem megszerzéséért indított kiejtési verseny intézeti döntőjét. Harmnic diákot hallgatott meg a bizottság. Lehetséges, hogy közülük kerül majd ki a megyei, illetve az országos döntő első helyezettje, A legfontosabb azonban az, hogy Tiszaföliváron — és máshol is — ne- csak szépen ejtsék a szavakat a diákok, hanem a lehetőségeket kihasználva bölcs dolgokat is tudjanak idővel mondani Képzésüket a tanári kar ezért igyekszik minéi sokrétűbben biztosítani. S. B. helyezi? Ami predesztinálja a vérszegény történést egy mai erkölcsi probléma hordozására? Az olyan járulékos elemeken kívül, mint amilyenek például a konkrét hely és idő megjelölések, szöveg utalások, ezt a célt szolgálja a szereplők töb- bé-kevésbbé kitapogatható életszemlélete, társadalmi hovatartozósága. t an ennek az egyszerű és sokszor „megénekelt” történetnek egy olyan csábító veszélye is, amit sajnos Bágyoni Attila sem tudott darabjában elkerülni. A lány regények szirupos erkölcsi tanulságait juttatja eszünkbe a „bűnös” nagyváros és a „tiszta”, ártatlan vidéki kisváros párhuzama. Belejátszik ebbén a különbségtételbe a 30-as évek népi írójnak romantikus szemlélete is, a vidék erkölcsi felsőbbrendűségéről. Nem állítjuk, hogy a szerző részéről ez a disz- klimináció szándékolt, de mindenképpen el keli utasítanunk ezt a fajta erkölcsi konklúziót Nem is any. nyira a darab szövegszerinti utalásaiból tűnik ez ki, bár a főhős, Márta olykor kissé nosztalgikus megnyilvánulásaiban is ez érezhető, amelyekkel a kisvárosi pedagógus dinasztia életszemléletét veszi védelmébe a „romlott” belvárosi társaság élcelődéseivel szemben, hanem elsősorban a darab egészének súlypontozottságából, szerkezed felépítettségébőL A szerző a nagyvárost elértékteleníti az által, hogy csak a Belvárost, és még annak is az értéktelenebb részét, az Anna presszó körét veszi észre belőle. Nem beszélve arról, hogy például Szigeti Zoltán alakjának üres. emberileg teljesen értéktelen mivcútja kettőjük kapcsolatában még Mártát te devalválja« Lényegében azonban nem kétféle erkölcs <a nagyvárosi és a kisvárosi) szembenállásáról van szó, hanem egy, ízig-vérig kispolgári erkölcs kétféle megnyilvánulása (a bdgottabb konzervatívabb kisvárosi és a hedonistább nagyvárosi) közül kellene választani Mártának. tz az erkölcsi képlet azonban nagyon vázlatos, hiszen a kispolgári élet- szemlélet kisvárosi változatáról például pusztán csak annyit tudhatunk meg, amennyit a homályos utalásokból kibogozhatunk. Nehezíti a tisztánlátásunkat ebben a kérdésben Márta szubjektívizmusa is. Apjáról, a Tisza-parti városka gimnáziumának igazgatójáról úgy beszél, mint aki, bár kissé lassú „mozgású”, de a mai kor embere, gondolkodásában modern és híve a szocializmusnak. Ugyanerről az apáról később az derül ki, hogy prűd kispolgár, és alapjában véve vaskalapos, rossz pedagógus. Vajon a szerző meggyőzően tudja-e ábrázolni a másik kispolgári életszemléletet, a hedonista, az -élvezeteket hajszoló, a mának élő belvárosi társaság erkölcsi „fertőjét”? Valóban olyan romlott-e ez a környezet, és valóban jogos-e a darab végén Mártának az a szemrehányása, hogy amikor szüksége volt rájuk, nem segítettek? Amikor Márta őszinte volt hozzájuk, mindenki segített rajta, Juliette befogadta a lakásába, Szigeti végsősoron vállalta tettének erkölcsi következményeit, Ciceró állást ajánlott fel a lánynak stb. Igaz, ezek jobbára dologi és nem eszmei segítségnyújtások. de talán éppen az teszi még emelkedetíebbé a segítségnyújtást, hogy annak ellenére történik, hogy senki sem ért egyet a lány „Tisza-parti észjárásával”. Nem akarom felmenteni e mikro környezetet felelőssége alól. de ennek egyoldalú eltúlzása a darabban Márta egyéni felelőssége felvetésének hiányához ve. tét A darabban egy kicsit mártír glória veszi körül a lány alakját, „mártírom- ságának” azonban legalább annyira saját maga is oka, mint környezete. Vajon miféle erkölcsi piedeszta magasságból, minek alapján ítélkezhet ilyen tévedhetetlenül Már. ta környezetéről? Ártatlansága jogán? — Hiszen „bűnbeesésében” ő is bűnös volt, nemcsak a csábítás, őszintesége jogán? — Hiszen nagyon sokszor, éppen • legdöntőbb pillanatokban ő sem tudott őszinte lenni. Nem volt őszinte vőlegényéhez. Péterhez, amikor el akarta vetetni magát vele. Nem volt őszinte még Szigeti Zoltánhoz sem, amikor a férfi megértését, szeretetét kérte. Néhány pedagógussal beszélgettem a napokban, akik diákjaik társaságában látták a darabot. E beszélgetésekben megdöbbentett, hogy a fiatalok példaképet látnak Márta alakjában. Követendő útnak tartják, hasonló szituációkban Márta erkölcsi választását. Véleményem szerint ez a választás semmiképpen nem lehet követendő példa. Nyilvánvaló, hogy a lány ha meg akarja őrizni emberi méltóságát, sem a kisvárosi, sem a belvárosi életszemlélet alapján nem élhet. Az az erkölcsi magatartás azonban, amelyet a darab végén magáénak vall, legalább annyira kispolgári, mint az előző kettő. Nem léphet fel az új erkölcs nevében, mert erkölcsi megoldása anarchista, vagabund, önmagát általa nemcsak a belvárosi társaságon, hanem mindenfajta emberi kapcsolaton is kívül rekeszti. Ha nem kapta meg az igényelt segítséget mikro környezetétől, vajon keres, te-e azt a segítséget mikro környezetétől, a társadalomtól? Márta erkölcsi magatartásának helyességét csak e kérdés felvetése, és az arra adott vagy keresett válasz milyensége döntené el. Sajnos a darabban fel sem merül ez a kérdés, mert ha felvetődött volna, koránt »em tűnne olyan „harcosnak”, „merésznek” a lány cselekedete. És vajon mi történhet Mártával a társadalmon leív ül ezen az úton? Sajnos, majd nem bizonyos az erkölcsi bukása, emberi tartásának (amelynek a nevében cselekedett) elvesztése. Tudomásul kell venni, hogy ha az egyén függetleníteni akarja magát a társadalomtól, az az egyén erkölcsi bukásához vezet. A darab főhőse által követendőnek ítélt élet- szemlélet ezért gyökérte- len, hamis és végsősoron nem is erkölcs. A fiatalok szimpátiáját menti és magyarázza az a tény, hogy Márta választása nagyon „karakánnak" látszik (és ez mindig szimpatikus ebben a korban.) Karakán, de alapjában véve felelőtlen és hatásában ezért veszélyes is. v - Ride« Gába*
