Szolnok Megyei Néplap, 1967. február (18. évfolyam, 27-50. szám)

1967-02-12 / 37. szám

IWT. február ISI SZOLNOK MEGYEI NfiPLAr 7 Hírünk JiUluiUiiUUUiillUUlUUlUltliUlillllttlIIIIIHiilíKHttlIIKttWlfltntHttKtHtlHHtlWItlMMHtHI az országban UiiiiiiiiiiiiUiititiiiililiiuiuiiiiiimtuuéiiujtiUiiiliuiai ......>ütuiuuttibtuUiaMUtMMMMi. A Magya; Mezőgazdaság jájes*,vcíiuci eiso s-umaDan Borsos János, a Nagykun­sági Mezőgazdasági Kisor- leá Intézet tuaomanyos munkatársa és Mohácsi Im­re. a karcagi Lenin Tsz tó- agronómusa írtak cikkaet: „Ónálló gépjavítás a karca­gi Lenin Termeiőszóvetke- zetben”. A lap január 25-én újabb megyei témával fog­lalkozott. Illés Tibor ismer­tette a Szolnok megyei ter­melőszövetkezetek KÜ.dÖLt- vál'asztó közgyűléseinek elő­készületeit, részletesebben számolt be a rákóczifalvai Rákóczi Tsz-ben szerzett ta­pasztalatairól. A Népszabadságban janu­ár 15-én Szenes Sándor írt a „Kunhegyesi traktoro- sok”-ról. A Szabad Föld Teszkó Sándor szajoli láto­gatásáról tudósít 22- én: Negyvenen kérik felvételü­ket — Betegségi segély, fi­zetett szabadság, egy tagra ötvenezer forint tiszta va­gyon jut a szajoli Vörös Csepel Tsz-ben­A Népfront hasábjain a mezőgazdasági szakokta­tás és a termelés összhang­ját” vizsgálja dr- Fábián László. A Népszabadság, a Népszava, a Szabad Föld és a Földművelő a „Jászsági agrárnapok” előadássorozat­ról adtak hírt. Az Építőelem január 11- én a szolnoki épületelem­gyár építésinek szemmel látható előrehaladásáról tu­dósít. Az előirányzottnál többet, 31 millió forintot építettek már be”. A Közalkalmazott a pa­pírgyár új gépsorát mutat­ja munka közben. A Nép­szava január 12-én a me­gyék kereskedelmi hálóza­tának fejlesztéséről írva felsorolja, milyen új üzle­tekkel. áruházakkal gyarap­szik 1967-ben megyénk üz­lethálózata- Harmadízben figyelnek fel az országos és a vidéki lapok a szolnoki kórházakban alkalmazott ipari tv-készülékekre- Szí­nes kis hírekben, riportok­ban ismertetik a szolnoki szülésznőképző Intézet és a tüdőtoórház sebészeti osz­tályán működó berendezése­ket az Esti Hírlapban, a Magyar Nemzetben. a Osonarád megyei Hírlapban és a Dolgozók Lapjában. A Szolnok megyei nép­front bizottságok mellett működő műszaki aktíva­csoportról sem először ír­nak a Népfrontban. Leg­utóbb a műszaki társadalmi munkások Szolnokon meg­tartott megyei értkezeleté- ről számolt be Nyéki Jó­zsef: „Műszaki aktivisták tanácskozása Szolnokon a társadalmi tervezés gond­jairól”. A Magvar Vasutas január 16-án ..Bizalmi vá­lasztás előtt a szolnoki ál­lomáson” címmel Rét­falvi Józsefet, az állomás leeréeibb szakszervezeti bi- zalm'iát mutatják be. A Népszabadság január 11-én a meevmkbeli társadalmi vb-elnökhelyettesek tevé­kenységet ismerteti. A Közalkalmazott január 12- én 2 oldalon foglalkozik megyénkkel: „A kultúra és a művészet Szolnok me- gvében” című hangulatos rinortban ismerteti me­gyénk könyvtárait, az új oktatási létesítményeket, röviden beszámol a mű- vészt^lon életéről, a Szigli- geb Sz'"nbáz működéséről, a Megyei Levéltár munká­járól- a m°gy° kulturális terveiről Bárdi Imre elv­társsai b<M70lgetett a lap munkatársa­H»r#f #»*»#»»* a ISéntanban MEZŐI ÉRŐN! A hirdetéseket Kossuth tér 3 sz. alatt kell le­adni. Többször írtak már me­gyeiig. tanyai Kollégiumai­ról is. Januar 2z-en a Nei>- szabausagoan Szenes Sán­dor ismertette a karcait koi.égium működését: ,,Ket évszázadot átlépve — ta­nyasi Kollégium Karc-gon . A Képes ujsagoan ta.a.unk fényaepeket, vagy iegaiabo is híreset Szoinok megyé­ről. Januar 21 -í szamaoan a kisújszállási „Papi zugot’ mutatják be, sok képpel. Ugyanott a Szomoki MTt spur tootránynój is. olvas.,a- tunk. A Népszavában ja­nuár 7-en MiKtos Dezső Xó- roKSzentmiklos auzpotgarat Jávor Lászlót mutatja be. Januar 12-en BaKtai Fe­renc JászKiserrot szóló ri- pur.jat oivassuK a lapoan: jász .user, harminc evvei késöoD- A kuionos cím mö­gött Szakasits Atpaa JÜ ev­vel ezelőtti írasanak es a manaK összenasonlíiását ta­láljuk- A különös cím a község harminc évvel ez­előtti sorsát idézi Szakasits Árpád akkori Írása u.an — bemutatva az azóta meg­tett utat is. A ttajuu-Bihar megye. Napló es a i>ccs Nc*.„jűag a aaozocreny„eu meg.euue-e.sre Kerülő oiSea- gos amatőr sporaoto Klánj­ukról ad hírt. A Nepsza- baosagoan es a azaoau toiuoen a niezó.uri lazeita- sok uj aiKOuoinune.yeio.1 ir- naK. A XanacsoK napja írja. „KinoigoztáK azoinoit me­gy eben a teiepülesnálozat távlati tervével együtt a népmuveLsi intézményéit fejlesztésének, telepítésének tervét is.” A NépuzaoaaSug január 17-én Wúrtz Adam szolnoki kiállításának meg­nyitásáról közölt hírt. 26 án a Népszavával és a Magyar Nemzettel együtt ismertette a Szolnok megyei Népmű­velési Tanács helytörténeti bizottságának megalakulá­sát Januárban két rangos kritikai ismertetés jelent meg a Művésztelep tavaly okőberi kiállításáról- Rényi László elemző tanulmányé, említjük elsőnek, a Művé­szet című folyóiratban Bé. nyi László nem először ír szolnoki művészekről. Ked­ves ismerősökként, rokon­szenves tárgyilagossággal mutatja be a kiállító művé­szeket. A Tiszatáj „Szolno­kiak a Galériában” címmel foglalkozik a tárlattal. Chio- vini Ferenc, Bokros László, Berényi Ferenc egy-egy ké­pét és Simon István kis­plasztikáját mutatva be. Tudományos folyóira­tainkban is több megyei vo­natkozású közléssel talál­koztunk. Az Archeológiái Értesítő legutóbbi számában Kovács Tibor tanulmánya: A halomsíros kultúra lele­tei az Észak-Alföldön- fog­lalkozik a Tiszafüred-M^jo- ros halomnál 1965-öen fel­tárt leletekkel. Az Etnogra- phiaban Tkvai Nándor dol­gozata: Földalatti gabona- tárolás Magyarországon, a Nagykunság Tiszafüred ős kömvéke gabonavermeiről is közöl adagokat. A dolgozat értekét számunkra kö-d-Sseín túl a megvénk telenüiésére és énítkez^s-áre vonatkozó tanulmányok bő felsorolá­sa ie’°ntősen emeli­A Mawvar Nyelvőr ..Szó- és «zólásmaevarázatrjr” ro. vatában két megvéokHeü közlésiéi találkoztunk- Szi­lágyi Miklós: ..Kur+a koca­ma — vak csanczák” szó’á- Sunkot a nagykun ke-c-n-sk és Házi borVimÓT-ósok XVITT gzázod^ gireker-lgtáv*] ma- gynrá-z-za BotkoTVsk: -Törlő a „TCö+élnek áB” ár-felmerésé­ben vifőziv o Mflöv nábor­ral. ?2znló«iirtk eredete a flozal balórron+ntás, a Vor­falió baíő köfolo — p-poek aztán pzaVuevan noVí kel­lett á’lnl flW'W Istenesen bol 10. hol 00 pm kérnék ment a gva!o<zoc yent-tá- egyike „ni* az ptkén-zelTmfö ]nn#z„adzáffoeabb munkák­nak” Dr- Kardos Jóasefné Belépés a Néplap olvasóinak Amíg a 7 V-Híradó . „összeáll00 Munkában az operatőr. A legmodernebb filmfelvevő- gépekkel dolgozhatnak a híradó munkatársai Ha egy este bűntény tör­ténne mondjuk valahol az országutakon, és a nyomo­zást vezető rendörök „min­denkit gyanúsnak tarthat­nának aki él”, országunk mintegy 3 -millió lakosa mindenképpen alibit igazol­hatna, hiszen egy reprezen­tatív felmérés szerint es­ténként ennyi nézője van a Televízió Híradójának. Idén lesz tíz éves a mű­sor: a heti egyszeri megje. lenéstól jutottak el ennyi idő alatt odáig, hogy ma már ötször sugározzák a híradót egy héten, napi két kiadásban. Filmek az Eurovíziótól Látogatásunk napján a híradót este 8-kor sugároz­ták. Elvileg az adás előtti óráig mindennek készen kell lennie. Már délután négykor nagyüzem van a vágó szobákban, a belpoli­tikai anyagokat készítő stábók többnyire reggel in­dulnak, s ilyenkorra hoz­zák be a riportokat. Matuz Józsefné a műsor főszer­kesztője; nevét gyakran láthatjuk a képernyőn, a szerkesztő felirat alatt. — Ma már ott tartunk — mondja, — hogy egyál­talán nem számít csodá­nak, ha az esti adásban olyan délelőtti esemény filmjét sugározzuk, amely­ről az újságok csak a kö­vetkező napon számolnak be. Ennek a gyorsaságnak a titkát fejthettük meg azzal, hogy ellátogattunk az egyik vezénylő terembe, ahol Balogh Judit, a külpoliti­kai rovat munkatársa vár­ta a napi külföldi hírcsere, anyagokat. A terem mű­szerasztalába beépített ve­vőkészüléken az olasz te­levízió monoszkópját lát. hatjuk. A hangszóró angol nyelvű beszélgetéseket köz­vetít. — Most van az Eurovízió vonalán az adás, — hall­juk. — Hetente négyszer közvetlen kapcsolata van a Magyar Televíziónak az Eurovízió genfi központjá­val. Már 3 órával koráb­ban leadták telex-gépen, hogy milyen tudósításokat ajánlanak átvételre. Egy másik teremben működik a telerecorder berendezés, amely a kiválasztott tudó­sításokat azonnal filmsza- lagra rögzíti. Néhány pil­lanat, s már jön is Rómá­ból a kép: Wilson minisz­terelnököt láthatjuk, amint látogatást tesz a pápai pa­lotában. Az alkalmi látoga. tó meglehetősen ritka pil­lanatok tanúia: egyre-más- ra tűnnek fel a képernyőn a londoni, a bécsi, a pári­zsi televízió egyenes adás­ban érkező filmriportjai. Vidéki tudósítások — Drága műsor a mienk — nyugtázza a tényt Ma­tuz Józsefné. — A friss tá­jékoztatás sok pénzbe ke­rül. A vidéki tudósító háló­zatot úgy építették ki, hogy amatőr filmesektől kapják többnyire az anyagokat Ezek aztán úgy érkeznek be időre a Szabadság térre, hogy megkérik az induló vonatok vezetőit, vagy a MÁVAUT sofőréit: vigyék magukkal a fővárosba a filmeket Gyakran fordul elő az is, hogy a nézők hívják fel a híradót telefonon, s közük, itt és itt valami érdekes esemény történt. Egy alka- lomal rövid riportot közöl­tek Hort község panaszá­ról. Minden kommentár nélkül elmondatták a köz­ség lakóival véleményüket a vízhiányról. Amit sok hi­vatal terjedelmes levelek­kel, utasításokkal nem tu­dott elérni, azt néhány — tájszólásban elsorolt —pa­naszos szó megoldotta. Né­hány napon belül már a megtörtént intézkedésekről adhattak hírt. Indul az adás Fél nyolcat mutat az óra, amikor Müller Lász­lóval, a híradó rendezőjé­vel rövid körútra indu­lunk. Arra a kérdésre ke_ ressük a választ: mi a feladata egy ilyen műsor rendezőjének? A 3-as szá­mú stúdióban már égnek a Jupiter lámpák, s az is­merős asztal mögött két széket látunk, az egyik a bemondóé, a másikra pe­dig a külpolitikai kom­mentátor ül. Megmutatja a rendező a három vetítő­gépet, a diafilm vetítőket, ezekbe a gépekbe fűzték be a délután összevágott filmeket. Készenlétben lát­juk egy kamera előtt De Gaulle fényképét, egy má­sik lapon pedig a kommen­tátor nevét, amit majd ha kell, a képernyőre vetíte­nek. — Mindezt egy helyről, műsor közben irányítjuk, — mondja a rendező. A vezérlőteremből törté­nik az irányítás. Ahogy az óra mutatója közeledik a 8-as számhoz, úgy csende­sedik el a helység. És kezdődik. Befut a na­ponta látott kamera, a felirattal, s a rendező egv- egy kézmozdulatára köve­tik egymást a képsorok, iV ’• be a feliratok, han. go.., zörejek. Benedek B. István Kukk György, külpolitikai szerkesztő egy Varsóból érkezett képet vesz ki az UNIFAX gépből Tavalyi levél A hó megroskadt, el­olvadt: előbújt a levél. A tavalyi levél. Már a tavalyit Szeptemberben mikor hullott, azt mondtuk: őszi levél. Októberben mái száraz volt, zörgött, bí­borban égett — egy nyár tüze égette —, akkor is csak azt mondtuk: hal­dokló levél. November­ben, mikor már párába, ködbe vonta az ősz a föl­deket, s a kertekből füst kanyargóit, mert a ker­tészek egybehordták a leveleket, égették, mág­lyákat raktak belőle; ak­kor sem mondtuk, hogy tavalyi levél, a tavalyi levél füstje... Még akkor is az idei volt, az idei avar. Most a hó alól ismét előtűnt és már többé nem idei. Égetni sem lehet, a tűz nem fogja, a kertész tavasszal gödröt ás néki, eltemeti. Kor­hadó, jó, kesernyés illa­ta van, színe is meghalt, nem lázas, nem sápadt többé, egy lett a felázott erdővel, a földdel. De benne nyit majd — s már nincs messze az idő! — az idei első hó­virág... Decemberben kezdő­dik: az év utolsó napia előtt hullnak, halnak a levelek. telefonszámok üzenetek. Még a tavalyi januá- elsején — szokás ez —. az egyik nagy világlap körkérdést tett fel a Föld különböző nagy városai­ban élő lakókhoz: Mii vár az újesztendőtől? Nem is a válasz ragad­ta meg nőismerősömet akitől a levelet kaptam, hanem az egyik válaszoló neve. Heddinsalah abd el Karaf. Mint egy vers, magasba szálló hinta első íve, lendülete: Haddin- salah-abd-el-Karaf. Nem csodálatos? Mu­zsika és kelet és ezer- egy éjszaka. Ki lehet, milyen lehet ez az em­ber? Majd egy esztendeig dédelgette ismerősöm ezt a nevet, ha magára ma­radt, bánat érte, csgk el­suttogta: Heddinsalah abd el Karaf... S most álmát szembesí­teni akarta a valósággal: felkutatta Karafjának cí­mét, s levelet írt néki, kérést: írjon magáról, mert neve után szívébe fogadta. Őrzöm a Kairóból ér kezett ezeregy éjszaka mesehősének levelét. Az illető úr a Subra-negyed- ben lakik, 54 éves, köny­velő a Lapace-cégnél. 5 gyermeke van, 160 centi­méter magas és bizony 76 kiló. „...hajam ritkas. már csak halántékom fö­lött tudom fésülni. A pestieket sokszor üdvöz­li, a kisasszony őszinte hódolója: Heddinsalah abd el Karaf.” Kőbányai György Laiinovits Zoltán kilenc főszerepben Az elmúlt évben 19 egész estét betöltő magyar játék­filmet forgattak- A 19 alko­tás 17 rendező vezetésével készült. Palásthy György és Várkonyi Zoltán ugyanis két filmet rendezett. Palás­thy vitte filmre a „Ketten haltak meg” és a „Sok hű­ség semmiért” forgatóköny­vét, Várkonyi Zoltán pedig a két Jókai-regényből, az „Egy magyar nábob”-ból és a „Kárpáthy Zoltán”-ból készített két, egész estét be­töltő játékfilmet. Három fiatal rendező forgatta 1966-ban e’ső játékfümiét. Novák Márk „Szentiánoa fejev'te'e”. Mészáros Gvula „Az első esztendő”, dr. Kár­páti György „Nem szoktam hazudni” című munkáiéval mutatkozott be a közönség­nek. Az oneratőrök közül a legtöbb feladatot Forgács Ottó kaota. aki öt filmet forgatott- ö fényképezte .-Az első esztendő”, a ..Já­ték a múzeumban”, a „Ket- íen haltak meg”, a „pék , <2i­v-'i+rvr” pfmM filmeket. Hil­debrand István pim^it £vhen nácjv felvé­r**dfinv ..T^s akkor a .Fcnr rpn-enror ná­bob” ..Kárnátbv Z^tán”. A frvreratíMrfinvvfrdk ko­pott több. VömnrpfböJ már ismert frö vi+t'V */T,*ndv Ttr^n. FoVa+o flőnil*-* TTomMq TA-nnc fNiiiT-Vo Tctvr^n ás n fst'sTvsKjv« T.atrvc pov-PVV novelláját, kisregényét, il­letve forgatókönyvét. Né­hány regényadaptáció is készült, a két Jókiai-történet mellett Kosztolányi Dezső „Aranysárkány” című kis­regényét js viszontláthattuk a filmvásznon. A legtöbb filmszerepet a férfi színé­szek közül Latinovits Zol­tán alakította, aki 9 játék­film főszerepét játszotta. Várkonyi Zoltánt és Besse­nyei Ferencet öt-öt filmben láthattuk viszont- A női szí­nészek közül a legtöbb fő­szerepet Sulyok Mária ala­kította, szám szerint hatot Ruttkai Éva a múlt évben három film főszerepét ját­szotta. A filmek zeneszer­zői között is több ismert névvel találkozhatunk, Vo- jicsics Tihamér, Petrovics Emii két-két fi'mhez szer­zett kísérőzenét. Fényes Szabolcs. Bánki Gvörav, Szokolay Sándor, Bebár Györgv, I endvai Kami”ó és Farkas Ferenc oedig e?''- egy filmhez készített zenét. Agrármérnök bál! A Debreceni Agrártu­dományi Főiskola ez évben is megrendezi hagyományos agrármér­nök bálját. A rendez­vény iránt nagy az ér­deklődés a Tiszántúlon dolgozó és korábban az Intézménynél végzett szakemberek körében. A | bál február 18-án as*e . 8 órakor kezdődik és I hainali 5 óráig tart. (

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents