Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-11 / 9. szám

SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 19CT január It gSi.1 1 Újabb zaverqásak Di akartába* Kifiden mintegy ötezei áeln.-uga' jávai diák es (iá­in1 ti*21 „szállta meg'1 a Kvároat éi tűntetett az mvetem H az elnöki palo­ta ^tiüleie előtt Jelentések •*er*ni az elnöki palotánál Sr-bb 4iák megsebesült \i egyeiernei Körülvevő őrség azonban nem használta •egyvecét. A* itt megtar­tott 8> ülés szónokai ismét azt követelték, hogy az el­nököt vonják felelősíégre az »rszágot „politikai káoszba és gazdasági romlásba” sod­ró politikáért A* UP1 megjegyzi, hogv október 3-a óta ez volt íz első nagyobb diákakeié a fővárosban. i Mai w ini III !■! I Ilma ■■■II III —■ II iNDENFELQL | W AfMT1NUT»»N A <lr«t Ukunok néree «üft*»iiB “Mftó * kona- i«-.s»z> >-»•*» petíciót intet­tek *>nrlvh>a< követeltek az *n»er ilca-«Urne« teké­ken v-ee>* nvjzs. álo bizott­ság rnegsTÜn tetősét A néger «wtót b*t»őn m itoéi^ekezleo*«! elmorv«Ot­tók hogv ■ ti-rhedl bizott­ság kihallgatásaival meg •karja felemlíteni az em­bereket.. «1* akarja aknáz­ni a demokratikus moz­galmakat #* fők éppen • néger lakossá« polgárjogi mozgalmát ACCltA A ghanal rendőrség tét­lenért egy szerencse iá l é kos bandát Accra ervik tenger­parti strandián A 18 ta­gt! banda 'effllelésére ki­rendelt 18 rendőr és a ten­gernek szortlott hazárdjá­ték osok között nagy vere kedés bontakozott ki. A többszáz főnvi „semleges” néző legnagyobb élvezeté­re Mire a bandát lesze­relték, csaknem mindegyik rendőr megsebesült NEW YORK A Bertold Brecht NDK halászati bázishaló, amely hétfőn este Grönland part- laitól 500 kilométerre kl- gyiilladt és SOS-jelzéseket adott le. kedden halnal- bsn rádiő útián közölte. nagy a veszély el mólt, si­került megfékezni n gépte­remben keletkezett tüzet NRW YORK Izrael hétfőn este 24 őrán belül másodszor újabb le­velet iuttatott el a Bizton­sági Tanács e havi elnöké nek. A levél a szfriai—iz­raeli határon lezaflott hét­fői incidens izraeli verzié tát ismerteti. A jelentések­ből ez alkalommal som tű­nik ki. hogy Joecl Kerle-e s Biztonság lYuiao* össze­hívását LOMOON A goval fT,»akpsp»ire Oompae* Anjlb *»»'re Shakear—ar« színháza — 1967-ben szircsfilmre ve­szi a Szentiván éji álom, a Machbet é» a Lear ki­rály előadásait A színház táivulata az év végén négy ncr"* vendégszereplésre a Szovjetunióba 'iiazik. KH.S RTCr*f Hat sziidán' risztet tv»- esáiortak hétfőn szabadon azok közül, skike* a de­cember 20 -án nyilvánosság­ra hozott meghiúsult puccs­kísérlettel kapcsolatban tar­tóztattak la. VARSÓ Meghalt a világ egyik legöregebb asszonya, a 111 éves Magdalena Trepkow» ka ANKARA Törökországban. Ankará­tól 250 kilométerre délre száz farkas támadt meg egy juhnvájat A csorda vagy háromszáz bégetó jé szágot falt fel Mire a meg­rémült parasztok segélvké réseire kiérkezett a hadse­reg. a farkasok már visz- szavonultak .támaszpont­jukra". LAGOS A kelet-nlcériai szaka- dárok hétfőn nemcsak Abonnemaban. hanem Oki- rikában is tüntettek. — A ’'•finnveázborrt'ákkal be avatkozó rendőrség mindkét városban több tüntetőt le­tartóztatott. Az ólaiban gazdag keiet-nivériai tar­tomány helyzetéről most folytat tanácskozásokat a központi katonai kormány. Megnyílt az amerikai U<bngre»»zaH Kedden k*v*t>o liinte^wk hjifőU ny**» tuví- -íz ^nit-é -'hí kongrezszu.» új 9<1 •* 4s »».it'. A törvényi övá» Vö'-cte környékén négei ■y Igáriogi önkéntesek tün- te»*r*s. mert a demokrata pán Képviselőházi csoport- | I» nií-ir^ sztotta Adam Clay • ‘on Via.ell. harlemi néger ) k VHsehV a ház. egészség- I ->«yt. kozj»Ktatási és munka- ( így; oiz- ttságának e’nöksé- ■ gßfJSl és fei akarta füvgesz- 1 lem mandátumának érvé­nyességét ia. Fow»U ellen a kong:«- <- sz >u-iii viisválfi foivik li ‘.íto’ngos anyag visszaéle f sek miatt, a polgárjogi moz­galom véleménye szerir.-i 5 azonban a néger képviseli I ellen „fajüldöző motívumok alapján” indítottak najnát Kisebb ’üntetés volt a Fehér Ház előtt is Egy washingtoni szervezet tar 'óit tiltakozó őrsével amiatt. ; hogy Johnson elnök az úi költ-égvetési évben csők- j kenti a nyomerenyhítő programokra szánt 5s.sz.eget Támadás Csou En-laj ellen A óénzijgyei: és a ser-A- ■redetet» teriil-néo működő ♦tirádáim' feikc'ók osz.ta za' •!<» nfrilato* gyako < -olt Csou Sn-lai kíml mi­I tisztért Im'k felett. azza! vádolva őt hogv » Lin "ao-csi és Teng Hsziao- oing ellen* harcot enyhí­teni akarta A bírálatra Psnn fi lai egyik beszéde adott okot E beszédében I » kina' miniszterelnök azt állította, hogy Liu Sno-csi ta Teng H"7iao-pinc nem irtózik ahhoz a hatalmon ! lévő csoporthoz, amely a i kapitalizmus rttiát válasz­totta. a kettőjük ügye a népen belüli ellentmon­dásként intézhető el a Psoti En iáit támadó plakátok mellett Pekingben egyidejűleg megjelentek másfajta jelszavak is. még­pedig rendkívül nagy , számban, amelyek Csou En-lsit védelmezik, és el­ítélik azokat akik a mi- ; <v'rz* erein üköt bírálják. Ez az első eset. hogy amióta Kínában mindent j és mindenkit bírálnak, olyan jelszavak is napvi­lágot láttak, amelyek vé­delmükbe veszik a megbí­rált személyeket. Kedden délelőtt Belgrád­bd.i Veijiio vianovics el­nökletével megkezdte mun­káját a JKSZ Központi Bi- j zottságának VI. plénuma. I Joszip Broz Tito, nem vesz r*s7t 0 ülés-»o. a Tanjug közlése szerint Ti­to elnoK szabadságon van • A plénumon megvitatják a IV. és V. plénum után kia­lakult politikai helyzetet és j a JKSZ-re a következő ! időszak során háruló köz­vetlen feladatokat. Az ülés . ezenkívül a JKSZ felada­tait a nemzetközi munkás­mozgalom egyes időszerű kérdéseivel összefüggően. A IV. és V. plénum után kialakult politikai helyzetet a Központi Bizottság tag­jaihoz korábban eljuttatott tézisek alapján vitatják meg. E tézisek hangsúlyoz­zák. hogy a juvosriáv dol­gozók támogatják a brionl plénumon lefektetett irányvonalat, mert felismer­ték a bürokratikus és az összeesküvő erőkkel való kérlelhetetlen leszámolás szükségességét. — A jövőben világosab­ban kell feltárni — hang­súlyozzák a tézisek azt, hogy mikor van a társada­lom fejlődését elősegítő de­mokratizmusról szó és hol kezdődnek a fejlődést ve­szélyeztető des ruk ív irány­zatok. Hibaként róják fel a té­zisek azt, hogy az elmúlt időszak során a JKSZ ve­zetőségének figyelmét túl­ságosan lekötötte az állam­biztonsági szolgálat helyze­tének tisztázása. Saját bel­ső problémáinak megoldása és ezért bizonyos fokig el­szakadt a reform feladatai­tól é* más időszerű kérdé- sektöL j Egy milliard foriní V t károk megtérítésére Tonna: délelőtt Budapes­ten, -magyar Sajt» Háza- rvui t dií Sárvt,.*-. az Álla m- Biztosító vezérigazgató ia tájékoztatta a lapok, a ■édtó, a televízió, az MTi »■'ipVsiársa** az Állami Biztosító 1906. évi eredmé­nyeiről. arról a sok­oldalú kártérítési tevékeny­ségről, melyet mind a kö- aősségek, mind az egyes em'-ar érdekében kifejt Az Állatta Biztosító ta­valy egymillió káresetért egymiiliórd forintot fizetetl kJ legtöbb kártérítési a tercolőszj'ívetkftzetíik kap­ták ml-1tégy 400 millió fo­cin * értékl-m E» at összeg k-K köiös gay*-ság között os-uik s*aí. de c-.tzágosan *'» fke tv- tarnak • közös­ből »». t-mazó telje» jövedcl- cczy jelenti, vagy 30 forin- '•»» átlag rnunkaegyséxre átszámítva 20 millió mun­kaegység értékét. A vezér- igazgató a példák között megemlítette a karcagi Di­mitrov Termelőszövetkeze tét is amolvix 6 millió fo­rintot kapott a jégkár el­men Tavaly 200 •rzj'sc kötöttek vagyonbiztosítást » ezzel a biztosító védelme már több mint rric^fé) millió otthon- '-H »erjed ki. Ebben a bizto­sítási formában több min* 100 millió forintot fizettek ki magán<«í>knak. Egyéni állattartóknak 80 ezer el­hullott 6» kényszervágott állat után 60 millió forin­tot, * többit tűz. vily*» és iégkár után fuc-Ue » bizto­sító. Csupán 200 mez ab­laküveget ailí*o‘tak üeiyrc 10 m’ilió forint énéKbpn A sajtótájékoztatón sok szó hangzott ei a kö'--lező gépjármű szavatossági biz (osításról. mely hét évvel ezelőtt lépett életbe. E kombinált csoportos biztosí­tás is egyre nép.wűbb 3 lakosság körében ? er ért­hető, hisz az elmúlt évher> 200 ezer baleset •'« hruál- »setre 160 millió forinton felüli összeget adott » biztosító, a biztosítás Önsegélyző csoportok tag jainak. Ezenkívül a CSÉB 250 e^er tagja kapott k»ít - féle juttatások címén V milliót. Fehér Sándor szólt a bi-< fcnsító 1967. évi felada ai cól, az új biztosítás' for mák bevezetéséről. Umer- •ette a január 1-e óta érvé­nyes. kibővített mezőgazda »ági háztáji biztosítást, a módosított épület- és ház­tartási biztosítást, amelyek egyebek között már az ár­vízkárokra is érvényesek Szólt arról, hogy az idén mór az erdei vasutak és a személyszállító teherautók utasaira is kiterjesztik az •itasbaleset biztosítást Ál­talános kérésnek tesznek eleget amikor az új tan­évtől az eddigi 5 forint he­lyett évi 10 forintos díj el­lenében a tanuló-baleset­biztosítás szolgáltatásait kétszeresére bővítik. Az USA legnagyobb hadművelete kezdődött Vietnamban Az amerikai katonai szó­vivő Saigonban kedden kö­zölte. hogy Saigontól 32 ki­lométerre északra vasárnap megkezdődött az amerikai csapatok eddigi legnagyobb szárazföldi hadművelete a vietnami háborúban. Mi­után e!őz.őleg a B—52-es lé­gierődök négy egymást kö­vető nrpon bombákkal árasztották el a mintegy száz négyz.etkilométer terü­letű hadműveleti övezetet, az úgynevezett „vas-há­romszöget” egy meg nem nevezett létszámú, de több hadoszt álynyi nagyságrendű szárazföldi erő megkezdte a térség átfésülését. A több hadosztály azt jelenti, hogy legalább harmincezer em­ber vesz részt a „Cedar Falls” fedőnevű hadműve­letben. Az amerikaiak évek óta próbálják „kifüstölni” a szabadságharcosokat a ,.vas- náromszögböl”. A saigoní főparancsnokság szerint eb- oől a térségből indulnak ki a dél-vietnami fővárosba egymást követő partizán akciók. Most az amerikaiak úgy akarják felszámolni ezt a partizánközpontot, hogy a környéken élő tízezer pa­rasztot egyszerűen kitelepí­tik és menekülttáborokba zsúfolják. Szevasztok, tigrisek... As Gay esült Államok­ban csupán július hónap­ban 223 halálos áldozata és 1 457 sebesültje volt a rab­lótámadásoknak, fegyveres betöréseknek, gyilkosságok nak. véres verekedéseknek, fajgyűlölő zavargásoknak. Készült Amerikában egy film, címe: „Iszonyatos haj­sza”. Egy texasi városká­ról szól. annak minden szennyét bemutatja: a ré­szegeket, csavargókat, iszá­kos nőket és szadista mil­liomosokat. A film. amelyet bizony nehéz végignézni, arról tanúskodik, mennyire eluralkodott az erőszak az Egyesült Államokban. Utol­só jelenetei olyan szörnyű­ek. hogy az európai néző egész testében reszketve megy ki a moziból. A New York-1 mozikban ugyanezek a jelenetek öriöngést válta­nak ki. Amikor Marion Brando ököllel ráveti ma­gát ellenfelére, a hisztériá­ba esett nézők felugrálnak és azt kiabálják: öld meg. öld meg! A film és a nézők reak­ciója egyaránt jellemző Amerikára, amely a terror és az erőszak térhódítását illetőleg első helyen áll a világon. Chicagóban egy férfi be­írta : SERGE LENTZ ment egy házba és meg­gyilkolt nyolc ápolónőt. Két héttel később a Texas ál­lambeli Austinban egy épí­tészhallgató egy toronyból lövöldözött a járókelőkre, mint a verebekre. A szin­tén texasi Houston-ban Louis Welch polgármester elkeseredetten közölte, hogy a bűnözés egy év alatt 43 százalékkal növekedett. Egész Texasban a bűnözés növekedése öt év alatt 47 százalékos volt. nagyobb, mint bárhol a világon. A fajgyűlölők gaztettei­nél példátlan eszkalációt fi­gyelhetünk meg. A bot-kor­szak már elmúlt. Most gép­fegyverrel „intézik az ügye­ket”. Chicagóban kezdőd­tek a zavargások, azután következett San Francisco, New York, Jacksonville. De nemcsak a faji kérdés szül erőszakot. A vallások versengése is elképesztő formákat öltött. Nem csak az antiszemitizmusról van szó. Egy 50 000 lakosú dél- karolinai város kereskedel­mi kamarájának elnöke a legkomolyabban kijelentet­te: „A katolikusok viszik pusztulásba az országot. Mi protestánsok védekezünk, ahogy tudunk. Minden ka­tolikus templom az agitáció fészke, minden püspöki pa­lota pincéjében fegyvert tá­rolnak. Meg akarnak foj­tani bennünket! Fel akar­ják számolni a protestan­tizmust!” Texas állam törvényei ma is éppúgy mindenkinek meg­engedik a fegyverviselést, mint a cowboyok idejében. Texasi városkákban szom­bat este. ivászat után. gyak­rabban rántanak elő revol­vert, mint zsebkendőt. Mir de** elegendő ok le­het a verekedésre. Vallás: különbség, származásbeli különbség. Ha az amerikai a nemzetiségéről beszél, rendszerint hozzáteszi, hogy családja ír, svéd. vagy len­gyel származású. A család többnyire már hat-hét nem­zedék óta amerikai, de az ősrégi nemzetiségi különb­ségek is alkalmat adnak a dicsekvésre, versengésre és lövöldözésre. Egy oaklandi bárban egy nagy, vörös fickó röhögve kijelentette: — Egy okos svéd sokkal butább, mint egy buta ír. Alig fejezte be, máris a padlón hevert: egy palack­kal betörték a koponyáját. Később kiderült, bogy a sértődött támadó nem Is volt svéd, hanem norvég. Dehái Svédország közel van Norvégiához és az ő nagy­apja még Norvégiában élt... Nagyvárosokban sem könnyű az élet. New York­ban az öngyilkosjelöltnek nem kell mást tennie, mint, hogy este tíz óra után kisétál a Central Parkba. Ez nem túlzás, hanem tény! Los Angelesben már az a helyzet, hogy aki a nap bármelyik órájában gyalog járkál az utcán, eleve gya­nús a rendőrség szemében, mert gyalog és egyedül csak az őrült, vagy az ál­dozatra leső bűnöző jár. A becsületes, vagy legalábbis elővigyázatos emberek au­tón járnak. Egytől-egyig! ft a am or lka férfiak brutalitása közismert. Ez­zel igyekeznek bizonyítani egyéniségüket, férfiasságu­kat. Ebben az országban, ahol a nemzeti vagyon 83 százaléka a nők tulajdoná­ban van, ahol a matriare- hátus járványként terjed, ahol egy ismeretlen nő megszólítása az utcán New Yorkban 30 napi, Georgia államban öt. évi börtönnel büntethető — természetes, hogy a férfiak „bizonyíta­ni” akarják férfiasságukat. A reklám-szakemberek jól tudják ezt. Minden koz­metikai szer reklámjából kiderül, hogy az átlagame­rikai hő vágya, holmi ber­langlakónak, „durva, ke­mény, faragatlan hímnek” látszani. A televízió például úgy reklámozott egy szagtalaní­tó kozmetikai szert, hogy egy csábos mosolyú leány­zó közeledett a kamerához. Ígéretesen rekedt hangon suttogva: ,.Szevasztok, tigri­sek. .. van itt nektek va­lami!” Nem csoda, hogy az így felbuzdított „tigrisek” rögtön verekedni kezdenek, ha véletlenül a lábukra lép valaki. Pár hónappal ezelőtt pél­dául életveszélyes volt a New York-i metrón utazni. Fiatalkorú bűnöző bandák terrornál ták az utasokat Napról-napra huligánkodtak a robogó metrókocsikban Azok az utasok, akiket éppen nem vertek, nem avatkoztak be a dologba, betartva az amerikai sza­bályt: „ne avatkozz be!” A huligánok bátran tevé­kenykedhettek, tudták, hogy hármasban-négyesben biz­tosan elverhetik azt az egy utast, akit kiszemeltek, és a többi 40—50 utas közül egy sem fog a védelmére kelni. Bronx negyedben egy mániákus őrült megtáma­dott egy fiatal lányt. A lány védekezett, sikoltozott. A férfi végül leszúrta és el­menekült. Aztán eszébe ju­tott. hogy hátha még él a nő, visszament és még egy­szer keresztül szúrta, újra elmenekült és még egyszer visszajött Háromnegyed óra hosszat tartott a bor­zalmas jelenet. Mindez egy ház előtt történt, amelynek ablakaiból 34 személy néz­te végig a bűntényt Há­romnegyed órán keresztül egyiknek sem jutott eszébe, hogy az áldozat segítségére siessen, vagy legalább érte­sítse a rendőrséget Sajátos paradoxem, hogy ugyanazok a gyáva „tigri­sek”. akik véginézik, ho­gyan erőszakolnak meg és szúrnak le egy fiatal lányt az ablakuk alatt, másnap betörik egy idegen ember koponyáját azon a címen, hogy Svédország közel van Norvégiához. Be ho«»«»an is lehetne eredményesen harcolni az erőszak terjedése ellen, amikor ebben az országban máig is büntetlenül követheti el gaztetteit a fehér fajta leg­hitványabb csőcselékéből összeverődő Ku-Klux-Klan, amikor Minuteman-féle szélsőséges szervezetek szü­lethetnek, amikor szerveze­tek egész sora gyűjtögeti a fegyvert. várva a napot, amikor végleg leszámolhat­nak zsidókkal, négerekkel, katolikusokkal, mexikóiak­kal és mindazokkal, akik nem tartoznak a felsőbb- rendű WASP — White Anglo Saxon Protestant — emberfajtához, a fehérbőrű angolszász protestánsok ex­kluzív köréhez?... (A Candidettr Megkezd« dőtft a JKSZ VI. plénuma

Next

/
Thumbnails
Contents