Szolnok Megyei Néplap, 1967. január (18. évfolyam, 1-26. szám)
1967-01-06 / 5. szám
Pfláy proletárjai, egyesüljetek/ SZOLNOK tg<WH [ a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG És A MEGYEI TANÁCS .............. 'I r XVT .ll. évfolyam, 5. szám, AVO ^ Q ÜiáíOr 1967. Január 6« péntek. Készülődés a termelőszövetkeze tf kongresszusra Tegnap délelőtt ülésezett a megyei termelőszövetkezeti tanács. A megjelenteket, közöttük Bereczki Lajost, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét, Nyíri Béla, a megyei tsz-tanács elnöke köszöntötte. Ezután elmondotta, hogy már az új gazdasági mechanizmus kidolgozásakor elhangzott a javaslat: hívják össze a termelőszövetkezetek kongresszusát. Együttműködés vitatkozva IV? AGYON nehéz meg- szabadulni a hosszú Időn át beidegződött reflexektől, szokásoktól.-Különösen kényes, bonyolult az emberi kapcsolatokban új viszonylatokat teremteni. Az évek során természetessé vált, hogy a vállalati vezetőségek és a szakszervezeti bizottságok egyaránt a gazdasági-termelési programok megvalósítását tekintették fő feladatuknak, sőt helyenként az szb-k igyekeztek betölteni a „pótgazdasági vezetés” szerepét, gyakran több időt, energiát fordítva anyagbeszerzési és egyéb ügyekre, mint a dolgozók közvetlen érdekvédelmére. Az új gazdasági mechanizmus működésének távlatait kutatva újra értékeljük, végiggondoljuk a társadalmi-politikai folyamatokat, köztük a társadalmi szervek helyét, szerepét is. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk: minden szerv végezze a maga dolgát. A gazdasági vezetés g maga apparátusával gazdálkodjon eredményesen, a szakszervezet pedig politikai-érdekvédelmi jellegénél fogva társadalmi-mozgalmi eszközökkel segítse egyfelől a gazdasági célok megvalósulását — miután tartósan csak ez adhat realitást az életszínvonal növelésere irányuló szándékoknak — másfelől képviselje követ kezetesen a vállalati, gyáregységi, műhélyi dolgozó kollektívák közvetlen érdekeit. GYAKORLÓ szak- szervezeti emberek elvileg eddig is elismerték a fenti követelmény igazságát, ám a valóságban ma még sokszor nem jut erejükből ennek teljesítésére A vállalatok többségében például az év elején elkészítik a szociális, egészség- ügyi, munkavédelmi komplex intézkedési terveket, amelyeknek teljesülését félévenként mérik, ellenőrzik. A tapasztalatok szerint gyakori az „elcsúszás”, eléggé általános tünet, hogy a szakszervezeti bizottságok túlságosan is megértőén kezelik az objektív, vagy annak tűnő indokokat, magyarázatokat, amikor egy- egy, a munkakörülményeket javító intézkedés elmarad, vagy késik. A magasabbnak tűnő érdekek „oltárán” esetenként feláldozzák a „kisebb” érdekeket Ennek is betudható, hogy a munkások szemében helyenként a vállalati gazdasági és szakszervezeti vezetés elmosódik, nem rajzolódik ki előttük kellően a két vezető szerv sajátos, karakterisztikus arca. G ÖRCSÖSEN tartja magát még az a hiedelem, hogy a jó együttműködés kizárja a nézetei tét éseket, a vitákat Holott a Szaktanács és a Miniszter- tanács közös határozata egyértelműen kimondja: az ellentmondásokat, feszültségeket fel kell tárni, az állami és szakszervezeti szervek közötti kapcsolatban az önállóságot és a felelősséget el kell határolni, valamint a feszültségek feloldásának a módját is közösen kell megtalálni. Szükség esetén pedig felsőbb szerv elé vinni a vitás kérdéseket. Persze nem arról van szó, hogy a szakszervezetek feladata csak a „nem”-ek kimondása legyen. Az is helytelen elképzelés, hogy a gazdasági ügyek csak a gazdasági vezetésre, a politikai-emberi ügyek egyedül a társadalmi szervekre, köztük a szakszervezetekre tartoznak. Bármennyire is a gazdaságosság, a jövedelmezőség szempontjai kerülnek előtérbe, groteszk „munkamegosztás” lenne, ha a vezetés emberi tényezőit kiragadnánk a gazdasági vezetés egészéből és „átutalnánk” azt a társadalmi vezető szervek kezébe, kizárólagos joggal. A vállalatok gazdasági és társadalmi vezetői között kívánatos jó kapcsolatnak, együttműködésnek nem a kritikátlanság, a vitanélküliség a mércéje, hanem: a nézeteltérések, feszültségek feltárása, azok közös megoldása. Ennek gyakorlatias véghezvitele természetesen nagyon bonyolult lehet. Akadályozókká válhatnak valóságos objektív okok (például pénzhiány), de közrejátszhatnak szubjektív indokok is. Az említett éves komplex intézkedési tervek már eleve adott pénzügyi keretek között születnek, tehát százszázalékos megvalósításuk objektíve lehetséges. E tervek „egyenrangúsítása” a termelési programokkal, a tételes ellenőrzés, anyagi és erkölcsi ösztönzés, szükség esetén felelősségrevonás a mulasztókkal szemben — többnyire elhatározás dolga. M in múlik, hogy új felfogásban, szellemben dolgozzanak a vállalati szakszervezeti bizottságok és működjenek együtt a vállalati vezetőségekkel? Elsősorban azon múlik: mennyire ismerik fel, hogy „új szelek fújnak”, mennyire képesek élni a már meglevő — a jövőben bővülő — jogaikkal, hatáskörükkel. A legfontosabbat — minden új felismerés mellett — sem szabad elfelejteni: továbbra is az ember áll érdeklődésünk középpontjában. Minden más kizárólag azt a célt szolgálja, hogy az emberi szükségleteket a lehető legjobban kielégítsük. K. T. SzolgrálfatóViáz épül Berekfürdőn Régi kérésük teljesül hamarosan Berekfürdő lakóinak. Mintegy félmillió forintos költségeel új szolgáltatóházat kapnak az idén. Az új létesítmény már tető alatt van. s jelenleg a belső munkálatoxon dolgoznak a kivitelező vák IdiS in^nkAqfll. E szolgáltatóházban kap -helyet a karcagi ruházati, női-férfi fodrász, cipész ktsz egy-egy részlege, valamint a vegyesipari ktsz hibabejelentő és felvevő szolgálata. A tervek szerint a fürdési idény kezdetére át is adják az új épületet rendeltetésének. Aarárnamk a Jászságban Ma kezdődik a jászberényi járási városi párt és tanács vb mezőgazdasági osztálya, valamint a Hazafias Népfront járási, városi bizottsága szervezésében az a rendezvénysorozat, amely a jászsági agrárnapok programját képezi. Ma délelőtt 9 órakor a rét- és legelőgazdálkodásról tart előadást Szarvas Ferenc, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főmérnöke. Január 12-én szintén délelőtt 9 órakor „Tervszerű talajerő gazdálkodás és jelentősége” címmel hangzik el előadás. Előadó dr. Láng Géza rektor, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Január 28- án dr. Nagy Bálint, az FM Növényvédelmi Szolgálat vezetője tart előadást „A növényvédelem helye az új gazdasági irányítási rendszerben” címmel. Az előadások helye a Déryné művelődési ház. A jászsági agrámapok záróakkordjaként február 4-én a Lehel Étterem összes helyiségében rendezik meg a mezőgazdasági szakemberek bálját A karcagi Népművészeti A zyagiparl Htsz-ben havonta 14—15 ezer darab kály :acsempét készítenek. — Képünkön Petri Kálmánná kibontja a formából a csempét Karcag földgázprogramja „Kicsi házgyár* is less Szolnokon — Az idén főként kommunális beruházások megvalósítását kezdik meg a megyében Olvasóinkat nyilvánvalóan érdekli, hol, milyen építkezések kezdődnek meg az idén. Nos, hogy e jogos kíváncsiságot kielégítsük, ime közreadjuk mindazt, amiről hivatalosan értesül tünk. Az idén központi forrásból, illetve állami támogatással 477 lakás építéséhez látnak hozzá. Ebljől Szolnoknak (Zagyva-part, Vörösesükig út, Mátyás király út) 293, Jászberénynek 72, Karcagnak 44, Török- szentmiklósnak 36, Martfű- pék 32 jut. Hadd említsük itt meg, hogy 1967-ben 253 lakást adnak át, ebből 200 szolnoki. Erre, valamint az Földrengés Mongóliában Csütörtökön reggel erős földrengés rázta meg Ulan Bátort, a Mongol Népköz- társaság fővárosát. A földrengés első nagy lökése 8 óra 13 perckor (magyar idő szerint egy óra 13 perckor) történt és mintegy 35 másodpercig tartott. A második, enyhébb földmozgás 8 óra 45 perckor jelentkezett. A földrengés középpontja az Ulan Bátortól 350 kilométerre levő Bulgan Aimak (megye) volt, ahonnan 10 ba'los mozgást jeleztek. A rengést a Szovjetunió Mongóliával határos részén. Ir- kutsz környékén is erőteljesen érezték. Mongóliában károkról eddig nincs ie’entés. A Mongóliában élő magyar kolónia egészség»* új központi alapból finanszírozott lakásberuházások céljára terv szerint 1967-re 46,7 millió forint áü rendelkezésre. De az új gazdasági mechanizmus szelleméből fakadó új hitelezési forma lehetővé teszi, hogy a beruházás teljes előirányzatán belül korlátlan ütemgyorsítási szabadsága legyen a beruházónak. Vagyis a programban szereplő határidőnél előbb is felépíttetheti létesítményeit, ha erre kivitelezői vállalkoznak. A bank mindenképpen garantálja a hitelt. Ugyanez az elv érvényes egyébként az ipari beruházásokra is. Bizonyára örömet okoz Tiszafüreden, hogy megkezdődik a 12 tantermes gimnázium és az orvosi rendelő építése. A költség- vetésben biztosított összegből az előbbire 3,9, míg az utóbbira 1,9 millió forintot használnak fel 1967-ben. Ijlj fejezetet nyit Karcag fejlődésében a gázprogram, melynek első ütemét ugyancsak az idén valósítják meg 2,3 millió forintos ráfordítással. Lezárult a hu- za-vona a szolnoki közgazdasági technikum és szak- középiskola kollégiumának felépítése körül. Mégpedig kedvezően: ehhez a beruházáshoz szintén hozzáfognak. Előreláthatólag 1,4 millió forint értékű munkát végeznek el az idén. Még egy, a szolnokiakat érintő hír: a százöiven személyes modern szálloda tervdokumentációinak elkészítésére még ebben az esztendőben sor kerül. A megye iparának 1967. évi fejlesztési programja (eltekintve a már korábban megkezdett, de még be nem fejezett beruházásoktól) nem nagylélegzetű. Mindössze négy nagyobb beruházás megvalósításába fognak bele. így a Tisza Cipőgyárban zajló profilcsere- beruházás B ütemét, a kunszentmártoni téglagyár rekonstrukcióját 39 millió forintos előirányzattal, a Ti- szamenti Vegyiművek mosószergyárának és az állami építőipari vállalat poli- gonpanel termelésére alkalmas úgynevezett „kicsi házgyárának” építését kezdik meg. Végül az idén befejeződő beruházások közül néhányat megemlítünk. A nyárra teljes egészében elkészül a szolnoki MÁV-kórház. A Tisz?menti Vegyiművekben befeiezik a szuperfoszfát üzem bővítését, a porfestékgyár építését. Szintúgy a mezőgazdasági gépjavító vállalat fejlesztése is véget- ér. Átadiák a szaioli vasúti felüljárót a forgalomnak, a szolnoki fedettuszndát pedig birtokukba vehetik a sportolók. Sainos. minden reményünk ellenére ma már bizonyos, hogy a karcagi kórházat nem az idén. hanem valosrfníilog csak 1968 második félévében adják át. — t - P Pártunk IX. kongresszusa ebben a kérdésben is határozott, s az országos termelőszövetkezeti tanács december 9-i ülésén megválasztotta az előkészítő bizottságot, az új tsz-tör- vény kidolgozására, valamint a területi szövetségek működési szabályzatának elkészítésére, a termelőszövetkezeti kongresszus előkészítésére. Áprilisban három napon át tanácskoznak a termelőszövetkezeti kongresszus küldöttei az Országházbau. Megvitatják a termelőszövetkezetek működésével es gazdálkodásával kapcsolatos főbb kérdéseket, a tsz- törvény, a földjogi törvény irányelveit, s jóváhagyják azokat. A termelőszövetkezetek országos tanácsának és a területi szövetségek működési szabályzatának megtárgyalása is szerepel a kongresszus napirendjén, valamint az országos termelőszövetkezeti tanács megválasztása. A megyei tsz-tanács tegnapi ülésének is az volt a feladata, hogy létrehozza azt az előkészítő bizottságot, amely megyénkben irányítja a kongresszus, azt megelőzően a megyei küldöttértekezlet előkészítését, majd a területi szövetségek létrehozását. Január 15-től február 25-ig minden termelőszövetkezetben közgyűlésen ismertetik és vitatják meg a termelőszövetkezeti kongresszus napirendjét, — összegyűjtik a szövetkezeti gazdák észrevételeit, javaslatait és megválasztják a megyei értekezlet küldötteit. Valamennyi tsz-ből egy küldött képviseli a szövetkezeti gazdákat a megyei értekezleten. Küldöttnek csak termelőszövetkezeti tagot választhatnak meg. A termelőszövetkezeti pártszervezetek és gazdaságvezetők feladata annak biztosítása, hogy olyan szövetkezeti gazda — tsz-elnök, szakember, brigádveze tő, fizikai dolgozó, nő, fiatal — képviselje gazdaságukat a megyei küldöttértekezleten, aki munkával, helytállással bebizonyította a termelőszövetkezethez való hűségét. Közülük választja majd meg a megyei értekezlet a harmincegy kongresszusi küldöttet. Tekintettel a sok egyéb feladatra — zárszámadás, tervkészítés, — javasolta Nyíri Béla, hogy lehetőleg január második felében tartsák meg a termelőszövetkezetekben a megyei értekezletet, illetve kongresz- szust előkészítő közgyűléseket. Ezután került sor a megyei előkészítő bizottság megválasztására, amelynek elnöke Nyíri Béla, a megyei tsz-tanács elnöke lett, titkára dr. Kasza Béla, a megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának vezetője. Tagjai pedig: Varjú Sándor, Nagy István, Gőcza József, Kundra József, Szegő László, Suba István, Bódi Imre. Az előkészítő bizottságban való részvéteire kérték fel Váczi Sándort, a megyei pártbizottság titkárát, Bereczki Lajost, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetőjét, valamint a Hazafias Népfront és a járási tanácsok több vezetőjét. — Technikai bizottságot is alakítottak a tegnapi tanácskozáson, amely dr. Kasza Béla vezetésével biztosítja a küldöttértekezlet megrendezését, valamint a szövetkezeti mozgalom, gazdálkodás eredményeit be-í mutató kiállítás megtartását.
