Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. december 6. Zavargások Macaoban Finnország ünnepén Mindenfelől MOSZKVA Leonyid BreáSnyev, az SZKP Központi Bizottsá­gának főtitkára, aki a szovjet pártküldöttség élén részt vett a iAagyar Szo­cialista Munkáspárt IX. kongresszusán, hétfőn reg­gel hazaérkezett Moszkvá­ba. TOKIÓ Szató japán miniszterel­nök hétfőn megtartotta el­ső sajtóértekezletét azóta, hogy a kormányban átszer­vezéseket hajtott végre. — Többek között megkérdez­ték tőle: lehet-e változá­sokra számítani .Tanán kül­politikájában? Szató kije­lentette: mindaddig amíg ő a miniszterelnök, .Tanán külpolitikája nem változik. MOSZKVA Szemjon A. Szkaeskov, a Szovjetunió külföldi gaz­dasági kapcsolatok állami bizottságának elnöke kije­lentette, hogy a Szovjet­unió 600 ipari létesítmény építéséhez nyújt segítséget a fejlődő országoknak. BRAZZAVILLE Mobutu kongói (Kinsha­sa) köztársasági elnöke de­cember 31-re tűzte ki a végső határidőt, hogy meg­állapodás jöjjön létre az Union Miniere ércbánya konszern leendő statútu­mára vonatkozóan. Mobutu hangsúlyozta: a konszernre hárul minden felelősség, — ha kitűzött határidőig nem sikerül megegyezésre jutni. PÁRIZS A párizsi vizsgálóbíró megszüntette Paul Verges­nek, a réunioni kommunis­ta párt főtitkárának azt a kötelezettségét, hogy nem hagyhatja el a francia fő­várost. Verges a határozat alapján a hét folyamán hazautazik Réunion-szige- tére és átveszi pártja vá­lasztási kamnánvának irá­nyítását Verges ellenfele a közelgő parlamenti válasz­tásokon Michel Debré gaz­dasági és pénzügyminisz­ter. Kína négy központi mű­vészegyüttese — a zenei dráma első pekingi együt­tese, a pekingi zenei drá­mai színház, a központi zenei együttes, a központi opera- és balettszínház ba­lettcsoportja és zenekara — a „vörösgárdisták” melléjük rendelt művészi kollektí­váival együtt a kínai népi felszabadító hadsereg állo­mányának katonai egységé­vé lett. Ezt a határozatot hozta a Kínai KP Köz­ponti Bizottságának a „kul­turális forradalommal” fog­lalkozó csoportja a KKP Központi Bizottsága katonai bizottságának rendeletére. A határozatot a kínai iro­dalmi és művészeti mun­kások november 28-án Pe- kingben tartott gyűlésén hozták nyilvánosságra. A gyűlésen felszólalva Csou En-laj, a Kínai Népköztár­saság államtanácsának el­nöke kifejezte azt a remé­nyét, hogy a „jövőben még több művészi kellektíva lép be a kínai népi felszaba­dító hadsereg kötelékébe” Portugáliában teljes zár­latot vezettek be a Macao- ból érkező hírekre Vasár­nap Salazar rendKívüli mi­nisztertanácsot hívott ösz- sze a macaói helyzet meg­tárgyalására. A kínai szárazföldön fek­vő kis portugál gyarmaton a hét végén viharos tün­tetéssorozat robbant ki, amely — a kijárási tilalom meghosszabbítása ellenére — vasárnap is folytatódott. Hétfőn Macaoban rövid időre felfüggesztették a ki­járási tilalmat, hogy mó­dot adjanak a lakosságnak a bevásárlásra, s közben a macaoi rádióban egymást követik a nyugalomra va­ló felhívások. Nem tették még közzé a halálos áldozatok számát, Londoni idő szerint hét­főn este 19.00 órakor, ki­lenc órával a megállapított „legeslegvégső” határidő Megh exdődött a ühani-per Egy djakartai különleges hadbíróság előtt hétfőn reg­gel megkezdődött a Dháni- per. Omar Dhani volt al- marsallt, a légierők egykori miniszterét azzal vádolják, hogy elősegítette a tavalyi Szeptember 30-i fedőnevű baloldali hatalomátvételi kísérletet. Azt akarják -á- bizönyítani, hogy baloldali ifjúsági csoportoknak fegy­vert adott és hozzájárult kiképzésükhöz. Mint Jack Dillon, a Reu- ter-iroda djakartai tudósí­tója írja, a törvényszék épületét fegyveres katona­ság, páncélgépkocsik, légel­hárító ágyúk veszik körül. Még a környező utcákat is lezárták drótsövénnyel, A vádlott nagy biztonsági fe­dezet mellett, páncélozott katonai szállítójárművön érkezett meg a bíróságra. A Reuter tudósítója sze­rint lehetséges, hogy Omar Dhanit halálra fogják ítél­ni. A gyűlés résztvevőivel közölték Mao Ce-tung fe­leségének, Csien Csi asz- szonynak „a hadseregben folyó kulturális munka ta­nácsadójává” történt kine­vezését. A gyűlés szónokai tö­ménytelen bókkal halmoz­ták el Csien Csi asszonyt. Hszie Tang-csu kijelentet­te, hogy a kinevezésben „kifejezésre jut legszeretet- tebb, legnagyobb vezérünk, Mao elnök és legközelebbi munkatársa, Lin Piao el­nökhelyettes legodaadóbb gondoskodása a hadsere­günkben folyó kulturális munka iránt”. Csen Po-ta felszólalásá­ban azt mondta, hogy Csien Csi „rendkívüli mértékben hozzájárulta reakciósok, el­lenforradalmárok és revizi­onisták ellen folyó harchoz”. Csou En-laj beszédében rá­mutatott arra, hogy „az irodalomban és a művészet ben végrehajtott forrada­lom terén elért sikerek el­választhatatlanok Csien Csi elvtársnő vezetői tevékeny­ségétől”. de a hírügynökségek úgy tudják, hogy a sorozatos összecsapásokban heten vesztették életüket és har­mincötén megsebesültek. A kijárási tilalommal nem törődve, fiatalokból álló tüntető csoportok hétfőn délután is járták Macao utcáit. Az AP je­lentése szerint a gyarmat több pontján a rendőrség ismét tüzet nyitott, újabb áldozatokról azonban még nem tudnak. A kora délutáni órákban páncélkocsik fedezetével te­herautó-oszlop vonult be a belvárosba, ahonnan meg­kezdték a portugál szárma­zású lakosság kitelepítését. A portugál telepeseket a két macaoi erődbe szállí­tották. lejárta után Ian Smith, a rhodesiai fehértelepes re­zsim vezetője „nem”-et mondott Wilsonnak. A faj­védők törvénytelen kormá­nya egésznapos tanácskozás után elutasította azt a pak­tumot, amelyben Wilson és Smith az „úszó csúcstalál­kozón” — s két kormány jóváhagyásától függően — megállapodott. Ezután Koszigin emelke­dett szólásra. — Valamennyi találkozá­sunkra jellemző volt, hogy meggyőződhettünk róla: a francia nép, a francia ál­lamférfiak szívükön viselik a béke fennmaradását, gondoskodnak arról, hogy elkerüljenek minden olyan konfliktust, ami kiélezhetné a nemzetközi helyzetet, szor­galmazzák, hogy megtalál­ják az utat a jelenlegi fe­szültség enyhítésére. — Je­lentette ki többek között — ha az adott szakaszon ösz- szefoglaljuk a szovjet— francia tárgyalásokat, töké­letesen elégedett vagyok azok menetével, elégedet­tek vagyunk De Gaulle tá­bornok köztársasági elnök megnyilatkozásaival olyan nemzetközi problémákról, amelyekben a Szovjetunió és Franciaország nézete kö­zeli vagy azonos. Természetesen országaink társadalmi berendezkedése különböző. Mi azonban ab­ból indulunk ki, hogy or­szágaink a békés együtt­élés politikáját követve tár­gyalások útján oldhatják meg a felvetődő problémá­kat. minden téren, közte politikai síkon is, fejleszt­hetik a békés együttműkö­dést Hubert-Rodier (Na­tion): — az ön véle­ménye szerint a Né­met Szövetségi Köz­társaság gyakorlati­lag hogyan mozdít­hatja elő a nemzet­közi feszültség enyhí­tését? A két német állam léte­zése az első körülmény. A második pedig az, hogy az európai határok, amelyek a USA gépek Hanoi £> örnfé ét bombázták Amerikai vadászbombá­zók Hanoi közvetlen kör­nyékét bombázták. Támad­ták a VDK fővárosától ki­lenc kilométerre fekvő Yen Vien-i rendezőpályaudvart és a Hanoitól 21 kilomé­terre levő Ha Gia-i üzem- anyagraktárakat. A táma­dás fél óra hosszat tartott. A támadóhullámok ötper­cenként követték egymást. Egy hullámban négy Thunderchief F—105-ös re­pülőgép vett részt. A dél­vietnami támaszpontokra visszatérő amerikai pilóták — a saigoni amerikai ka­tonai szóvivő szerint — ar­ra panaszkodtak, hogy az észak-vietnami légelhárítás igen erős volt A Tan San Nhut-i (Sai­gon) repülőtér ellen inté­zett dél-vietnami partizán­támadásban — a saigoni amerikai parancsnokság be­ismerése szerint — több repülőgép súlyos károkat szenvedett. A szabadsághar­cosok a dél-vietnami fővá­ros központjában is akció­ba léptek, egyebek között repeszgránátot dobtak egy amerikai katonák által la­kott házra. Az első jelen­tések szerint három ame­rikai katona sebesült meg második világháború után alakultak ki, sérthetetlenek. Ezenkívül Nyugat-Németor- szágnak örökre le kell mon­dania az atomfegyverekről. Ha az NSZK elismeri eze­ket a körülményeket, jelen­tősen hozzájárul áz európai feszültség enyhítéséhez, az európai biztonság szavato­lásához. Más kérdéssel kapcsolat­ban. melyet arra vonatko­zóan vetettek fel, hogy Franciaország kivonta csa­patait az atlanti szervezet­ből, Koszigin rámutatott: a Szovjetunió és más szocia­lista országok úgy vélik, hogy a katonai tömböket fel kell számolni. Ha Nyu­gaton felszámolják a NA- TO-t, amely agresszív tömb és amely a szocialista tábor ellen irányul, mi és szövetségeseink hajlandók vagyunk felszámolni a Varsói Szerződést. Mi a francia csapatok ki­vonását a NATO-ból úgy értékeljük, mint a francia kormány gesztusát az euró­pai feszültség enyhítésére, mint békeszerető lépést, amely megerősíti az Euró­pában élő emberekben a reményt, hogy csökken a háborús veszedelem és ren­deződik a helyzet kontinen­sünkön. Raymond Huben (France Presse): van­nak-e komoly akadá­lyok, ha a vietnami háborút leszámítjuk, a Szovjetunió és az Egyesült Államok jó kapcsolatainak kiépí­tése útjában? — Mondhatom, hogy bár­milyen külpolitikai kérdés, amely az általános nemzet­közi helyzettel függ össze, á. Ii^inwäSZaG nepe Illa * ünnepi szabadsága születésének negyvenkilen­cedik évfordulóját A kis észak-európai ország füg­getlensége csaknem egyidős az októberi szocialista for­radalommal: a több évszá­zados svéd királyi, majd orosz cári elnyomás után a szovjet népbiztosok ta­nácsa, Lenin elnökletével elismerte Finnország önál­lóságát. A Szovjetuniónak ez a lépése megmutatta a világnak, hogyan kell ér­telmezni és tiszteletben tar­tani a népek önrendelkezési jogát. A finn köztársaság ve­zetői a második világ­háború után, józan realiz­mussal felismerték, hogy országuk függetlenségét csak a Szovjetunióval való baráti együttműködéssel őrizhetik meg, és semleges­séget hirdető külpolitikával járulhatnak hozzá a nem­zetközi helyzet enyhítésé­hez, Észak-Európa békéjé­nek biztosításához. Ehhez a politikához kapcsolódott az 1948. áprilisában megkötött szovjet—finn barátsági és segélynyújtási szerződés majd az azt követő más egyezmények. A Szovjet­unió nemcsak a finn hábo­rús jóvátétel összegét csök­kentette, hanem 1956-ban visszaadta Porkkala-udd-i támaszpontját, s ötven esz­tendőre bérbe adta Finnor­megtörik a vietnami esemé­nyek gyújtópontjában. Mit mondhatnék most ar­ról, hogyan alakulnak a Szovjetunió kapcsolatai a2 Egyesült Államokkal, ha véget ér a vietnami hábo­rú? Ügy látszik, hogy a kérdés feltevője éppen erre vár választ. Először is meg kell mon­danom: mindenekelőtt véget kell vetni a vietnami há­borúnak, és attól, hogyan vetünk véget, sokban függ a Szovjetunió kapcsolatai­nak alakulása az Egyesült ÁllamokkaL Faure (Aurore): nem gondolja-e ön. elnök úr, hogy a kí­nai politika, amely gyakran a „vörösgár- distáknak” a Peking- ben tartózkodó szov­jet állampolgárok el­leni erőszakos cselek­ményeiben jut kifeje­zésre, fenyegetést je­lent a békére nézve? — Ami Kínával fennál­ló kapcsolatainkat illeti, a sajtó képviselői előtt nyil­ván ismeretes az a nagy cikk, amelyet nemrégiben közölt pártunk központi lapja, a Pravda. Ügy gon­dolom, ehhez a cikkhez nem kell hozzáfűznöm sem­mit sem, minthogy az ki­merítően rávilágít a dolgok állására Kínában és a kér­déssel kapcsolatos állás­pontunkra. Ami a „vörös- gárdistáknak” a szovjet ál­lampolgárokkal kapcsolat­ban elkövetett cselekmé­nyeit illeti, ez más kérdés, amelynek nincsen közvet­len kapcsolata a nemzetkö­zi biztonsághoz. Arra a kérdésre, _ hogy vannak-e reális kilátások a közeljövőben a KGST és a Közös Piac komoly együtt­működésére?. A. N. Koszi­gin kijelentette: nem tör­téntek olyan konkrét lépé­sek, amelyek alapul szol­gálnának ahhoz, hogy po­zitív választ adjunk e kér­désre. El kell azonban mondanom, hogy sikeresen fejlődnek kereskedelmi és gazdasági kapcsolataink szá­mos olyan országgal, ame­lyek a Közös Piachoz tar­toznak. szágnak a Saimaa-csatorna szovjet területen húzódó ré­szét. A finn tavak, amelyek fontos szerepet töltenek be a belvízi közlekedésben, ez­zel kapcsolatba kerültek a tengerrel. A baráti együttműködés és a békés egymás mellett élés tanulságos pél­dája az európai biztonság érdekében tett kezdeménye­zésének világszerte, s ná­lunk is elismerést, rokon- szenvet vívtak ki Finnor­szág iránt Országaink szélesedő kap* csolatában népünk nemcsak az ősi rokonságból eredő barátságot ápolja, hanem együttműködésünk új tar­talmát is. A magyar—finn viszony fontos állomásai közé tartozik 1960, amikor a két ország nagyköveti szintre emelte diplomáciai kapcsolatát Három eszten­dővel ezelőtt, 1963 májusá­ban Urho Kekkonen elnök tett baráti látogatást ha­zánkban, s járul hozzá ez­zel is népeink hagyomá­nyos barátságának elmélyí­téséhez. Kapcsolataink a legutóbbi esztendőkben to­vább fejlődtek, s remélhe­tően így lesz a jövőben is. F innország nemzeti ün­nepén a szorgalmas finn népet és vezetőit kö­szöntjük, amely fejlődő iparral és korszerű mező- gazdasággal rendelkező or­szágot teremtett R. Elie Maissi (UPl hírügynökség): a há­ború csapásai sok zsi­dó családot szétvá­lasztottak, e családok tagjainak egy része a Szovjetunióban él, más része külföldön. Reményt tud ón nyújtani ezeknek o családoknak a talál­kozásra, amint az megtörtént számos görög és örmény csa­lád esetében? — Egyes személyek idő­ről időre felvetik ezt a kér­dést. Néhányan egyenesen arról beszélnek, hogy a Szovjetunióban antiszemi­tizmus van. Országunkban semmi hasonló nincs és nem is lehet. Ez azok kép­zeletének szüleménye, akik megfelelően akarják tálalni ezt a kérdést, egészen olcsó eszközökhöz folyamod­va, úgyszólván a köz., vélemény határozott hangulatéra dolgozva. — E kérdés felvetését ter­mészetesen nem lehet ko­molyan venni. Ami a csalá­dok egyesülését illeti, ha ilyen családok tagjai talál­kozni akarnak, vagy ki akarnak utazni a Szovjet­unióból, úgy nyitva áll szá­mukra az út és itt semmi­lyen probléma nincsen. Ha beszélünk orszá­gunkban a nemzeti kérdés­ről, akkor rá kell mutatnom arra, ha a világ egyetlen országa sem mondhatja el. hogy a nemzeti kérdést olyan sikeresen oldotta meg, mint ahogy azt a Szovjetunióban megoldot­ták. Serge Fridgers (Mu- tual-rádió — Egyesült Államok): szándéko­zik-e ön a közeljövő­ben az itteni látoga­tásához hasonló láto­gatást tenni az Egye­sült Államokban? — Az Egyesült Államok­beli látogatásom lehetősé­géről sehol sem tárgyaltak; s ennek a kérdése nem ve­tődött fel. Ezért ezzel kap­csolatban nincs mit mon­danom. A sajtóértekezlet végén A. N. Koszigin kö­szönetét fejezte ki az új­ságíróknak figyelmükért. A Kunhegyes! Állami Mezőgazdasági Gépjavító felvételre keres: mezőgazdasági gépszerelő, gép­lakatos, esztergályos, fényező és kárpitos szak­munkásokat. Jelentkezni lehet: Kunhegyes, AMfii 7—16 h-ig. A művészei miíitarizálása Pckinqbcn Mao Ce-tung felesége tanácsadó a hadseregben Smith „nem"-et mondott Wilsonnak Koszigin sajtóértekezlete Párizsban a szovjet— francia viszonyról, a kínai vorosvár(listákról, a NATO-ról és a Varsói Szerződésről Szombaton Párizsban a francia diplomáciai tudó­sítók társasága yillásreggelit adott Aiekszej Koszigin szovjet miniszterelnök tiszteletére. A villásreggelin mintegy 450 francia és külföldi újságíró jelent meg. A szovjet kormányfőt Georges Leroy, a társaság elnöke üdvözölte. A szónok kijelentette: az egész vi­lág sajtója nagy érdeklődéssel kíséri a párizsi szov­jet—francia tárgyalásokat, ezért a sajtó, a rádió és a televízió itt összegyűlt képviselői hálásak a szovjet miniszterelnöknek, hogy találkozhatnak vele és meg­hallgathatják értékelését a nemzetköri helyzetről, a szovjet—francia kapcsolatok fejlődésének távlatairól.

Next

/
Thumbnails
Contents