Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)

1966-12-06 / 287. szám

1906. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minden erőt összpontosítsanak a mélyszántásra A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE fi 'Ctí Járás, város neve i,c > V Teljesítés kh » ■ »>>s £§2 A prímás lánya Jászberényi j. Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós j. Jászberény v. Karcag Kisújszállás Mezőtúr Törökszentmiklós Túrkeve Az elmúlt hét sem ked­vezett különösebben erre a munkára. Sok csapadék hullott megyeszerte. Az el­következendő napokban minden erőt erre kell össz­pontosítani a közös gazda­ságokban. Annál is inkább, mivel már december első napjaiban tartunk és köny- nyen meglehet, hogy a ké­sőbbiek során majd a fagy akadályozza a gyorsabb előrehaladást. A megyei tanács jelen­tése szerint az évelő pil­langósok feltörését 118,3 százalékra, az őszi lucer­navetést 137,5 százalékra teljesítették a szövetkeze­tek. Befejeződött a cukor­44 955 33 772 75,1 20 400 21 892 107,3 52 034 42 485 81,6 20 528 15 328 74,7 35 455 29 184 82,3 6 764 4 578 67,7 13 708 10 444 76,2 7 850 6 167 78,5 11 488 9 568 83,3 10 323 10 111 97.9 9 225 7 042 76,3 répaszedés és szállítás is. A kukoricatörés jelenleg 99,4, a kukoricaszár-vágás pedig 94,7 százalékra áll. — Ez egyben azt is jelenti, hogy a megye termelőszövetke­zeteinek még összesen 729 holdról kell a kukoricát le- törniök. Ugyanakkor 6479 holdról a kukoricaszárat letakarítani. A kukoricatörés leglas­sabban a tiszafüredi járás területén haladt. Jelenleg 96,3 százalékát törték le az előirányzott területnek. — Vagyis még 408 holdról kell az idei termést beta­karítani. A városok közül pedig Jászberény maradt le legjobban. Uétszúz önkénles véradó négy cv alatt Tiszaföldváron a Vö­röskereszt évente meg­rendezi a véradó napot. Négy év alatt hétszázan segítettek bajba jutott embertársaikon azzal, hogy vért adtak. Igen jól sikerült a leg­utóbbi véradó nap is, amelyet november 30-án tartottak. Dr. Jakab Lász­ló és dr. Soproni Gáspár körzeti orvosok és a he­lyi Vöröskereszt kiváló szervező munkájának eredményeként kétszáz- hetvenhárman jelentek meg az önkéntes véradá­son. Ez alkalommal 91 liter vérrel töltötték meg a palackokat. A községi ta­nács vb és a Vöröske­reszt helyi szervezete kö. szönetét és elismerését fejezi ki az önkéntes vér­adóknak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a kormány évről évre többmilliárd forint hitelt biztosított a fiatal ter­melőszövetkezeteknek, hogy megalapozzák gazdaságukat. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek értéke erősen csök­kent. Mindezek figyelembevételével — a párt kezdeményezésére — Találkoztam egy kis­lánnyal. Szomorú, fekete bogárszeme van. Nagyon nehéz beszélgetni vele. Az apja azt mondta róla, szé­gyenlős. Nem az. Más. Hu­szonegy éves' még, korra fiatal. Az élete öregebb. A kunhegyesi Lenin Tsz ag- ronómusa. Udvarlóinak azt szokta mondani: — Jól gondolja meg. Ci- gánylány vagyok. Kihívóan, bánatosan, sér­tődötten. Volt egy szép diákszerelem. Négy évig tartott. Vége lett. A fiú is technikumba járt, Ilcsi is. A fiú rokonsága felforrtan nézett mindig a lány után. Megbabonázta, megetette — híresztelték gyűlölköd­ve. Ilcsi pityergett. — Jól gondold meg — nézett fájdalmasan a fiú szemébe. Elszakadtak. Más legény jött. Kitartóbb, becsülete­sebb. Ilcsi mondani akar­ta neki: a kormány úgy határozott, hogy a termelőszövetkezetek 19G5. december 31-i hitelállo­mányából törölni kell azt a részt, amelynek az állóeszkö­zök újraértékelése után nincs meg a fedezete, és amelynek visszafizetése akadályozná a gazdálkodás további fejlődését. A hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagyoná­ra és jövedelmére tekintet­tel differenciáltan kell végre­hajtani. — Jól gondold... — Nem érdekel, ki mit beszél. Sofőr. Jó munkásember. Lehet, hogy Ilcsi férjhez megy. Lehet, hogy elmen­nek Pestre. Itt hagyja a tsz-t, a falut. Kóti Margi- tot. Margit a párttitkár lá­nya, ő is agronómus. Régi barátnők. Azóta Ilcsi a kisúiszállási gimnáziumból került át a kunhegyesi technikumba. Felelt az órán. Bátortalanul, ijedten, keresgélte az ismeretlen szavakat. Az osztály kun­cogott. Ilcsi felelése sírásba fulladt. — Szégyellj étek magato­kat! — pattant fel a kis Kóti Margit. Ilcsinek melegen, embe­rien mondta: — Ne törődj velük. Ilcsi elvégezte az öntö­zési technikumot Jóren- dűen. A szalagavatón pa­tyolatgyöngy fehér ruhá­ban nyitó keringőt táncolt. A technikumi évek szé­pek voltak nagyon. Kisúj­szálláson volt rossz. Vo­nattal járt Ilcsi Kunhe­gyesről a kisújszállási gim­náziumba. A Gyepszéltől három kilométerre van az állomás. — Ó. az a kis rossz lány, a sötétben indult mindig. Egyszer aludt el a két év alatt. Nem kellett éb­reszteni. Ébresztőóra nem Szolnok megye termelőszövetkezetei 232 730 190 571 81,9 Kormányhatározat a ísz-hifole’aől A kongresszus visszhangja Legyen a döntő szó a tanácsé Szilágyi Gábor Szolnokon a lakásügyekkel foglalkozó társadalmi bizottságban a járműjavító üzemi vállala­tot képviseli. Érthető te­hát, ha az átlagnál is fo­kozottabb figyelemmel hall­gatta a rádióban, olvasta az újságban Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójá­nak azon részét, mely la­káselosztási rendszerünk ja­vításával foglalkozott. — Mi, akik a társadalmi bizottságban dolgozunk, jól ismerjük városunk la­káshelyzetét — mondotta. — Három évvel ezelőtt kezdtük meg a munkát, s ez idő alatt a 2600 lakás­igénylő közül 1500 pana­szát vizsgáltuk meg a hely­színen. Éppen ezért, mert ismerem a gondokat, s mert tudom, hogy jelenleg mennyire kötött bizottsá­gunk keze egy-egy döntés meghozatalában, egyetértek a kongresszuson elhangzot­ta kkaL — Mondjak néhány pél­dát? Köztudomású, hogy az úgynevezett tárcalaká­sok elosztásába nincs be­leszólásunk, s nem sokat tehetünk annak érdekében sem, hogy a kisebb jöve­delműek jussanak állami lakáshoz. s a magasabb jövedelműek szövetkezeti­hez. Nem egyszer előfor- • dult már, hogy egy válla­lat megkapta a tárca! akést, s azt olyan dolgozójának adta, akinek vidéken háza volt. Aztán az beköltözött az állami lakásba, a házát eladta, s azon gépkocsit vá­sárolt. Az üzemben dolgo­zók jöttek a bizottsághoz: hogyan engedhettünk meg ilyet. És mi nem tudtuk megmagyarázni minden em­bernek, hogy mindez nem rajtunk múlott. — Magaménak vallom Kádár elvtárs referátumá­nak azon részét is, amikor többek között azt mondja: „Az elosztás a nyilvános­ság ellenőrzésével történ­jék.” Ezzel kapcsolatban el­képzelésem, hogy a lakás­ügyekkel foglalkozó bizott­ságnak éppen az előbbiek szellemében adják meg a megfelelő segítséget és ha­táskört. Szűnjenek meg a tárcalakás-kiutalások. Ter­mészetesen indokolt káder­problémákat a későbbiek­ben is így kell megoldani. Bár a vállalatok sokat te­hetnek ennek érdekében, ha saját kivitelezésben szol­gálati lakásokat építenek, s erre a szükséges pénzügyi alapot biztosítják. A na­gyobb vállalatok így önál­lóan. a kisebbek összefogás­sal építkezhetnének. Ne kaphassanak állami lakást magas jövedelemmel — Nemcsak az én véle­ményem, de üzemünk több munkásáé is, hogy egy bi­zonyos jövedelem elérése után ne kaphassanak ál­lami lakást egyesek. Ügy legyen, ahogyan az a kongresszuson elhangzott — ezt már Vida Sándor mondta, a szolnoki papír­gyár szakszervezeti bizott­ságának titkára. — Ezt az összeget véle­ményem szerint attól te­gyék függővé, hogy abból a jövedelemből hányán él­nek, milyen összeg jut egy személyre. Nem tudom, mi­lyen lesz a lakások építésé­re vonatkozó anyagi kép­zés lehetősége. De mind­annyian egyetértünk azzal, hogy az üzemeknek is segí­teni kell a lakásgondok megoldásában és szükséges hogy szolgálati lakásokat éoítsenek. éppen saját ká­derproblémáik megoldásá­ra. A tervezők úgy tervezzenek, mintha salát ink lenne a lakás Megindult a „Zelor-szalag” Jászberényben harmadik, aki részt vett ezen a rövid beszélgetésen, ö mondotta: — Az előbbiekhez én már nem sokat tudok hoz­zátenni. Nálunk sajátos módon a dolgozók inkább szövetkezeti lakást kérnek, s inkább éveken át taka­rékoskodnak arra. Talán azért, mert úgy remélik, szö­vetkezeti lakáshoz előbb jutnak, mint államihoz. — Véleményem szerint a lakáselosztás, a lakásépítés nem választható el a szülő anyákról való gondoskodás­tól. Nálunk, a vállalatnál a dolgozóknak több mint 78 százaléka nő. Különösen a fiatalok fogadták öröm­mel Kádár elvtárs referá­tumának azon részét, mely az anyák helyzetének javí­tásával foglalkozott. Vi­szont, ha olyan pici laká­sokat építünk továbbra is, mint jelenleg, olyan pará­nyi szobákat és konyhákat, akkor nem tud kényelme­sen elhelyezkedni abban — egy, mondjuk, háromgyer­mekes — család. Az én ké­résem az, a tervezők úgy tervezzenek, mintha ma­guknak csinálnák. Három ember mondott most véleményt, ám abban tükröződött sok ezeré. A hatalmas szerelőcsar­nok gépek zajától hangos. Fáradt, kiszolgált trakto­rok sorakoznak sorsukra várva. A szerelők gyors begyakorlott mozdulattal egy-kettőre alkatrészeire szedik, hogy aztán meg­mosva, kiiavítva, összesze­relve ismét munkába áll­hassanak. A szerelőszalag különö­sen végszerelés folyamán alakul ki jól láthatóan. Itt a traktor már kocsira he­lyezve halad egyik szerelő- egvségtől a másikig, mind­jobban kibontakozva jólis­mert formájában. A brigádokba beosztott dolgozók úgyszólván az összes műveletet helyükön maradva végzik. A szalag­kocsikon érkező újabb és újabb gépeken. Senki sem gondolná, hogy mindez egy mezőgazdasági üzemben, a Jászberényi Gépállomáson történik. Az új gazdasági mecha­nizmus előkészülete a nagyüzemi gépjavítás terü­letén is kezdi éreztetni ha­tását. A célszerű, gazdasá­gosabb, nagyobb vállalati önállóságot biztosító téli tervek is ezt mutatják. így került sor arra, hogy négy megye (Pest, Heves, Nógrád, Szolnok) Zetor 25—K típusú traktorait a fenti gépállomás végzi nagyüzemi szinten. A termelőszövetkezetek előzetesen novemberre 18. decemberre 50 darab traktorjavítási igényt ad­tak be. Egyre-másra jelentkeznek a többiek is. ezért az idén betervezett 68 helyett 100 darabot szeretnének javí­tani. A javítást három mó­don végzik: cseretraktoros, cseremo­toros és moíorosere nél­küli főjavítás közül vá­laszthat a megrendelő. Fix árak határozzák meg a javítási költségeket, amely­ből a termelőszövetkezetek a fennálló rendelkezések ér­telmében 50 százalékos kedvezményt kapnak. L. M. FÖLDRAJZÓRA A JASZIVÁNIT DOLGOZÓK ISKOL ÍJA VUL OSZTÁLYÁBAN is volt a háznál. Idegesen aludt, beidegzettségre kelt. Anyja kikísérte néhány­szor a vonathoz. A vona­ton mindig sírt Ilcsi. Mi­kor mentek, akkor is, mi- kör jöttek, akkori is. Sok diák járt Kunhegyesről Kisújszállásra. Ilcsi min­dig egyedül ült a vonaton. Csak a második év végén ültek le már mellé a lá­nyok. Apja hétszázötven forin­tot keresett akkor. Anyja téglaberakó volt a tégla­gyárban. Férfinak is kegyetlen, nehéz munka. Most beteg, a betege. Má­sodik télen benn lakott Il­csi albérletben, nyomorú­ságos hideg tél volt. Az énektanár megkérdezte: kinek a Iánva-vagy? — Bari Elemér prímásé. — Azé. aki a Berekben muzsikált? Tizenegy esztendeig ját­szott apja zenekarában Be­rekfürdőn Bari Elemér. Il­csi énekből kapta mindig a legrosszabb jegyet. Nincs hallása. Apja a leghíresebb prímás Kunhegyesen. Ma- gaköltötte szép nótákból egész estét tud muzsikálni. A lányának nem írt még nótát soha. Csak muzsi­kálni szokott neki, mikor a lány Nyilas Misi bemegy a kultúrotthonba, ahol az apja játszik. De Ilcsi ott­honülő faita. Olvas. A Bűn és bűnhődés-t szereti leg­jobban. A Légv jó mindha- íáljg-ot is olvasta. Most sok könyvet vásárolt. És leveleket ír Jugoszláviá­ba levelezik évek óta. Az nsztálvtársai is felkeresik levélben, mee írták, mi­iven a kezdő aeronómus él»te Tics! tud la. A szobá­ban ott a keréknár. amivel n<vsi a szérűket tárta csén- léskor. a határt. A kerté­szetet szerette legjobban. De már nem a szakmá­ban” do’vozik. Könnvebb munkát kanott az irodán. Vona Tst”án elnök behívta, ázt mond+a. nagyon élévé., détink vele, fizetésemelést kap. — Az jó Cipőt veszek az öcsémnek — válaszolta Ilrsi. Két kisebb fiú van a háznál. Ilcsi nem akarja, hogy zenészek lesvenek. — Hát mi lewen. Ilcsi? — Munkásember? Hősit ismerik a szövetke­zetben A ólának részesku- koricáia van náluk évek óto anvia is dolgozott ott. A névnanláre mindig ké­szülődnek. Néw Ilonéi dol­gozik pz. irodán, mind kap eilándékot De vélotlnnüi — 6. emberi nawczívüség —- m,nd: — az iicsié a legérté­kesebb. A czöve+kozetben esalád- tno Tlesi. P+T vették p ka­bátot is. Édesanyja meg­mutatta. — Ebben járt a szentem öt esztendeig az iskolába. Vékony, fakult kabát. — Már akkor is a bizományi hozta le eladni a szövet­kezetbe. A keresztania vet­te meg Ilesinek. Átalakí­tották ez lett vé°ivi az is­kolás kahátia. Most ele­gánsan jár Ilcsi. fehér kuesmasankáhan. ízléses, prémes kabátban A OreSZ- szóhan beszéltük meg a találkozAt. A cukrászda vpzetőte odalett az asztal­hoz és kezétesókoiommal koezont Tiocínok sietett a kiclánv. A KTS^-czn-vozet- he indult vezotőcévi tag mo<=t szerveztek rneCT a té­li oktatást Mikor kiment. Sóban utánanéztek. Ania is. Énnen látszott akkor es­te ő a zenés cukrászda ze- nokarvpzetőle is. Hall »zatés számokat lát­szott. gondn"mdtotáakat. Borrák La** Nagy Habomé, az élelmi- cár kiskereskedelmi válla­lat szakszervezeti bizottsá­gának titkára, ö volt s

Next

/
Thumbnails
Contents