Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-06 / 287. szám
1906. december 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Minden erőt összpontosítsanak a mélyszántásra A SZOLNOK MEGYEI TANÁCS MEZŐGAZDASÁGI OSZTÁLYÁNAK JELENTÉSE fi 'Ctí Járás, város neve i,c > V Teljesítés kh » ■ »>>s £§2 A prímás lánya Jászberényi j. Kunszentmárton Szolnok Tiszafüred Törökszentmiklós j. Jászberény v. Karcag Kisújszállás Mezőtúr Törökszentmiklós Túrkeve Az elmúlt hét sem kedvezett különösebben erre a munkára. Sok csapadék hullott megyeszerte. Az elkövetkezendő napokban minden erőt erre kell összpontosítani a közös gazdaságokban. Annál is inkább, mivel már december első napjaiban tartunk és köny- nyen meglehet, hogy a későbbiek során majd a fagy akadályozza a gyorsabb előrehaladást. A megyei tanács jelentése szerint az évelő pillangósok feltörését 118,3 százalékra, az őszi lucernavetést 137,5 százalékra teljesítették a szövetkezetek. Befejeződött a cukor44 955 33 772 75,1 20 400 21 892 107,3 52 034 42 485 81,6 20 528 15 328 74,7 35 455 29 184 82,3 6 764 4 578 67,7 13 708 10 444 76,2 7 850 6 167 78,5 11 488 9 568 83,3 10 323 10 111 97.9 9 225 7 042 76,3 répaszedés és szállítás is. A kukoricatörés jelenleg 99,4, a kukoricaszár-vágás pedig 94,7 százalékra áll. — Ez egyben azt is jelenti, hogy a megye termelőszövetkezeteinek még összesen 729 holdról kell a kukoricát le- törniök. Ugyanakkor 6479 holdról a kukoricaszárat letakarítani. A kukoricatörés leglassabban a tiszafüredi járás területén haladt. Jelenleg 96,3 százalékát törték le az előirányzott területnek. — Vagyis még 408 holdról kell az idei termést betakarítani. A városok közül pedig Jászberény maradt le legjobban. Uétszúz önkénles véradó négy cv alatt Tiszaföldváron a Vöröskereszt évente megrendezi a véradó napot. Négy év alatt hétszázan segítettek bajba jutott embertársaikon azzal, hogy vért adtak. Igen jól sikerült a legutóbbi véradó nap is, amelyet november 30-án tartottak. Dr. Jakab László és dr. Soproni Gáspár körzeti orvosok és a helyi Vöröskereszt kiváló szervező munkájának eredményeként kétszáz- hetvenhárman jelentek meg az önkéntes véradáson. Ez alkalommal 91 liter vérrel töltötték meg a palackokat. A községi tanács vb és a Vöröskereszt helyi szervezete kö. szönetét és elismerését fejezi ki az önkéntes véradóknak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése során a kormány évről évre többmilliárd forint hitelt biztosított a fiatal termelőszövetkezeteknek, hogy megalapozzák gazdaságukat. Az átszervezés időszakában sok olyan állóeszköz került a közös gazdaságokba, amely ma már nincs a termelésben, vagy amelynek értéke erősen csökkent. Mindezek figyelembevételével — a párt kezdeményezésére — Találkoztam egy kislánnyal. Szomorú, fekete bogárszeme van. Nagyon nehéz beszélgetni vele. Az apja azt mondta róla, szégyenlős. Nem az. Más. Huszonegy éves' még, korra fiatal. Az élete öregebb. A kunhegyesi Lenin Tsz ag- ronómusa. Udvarlóinak azt szokta mondani: — Jól gondolja meg. Ci- gánylány vagyok. Kihívóan, bánatosan, sértődötten. Volt egy szép diákszerelem. Négy évig tartott. Vége lett. A fiú is technikumba járt, Ilcsi is. A fiú rokonsága felforrtan nézett mindig a lány után. Megbabonázta, megetette — híresztelték gyűlölködve. Ilcsi pityergett. — Jól gondold meg — nézett fájdalmasan a fiú szemébe. Elszakadtak. Más legény jött. Kitartóbb, becsületesebb. Ilcsi mondani akarta neki: a kormány úgy határozott, hogy a termelőszövetkezetek 19G5. december 31-i hitelállományából törölni kell azt a részt, amelynek az állóeszközök újraértékelése után nincs meg a fedezete, és amelynek visszafizetése akadályozná a gazdálkodás további fejlődését. A hitelrendezést az egyes termelőszövetkezetek vagyonára és jövedelmére tekintettel differenciáltan kell végrehajtani. — Jól gondold... — Nem érdekel, ki mit beszél. Sofőr. Jó munkásember. Lehet, hogy Ilcsi férjhez megy. Lehet, hogy elmennek Pestre. Itt hagyja a tsz-t, a falut. Kóti Margi- tot. Margit a párttitkár lánya, ő is agronómus. Régi barátnők. Azóta Ilcsi a kisúiszállási gimnáziumból került át a kunhegyesi technikumba. Felelt az órán. Bátortalanul, ijedten, keresgélte az ismeretlen szavakat. Az osztály kuncogott. Ilcsi felelése sírásba fulladt. — Szégyellj étek magatokat! — pattant fel a kis Kóti Margit. Ilcsinek melegen, emberien mondta: — Ne törődj velük. Ilcsi elvégezte az öntözési technikumot Jóren- dűen. A szalagavatón patyolatgyöngy fehér ruhában nyitó keringőt táncolt. A technikumi évek szépek voltak nagyon. Kisújszálláson volt rossz. Vonattal járt Ilcsi Kunhegyesről a kisújszállási gimnáziumba. A Gyepszéltől három kilométerre van az állomás. — Ó. az a kis rossz lány, a sötétben indult mindig. Egyszer aludt el a két év alatt. Nem kellett ébreszteni. Ébresztőóra nem Szolnok megye termelőszövetkezetei 232 730 190 571 81,9 Kormányhatározat a ísz-hifole’aől A kongresszus visszhangja Legyen a döntő szó a tanácsé Szilágyi Gábor Szolnokon a lakásügyekkel foglalkozó társadalmi bizottságban a járműjavító üzemi vállalatot képviseli. Érthető tehát, ha az átlagnál is fokozottabb figyelemmel hallgatta a rádióban, olvasta az újságban Kádár elvtárs kongresszusi beszámolójának azon részét, mely lakáselosztási rendszerünk javításával foglalkozott. — Mi, akik a társadalmi bizottságban dolgozunk, jól ismerjük városunk lakáshelyzetét — mondotta. — Három évvel ezelőtt kezdtük meg a munkát, s ez idő alatt a 2600 lakásigénylő közül 1500 panaszát vizsgáltuk meg a helyszínen. Éppen ezért, mert ismerem a gondokat, s mert tudom, hogy jelenleg mennyire kötött bizottságunk keze egy-egy döntés meghozatalában, egyetértek a kongresszuson elhangzotta kkaL — Mondjak néhány példát? Köztudomású, hogy az úgynevezett tárcalakások elosztásába nincs beleszólásunk, s nem sokat tehetünk annak érdekében sem, hogy a kisebb jövedelműek jussanak állami lakáshoz. s a magasabb jövedelműek szövetkezetihez. Nem egyszer előfor- • dult már, hogy egy vállalat megkapta a tárca! akést, s azt olyan dolgozójának adta, akinek vidéken háza volt. Aztán az beköltözött az állami lakásba, a házát eladta, s azon gépkocsit vásárolt. Az üzemben dolgozók jöttek a bizottsághoz: hogyan engedhettünk meg ilyet. És mi nem tudtuk megmagyarázni minden embernek, hogy mindez nem rajtunk múlott. — Magaménak vallom Kádár elvtárs referátumának azon részét is, amikor többek között azt mondja: „Az elosztás a nyilvánosság ellenőrzésével történjék.” Ezzel kapcsolatban elképzelésem, hogy a lakásügyekkel foglalkozó bizottságnak éppen az előbbiek szellemében adják meg a megfelelő segítséget és hatáskört. Szűnjenek meg a tárcalakás-kiutalások. Természetesen indokolt káderproblémákat a későbbiekben is így kell megoldani. Bár a vállalatok sokat tehetnek ennek érdekében, ha saját kivitelezésben szolgálati lakásokat építenek, s erre a szükséges pénzügyi alapot biztosítják. A nagyobb vállalatok így önállóan. a kisebbek összefogással építkezhetnének. Ne kaphassanak állami lakást magas jövedelemmel — Nemcsak az én véleményem, de üzemünk több munkásáé is, hogy egy bizonyos jövedelem elérése után ne kaphassanak állami lakást egyesek. Ügy legyen, ahogyan az a kongresszuson elhangzott — ezt már Vida Sándor mondta, a szolnoki papírgyár szakszervezeti bizottságának titkára. — Ezt az összeget véleményem szerint attól tegyék függővé, hogy abból a jövedelemből hányán élnek, milyen összeg jut egy személyre. Nem tudom, milyen lesz a lakások építésére vonatkozó anyagi képzés lehetősége. De mindannyian egyetértünk azzal, hogy az üzemeknek is segíteni kell a lakásgondok megoldásában és szükséges hogy szolgálati lakásokat éoítsenek. éppen saját káderproblémáik megoldására. A tervezők úgy tervezzenek, mintha salát ink lenne a lakás Megindult a „Zelor-szalag” Jászberényben harmadik, aki részt vett ezen a rövid beszélgetésen, ö mondotta: — Az előbbiekhez én már nem sokat tudok hozzátenni. Nálunk sajátos módon a dolgozók inkább szövetkezeti lakást kérnek, s inkább éveken át takarékoskodnak arra. Talán azért, mert úgy remélik, szövetkezeti lakáshoz előbb jutnak, mint államihoz. — Véleményem szerint a lakáselosztás, a lakásépítés nem választható el a szülő anyákról való gondoskodástól. Nálunk, a vállalatnál a dolgozóknak több mint 78 százaléka nő. Különösen a fiatalok fogadták örömmel Kádár elvtárs referátumának azon részét, mely az anyák helyzetének javításával foglalkozott. Viszont, ha olyan pici lakásokat építünk továbbra is, mint jelenleg, olyan parányi szobákat és konyhákat, akkor nem tud kényelmesen elhelyezkedni abban — egy, mondjuk, háromgyermekes — család. Az én kérésem az, a tervezők úgy tervezzenek, mintha maguknak csinálnák. Három ember mondott most véleményt, ám abban tükröződött sok ezeré. A hatalmas szerelőcsarnok gépek zajától hangos. Fáradt, kiszolgált traktorok sorakoznak sorsukra várva. A szerelők gyors begyakorlott mozdulattal egy-kettőre alkatrészeire szedik, hogy aztán megmosva, kiiavítva, összeszerelve ismét munkába állhassanak. A szerelőszalag különösen végszerelés folyamán alakul ki jól láthatóan. Itt a traktor már kocsira helyezve halad egyik szerelő- egvségtől a másikig, mindjobban kibontakozva jólismert formájában. A brigádokba beosztott dolgozók úgyszólván az összes műveletet helyükön maradva végzik. A szalagkocsikon érkező újabb és újabb gépeken. Senki sem gondolná, hogy mindez egy mezőgazdasági üzemben, a Jászberényi Gépállomáson történik. Az új gazdasági mechanizmus előkészülete a nagyüzemi gépjavítás területén is kezdi éreztetni hatását. A célszerű, gazdaságosabb, nagyobb vállalati önállóságot biztosító téli tervek is ezt mutatják. így került sor arra, hogy négy megye (Pest, Heves, Nógrád, Szolnok) Zetor 25—K típusú traktorait a fenti gépállomás végzi nagyüzemi szinten. A termelőszövetkezetek előzetesen novemberre 18. decemberre 50 darab traktorjavítási igényt adtak be. Egyre-másra jelentkeznek a többiek is. ezért az idén betervezett 68 helyett 100 darabot szeretnének javítani. A javítást három módon végzik: cseretraktoros, cseremotoros és moíorosere nélküli főjavítás közül választhat a megrendelő. Fix árak határozzák meg a javítási költségeket, amelyből a termelőszövetkezetek a fennálló rendelkezések értelmében 50 százalékos kedvezményt kapnak. L. M. FÖLDRAJZÓRA A JASZIVÁNIT DOLGOZÓK ISKOL ÍJA VUL OSZTÁLYÁBAN is volt a háznál. Idegesen aludt, beidegzettségre kelt. Anyja kikísérte néhányszor a vonathoz. A vonaton mindig sírt Ilcsi. Mikor mentek, akkor is, mi- kör jöttek, akkori is. Sok diák járt Kunhegyesről Kisújszállásra. Ilcsi mindig egyedül ült a vonaton. Csak a második év végén ültek le már mellé a lányok. Apja hétszázötven forintot keresett akkor. Anyja téglaberakó volt a téglagyárban. Férfinak is kegyetlen, nehéz munka. Most beteg, a betege. Második télen benn lakott Ilcsi albérletben, nyomorúságos hideg tél volt. Az énektanár megkérdezte: kinek a Iánva-vagy? — Bari Elemér prímásé. — Azé. aki a Berekben muzsikált? Tizenegy esztendeig játszott apja zenekarában Berekfürdőn Bari Elemér. Ilcsi énekből kapta mindig a legrosszabb jegyet. Nincs hallása. Apja a leghíresebb prímás Kunhegyesen. Ma- gaköltötte szép nótákból egész estét tud muzsikálni. A lányának nem írt még nótát soha. Csak muzsikálni szokott neki, mikor a lány Nyilas Misi bemegy a kultúrotthonba, ahol az apja játszik. De Ilcsi otthonülő faita. Olvas. A Bűn és bűnhődés-t szereti legjobban. A Légv jó mindha- íáljg-ot is olvasta. Most sok könyvet vásárolt. És leveleket ír Jugoszláviába levelezik évek óta. Az nsztálvtársai is felkeresik levélben, mee írták, miiven a kezdő aeronómus él»te Tics! tud la. A szobában ott a keréknár. amivel n<vsi a szérűket tárta csén- léskor. a határt. A kertészetet szerette legjobban. De már nem a szakmában” do’vozik. Könnvebb munkát kanott az irodán. Vona Tst”án elnök behívta, ázt mond+a. nagyon élévé., détink vele, fizetésemelést kap. — Az jó Cipőt veszek az öcsémnek — válaszolta Ilrsi. Két kisebb fiú van a háznál. Ilcsi nem akarja, hogy zenészek lesvenek. — Hát mi lewen. Ilcsi? — Munkásember? Hősit ismerik a szövetkezetben A ólának részesku- koricáia van náluk évek óto anvia is dolgozott ott. A névnanláre mindig készülődnek. Néw Ilonéi dolgozik pz. irodán, mind kap eilándékot De vélotlnnüi — 6. emberi nawczívüség —- m,nd: — az iicsié a legértékesebb. A czöve+kozetben esalád- tno Tlesi. P+T vették p kabátot is. Édesanyja megmutatta. — Ebben járt a szentem öt esztendeig az iskolába. Vékony, fakult kabát. — Már akkor is a bizományi hozta le eladni a szövetkezetbe. A keresztania vette meg Ilesinek. Átalakították ez lett vé°ivi az iskolás kahátia. Most elegánsan jár Ilcsi. fehér kuesmasankáhan. ízléses, prémes kabátban A OreSZ- szóhan beszéltük meg a találkozAt. A cukrászda vpzetőte odalett az asztalhoz és kezétesókoiommal koezont Tiocínok sietett a kiclánv. A KTS^-czn-vozet- he indult vezotőcévi tag mo<=t szerveztek rneCT a téli oktatást Mikor kiment. Sóban utánanéztek. Ania is. Énnen látszott akkor este ő a zenés cukrászda ze- nokarvpzetőle is. Hall »zatés számokat látszott. gondn"mdtotáakat. Borrák La** Nagy Habomé, az élelmi- cár kiskereskedelmi vállalat szakszervezeti bizottságának titkára, ö volt s
