Szolnok Megyei Néplap, 1966. december (17. évfolyam, 283-308. szám)
1966-12-03 / 285. szám
A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának határozata VI. A párt vesető szerepének további erősítése 32. Pártunk forradalmi hivatásának megfelelően vezeti és szervezi hazánkban a szocializmus építését. Eszmeileg, politikailag egységes, töretlenül érvényesíti azt a politikai irányvonalat, amelyet a legutóbbi évtizedben a jobboldali opportunizmus, a revizionizmus és a dogma- tizmus, a szelttarianizmus elleni kétfron- tos harcban kovácsolt ki. A két kongresz- sztts között a politikai, gazdasági és kulturális téren elért eredmények meggyőzően bizonyítják, hogy pártunk a munkásosztály akaratát kifejező, hazánk és népünk érdekeit szolgáló politikát folytat. Ez a marxista—leninista alapokon nyugvó politika összhangban van a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom, a haladó világ érdekeivel. 33. A szocializmus építésének jelenlegi időszakában a gazdasági és kulturális építőmunka bonyolult feladatai egyre nagyobb tudatosságot, követkéz-tesséeet és szervezettséget igényelnek. A következő évok egyik legfontosabb feladata, előrehaladásunk gyorsításának kulcskérdése a párt_ vezető szerepének továbbfejlesztése, a pártvezetés módszereinek, formáinak a társadalmi fejlődéssel összhangban álló tökéletesítése. Ennek biztosítására le kell küzdeni azokat a helytelen nézeteket és gyakorlatot, amelyek torzítják a párt vezető szerepét. A párt vezető szerepe úgy érvényesül, hogy a párt a marxizmus—leninizmus eszméi alapján a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit szolgáló politikát folytat és e politika megvalósítását biztosítja. A párt legfontosabb feladata, hogy vezető szervei a párttagság és a dolgozó tömegek bevonásával kidolgozzák a politikai, gazdasági és kulturális élet fő célkitűzéseit. A párt figyelmét a tudományos elemzésre, az elvi, politikai irányítás erősítésére és arra kell fordítani, hogy a helyesen kidolgozott* politika megvalósítására szervezze és mozgósítsa a tömegeket. A párt munkáiéban minden szinten kapjon erőteljesebb szerepet a politika végrehajtásának biztosítása és ellenőrzése. Határozott igény, hogy növekedjék az állami szervek és a tömegszervezetek szerepe, felelőssége a gyakorlati döntésekben és azok végrehajtásában. A legutóbbi években erősödtek az államhatalom és az államigazgatás szervei, s ezek mentesíteni tudják a pártot olyan operatív jellegű gazdasági, kulturális és egyéb feladatoktól, amelyek a háború, az ellenforradalom utáni időkben szükség- szerűek voltak, de elvonták ereje egy részét a tudományos elemző, elvi politikai iránvító munkától. Időszerű változtatni azon a gyakorlaton, hogy azonos gazdasági és kulturális kérdésekkel párhuzamosan és lényegében azonos módon foglalkozzanak a párt- és az állami, szakigazgatási szervek. A feladatok helyes megosztása erősíti a párt irányító tevékenységét, növeli az állam- hatalmi és államigazgatási szervek önállóságát és felelősségét. Küzdeni kell a tömegek Igényeivel szembeni közönyből, a lélektelenségből és a rossz szervezésből származó bürokrácia ellen. 34. Pártunk a szocializmus felépítését az egész társadalom ügyének tekinti. Társadalmi fejlődésünk, a szocialista építés mindennapi feladatainak végrehajtása fokozott mértékben igényli a dolgozó tömegek sokoldalú, aki ív közösségi tevékenységét. Ezért a párt nagy figyelmet fordít a dolgozó tömegeket tömörítő szervezetek és mozgalmak, különösen a szak- szervezetek és a Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, a nő- mozgalom munkájára, és úgy véli, hogy növelni kell a tömegszervezetek és mozgalmak önállóságát is. A tömegszerveze- tek magasabb fokú önállósága azt. is jelenti. hogy ebben a viszonylatban is megszűnik a pártszervezetek mindennapos operatív gyámkodása és a párhuzamosság. A szakszervezetek, mint a demokrácia fontos szervei alkalmasak arra, hogy széles dolgozó tömegeket vonjanak be gz őket érintő legfontosabb döntések meghozatalába. A bérből és fizetésből élők azt várják a szakszervezetektől, hogy tegyenek nagyobb erőfeszítéseket igényeik kielégítésére és őrizzék törvényben biztosított jogaikat. A tömegszervezeteknek és mozgalmaknak a szocialista építőmunka feladatainak megoldásában önállóbban, bátrabban kell kezdeményezniük. Segítsék a nártot a társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben keletkezett ellentmondások feltárásában és feloldásában, vegyenek részt a párt politikájának alakításában a dolgozók körében összegyűjtött tapasztalatok és igénvek tolmácsolásával és azok helves képviseletével. A tömegszervezetek szervezeti önállóságát elősegíti annak az elvnek a következetes valóra váltása, bogy a párthatározatok csak a párttagságra és a KISZ szervezeteire vonatkoznak. A párt a tömegszervezetekben dolgozó kommunisták útién is erősíti kapcsolatait a tömegekkel. Ezért szorgalmazni kell hogy minél több párttag folytasson aktív tevékenységet a tömegszervezetekben és mozgalmakban. A párttagoknak ezt a tevékenységét a Párt a pártmunka szerves részének, más pártmunkával egvenlő értékűnek ismeri el. Az itt dolgozó kommunisták. különösen a vezető beosztásúak,. felelősek azért, hogy szervezetük taglal a párt politikáiénak szellemében, ■ttk megvalósításában immkálkodtanak. 35. A népgazdaságban elért eredményeink a pártszervek és a pártszervezetek tevékeny közreműködésével születtek. A párt vezető szerepe a gazdaság területén a politikai irányításban, a koordi- nálásban, az erők összefogásában, mozgósításában és az ellenőrzésben nyilvánul meg. A központi vezető szervek feladata elsősorban a gazdaságpolitikai irányelvek és célkitűzések kidolgozása és megvalósításának biztosítása. Az alsóbb pártszervezetek munkájának súlypontja a központi irányelvek megvalósulásának, a helyi problémák megoldásának elősegítése, anélkül azonban, hogy átvennék a gazdasági szervek közvetlen vezetését. A pártszervek és a pártszervezetek ellenőrző tevékenysége elsősorban a gazdasági egység összmunkájának vizsgálatára irányul. Nagy gondot kell fordítanunk a dolgozók véleményének, javaslatainak összegyűjtésére és elemzésére. A pártmunka erősítse a gazdasági vezetés önállóságát, egyszemélyi felelősségét, mellőzze az aprólékos beavatkozást a gazdaság gyakorlati irányításába. A párt gazdaságpolitikai céljainak megvalósítása nagymértékben függ a gazdasági vezetők, káderek munkájától. A pártszerveknek és pártszervezeteknek aktív, kezdeményező szerepet kell vállalniuk a gazdasági vezetők kiválasztásában, nevelésében, munkájuk segítésében, szükség esetén a gyengének mutatkozók lecserélésében. Következetesen érvényt kell szerezni annak az elvnek, hogy a funkciók bizonyos körében mind a kinevezésnél, mind a leváltásnál az illetékes pártszerv jóváhagyását, illetve véleményét kell kérni. A vállalatok önállóságának ás felelősségének növelése szükségképpen együtt jár a pártszervezetek önállóságának és felelősségének növekedésével. Az új gazdasági mechanizmus kedvező feltételeket teremt a szocialista demokrácia érvényesüléséhez az üzemekben, s ily módon szélesebb teret nyit a pártszervezetek politikai tevékenységének. 36. A VIII. kongresszus óta fejlődött a párt ideológiai munkája, segítette a szocializmus építésében a párt előtt álló feladatok megoldását, a szocialista tudatformálást. A Központi Bizottság által elfogadott ideológiai irányelvek hosszabb időre megszabták a párt ideológiai tevékenységének irányát. Hatásuk már érezhető: ráirányították a figyelmet a politikai-eszmei munkára, segítették leküzdeni a gazdasági szervező feladatok elválasztását a politikai munkától, azt a prakticista szemléletet, amely helyenként a pártélet és a párttagság aktivitásának csökkenésére vezetett. Ideológiai munkánk fejlődése mégsem mondható kielégítőnek. A párt gyakorlati tapasztalatainak elemzése és általánosítása az elméleti munkának még eddig eléggé ki nem használt nagy erőforrása és ösztönzője. Az elmúlt években széles körben folytak alkotó viták a párt politikájának talaján. Ezek nagy segítséget adtak a helyes álláspont kialakításához, az eszmei egység erősítéséhez. A viták és a nézetek kifejtésének szabad légköre a párt egészséges belső életének, a pártegység további szilárdításának fontos követelménye. Az élet által felvetett kérdésekre adott helyes válasz hatékony fegyvert ad a különböző ellenséges, antimarxista nézetek elleni harchoz, a harcosabb propagandamunkához. A nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a világpolitika feszültségei és a gazdasági építőmunkánkban időnként elkerülhetetlenül jelentkező nehézségek újra meg újra aktivizálják a párt politikai irányvonalától eltérő jobboldali, revizionista, szektás, dogmatikus nézetek képviselőit is. A legutóbbi 10 év tapasztalata tanúsítja: az elhajlások és torzítások leküzdése a párt eszmei és cselekvési egységének, a párt politikája hatékonyabb érvényesülésének, az eredményes építőmunkának elengedhetetlen feltétele. Határozottabb fellépés szükséges a párton belül — s egész társadalmi életünkben — a kispolgári erkölcs, szemlélet életmód 'megnyilvánulása, a szerénytelenség, az anjmgiasság. a jogtalan előnyök kijárása és elfogadása, az erkölcstelen életmód ellen. A párt és a kommunisták efkölcsi tisztaságának védelme minden párttag kötelessége. A következő időszakban fokozott szerepet kap az a követelmény, hogy a különböző beosztásban dolgozó gazdasági vezetők magas fokú politikai fejlettséggel együtt megfelelő közgazdasági ismereteket is sajátítsanak el. Széleskörű és eleven gazdaságpolitikai propagandamunkára van szükség, amely kellő információt nyújt a gazdasági élet menetéről, a jelenségek mélyebb összefüggéséről, fontos és közérdekű kérdésekről. A legutóbbi négy esztendőben sokat fejlődött a pártszervezetek propaganda- és agitációs tevékenysége, a sajtó, a televízió és a rádió munkája. A jelenlegi bonyolult helyzet a pártszervezetektől és a kommunistáktól több politizálást, erőteljesebb politikai tevékenységet követel meg. Ezt mozdítsa elő a pártpropaganda azzal, hogy hatékonyabban segíti a párt előtt álló politikai feladatok megértését Az agitáció és a sajtó legyen meggyőzőbb, elevenebb, ötletesebb eszméink és politikánk hirdetésében, aktívabb az imperialista fellazítást propaganda visszaverésében. Minden kommunistától meg kell követelni, hogy képviselje és hirdesse a párt politikáját a tömegek között, vegye ki részét az agitációs felvilágosító tevékenységből A sajtó, a rádió és a televízió világnézetileg tisztultabb lett és politikai állás- foglalása egyértelműbb. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, erkölcsnek, ízlésnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. Ezért az e területen dolgozó kommunisták törekedjenek arra, hogy a sajtó világnézeti és politikai állásfoglalása még tisztább és egyértelműbb legyen, kerüljön még közelebb a dolgozó tömegek életéhez, problémáihoz. 37. A káderek kiválasztásának és nevelésének a Vili. kongresszuson megerősített alapelvei helyesnek bizonyultak. Ennek tudható be, hogy az azóta vezető beosztásba került káderek nagy többségé megállta a helyét. Nőtt a káderek elméleti felkészültsége, vezetői képessége, a tömegek iránti figyelmessége. A káderek megítélésének alapja továbbra is politikai megbízhatóság, a képzettség, a szakmai felkészültség, a végzett munka és magatartás legyen. Helytelen mechanikusan szembeállítani a politikai rátermettséget és a szakmai felkészültséget. Következetesebben kell fellépni a kádermunka elveit sértő szemlélettel és gyakorlattal szemben, amely gyakran a politikai felkészültség lebecsülésében, a szakmai hozzáértés és az iskolai végzettség egyoldalú előtérbehelyezésében fejeződik ki, de helyenként ennek ellenkezőjét is tapasztaljuk. Bár némi haladást értünk el, továbbra is törekednünk kell arra, hogy az egész társadalom életében növekedjék a nők és az ifjúság szerepe. Fordítsunk nagyobb gondot a nők funkcióba állítására. A tapasztalt káderek mellett bátrabban léptessük elő a szocialista szemléletű, felkészült, a párt politikáját értő, s annak megvalósításáért küzdeni kész fiatalokat. 38. A VIII. kongresszus óta újabb tagokkal gyarapodott a párt,, növekedett a tagság eszmei-politikai felkészültsége. Rendszeresebbé vált a szervezeti élet, érvényesülnek a pártélet lenini normái. Továbbra is törekednünk kell arra, hogy a pártéletből kiküszöböljük a formális elemeket az „üresjáratokat”. A párttagság létszáma a VIII. kongresz- szus óta 73 000-rel nőtt. A párt ereje nemcsak tagjai számától, hanem politikájának hatékonyságától, a kommunisták öntudatának fokától és munkájuktól függ. Ezért a jövőben sem törekszünk a párt taglétszámának gyors növelésére. Pártunkat nemzetközi tevékenységében a legutóbbi négy évben is a magyar munkásosztály, népünk, nemzetünk érdekei, s azzal teljes összhangban a proletár internacionalizmus elvei vezérelték. Ezen az úton kívánunk haladni a következő időszakban is. ' 40. A nemzetközi kommunista mozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjai mintegy 50 millió tagot számlálnak. Nincs egyetlen ország sem, ahol a szocializmus, a kommunizmus eszméi ne éreztetnék forradalmasító hatásukat. A 14 szocialista országban a kommunista és munkáspártok országaik és népeik vezetőivé váltak, irányítják a szocializmus, illetve a kommunizmus építéséi A fejlett tőkés országok kommunista pártjai folytatják következetes harcukat a monopóliumok ellen, a demokratikus jogokért, a békéért, a szocializmusért. Küzdenek a munkásmozgalom megosztottságának felszámolásáért, a munkás- osztály egységéért. A fejlődő országok kommunistái küzdenek a neokolonializmus ellen, azért, hogy országuk gazdaságilag is függetlenné váljék, s a nem kapitalista útra lépjen 41. A legutóbbi években éles nézeteltérés támadt a nemzetközi kommunista mozgalom soraiban, a kínai vezetők ismert dogmatikus politikájukkal megbontották a nemzetközi kommunista mozgalom egységét Az egységbontással szemben az utóbbi időben a szocialista országokban és a nemzetközi kommunista mozgalomban erősödtek az egységtörekvések. Minden kommunista pártnak magának kell kidolgoznia saját politikáját úgy. ahogyan ezt országának történelmi, társadalmi és gazdasági feltételei előírják. Ez a politika a marxizmus—leninizmus elvein kell, hogy alapuljon és csak akkor hatékony, ha egyidejűleg szolgálja az illető ország munkásosztályának, dolgozó népének, nemzetének valódi érdekeit és a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály közös, általános érdekeit. Ez lehetséges és szükséges. Ebben van a marxista—leninista elmélet, a világot átformáló kommunizmus mérhetetlen ereje, legyőzhetetlensége. Minden népnek maximálisan mozgósítania kell erőforrásait a szocialista építésben. Lehetőségeink azonban nem korlátozódnak a nemzeti erőforrásokra, mert hatalmas előnyök és erőforrások vannak a szocialista országok nemzetközi összefogásában is. A tapasztalatok nyomán az akcióé?vAz elméleti tevékenységben és a gyakorlati pártmunkában egyaránt kutatni kell a pártdemokrácia fejlesztésének útjait, és a centralizmus jobb érvényesülésének módját. A párton belüli demokrácia fejlődését, különösen a hiányosságok kiküszöbölésére irányuló építő bírálat kifejtését sokszor fékezi a párttagok vagy funkcionáriusok egzisztenciális függősége. Meg kell teremtenünk annak a biztosítékait, hogy kritikai fellépés, munkával kapcsolatos nézeteltérés, egyes kérdések másfajta megítélése miatt ne lehessen senkit hátrányosabb helyzetbe hozni. Pártunkban érvényesül a kollektív vezetés elve. A pártmunka hatékonyságát azonban csökkentette az, hogy gyakran elsikkadt az egyszemélyi felelősség. A kollektív vezetés és az egyszemélyi felelősség a pártmunkának egymást kiegészítő elemei. Ezért a kollektív vezetés elvének további tiszteletben tartása mellett a jövőben — különösen a mindennapi pártmunkában a határozatok végrehajtása során — erősíteni kell a személyi felelősség elvét is. A pártban ébren kell tartani a kritikai szellemet Fokozni kell a küzdelmet a gondolati restség, az önteltség ellen. Erősíteni kell — különösen a vezetőknél — a tettekben kifejezésre jutó készséget a jogos bírálat elfogadására, az önbírálatra. A párttagság véleménynyilvánítása és bírálata a párt egészséges belső életének elengedhetetlen feltétele. 39. Figyelembe véve a pártban és a társadalomban végbement fejlődést, valamint a jövő követelményeit, a kongresszus jóváhagyta a szervezeti szabályzatnak a Központi Bizottság által javasolt módosítását. Ezzel erősödik pártunk összeforrottsága, cselekvőkészsége, még alkalmasabbá válik hivatásának, vezető szerepének betöltésére. A tagjelöltség megszűnik, ugyanakkor növekednek a követelmények a párttagsággal, a belépni szándékozókkal és az ajánlókkal szemben, a politikai meggyőződés, a munkában való helytállás, a szocialista erkölcs és az ‘aktív társadalmi tevékenység terén. Övjuk a pártot a karrierista és a pártba nem való elemektől. A kongresszus a Központi Bizottság javaslatát elfogadva úgy határoz, hogy az eddigi tagjelölt elvtársak — akik rendes tagokká lesznek — párttagságát a IX. kongresszus idejétől számítsuk. A Revíziós Bizottságok működése megszűnik, feladataikat a Központi Ellenőrző Bizottság, illetve a pártbizottságok veszik át. Valamennyi pártszervezet jogot kap a területén folyó munka ellenőrzésére és a vezetők beszámoltatására. A fegyveres erőknél működő pártszervezetek jogkörére külön szabályok érvényesek. ség eszméje tért hódít, az egységbontók pedig mindinkább elszigetelődnek. Utat tör magának a felismerés, hogy fő feladataink közösek, együttes cselekvést követelnek és megkívánják, hogy minden nézeteltérést alárendeljünk az imperializmus elleni harcnak. Folytatjuk a harcot az összes haladó erők imperializmus elleni akcióegysége megteremtéséért. Hasznosnak bizonyulnak a kommunista pártok kétoldalú, többoldalú vagy olyan regionális találkozói, amelyek egy térség égető problémáit vitatják meg. A két- és többoldalú találkozásoknak jelentős szerepük van az együttműködés erősítésében, de ezekkel nem pótolható a kommunista és munkáspártok nagy nemzetközi tanácskozása, amelynek létrejöttéért a Magyar Szocialista Munkáspárt kész minden erőfeszítésre. 42. A Magyar Szocialista Munkáspárt nemzetközi tevékenysége alapjának .a testvérpártok 1957. és 1960. évi moszkvai tanácskozásain kidolgozott fő irányvonalat tekinti. Mint az 1965 márciusában megtartott moszkvai konzultatív találkozó résztvevője. teljes mértékben osztja a 19 testvérpárt ott egyeztetett álláspontját. Pártunk küzdött és küzd a nemzetközi kommunista mozgalom egységének hely- ráállításáért, mindenféle jobboldali opportunizmus és „baloldali” lcalandorság ellen. Pártunk széles körű, bensőséges kapcsolatokat tart fenn a kommunista és munkáspártok túlnyomó többségével. E pártok képviselőivel folytatott eszmecseréink hozzájárulnak a nézetek kölcsönös megismeréséhez, egymás jobb megértéséhez, az együttműködés erősítéséhez. Pártunk jó kapcsolatok kiépítésére törekedett és törekszik a haladó, demokratikus pártokkal, mindenekelőtt az afrikai és ázsiai demokratikus pártokkal és felszabadító mozgalmakkal, a baloldali szocialista pártokkal, valamint az együttműködésre hajlandó szociáldemokrata pártokkal. A nemzetközi kommunista mozgalom egységére irányuló tevékenységünket lankadatlan erővel folytatjuk. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX kongresszusa újabb évekre szóló programot javasol a magyar népnek. E program megvalósításában a kommunisták a jövőben is élen fognak járni odaadásban, áldozatkészségben, munkában. Harcoljon, építsen velünk szoros egységben minden hazáját szerető ember! A cél, amely felé eredményesen törünk: népünk, nemzetünk további felemelkedése, hazánk felviráffoztatása, békénk biztosítása. VII. Périunkés a nemzetközi munkásmozgalom
