Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november SS A kongresszus visszhangja Könnyebb, jobb lesz az édesanyáknak Hétfőn eiste sokan hallgatták meg a televízióban, rádióban Kádár János elvtárs előterjesztésében a Központi Bizottság beszánr olóját. A tegnap reggel megjelent lapokat pillanatok alatt szétkapkodták. Az érdeklődés — egyebek között — a munkások és al­kalmazottak életkörülményeinek, a dolgozó kisgyer­mekes anyák helyzetének megkönnyítésére vonatkozó határozati javaslatokra összpontosult. m A szolnoki bútorgyárban kézről kézre Vándoroltak az újságok, s hamarosan a beszélgetések központjá­ba a kisgyermekes édes­anyákat érintő, nagyjelen­tőségű javaslat került Kovács Imréné gépmun­kást megkérdeztük, hogyan fogadták az üzem asszonyai a jó hírt — A szívünk szerint szólt Kádár elvtárs. Néhány napja még álmodni sem mertük volna, hogy a kis­gyermekes mamákért eny- nyit megtesznek. Képzelje el, nekem most múlt há­rom éves a kislányom, s bizony, nagyon sok gond­baj volt vele. Ha megbete­gedett, egy ideig táppénzt kaptam ugyan, de az mégis csak más, hogy két és fél éves koráig a kicsijével le­het az ember. A második gyerekem éppen útban van, gondolhatja, milyen öröm­mel hallgattam a rádióban a bejelentést — Mennyi a. keresete? — Ügy ezernyolcszáz kö­rül. Mégis azt mondom, a hatszáz forint akkor majd többet ér nekem. Más az, ha magam nevelhetem a gyerekemet, amíg nagyon kicsi. Akivel erről beszél­tem a műhelyben, azok mind egy kicsit megható- dottan mondták el, lám nem felejtkeztek meg a kongresszuson az édes­anyákról. Hogy őszinte le­gyek, ázt is szeretnénk tud­ni. mikor vezetik be ezt az intézkedést? Reméljük erre a kérdésre hamarosan választ kapunk. ÜÍ A ruházati vállalat asz- szonyai közül néhányan csak kedden reggel értesül­tek arról, mi hangzott el róluk a kongresszuson. Szántó Lászlóné, varrónő azok közé tartozott, akik ..egyenesben” hallották: „Javasoljuk, tegyük lehe­tővé, hogy a kisgyermekes anya...” — Ez óriási segítség a számunkra. öthónapos a kicsim, bölcsődébe nem vették fel. Egy néninél van napközben, havonta négy­száz forintot fizetek érte. A keresetem fele erre megy. Nagyon bízom ab­ban, hogy még én is él­vezhetem a picivel a gyer­mekgondozási segélyt. Elő­ször is több jut a család­nak, másrészt úgy tartom, óvodás korig az édesanyá­nak a gyerek mellett a helye. Az asszonyok erre vágytak titkon, hogy majd egyszer eljön ennek az ide­je is. Ki gondolta volna, hogy ilyen hamar. Nem szeretek nagy szavakat mondani, de úgy érzem, most ki kell mondanom: hálásan gondolok a kong­resszusra. — Bizonyosan tudja, hogy a gyermekgondozási segély rendszerét — a javaslat szerint — azokra a téeszek- ben dolgozó nőkre is kiter­jesztik, akik eleget tesznek tagsági kötelezettségüknek? — Igen, és ez így helyes. Ök éppen úgy édesanyák, mint az iparban dolgozó asszonyok. Jóllehet még ne­hezebb munkát is végez­nek: tűző nap, eső, hideg nem kíméli őket Igazán nem lett volna méltányos közöttük és közöttünk kü­lönbséget tenni. Biztos va­gyok abban, ők is nagyan- nagyon örülnek, s mi velük együtt örvendezünk az édesanyák nagyobb megbe­csülésének, támogatásának. Rigó Istvánná, a Ságvári körúti villamossági szaküz. let eladója. Gyorsan ki­szolgálja a vásárlókat, az­tán nyomban vállalkozik a beszélgetésre. — A kislányom a szüle­imnél van, már két éves. Bi­zony, de szívesen otthon maradtam volna, amikor 'még csecsemő volt, sőt akár holnaptól együtt len­nék még vele egy fél évig. Ha meggondolom, mennyit betegeskedett szegényke... Hol dolgoztam, hol nem. Más lett volna az a két év. De így is örülök annak, amit a gyermekgondozási segélyről hallottam. Anya vagyok, átérzem a jelentő­ségét Ül Hármójukkal való be­szélgetésünk tükör, az édes­anyák érzéseit, gondolatait adja vissza. így igaz ez, hi­szen a ruházati vállalatnál Dobozi Lászlóné, Olasz Kál­mánná, a Hófehérke kö­tött gyermekruha szaküzlet­ben az éppen vásárló Varga Jánosné, György Kálmánná a szerkesztőségben dolgozó asszonyok, ha más-más sza­vakkal is, de ugyanazt mondották el: könnyebb, jobb lesz az édesanyáknak. F. P, Rajössxejövetel — szülők részvételével A szolnoki Bajcsy-Zsi- linszky úti általános isko­la felsőtagozatos tanulói megtartották rajösszejöve­teleiket, amelyeket az MSZMP IX. kongresszusá­nak tiszteletére rendeztek Ez alkalommal vették fel a Hámán Kató, József At­tila, Martos Flóra és Ság­vári Endre nevét az úttörő- rajok. A névadók emlék­szalagját idősebb és fiata­labb kommunisták kötötték fel a zászlókra, majd éle­tükről, a munkásmozgalom­ban való részvételükről beszéltek a tanulóknak Az ünnepségeken sok szülő is részt vett _________i________________ M egkezdődött a zárszámadási leltározás Szolnok megye közös gazdaságaiban Félezer bizottság működik — Négyszáz milliós beruházás (Tudósítónktól) Szolnok megye termelő­szövetkezeteinek egy részé­ben már elkezdődött az év végi zárszámadás első munkafolyamata, a leltáro­zás. A következő néhány hét alatt százharminchét termelőszövetkezet, hat ön­álló szövetkezetközi vállal­kozás és egy halászati tsz vagyoni helyzetének alaku­lását vetik papírra. A közös gazdaságok mint­egy 500 leltározó bizott­ságot alakítottak Ezekben a gazdaság veze­tőin és szakemberein kívül helyet kaptak az i alapító tagok is. Az előzetes felmé­rések szerint a megye tszr einek többsége teljesíti az éves tervét. Annak ellené­re, hogy százezer hold te­rületet érintett a belvíz és egyéb elemi csapások is sújtották a gazdaságokat Ez azt mutatja, hogy a kárt szenvedett gazdaságok zöme időben megtette a szükséges inézkedéseket a kiesések pótlására. Végleges adatok még nin­csenek. Az előzetes felmé­rés azt mutatja, hogy a megye társas üzemei körülbelül 400 millió fo­rintot fordítottak beruhá­zásokra az idén. Űj gazdasági épületeket emeltek, bővítették a gép­parkot, fejlesztették az ön­tözést, a gyümölcstelepi-' tést. Jelentős arányú talaj- javítást is végeztek. A ta­valyihoz mérten a leltár­ívek „közös szövetkezeti vagyon alakulása” című ro­vatába mintegy 300 millió forinttal na­gyobb összeg kerül be­jegyzésre. A leltározással egyidőben megkezdték a jövő évi ter­vek kidolgozásának előké­szítő munkálatait. Űj vo­nása a tervkészítésnek, hogy a nagyobb közös gazda­ságok ötéves programot dolgoznak ki és távlatok­ban is meghatározzák a fejlesztés, a szakosítás irá­nyát.­— endrész — TANTÖR1ENET Népművelési szakembe­rek, művészeti területen dolgozók gyakori panasza az igénytelenség. Mármint o közönség igénytelensége és ezzel mintegy magya­rázni, menteni igyekeznek munkájuk eredménytelen­ségét, vagy — hogy objek­tívak maradjunk — mun­kájuk részeredményeit. Szá­momra mindig gyanús volt, ha arra hivatkoztak, nem kérik, nem igénylik a kul­túrának ezt vagy amazt az áldását az emberek. A köz­vetítés módszereinek nem kellő hatékonyságára gya­nakodtam ilyenkor.£s hogy nem alaptalanul, azt szám­talanszor láttam bizonyí­tottnak. Többek között az egyik értekezleten szintén ilyen bizonyító erejű „tan­történetnek" is beülő ese­tet hallottam. Az értekezlet egyik részt­vevője egy termelőszövet­kezet főagronómusa volt, 6 mesélte el a következő tör­ténetet: egyik alkalommal két könyvügynök állított be hozzánk, a központba. Se­gítségünket kérték, hol ta­lálnak embereket, könyve­ket szeretnének eladni. A munka dandárjában vol­tunk, mindenki a földeken dolgozott. Mi elmagyaráz­tuk a könyvügynököknek, hogy találnak egy munka­csapatot a répaföldön, egyel a kukoricásban, néhány ember dolgozik itt bent a tehenészetben, és őszintén szólva egy csöppet sem bíztunk abban, hogy ezek­nek az embereknek sikerül könyvet eladniuk. Legna­gyobb meglepetésünkre es­te, amikor újra találkoz­tunk a két könyvügynök­kel, a megrendelt könyvek hosszú listáját tették elénk. Kint voltak a földeken, be­széltek az emberekkel és nemcsak ajánlották, hanem el is adták portékájukat. Valószínűleg jól ismerték azt, amit árultak. Eddig a történet. így utó­lag szeretném megemlíteni, hogy a könyvtárosi munka hatékonyságáról volt elő­zőleg szó. Azt hiszem azon­ban, hogy ez a népművelés valamennyi területére vo­natkozik. Nem a közönség igénytelenségében, hanem eredmény elmaradás esetén talán a módszerek haté­konyságában kell a hiba forrását megkeresni. — rideg — A TÖBB MINT KÉTSZÁZ MILLIÓ FORINT BERU­HÁZÁSI KÖLTSÉGGEL ÉPÜLT SZEGEDI EMERGE GUMIGYÁRBAN ELSŐSORBAN NEHÉZ-MŰSZAKI GUMITERMÉKEKET, (SZÁLLlTÓHEVEDER, MŰ­SZAKI LEMEZ ÉS PADLÓFÉLESÉGEKET, KÜLÖN­FÉLE BETÉTES TÖMLŐKET, / MÉLYFÜRÓTÖMLÖ- KET, HAJTÓSZÍJAKAT) FOGNAK GYARTANL A KÉPEN: AZ ŰJ GYÁR. (MTI foto). Elkészült az ötéves népművelési terv Mezőtúron Mezőtúron a városi ta­nács vb művelődésügyi csoportja szakemberek be­vonásával készítette el öt­éves népművelési program­ját. Az ismeretterjesztési tervnél azt vették figye­lembe, hogy a dolgozók ál­talános és szakmai nevelé­sét, tudatformálását minél eredményesebben szolgálja. Ezért a már eddig bevált módszerek mellett újakat is alkalmaznak. Ilyenek a: országjáró kirándulások, komplex foglalkozások film-ankétok, viták, kerék­asztal konferenciák. A gaz­dasági mechanizmus re­formjával is foglalkoznak az ismeretterjesztő előadá­sok, 8 a IX. kongresszus anyagát is feldolgozzák. A Mnwtilráhan közigazgatási, gazdaságpolitikai és mű­szaki előadások is találha­tók. Az V. kerületi nőtanács akadémiájának tizenhat előadása a Szovjetunió, a népi demokratikus orszá­gok életével foglalkozik azt is megmutatva, hogy mi- "lyen hazánk kapcsolata az adott országgal. Filmet és kiállítási anyagot is bizto­sítanak az előadásokhoz. Tapasztalatcserék, üzem- látogatások és országjáró kirándulások egészítik ki az előadásokat, s biztosít­ják a résztvevők ismeretei­nek gyarapítását. A terv szerint a termelőszövetke­zeti akadémia hallgatói Gö­döllőn vagy Haidúszobos' lón tanulmányozzák a nagy­üzemi állattenyésztést, a gépjavító állomás munkás- akadémiájának résztvevői pedig Miskolcra vagy Du­naújvárosba látogatnak el. A cipőipari ktsz, a szövő­gyár, az fmsz és több te­rületi nőtanács akadémiá­jának hallgatói országjáró kiránduláson vesznek részt. Az állattenyésztők szak­mai továbbképzését szol­gálja a művelődési házban december 4-től 10-ig tar­tandó tanfolyam it, ame­lyen az előadásokat a he­lyi mezőgazdasági szakem­berek, valamint az oros­házi és hódmezővásárhelyi m »tógazdasági technikum szaktanárai tartják. A pártkongresszusnak jelentik... Naponta adtunk hírt lapunkban megyénk dolgo­zóinak a Magyar Szocialisla Munkáspárt IX. kong­resszusa tiszteletére tett v ersenyvállalásairól, az el­ért sikerekről. Most megyínk városaiból, községeiből vállalatok és intézmények táviratban, telefonon köz­ük: becsülettel helytálltak amit vállaltak teljesítet­ték. Tűrkevéről a föld­művesszövetkezet dolgozói­nak sikerekben bővelkedő munkájáról érkezett hír. Néhány hónappal ezelőti vállalták, hogy a jobb áru. ellátással, a választék bő­vítésével igyekeznek a la­kosság igényeit kielégíteni. Forgalmi tervük túlteljesí­tésére tettek felajánlást. „Büszkén jelentjük a kongresszusnak, hárommil­lió forint helyett eddig há­rommillió kétszáznyolcvan­ezer forinttal teljesítettük túl tervünket. Vállaljuk: e verseny lendületét meg­tartjuk, még jobban dol­gozunk a lakosság megelé­gedésére” — írják levelük­ben. A Szolnok és Vidé­ke Vendéglátóipari Válla­lat két esysége dísztávirat­ban közölte, hogy felaján­lásuknak eleget tettek, s a kongresszus első napján befejezték 1966. évi áru­forgalmi tervüket. A kél egység a szolnoki Kunsági Kisvendéglő és a török­szentmiklósi Ibolya esz­presszó. Eredményes munkáról, adott számot Tisznsulyről a községi tanács vb-elnöke is. Ezévi községfejlesztési tervüket a kongresszus tiszteletére teljesítették. A munkában a község szinte minden lakója résztvett. A tervezett kétszáznégy­ezer forint társadalmi munka helyett 850 ezer fo­rint értékben segítettek az emberek a község szeb­bé tételében. Egy-egy lakos csaknem 300 forint értékű társadalmi munkát végzett. A Jászsági Egyesült Építőipari Ktsz erre az évre 28 740 000 forint érté­kű tervet kapott a KI- SZÖV-től. A ktsz dolgozói október 31-re 29 327 000 fo­rintra teljesítették éves előirányzatukat. — Helyi iparpolitikai tervüket is megemelve a kongresszusi versenyfelajánlásokkal 102,5 százalékra teljesítették, — mely 14 508 000 forintnak felel meg. Az év hátralévő két hónapjában előrelátha­tólag a ktsz hét millió fo­rinttal teljesíti túl éves tervét. A ktsz elnökének véleménye szerint e ki­emelkedő eredményeket a dolgozók a szocialista mun­kaverseny során, a IX. pártkongresszus tiszteletére tett felajánlásuk valóravál- tásával érték éL Kettő és félmillió forint munkabér iskolásoknak Az általános, közép és felsőfokú iskolák és szak­iskolák tanulói az idén is segítették a mezőgazdasági üzemek munkáját. Részt- vettek a növényvédelmi, a betakarítási, a szállítási stb. munkákban egyaránt. Az üzemek is szívesen lát­ták őket, elismerték, köz­reműködésük eredményes­ségét; Ebben az évben eddig 25 900 fiatal 868 600 mun­kaórát dolgozott. A legtöb­bet a szolnoki és jászberé­nyi járás valamint Túrke- ve és Törökszentmiklós ta­nulói segítettek. Munkájuk­ért a fiatalok mindenütt megkapták a megfelelő munkabért. A megyében összesen 2 418 849 forintot fizettek ki számukra. Népművelők továbbképzése A jászberényi Déryné Művelődési Ház a járás és a város függetlenített nép­művelői részére tovább­képzési sorozatot indított Az egésznapos tanfolya­mon fővárosi és helyi elő­adók tartanak előadást, majd a résztvevők a mű­velődési ház gyakorlati munkáját ismerik meg; Az első előadásra no­vember 25-én Bodnár Ist­ván a Népművelési Intézet munkatársa jött el. Az Or­szágos Népművelési Ta­nács által jóváhagyásra ke­rülő művelődési otthon jel­legű intézmények fejleszté­si tervéről adott tájékoot» tást

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents