Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-30 / 282. szám

IMS. november 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP $ A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Í rbán Ernő és a íiszakürtiek találkozója Meghívó, hangosbemondó hirdette a közelmúltban Ti- szakürtön, hogy az író—ol­vasó találkozó alkalmából a községbe érkezik Urbán Ernő. Egyike ő azoknak az írók­nak, aki a parasztság éle­tében történt óriási válto­zást krónikásként mondta el, s aki még ráadásul ki­váló előadó is. A nyolcvan perc úgy eltelt, szinte észre sem vettük. Sok érdekes dolog került szóba, történe­tek a tsz-szervezés hősi , korszakából, derűs epizódok a felszabadulás utáni évek közéleti eseményeiből. Cseuz Imre Tiszakürt Néha a „nagy“ pénz bajt okoz Abádszalókról Kunhegyesre akartam utazni a 6.30 órás diákbusszal. Amikor felszálltam, kértem egy je­gyet a gépkocsivezetőtől, mivel kalauz nélküli volt a kocsi. Százassal tudtam volna fizetni, viszont a sofőr nem tudott visszaadni. Próbáltam az utasoktól kérni aprópénzt, de ez nem sikerült. Ekkor a gépkocsivezető azt mondta, majd Tiszafüreden visszaad a pénzből. De minek menjek én Tiszafüredre, amikor Kunhegyesre, orvoshoz igyekszem? Végülis leszállított a kocsiról, nem éppen udvarias módon. A gépkocsivezető udvariasabb is lehetne az utazókhoz, s talán arra is lenne megoldás, hogy ren­delkezne aprópénzzel, ami a váltáshoz szükséges. Cseh József né Abádszalók Hol az az utca ? Négy éve la­kunk Szolnokon, az úgynevezett Vásártér-újtele­pen. Még az első évben megtörtént ennek a terület­nek a közművesí­tése, kaptunk járdát, villanyt, vízvezetéket, s ígérték, hogy kö- vesutat is készí­tenek. Az a problé­mánk, hogy az utcánknak — csakúgy, mint a környéken több­nek — mée nincs neve. Illetve a kéményseprőtől hallottuk, hogy az utcánk a Nyírfa nevet kap­ja. Szeretnénk, ha ' mielőbb megtör­ténne a „keresz­telő” és a háza­kat Is számoznák. Már eddig is sok baj adódott ab­ból, hogy névte­len az utca. Ha orvost hívunk va­lakihez, egy meg­beszélt helyen kell várnunk, mert különben meg nem találja a beteget. Ugyan­ez vonatkozik a mentőre is. A közelmúltban tü­zelőszállításkor történt az, hogy a fuvaros vissza­vitte a szenet mivel a környék két azonos nevű lakója közül nem tudta, hogy me­lyik rendelte. Kérjük, hogy a városi tanács vb sürgősen intéz­kedjen. Bagi Andrásné A kunhegyesi postahiva­talnál dolgozom, mint le­vélkézbesítő. A postától tá­vol lakom, s reggelenként igen korán kell otthonról Indulnom. A sötétben bo­torkálok, ugyanis 5 óra 10 perckor már nem égnek az utcai lámpák. Nemcsak ne­kem jelent ez problémát, hanem mindazoknak, akik a téli hónapokban is haj­nalban indulnak munkába. Ezért kérjük a TITÁSZ intézkedését, hogy legalább S óráig ne kapcsolják ki az utcai villanyvilágítást. Pál Imréné Kunhegyes Elromlott a röntgengép Nemrégen készült el Jászberényben a tüdőszak­rendelés új helyisége, örültünk ennek, de most már vagy 6 hónapja nem működik a tüdőszűrőgép. Szűró- vizsgára Szolnokra vagy Jászfény szarura kell elmen­nie a herényi embereknek ahol kint van a szűrőkocst. Vajon, mikor változik még ez a helyze*? Réczei András Jászberény Az ügyben érdeklődtünk, s azt a felvilágosítást kaptuk a megyei tbc-gondozó intézet igazgató főorvo­sától, hogy Jászberényben a sugárvédelmi intézet mun­katársai vezetéképítési hibákat fedeztek fel. Ezek el hárítása, a vezetékek átépítése folyamatban van. Az ígéret szerint néhány napon belül befelezik a mun­kát, s üzembe helyezhetik a röntgengépet Hat kisgyepi család panasza Pásztor János saját maga és öt szomszédja baját panaszolta el a szerkesztősé­günkhöz küldött Ievé'ben. Többek között ezeket ír­ja: a Kisgyepen vásároltunk ház­helyet, s ép'tet- tünk családi há­zat. Teljesen el vagyunk zárva a világtól, mivel többszöri kéré­sünkre se nyitott utcát részünkre a szolnoki városi tanács vb építés' és közlekedési osztálya. Kényte­lenek vagyun'* egymás portáján keresztül közle­kedni. Ha tüzelőt ☆ Levélírónk és társa, ügyében a Szolnok megyei tanács végrehajtó bizottsá­gához fordultunk, s kértük segítségüket. Néhány na; múlva megkaptuk a válasz; miszerint a végrehajtó ti zottság jogosnak tartja s kisgyepi családok panaszai vásárolunk, 50— 100 méterről ta­licskával hm Íjuk be. A másik ké­résünk az volna, ogy villanyt kapjunk. Csupán egyetlen oszlopra lenne szüksé­günk, amelyről mindenkihez b" lehetne kötni p hálózatot. A házhelyosztási munkák során a városi takács fél­kész kisajátítást hajtőt* végre: a házhelyek megkc telítésére szolgáló köztéri! 'etet — utat — nem sajá fította ki. Ezért nem- tudjá a panasz* mk telküket mcj közelíteni és a villanyháló zat kiépítésének is akadá­lya, hogy az útterület nincs biztosítva. A megyei tanács végre­hajtó bizottsága a városi ta­nács elnökhelyettesét kérte a panasz sürgős orvoslá­sára. ☆ A szolnoki városi tanács vb elnökhelyettese az ügy­gyei kapcsolatban elmond­ta, hogy a városi tanács vb építési és közlekedési osz­tálya megtette a szükséges intézkedést. A napokban megtörténik a kisajátítás, s ezzel a gyalogos forgalom részére megnyitják az ut­cát. A tervezett 7 méter szé­lességű út létesítését mind. eddig akadályozta, hogy egy lakóépületet kell le­bontani. A már említett osz­tály dolgozói többször be­széltek a lakóház tulajdo­nosával, s legutóbb megtör­tént a megállapodás, misze­rint a háztulajdonos hozzá­járul a kisajátításhoz, hogy ez ne legyen akadálya az utca kinyitásának. Jogos az igénye az ott lakóknak a villanyra vonat­kozóan is, ez azonban nem­csak pénz kérdés, hanem hálózatfejlesztési probléma is, s a végleges megoldásra csak 1968-ban kerülhet sor. Úttörő levelekből Burka János, a szolnoki Zagyva parti iskola Gaga­rin rajának tudósítója ar­ról számolt be levelében, hogy a párt megalakulásá­nak 48. évfordulója alkal­mából ünnepet rendeztek, amelyen Zakar Zoltán — meghívott vendégük — be­szélt a pajtásoknak a kom­munista párt megalakulásá­ról, hősi harcáról, küzdel­meiről. Kis ünnepségüket szellemi vetélkedő követte. Hozzászólás cikkeinkhez ______________________________________________ A felszólalás „magánügyben“ margójára A minap heves vitára let­tem figyelmes a rendelőin­tézet előtt. Idős bácsik be­szélgettek, a „dicső” múlt­ról. Egyesek elbeszélték, ho­gyan verekedtek a bálban, mások a mai fiatalságot ostorozták. Kezdetben bá- tortalánul bár,' de közbe­szóltam. Kedélyesen elbe­szélgettünk. A .beszélgetés közben sor került a mi ge­nerációnkra is. Az öreg bá­csik „megértenek minket”, elvárják, hogy a „közer­kölcs szabályait” tartsuk be. Igen ám, de mi csak azt látjuk, ők' hogyan éltek és élnek. És ez nem mindig mintaszerű! Akkor hát mi­hez igazodjunk? Nem tud­juk, hová álljunk. Bírálnak bennünket és mi megpróbá­lunk védekezni — primitív módon. Hát mutassanak igazi példát! A cikk kellemes érzést keltett bennünk. A bírála­tot elfogadjuk, amíg az épí­tő jellegű. Ha azonban a fehéret is feketére festik, minden illúziónktól meg­fosztanak bennünket. Ho­gyan töltsük hát szabad­időnket, hogy ne érezzük egyedül magunkat, hogy ne» leselkedjenek utánunk, egy­szóval, bízzanak bennünk? Tóth Tamás Szolnok ☆ Nem könnyű választ adni a levélre. Az átmeneti kor­szak nemcsak az ifjúságra vonatkozik. Sok hibával, múltból hozott rossz szo­kással. jókora adag kép­mutatással rendelkezik nem egy az idősebb nemzedék tagjai közül is. Nyilvánvaló, ezektől nem kell, nem le­het példát venni. De van olyan ember is, akinek példa lehet az élete. Hogy ki? Hát körül kell nézni Minden munkahelyen min­den kollektívában van, nem is egy. Csakhogy sok­szor nem ők a hangadók. Nos, a szerény, humanista módon élő ember legyen az ifjúság előtt a példa. S bár tisztában vagyok vele, hogy a KISZ egyes alapszervezetei gyengén mű- j ködnek, hogy nem tudják ! tartalommal megtölteni a fiatalok életét, mégis azt kell mondani: a fiatalság szabadidejének megszerve­zésében, a hasznos, értel­mes, emellett szórakoztató pihenésben a KISZ-nek kell irányt mutania. Tóth Ta­más és a többi kérdező fia­tal számára egyértelmű, po­zitív és elfogadható választ kell adni a KISZ-istáknak. Ez az ifjúsági szervezet iga­zi feladata és igazi felelős­sége. Az emberek többsége bí­zik a fiatalokban. Es ha rámutatunk egy-egy nega­tív jelenségre, az nem azért van, mert megcsontosodott előítéletek rabjai vagyunk. (Persze ilyen felnőtt is nem egy akad.) Kijelenthetem a negyvenévesek nevében: bí­zunk a fiatalokban. S ha azt szeretnék, hogy szépen, értelmesen éljenek: ez mm bűn. sőt segítség. Mindenre nem lehet nor­mákat szabni. Nincs külön ifjúsági etikai kódexünk. Azért úgy gondolom: tudja, érzi a legtöbb fiatal, mi a helyes. Csakhogy ez nem mindig a legkönnyebben járható út. De aki végig­megy rajta: jobbá, neme­sebbé válik. Csak Tóth Ta­máson és a többi fiatalon múlik, mennyire sikerül ez. — ht — Néhány megjegyzés a „Valahol el he l kézi? ni“ című cikkhez Amikor elolvastam a fen­ti című cikket, elhatároz- am, hogv néhány gondola­tot hozzáfűzök, mivel hosz- szú évtizedes mezőgazdasá­gi gépészkedésem a’att si­került olyan tapasztnla'oka* gyűj^eoem. amelyek kissé más o’dairól is megvilágít­ják a cikkben említetteket. Mc' *®Rzd"c ' gunkban — 'pp úgy mint az ipar bár­mely területén — a mú- zaki vezetésben foglalkoz­tatott szakembereket már régen két csoportra osztják. a képzett mérnökök, tech­nikusok, valamint a közép­káderek, fűművezetők, művezetők, gépészek csoportjára. — Nem minden esetben valószínt az, hogy a középkáderek megközelítően is rendelkez­nek olyan iskolai végzett séggel, mint az első cso­portba tartozók. Évtizedes szakmai tapasztalatuk, gva korlati felkészültségűt azonban felülmúlja a fiam’ mérnökök evakorlati fel ­ként véget nem érő vi­Cement a Kákát vizében jfc> pocseKoaojc 14u mássá építőanyagot Kisújszálláson Közérdekű bejelentés hívta fel a kisújszállási városi NEB elnökség fi­gyelmét egy olyan hanyag, ságra, mely miatt végül is rendőrségi feljelentés szü­letett, s a mulasztóknak a bíróság előtt kell majd fe­lelniük tetteikért. A Debreceni Közúti Üze­mi Vállalat 4-es számú épí­tésvezetősége Kisújszállá­son a Nagykunsági Állami Gazdaságban betonutat, a 413-as úthoz szegélyt épít. Az állami gazdaság igazga­tója és rendésze egy nap megnézték az építők rak­tárát. Megdöbbenve lát­ták, hogy helytelen* tárolás követ­keztében- jelentős meny- nyiséof! cement ment ott veszendőbe. Tapasztalataikról értesítet­ték a városi NEB-et, ugyanakkor az igazgató utasította a rendészt: gon­doskodjon arról, hogy ad­dig ne szállítsanak ki anvagot a raktárból, míg a NEB a pontos kárt meg I nem állapítja. Ám ennek ellenére másnap, amikor a NEB ellenőrei a helyszín­re érkeztek, a tönkrement cementből már nagy meny- nviség hiánvzott. Kiderült, hogv az építés- vezetőségének tehereénko- csíia aznap kora reggel 50 mázsa földet szállított. — Leepláhb is a menetlevé­len ez szeretteit. Ugyan­akkor az eavik esatornaőr látta, hogy ugyanezen gépkocsiról a munkások cementet la­pátoltak a Kakat-csator- na vizébe. U°yancsak azon a nanon, azon a reggelen az AKfVV egvik teherautója is vég­zett fuvart két fordulót, az énfiásvezet őségnek. — A «rönkéos!vezető ótb'tólag el- felnitet+e k'ávítarii a me­netlevelet Ám kiderült, hogy ez a kocsi is tönkre­ment cementet fuvarozott a raktárból, ugyancsak 50 métermá­zsát, s ugyancsak a Ka- kat-csatornához. S mi több, a tönkrement, építőanyagból még arra is futotta, hogy a raktár előt­ti terület kátyúit azzal töltsék fel. Mindezektől eltekintve még így is további 40 mé­termázsa hasznavehetetlen építőanyagot találtak a raktárban. A NEB ellenőrei megál­lapították: hanyagság az oka az egésznek. Nem rak­ták ugyanis a cementzsá­kokat farácsra. ahogyan azt tenni kell. hanem össze­vissza bedobálták a rak­tárba. A cement átnedve­sedett. a zsákok szétsza­kadtak. s több helyütt az esővíz is az éeítőam-ag alá folyt. Egyszóval cement vált hasznavehe­tetlenre. to ■ mint ezer forint értékben. Miért volt a meghami­sított menetlevél? Miért a gépkopsi vezető feledékeny- sége? Mindezt könnyű ki­találni: nyilván azért, hogy eltüntessenek minél többet az áruló nvomokból. Hi­szen az építésvezetőségen naevon iól tudták, miiven kárt okoztak a nép­gazdaságnak. De azt is meakérdezhet- jük: az útépítéshez ilyen sok felesleges anvagot biz­tosítottak a 4-es számú építésvezetőség részére? Máshol nem lett volna er­re szükség? Jovos volt tehát a NEB ellárása. amikor is felje­lentést tettek a mulasztók ellen, társadaimi tulajdon hűtlen kezelése és a ható­ság félrevezetése miatt. V. V. tákhoz, féltékenységhez, szakmai sovinizmushoz ve­zet. Véleményem szerint fel­tétlenül mindkét csoporthoz tartozók szocialista tudatát kell fokozni ahhoz, hogy ebben a kérdésben előbbre jussunk. S nem utolsó sor­ban a szakma szeretete, a hivatástudat, a két cso­port segítőkészsége, egymás megbecsülése oldhatja meg eredményesen ezt a kérdést Segíthet még ebben a rá­termettség, az előlegezett bizalom is. A fiatal mérnököt és a középkádert eltávolítja egy­mástól az, ha azon folyik a vita, ki a „professzor”, ez ellenszenvet szül. Ne akarjon a fiatal kezdő szak­ember, sem a gyakorlatilag képzettebb középkáder több lenni, mint aki. Ha az, aki­nek szakmailag, emberileg lenni kell, arra büszke le­het. Ezt azonban mások ál­lapítsák meg róla, és so­hasem az illető maga. A termelőszövetkezetek helyzete, gépesítettsége sem azonos már a korábbi éve­kével. A közös gazdaságok többsége ma már önálló javító, karbantartó üzem­mel rendelkezik. Ezek az üzemek sokoldalú, jólkép- zett mérnököket igényelnek. Ezért nem értek egvet azokkal, akik meggyőződés nélkül törnek pálcát, s elmarasztaló véleményt nyilvánítanak a termelőszö­vetkezetekről. Sarok Pál Jászjákóhalma Az illetékesek intézkedtek Válaszolt a GELKA Fehér Gergely kisújszál­lási olvasónk levelében azt sérelmezte, hogy hosszú ideig tart a tv-készülék ga­ranciális javítása. A GELKA kisújszállás. szervizének vezetője vála­szában közölte: az említet* televízió készülék meg­hibásodásakor olyan al­katrészek égtek el, — amelyek a szerviz raktárá­ból nem pótolhatók. Ezért tájékoztatták Fehér Gei ­gelyt akképpen, hogy a nyolcnapos javítási határ­időt nem tudják betartani, mivel a budapesti központi raktártól csak 10—14 nap múlva várhatják az alkat­rész leszállítását. Az igé­nyelt alkatrészeket novem­ber 24-én kapta meg a szerviz, így néhány nap múlva már kijavítva vihet­te haza készülékét a tulaj­donos. Még sok a tisztázatlan kérdés A szol-toki Sashalmi ut­ca lakói azt panaszolták, hogy hosszabb idő óta hiá­ba várnak az utca rendezé­sére, a vízvezetékre, járda építésre. Erre reagálva kö­zölte a városi tanács vég­rehajtó bizottsága, hogy a városfejlesztési csopor1 1967-ben a Sasha1 mi útr; 300 folyóméter vízvezeték és 120 folyóméter vil'anv- vezeték építését tervezi. Je lenleg folyamatban van a területet érintő közmű ta­nulmányterv készítése is, amelv alapját képezheti a további rendezésnek. A felsőbb szervek azonban még nem hoztak döntési- mivel olyan gondolattal is foglalkoznak, hogy a Sas­halmi út és Törteli út kö­zötti területen OTP beruhá­zással úgve°"ezett minta lakótelep épül. Ki horán kel sötétben botorkál

Next

/
Thumbnails
Contents