Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-06 / 263. szám

Világ profé fár*ai. egyesültetek f SZOLNOK MEOW XVII. évfolyam, 263. szám. RAKETAK ÉS GALAMBOK Ara 80 fillér 1966. november 6., vasárnap. V Teljesítették kongresszusi vállalásaikat Kimagasló eredmények Kenderesen, Fegyverneken, Mesterszálláson, s máshol a megye szövetkezeteiben Kórház a vár árokban * Í rtak és filmeztek, beszéltek róla, két aspektusból: érte és el­lene. Könyvtárnyi könyv­ben, vezércikkek, megem­lékezések légiójában, fil­mek tucatjaiban örökí­tették meg eszményeit, eseményeit, vezéralakjait, nem is említve itt a ka­tedrákat és gyűlésterme­ket. Szeretni lehetett, vagy gyűlölni ezt az ese­ményt, de közönyösnek maradni iránta nem, mert minden nép, minden osz­tály s minden ember életébe beleszólt változ­tatott rajta, a változások máig nyúlnak s folyta­tódni fognak tán az idők végezetéig. Az első hasz­nos nukleáris robbaná­sa volt ez a történelem­nek, mely évezredek bi­lincseit szakította le az emberről s láncreakciója a század olyan méretű átalakítását indította el, amely a politikai és tár­sadalmi változások előre­tartó, progresszív folya­matain túl a kultúra, a tudomány területeire is átcsapott s megállíthatat­lan erővel helyezte cent­rumba az embert, a dol­gozó ember igényeit. In­nen van, ebből a szaka­datlanul ható és változ­tató energiájából a Forradalomnak, hogy évek múltával új és új jegyeit fedezzük fel a világon, új és új gyümölcseit ér­leli a humanista civilizá­ciónak s az évfordulók jó alkalmat adnak, hogy a gazdagodást szemügyre vegyük, azt. ami szem­határunkba fér, rögzítsük, hisz teljes felmérésére úgy sem vállalkozhatunk. Oroszország az első vi­lágháború végén nemzeti katasztrófa felé rohant s úgy tűnt, nincs olyan erő, mely a mélybe zuhanást megakadályozhatja. A frontok mészárszéke új s újabb katonatömegeket nyelt el, a hátországban éhínség dúlt. a gazdasági összeomlás aláaknázta az ipart és mezőgazdaságot. Adatok: az ipar összter­melése 1917-ben az 1916. évi felére csökkent, már­ciustól augusztusig 568 üzem szüntette be a ter­melését. 1914 júliusában 1,6 milliárd papír-rubel volt forgalomban, 1917 novemberében 22,4 milli­árd, az államadósságok 50 milliárd rubelre emel­kedtek. A munkások re­álbére 1917-ben az 1913. évinek 57,4 százalékára zuhant. A közszükségleti cikkek ára tizenkétszere­se, az élelmiszereké ki­lenc és félszerese volt a háború előttinek. A há­ború ugyanebben az időben mesés haszonhoz juttatta a bankokat és az iparvállalatokat. Az orosz nemzeti vagyon kiárusí­tása is folyt, 1917 nyarán az ipari és banktőke gazdái úgy döntöttek, hogy az uráli vasbányá­kat, a moszkvai szénme­dencéket, a kaukázusi re­zet, az altáji aranybá­nyát, Szahalin szén és kőolajkincsét koncesszió formájában, megalázó fel­tételekkel az amerikai tőke kezére játsszák. V ajon a Téli Palota ostromára induló katonák és matrózok, fel­fegyverzett munkások akkor, azokban a ziman- kós téli napokban tud­ták-e, hogy forradalmuk túlmutat Oroszország ha­tárain? Tudták-e vajon, hogy rohamuk nemcsak Oroszország nemzeti lé­tének megmentéséért fo­lyik, hogy gépfegyvereik nemcsak a szipolyozó orosz burzsoáziára, nem­csak a kancsukás arisz­tokráciára dörögnek, hogy puskatusaikkal nemcsak a cáratyuskás, tő­kés, földesuras államren­det verik szét, de a Nagy Október ágyútüzét szét­görgeti a történelem a világ négy égtája felé?... Tudták. A forradalom zseniális vezérének, Le­ninnek munkássága, fel­lépése kezdeteitől az im­perializmus világrend- szere ellen irányult a munkásosztály harcának világméretű győzelméért. Lenin tisztában volt ve­le, hogy az imperializ­mus láncának Oroszor­szág testén felszakított leggyengébb láncszeme igazi „láncreakció” kez­detét jelenti. Lenin nem hitt a forradalom ex­portjában, de tudta, hogy a forradalom maga bele­szól a világtörténelem­be is. Már a forradalom győzelmének másnapján, november 8-án este a II. szovjetkongresszuson fel­olvasta a békéről szó­ló dekrétumot, amely a szovjethatalom nevében kijelentette: „A kormán}' az emberiség elleni leg­nagyobb gonosztettnek tartja ennek a háború­nak folytatását, amely azért folyik, hogyan osz- szák fel az erős és gaz­dag nemzetek között az általuk meghódított gyen­ge népeket, és ünnepé­lyesen kijelenti, hogy el­tökélt szándéka hala­déktalanul aláírni egy olyan béke feltételeit, amely ezt a háborút a fentebb megjelölt és ki­vétel nélkül minden nép számára egyaránt igazságos feltételek alap­ján megszünteti”. A for­radalom tehát már szin­te születése pillanatában beeavatkozott a világ- történelem menetébe, nemcsak példaadásával, nemcsak eszméinek szél- sugárzásával, de aktív politikai lépéseivel is. Azt mondta Lenin erről a forradalomról: „Meg­teremtettük az állam szovjet típusát, és ezzel új világtörténelmi kor­szakot nyitottunk: a pro­letariátus politikai ural­mának korszakát, amely felváltja a burzsoázia uralmának korszakát.” A világ első munkás­ul paraszt állama a szovjet hazában nemcsak az emberiség utópiszti­kusnak tűnő nagy álmát valósította meg, a ki­zsákmányolástól is sza­bad szocialista társadal­mat. mely a termelés javait, a kultúra szépsé­geit. a tudomány vívmá­nyait a dolgozók nagy közösségének hasznára gyümölcsözteti, de a ma­ga szervezett erőinek tá­mogatásával az egész emberiség sorsának ala­kulásába is beleszól. A fasizmus «'"»ni harc pél­dázata. a közép-európai népek nagy családjának felszabadítása, a népi demokratikus államok kialakulása, mint ennek a világformáló tevékeny­ségnek döntő állomása, — közismert. Hazánk nemcsak szabadságát, de szocialista rendjének ál­landó segítését, s újóla­gos megmentését köszön­heti a testvéri szovjet népnek. A Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom tüze szerte lobog e ha­zában, jó embermeleg fénnyel világítja mun­kánkat, utunkat. S hogy éppen napjainkban Viet­namnak mit jelentenek a szovjet rakéták és szov­jet szakemberek, azt a vietnami államférfiak nyilatkozatain túl ennek a kis népnek egész hősi helytállása is aláhúzza az amerikai hadigépezet szörnyetegével szemben. A forradalom azonban nemcsak felszabadít, nemcsak rakétával, 1 ke­nyérrel és tanáccsal se­gít, nemcsak tapasztalat­tal támogat. Előfeltéte­leket teremt, anélkül, hogy határai közül ki­mozdulna, mint Kuba forradalma is mutatja, vagy éppen a gyarmati világ széthullása. É vezredek peregtek el, sok háborúban, felkelésben, forradalom­ban ontotta vérét a sza­badságot áhító, elnyo­mott nép. Sok háborút elvesztettek, sok forra­dalmat, felkelést lever­tek — igaz, sokat meg ík nyertek, győzelemre vittek. A nép sorsa az elnyomottaké, időlegesen tán javult is, de hosszú távon — a dolgozók öröknek tűnő sorsa táv- ján — minden maradt a régiben. Ahogy a mar­xizmus fogalmazza: egyik kizsákmányoló rendszert a másik váltotta fel. Ma már azonban a szocia­lizmus levegője az egész világot belengi. A kom­munizmuson munkálko­dó társadalom, a népi demokratikus országok közössége új megvilágí­tásban mutatja a dolgo­zó osztályok helyzetét, a kultúra, a tudományok, a politika feladatait. A szocialista országok a maguk társadalmi vív­mányaival — mondhat­nánk: — puszta jelen­létükkel olyan nyomás alatt tartják a kapilaliz- must. amely nemcsak a munkás bérében fejező­dik ki, nemcsak a szo­ciális létesítményekben testesül meg, de a mun­kás, a dolgozó ember személyes rangjában, presztízsében is. M ert: a világ alapve­tően megváltozott s a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalommal kezdődött ez a szágul­dó, viharos átalakulás. A Forradalom örökif- ian jár közöttünk ma is. Vörös kozákja szputnyi- kon lovagol a Hold felé, tenyerén Picassa ga­lambját viszi /"ón, me­lengetőn. Közeleg a pártkongresz- szus. A kommunisták ta­nácskozásának napjára, a párt tiszteletére párttagok és pártonkívüliek népes se­rege adja tudtul nap nap után: beváltották a párt­nak adott szavukat. Szol­nok megye termelőszövet­kezetei nagyrészében vé­géhez közeledik a kong­resszusi munkaverseny. — Szerkesztőségünkbe is egy­más után jönnek a levelek, üzenetek a szövetkezeti parasztemberek szép tettei­ről. KENDERESRŐL az ottani Vörös Csepel Ter­melőszövetkezetből özse János párttitkár küldött jelentést. Négy brigád számvetését továbbítja. A tehenészek nyolc fős szo­cialista brigádja már ok­tóber elsejére 110 száza­lékra teljesítette éves ter­vét. A brigádban Tajnai István, Süveges Lajos és Kuruc7 Sándor dolgoztak a legpéldásabban. Ugyancsak e szövetkezet traktorosai között munkál­kodik Tóth Bálint és Lódi János példás szorgalom­mal. A baromfitenyésztők tizenketten vannak, s munkájukra jellemző, hogy 12 ezer pecsenyekacsát 8 hét alatt két és fél kilo­gramm átlagsúlyban ne­veltek fel. A FEGYVERNEK! Vö­rös Csillag Termelőszövet­kezet szocialista munka- versenvéről Czimmer Jó­zsef elnök adott informá­ciót. Közös gazdaságuk szocialista brigádmozgalmá­nak népszerűségéről írt. Mint jelzi, a tavalyi egy szocialista brigád mellett öt brigád vállalta még az idén a megtisztelő cím ki­vívását. Ebben a közös gazdaságban a szövetkezet valamennyi tagja részt- vett a kongresszusi ver­senyben. Ennek köszönhe­tően is a cukorrépát tíz nappal a határidő előtt ta­karították be. Sikerült el­érniük a kapásnövények gyors betakarításával, hogy Még az idei városfejlesz­tési tennivalókat be sem fejezték, a városi tanács vb máris nagy gonddal ké­szül a jövő évi feladatok­ra Mezőtúron. A terv el­készült, mely szerint 1967- ben több mint négymillió forintot fordítanak köz­művesítésre, kommunális feladatok végrehajtására. Egyik legnagyobb és egyben legfontosabb lé­tesítmény a központi ren­delőintézet építése lesz. Er­re mintegy egymillió fo­rintot költenek részben ál­lami hozzájárulásból, rész­ben a községfejlesztési alapból. Jelentős beruházással egy1 új sporttelep is épül. illetve hozzáfognak annak nem kellett kalászost ka­lászos után vetniök. A MESTERSZALLASI Úttörő Termelőszövetkezet­ben növénytermesztők és a traktorosok együttesen vál­lalták 700 hold szerves- trágyázását, s ezt már 20 holddal túlteljesítették. A SZELEVÉNYI Szik­ra Tsz-ben társadalmi munkával épített zuhanyo­zót a gépjavító műhely tíz fős brigádja. A TISZASASI Rákó­czi Termelőszövetkezet há­rom sertéshizlalója 100 sertést hizlalt meg terven felül. Jó hírek jöttek az OCSODI Kossuth Tsz-ből. Itt Mol­nár László brigádja a juh- tej értékesítési tervét 70 ezer forinttal „fejelte” meg. Jónás Imréék dinnye- termesztésben remekeltek. Az üzemanyag és az al­katrész felhasználásban Tóth Mihály, ifjú Rónyai Sándor és Aponyi Imre ért el kiemelkedő sikert. Ugyanők normálhold ter­vük teljesítésében is élen járnak. CSEPAN Balázs Gyu­la kertészeti brigádját em­legetik tisztelettel. A CIBAKHAZI Vörös Csillag Termelőszövetkezet kertészetének szocialista brigádjában Plonicska Jó­zsef és Kiss Imre munka­csapata a jó példa. A TISZAKÜRTI Hu­nyadi Termelőszövetkezet­ben a baromfi, a juh és a szarvasmarha tenyésztők tetteiről beszélnek. Ugyan­így az állattenyésztők szép teljesítményeit emlegetik a tiszainokai Szabadság, az öcsödi Kossuth Tsz-ekben. A tiszaugi Tiszagyöngye Termelőszövetkezetben vi­szont a növénytermesztő munkacsapatok adtak 80 ezer forint értékű termelé­si többletet. B. L. építéséhez. Az előzetes szá­mítások szerint ez több mint egymillió forintba ke­rül majd, mely összegből a lakosság csaknem 300 ezer forint társadalmi mun­kát vállal. Az említetteken kívül a vízhálózat bővítésére 450 ezer, a villanyhálózat fej­lesztésére 100 ezer, a Vá­góhídi és Kétgázközi lakó­telep közművesítésére pe­dig 340 ezer forintot köl­tenek. Továbbra is napi­renden marad az utak kar­bantartása és felújítása, a parkosítás és fásítás is. Ki­emelt munkaként kezelik az Űttörőpark fejlesztését, valamint új kereskedelmi egységek létrehozásának j anyagi támogatását. j Hírünk az országban lllilll A Tisza Kettő bölcsőjénél A háztáji gazdaságok 110 ezer csemetét kapnak az fmsz-ektől Szolnok megye ossz gyü­mölcsfa állományának több mint 80 százaléka a zart- kertekben, szórvány- és házikertekben van. A fel­vásárolt gyümölcs nagyoo- bik hányada* innen szar­mAlkzártkertek állománya azonban hiányos, sok a ki- vénült, kipusztult fa, fel­frissítésre várnak. A ko­rábbi években az igénye­ket nehezen tudták kielé­gíteni. Most azonban ele­gendő szaporítóanyag all rendelkezésre. A napokban a megye f öldmű vessző ve ú- kezetei megkezdték a cse­meték értékesítését. Szolnok megyében csaknem 110 ezer gyümölcsfát bocsátanak a háztáji gazdaságok részére. S ezzel az igényeket ki tud^ iák elégíteni. Jellemző számadat erre, hogy tavah/ ősszel csak 60 ezer facskat forgalmaztak. A fajta összetétel is ked­vező. A fák többsége kö­zép. illetve alacsonytórzsu. Nagvon számottevő a _ víj~ laszték alma, körte, őszi­barack, cseresznye meggy és szilva csemetéből, ta­valy például csak 2000 cse­resznyefát tudtak adni most hat és felezret. Jóval több fát értékesítenek a nyári gyümölcsfélékből is. Nagy a kereslet az egr®®" bői és a ribizkéből. Azelőtt nem tudtak ezek helyébe pótlást biztosítani, most igen. . A szaporítóanyagok ki­váló minőségűek, ellenőr­eit faiskolákból származ­nak. Például a rákoczifalvi Rákóczi Tsz csemetekertié­ből is jelentős mennyiségű szaporítóanyagot szállíta­nak. , ..■> A megyében négy £°-j lerakat — Szolnok Kunt szentmárton, Jászberény, Kisújszállás — működik. Ezek maximális mennyisé­gű csemetét adnak a me­gye minden községében működő fmsz-ek reszere. Tehát a vásárolni szándé­kozók saját községükben Is megkaphatják a szükségé, csemetét. Az időjárás igen kedvező a faültetésre. A csemeték jobban mesterednek, mint e tavasszal ültettek Jobbár tűrik a nyári szárazságot és egv évvel korábban hoz­nak termést. Központi rendelő, új sporttelep épül jövőre Mezőtúron

Next

/
Thumbnails
Contents