Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)

1966-11-05 / 262. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november 5, A megyei pártbizottság vitája Ostromállapot Guatemalában va elemezte, s válaszolt a kérdésekre, javaslatokra. Sokan foglalkoztak a pártmunka színvonalának emelésével, a vezetés javí­tásával. Ezzel kapcsolat­ban említette Csáki elv­társ, hogy egy sor intézke­dés van folyamában, amely ezt célozza. A szervezeti szabályzat tervezet, amelyet majd a IX. kongresszus elé terjesztenek is ’ kifejezi azt a törekvést, hogy még tö­mörebbé tegyük sorainkat, összefogjuk erőnket. Ezt példázza a különböző párt­szerveknél most még lé­tező póttagság vala­mint a tagjelöltség megszüntetésére vonat­kozó javaslat is. összefog­lalva valamennyi intézke­dés azt szolgálja, hogy ér­vényesüljön a kollektív ve­zetés elve és az egyéni fe­lelősség is. S minél több párttag hatékonyan ve­gyen részt a munkában, a párt politikájának gyakor­lati megvalósításában. Eh­hez szükséges, hogy min­den szinten, az alapszerve­zetekben is, tevékeny veze­tőség, élő. dolgozó párt­csoportok legyenek. Sipos Károly elvtárs hoz­zászólására reagálva mond­ta Csáki elvtárs, egyetért azzal a megállapítással, hogy pártunk politikája a munkásosztály politikája. A jövőben is az a cél, hogy a fontosabb intézkedések megtétele előtt a munkások minél szélesebb tömegeivel tanácskozzanak a vezető­szervek. A párt feladatai közé tartozik az is, hogy a munkásosztályt alkalmas­sá tegye a vezetésre. Itt említette meg Csáki elv- + hogy a felnőtt oktatás, •nunkásképzés előse- emcsak a pártszer- feladata, hanem a A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok me­gyei küldöttértekezlete I960, november 3—4-i ülésén meghallgatta a megyei bi­zottság és a 1 megyei reví­ziós bizottság jelentését a VIII. pártkongresszus ha­tározatainak végrehajtásá­ról, a megyei bizottság, a pártszervezetek, a Szolnok megyei kommunisták négy­éves tevékenységéről. A küldöttértekezlet a be­számolók, a vita és a kül­döttek személyes tapaszta­lata alapján megállapítot­ta, hogy a megyei bizott­ság, a járási-, városi-, üze­mi- és községi bizottságok, a pártalapszervezetek, a a Szolnok megyei kommu­nisták négyéves tevékeny­sége megfelel a VIII. kong­resszus határozatainak; a kitűzött célok, meghatáro­zott feladatok végrehajtá­sában figyelemre méltó eredmények születtek. A második ötéves terv célki­tűzései a megyében összes­ségükben realizálódtak, s ennek nyomán fejlődött az ipar, a mezőgazdaság, elő­rehaladt a szocialista me­zőgazdasági üzemek meg­erősödése, javult a lakos­ság anyagi, szociális és kulturális helyzete, egész­ségügyi és szociális ellátása. A küldöttértekezlet a be­számolókat elfogadta a megyei bizottság a járási, várai, községi és üzemi kommunista gazdasági ve­zetőké is. Az iparfejlesztésről, a munkalehetőségről is több felszólaló beszélt. Célirá­nyosan kell valóraváltani az iparfejlesztési tervet, fel­tárni a helyi adottságokat. A megyei pártbizottság megvizsgálja és megvitatja a négy mezőgazdasági vá­ros, — Karcag. Kisújszál­lás, Mezőtúr és Túrkeve — iparfejlesztési lehetőségét, s az országos szervekhez for­dulnak, hogy a vidéki ipar- telepítés során ezekbe a városokba is telepítsenek üzemeket. Az építőipar ve­zetőinek figyelmét arra hív­ta fel Csáki elvtárs, hogy a gazdaságosságra, takaré­kosságra, a minőség javí­tására fokozottabban töre­kedjenek. A feladatok meg­oldása azt követeli, hogy a termelőszövetkezetek épí­tő brigádjait, a tanácsok házilagos építőcsoportjait — amelyek jelenleg még fő­leg kézierővel dolgoznak — gépekkel lássák el. A termelőszövetkezeti gazdaságok eredményeit be­folyásolják a természeti adottságok, a közgazdasági tényezők, a vezetés, a szö­vetkezet belső rendje. Ha e három tényező kedvező, akkor az adott közös gaz­daságban nincs felső hatá­ra a fejlődésnek, az ered­mények növelésének. A jövőben méginkább, mint eddig, a szövetkezetek bel­ső erejére kell támaszkod­ni. Segíteni kívülről is le­het, de a dolgok megoldása a szövetkezetben történik. összefoglalójában hang­súlyozta Csáki elvtárs, hogy pártunk politikáját elfogad­ják, követik a dolgozó tö­megek. pártbizottságok, az alap­szervezetek tevékenységét, a kommunistáknak a társa­dalmi, politikai és gazda­sági élet területén, a tár­sadalmi és tömegszerveze­tekben, tömegmozgalmak­ban végzett tevékenységét jóváhagyta. A küldöttértekezlet me­leg elvtársi üdvözletét kül­di a munkásoknak, szövet­kezeti parasztoknak, értel­miségieknek, ifjúságunk­nak, különösen pedig a szo­cialista brigádokban küz­dőknek és a kongresszusi versenyben résztvevőknek. Sikert és boldogságot kí­ván további munkájukhoz. A küldöttértekezlet meg­bízza a megyéből megvá­lasztott kongresszusi kül­dötteket, hogy a kongresz- szuson támogassák a Köz­ponti Bizottság politikáját, az irányelvekben vázolt feladatok, tennivalók ha­tározatra emelését, szavaz­zanak további és teljes bi­zalmat pártunknak, a mar- xizmus-leninizmus tisztasá­gáért folytatott harcának, marxista-leninista politiká­jának. A küldöttértekezlet kö­telezi a megválasztott me­gyei bizottságot a követke­zőkre: 1. A IX. kongresszusig hátralévő időben a megvei pártbizottság — a pártbi­zottságok, a pártszerveze­tek útján — folytasson szé­leskörű eszmei, politikai munkát a kongresszusra Hangsúlyozta azt is, hogy a szocializmus építése kö­zepette egy percig sem szűnhet meg a harc a régi rendszer maradványai, a nyugati behatás, eszmei be­folyás ellen. — Biztosítani kell, hogy a társadalomra veszélyes elemek ne dolgoz­zanak olyan munkakörben, amelyben ártani tudnak. Befejezésül arról szólt Csáki elvtárs, hogy a me­gyei pártbizottság munká­ját az utóbbi négy eszten­dőben egység, egyetértés jellemezte. Itt a pártérte­kezletet is az egyetértés tükröződött. S ez nagyon fontos, mert a szocialista építő munkának legfonto­sabb feltétele a párt esz­mei, szervezeti és cselek­vési egysége. A jövőben is arra kell tehát törekedniük a kommunistáknak, hogy ezt az egységet megőrizzék, erősítsék. Végezetül a me­gyei pártbizottság nevében megköszönte a kommunis­ták támogatását, azt a se­gítséget, amelyet a pártbi­zottságnak adtak. Csáki István elvtárs ösz- szefoglalója után a pártér­tekezlet jóváhagyta a me­gyei pártbizottság, a me­gyei revíziós bizottság be­számolóját, az elhangzott vitát, javaslatokat. Elfogad­ta a megyei pártértekezlet határozatát, majd megbízta a megyei pártbizottságot, hogy az elhangzottakat használja fel további mun­kájában. Ezután a megyei pártértekezlet rátért a má­sodik napirendi pont meg­tárgyalására. Megválasztot­ta a megyei pártbizottságot és Szolnok megye kong­resszusi küldötteit. A me­gyei pártértekezlet Fodor Mihály elvtárs zárszavával ért véget » ^ ^ . való felkészülés érdekében, fáradhatatlanul magyarázni kell a kommunisták és a pártonkívüliek körében a IX. kongresszus feladatait, jelentőségét a magyar mun­kásmozgalomban, a szocia­lizmus teljes felépítéséért folytatott harcokban. 2. A megyei bizottság a kongresszus után készítsen átfogó programot a IX kongresszus határozatainak végrehajtására. A program elkészítésénél vegye figye­lembe a megye konkrét helyzetét, a beszámolóján szereplő, vázolt célokat és feladatokat, a különböző szintű pártértekezleteken, taggyűléseken felvetett ja­vaslatokat. 3. A kongresszus határo­zatainak végrehajtásában biztosítsa a párt tevékeny­ségének fokozását, az esz­mei, ideológiai munka szín­vonalának emelését, a párt vezető, irányító tevékeny­ségének erősítését. Az el­következő taégy esztendőben folytasson az eddiginél is szélesebbkörű politikai fel- világosító munkát a dolgo­zók körében, helyzetünk, feladataink megértetése, az ellenséges propaganda le­küzdése, a jelentkező fel­adatok megoldása érdeké­ben. Szolnok, 1966. november 4. Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei küldöttértekezlete Jantar-1 Jan tar—1. (Jantar: bo­rostyán) néven a Szovjet­unióban 1966. októberében geofizikai rakéta segítségé­vel plazmahajtóműre mű­ködő ionoszférakutató au­tomatikus laboratóriumot bocsátottak fel. Az automa­tikus laboratórium 100—400 kilométer magasságban ke­ring. Felbocsátásának cél­ja: a felső légrétegekben végrehajtandó irányított űr­repülés lehetőségeinek ta­nulmányozása. A Jantar—l.-en elhelye­zett fedélzeti rendszerek és tudományos műszerek mű­ködéséről érkezett télemet- rikus adatok alapján sike­rült tanulmányozni a hajtó­mű viselkedését az iono- szférában. Árvíz Firenzében Az Arno folyó pénteken kilépett a medréből, s el­árasztotta Firenze több ke­rületét és a történelmi ne­vezetességű város közelé­ben fekvő településeket. A második világháború óta legsúlyosabb árvíz kö­vetkeztében megszakadt az áram- és ivóvízszolgáltatás. Veszélybe kerültek a Piazza Della Signoria. a Dóm tér és a Ponte Vecchio felbe­csülhetetlen műkincsei. A hatóságok riasztották a tűzoltókat és a katonai helyőrséget, a város és kör­nyéke fölött ezekben az órákban is heves viharok dühöngenek. A folyó két partján az alacsonyabban fekvő házak földszinti la­kásaiból a lakók az emele­tekre menekültek. Firenzé­vel megszakadt a vasúti és közúti forgalom. A leg­újabb jelentések szerint a katasztrófa sújtotta város­sal nem sikerült a telefon- és távíró kapcsolatot létesí­teni. Az AFP hírügynökség rá­diójelentések alaján számol be a súlyos helyzetről. November 8-án újra­választják a képviselőház­nak mind a 435 tagját, a szenátus tagságának egy- harmadát (35 szenátort), a kormányzókat 35 államban és a törvényhozó testülete­ket 50 államban. Az elnök, a kormány tagjai, a de­mokratapárti és republiká­nus honatyák igyekeznek szavazatokat nyerni (vagy vásárolni) és kényszeredett mosollyal aratják le a kor­tesek által kierőszakolt vá­lasztói műlelkesedés virá­gait. A választók egyked­vűen veszik tudomásul a politikusok szónoki bűvész- mutatványait, amelyekkel hol a jelenlegi politikát, hol annak ellenkezőjét di­csérik. Végső soron ugyan­is nem sok különbség van a két párt programja kö­zött. A New York-i Satur­day Review szerint egy de­mokratapárti és republiká­nus jelölt politikai ábráza­ta úgy hasonlít egymáshoz, mint a sziámi ikrek arca... A hatalmon tévő demokrata párt Johnson kétéves elnökségének pozi­tív mérlegét igyekszik meg­vonni és propagálni — nem kis nehézséggel és erőlte- tettséggel. Tény ugyanis, hogy 1964 novembere, a legutóbbi elnökválasztás óta az Egyesült Államok az „ígéretek földje” lett. A be nem tartott ígéreteké. Az elnök számtalan bel- és külpolitikai intézkedést he­lyezett kilátásba, s a leg­többel mind a mai napig adós maradt. Egyrészt azért, mert néhány ígéretét csak taktikai fogásnak szánta, másrészt azért, mert egy­szer az akarat, máskor a lehetőség hiányzott. A guatemalai kormány az ország egész területére kiterjedő hatállyal ostrom- állapotot hirdetett. A 30 napon át tartó ostromálla­pot idején gyakorlatilag statárium lesz érvényben, nem tevékenykedhetnek a politikai pártok, négynél több személy nem csopor­tosulhat, az utcákon. Hiva­talos cenzúrának vetik alá a tájékoztatást és minden politikai hatalom a katonai hatóságok kezében össz­pontosul. Az indokolás szerint az ostromállapot bevezetését az tette szükségessé, hogy „a szélsőjobboldal és balol­dal sorozatos terrorcselek­ményei nyomán helyre le­hessen állítani a békét és A feh'rházi tudósítók tá­bora nagy meglepetéssel vette tudomásul Johnson elnöknek azt a csütörtöki bejelentését, hogy le­mondja a választási kör­útját és műtét céljából kórházba vonuL A demok­raták már előre beharan­gozták, hogy Johnson Bos­tonban, Chichagóban és számos nyugati államban már péntektől kezdve a szónoki emelvényre lép. — Akárcsak az első epehó­lyag-műtétet, az újabb orvo­si beavatkozást is színpa­dias külsőségek között hoz­ta nyilvánosságra az el­nök, A fényképészeket a Fehér Ház keleti szárnyá­ban fekvő dolgozószobá­jába hivatták, de nem Belpolitikai téren a „nagy társadalom látványosan be­harangozott utópisztikus tervéből alig valami való­sult meg. A nagyhangú ígéretekhez és a feltárt sú­lyos szociális bajokhoz ké­pest csak elenyésző jelen­tőségű lépések történtek például: a természetvédel­mi és városfejlesztési mi­nisztérium létrehozására vagy a 65 éven felüliek részleges társadalombizto­sításának e kezdetleges be­vezetésére. A jellemző in­kább az, hogy Washington a „nagy társadalom” he­lyett a nagy háborúra for­dítja az anyagi eszközöket: évi 58 milliárd dollárt. Kimutatható, hogy az Egyesült Államok a vietnami háború fokozásá­val párhuzamosan sorra el­ejti azokat a terveket, ame­lyek a „szegénység elleni” harcolt szolgálják. A hadi- termelés, amely egy ideig ösztönzően hat a gazdálko­dásra, egyra inkább inflá­ciót, a termelésben pedig feszültséget, aránytalansá­got okoz. Emelkednek az árak, csökkennek a reál­bérek, ennek következté­ben szó sincs többé a mun­kások és a munkáltatók közötti — Johnson által meghirdetett — „társadalmi békéről”. Megélénkült a sztrájkmozgalom. Az amerikai kongresszus elfogadott két, nagy pro­pagandával reklámozott ún. polgárjogi törvényt, ame­lyek azonban tulajdonkép­pen nem jelentenek mást, mint törekvést az 1789-es amerikai alkotmány érvé­nyesítésére. Már akkor tör­vénybe iktatták azokat az a biztonságot”, Az AFP jelentése szerint „felforgató tevékenység” vádjával máris letartóz­tattak több politikai sze­mélyiséget. A TASZSZ hírmagyará­zója szerint az ostromálla­pot kihirdetése mindenek­előtt az ország hegyvidé­kein tevékenykedő partizá­nok ellen irányul. A par­tizánok azért fogtak fegy­vert, hogy kiharcolják az általános földreform végre­hajtását, hogy alapvető tár­sadalmi átalakulások men­jenek végre az országban és hogy Guatemala Wash­ingtontól független külpoli­tikai irányvonalat köves­sen. mondták meg nekik, hogy miért kell lefényképezniük az elnököt, csak később kö­zölték: a műtét miatt a kampány elmarad. Két órá­val ezt megelőzően, Moysrs sajtófőnök kijelentette: — Johson kitűnő egészségi állapotnak örvend. Mint a Reuter tudósítója írja, ez a fejlemény újabb reményeket önt a köztársa­ságiakba, akik a kétes vá­lasztókerületekben demok­rata jelölteket akarnak ki­buktatni. Feltételezhető, hogy ebben az új helyzet­ben a republikánusok elég képviselőházi mandátumot szednek össze ahhoz, hogy konzervatív szövetségre lépjenek a déli demokra­tákkal j állampolgári jogokat, ame­lyektől az USA több mint 20 milliónyi színesbőrű la­kosát mindezideig meg­fosztják. Az említett tör­vények elfogadása sem je­lent azonban változást a gyakorlatban, amit a soro­zatos néger-megmozdulások eléggé bizonyítanak.. Kiiloelitikai téren aa amerikai kormány a puszta szólamokon túl egyetlen lé­pést sem tett korábbi ígé­reteinek betartására. Sőt felújította a dullesi erőpo­litikát, fokozta az amerikai külpolitika agresszivitását és kalandor jellegét. Be­avatkozott a brazíliai, a kongói és az indonéz ese­ményekbe, az indiai—pa­kisztáni konfliktusba. Kato­nai intervenciót folytatott a Dominikai Köztársaság ellen. Nyíltan beavatkozik Dél-Vietnam ügyeibe éí agressziót követ el a Viet­nami Demokratikus Köztár“ saság ellen. A világ csend­őreként a nemzeti felsza­badító mozgalmak elnyo­mására törekszik. A kelet-nyugat közötti kapcsolatok normalizálásá­ra meghirdetett „hídépítési politika” pedig nem jelent mást, mint új taktikát, új módszert a szocializmus el­leni harcban. Bizonyítja ezt többek között az is, hogy kereskedelmi téren az Egye­sült Államok kevés kivé­teltől eltekintve — ugyan­azokat az embargós rendel­kezéseket érvényesíti a szo­cialista országokkal szem­ben, mint amelyeket az amerikai törvényhozás a hidegháború tetőfokán fo­gadott el. A november 8-i vá­lasztások sem hoznak majd újat az amerikai politiká­ban. Legfeljebb új ígérete­ket^. P. T, A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei küldöttértekezletének határozata Az „ígéretek földje“ Kortes út helyett műtét

Next

/
Thumbnails
Contents