Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november (, Á Szolnok megyei pártbizottság beszámolója melékenységet, nagyobb jövedelmet kell elérni. Ez a cél a népgazdasági, szövetkezeti és egyéni érdekek összehangolásával valósítható meg. Ez a gazdaság- vezetés feladata, amit a pártszervezet, a kommunisták tevékeny részvételével képes valóra váltani. A beszámolás időszakában a gépállomások gépparkjaik abszolút többségét átadták a termelőszövetkezeteknek, s ma- guk gépjavítókká alakultak át A gépállomások nagy feladatot teljesítettek, elismerésre méltó munkát végeztek a mező- gazdaság szocialista átszervezésében, a szövetkezetek megszilárdításában. A gépjavító állomások és a szövetkezetek közötti kapcsolat sokirányú, de jelenleg még nem teljes értékű. Az elkövetkező időszakban kell kialakítani az együttműködésnek azt a rendjét, amivel a szövetkezeti gépek folyamatos üzemeltetése a legkisebb költségráfordítással, a legkisebb kieséssel biztosítható. A termelőszövetkezetek politikai, gazdasági helyzetének időről időre való felmérése, a tennivalók részletes kidolgozása képezte a beszámolás időszakában a falusi pártmunka legnagyobb részét Ennek eredményei a szövetkezetek helyzetében kifejezésre is jutnak. A szövetkezetek mintegy 80 százaléka megalapozott, jól fejlődő gazdaság. Ez az arány lényegesen jobb, mint az előző pártértekezlet idején volt. Nem sikerült azonban a gazdaságos egyötödében olyan fejlődést y elérni, ami legalább az átlagos szintet biztosítaná. A gazdaságok között nagy szintkülönbségek alakultak ki, amiben részben természeti, közgazdasági tényezők, részben vezetési, szervezési okok játszanak közre. A pártmunkában arra törekedtünk az elmúlt négy esztendőben, hogy a szövetkezetek gazdasági tevékenysége és a közösségi élet összhangban fejlődjön, a kölcsönös hatás érvényesüljön. Ez a gazdaságok többségében sikerült is. A 137 termelőszövetkezet közül mintegy 40 gazdaság az élenjáró, továbbá mintegy 60 gazdaság megalapozott, lassabban mint az élenjárók, de fejlődő üzem, a 35—37 gazdaság kevésbé megalapozott, kevésbé felkészült, s közöttük 20 szövetkezet a gyengén gazdálkodók csoportjába tartozik. Ez a besorolás nem ad teljes képet a szövetkezetek helyzetéről, mert a jól gazdálkodók között is nagy különbségek alakultak ki. A jászboldogházai Aranykalász és a Jászberényi Március 15 Tsz egymással határos, lényegében azonos talajadottságokkal rendelkeznek, de gazdasági helyzetük merőben különbözik. Ennek már a vezetés állapota, a belső élet alakulása a fő előidézője. A megyei bizottság úgy látja, hogy a termelőszövetkezetek megszilárdításában a jövőben — még inkább mint eddig — az egyes gazdaságokat külön-külön kell felmérni, elemezni, mert csak így lehet az elmaradottabb gazdaságokat előbbre vinni. A megszilárdításban továbbra is kétirányú munkát kell végezni. Egyrészt tovább emelni a gazdálkodás színvonalát, másrészt nagy figyelmet és erőt fordítani a szövetkezetek közösségi életének fejlesztésére. Csak a kétirányú munkával lehet elérni, hogy a szövetkezetek egésze előbbre jusson úgy, hogy a színvonalbeli különbség is csökkenjen. A termelőszövetkezetek helyzetében lényeges mutató a tagság korának alakulása. A faluról való elvándorlás csökkent, de nem állt meg. Ezzel függ össze, hogy a tagság 41 százaléka 60 éven felüli korosztályba tartozik. Az elvándorlás faluról részben indokolt és természetes jelenség A gépek szaporodásával munkaerő szabadul fel, s az a termelés más ágazataiban keres helyet. Az már azonban nem természetes jelenség, hogy egyes falvakban a fiatalság nem lát perspektívát a mezőgazdaságban és a szükségesnél nagyobb számban vándorol el.' Ez rendszerint a gyenge tsz-ekben van így, ami további gyengeség előidézője. Az ilyen helyeken nincs utánpótlás, az elöregedés egyre gyorsul. A megalapozott, jól gazdálkodó szövetkezetekben, ahol a gazdaságvezetés figyelmet fordít a belterjességre, új munkaalkalmak és jövedelemforrások teremtésére, a fiatalok szívesen dolgoznak. A termelőszövetkezeti tagság öregedéséről, a fiatalok falun maradásáról sem lehet ma már általában beszélni. Az egyes szövetkezetek helyzetét, gazdasági tevékenységét, a vezetők hozzáállását kell vizsgálni ahhoz, hogy a tényleges okokat felderítsük és a problémákat megoldjuk. További erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy a falusi fiatalok közül minél többen válasszák élethivatásul a mezőgazdasági munkát. A harmadik ötéves terv időszakára a mezőgazdasági termelés fejlesztésének tervei kidolgozásra kerültek. Ezek a tervek a reális helyzetet veszik alapul és összhangban vannak a megye távlati fejlesztésével. Az összes termelést az öt évben együttesen mintegy 13—15 százalékkal, a felvásárolt áruk mennyiségét 28—32 százalékkal — ezen belül az állati termékeket 20—22, a zöldségféléket 50—52 százalékkal — tervezzük növelni. A termelés területén egyik legfontosabb feladat a már elért termelési szint tartóssá tétele. állandósítása. A gabonatermelésben el kell érni, hogy az évi átlagos terméseredmény 12 métermázsa felett legyen. Magasabb színvonalú vállalati tevékenység szükséges A termelőszövetkezetek irányításának, terveik és termelésük befolyásolásának módja fokozatosan megváltozik. Ez nem azért van így, mert az eddigi irányítási rendszer rossz volt Azért lesz így, mert a szövetkezetek anyagi megalapozásával, gazdálkodásuk megszilárdulásával, az üzemen belül a szocialista vonások megerősödésével előre kell lépnünk, korszerűbbé tennünk a vezetést, az irányítást A szövetkezeti kommunisták, a gazdasági vezetők többsége érti az előrelépés fontosságát és célját. A szövetkezetek úgy és akkor tudnak magasabb színvonalú vállalati tevékenységet folytatni, ha erősödik a közösségi élet, ha a választott vezető szervek még jobban képesek ellátni feladatukat ha még összeforrottabb, egységesen gondolkozóbb lesz a tagság. Rendkívül sokirányú szakmai és politikai feladatot kell megoldani annak érdekében, hogy a mezőgazdasági üzemek megerősödésének üteme tovább fokozódjon. Fel kell készülnünk sok, eddig nem végzett feladatra. Így például fel kell készülnünk arra, hogy 1967. január 1-én megkezdődik az új tiszai vízlépcső építése. Ezzel rövidesen szántóterületünknek mintegy 40 százaléka öntözhetővé válik. Fel kell készülnünk arra is, hogy a harmadik ötéves tervben előbbre lépjünk a szarvasmarhatenyésztésben, és az áruhús termelésében. Elő kell segíteni a termelőszövetkezetekben az egyes termékféleségek feldolgozását ipari jellegű tevékenység kialakulását úgy, hogy ez ne menjen a mezőgazdasági termelés rovására, ellenkezőleg, annak további fellendítését segítse elő. A legfontosabb az, hogy a járási és városi pártbizottságok, a pártszervezetek — különösen az üzemekben működő pártszervezetek — időről időre felmérjék a gazdaságok helyzetét vezessék, irányítsák a harcot a magasabb termés- eredményekért. A kommunisták a gazdaságokban legyenek az új élet harcos és fáradhatatlan képviselői és építői. Ez teremti meg a gazdasági, gazdálkodási, termelési célkitűzések megvalósításának legdöntőbb feltételét A kereskedelemről és az ellátásról Az ötéves terv időszakában a kiskereskedelmi áruforgalom a megye területén 29,2 százalékkal növekedett. Belső eltolódás ment végbe az egyes árufőcsoportok között a következők szerint: Az összes kiskereskedelmi forgalomból való részesedés: 1960. 1965. Élelmezési cikkek 42.4 % 46.8 % Vegyesiparcikkek 31.4 °/o 32.4 % Ruházati cikkek 26.2 % 20.8 /# Az élelmiszerek forgalmának növekedése összefügg azzal, hogy a falusi lakosság közül is mind többen vásárolnak az üzletekben kenyeret az ipar által készített élelmiszereket. A vendéglátói szolgáltatás öt év alatt 23.5 százalékos növekedést ért el. A vendéglátói szolgáltatásban magas az italáruk forgalma. Az összes kiskereskedelmi tevékenységnek 54.1 százalékát az állami vállalatok, 45.1 százalékát a földművesszövetkezetek, 0.8 százalékát a magán kiskereskedők látták el. Egy lakosra eső kiskereskedelmi vásárlás évi összege öt év alatt 5228 forintról 6999 forintra, — vagyis 33.9 százalékkal — növekedett a megyében. A kereskedelmi vállalatok és a földművesszövetkezeti kereskedelem tevékenysége megfelelt a követelményeknek. Az áruellátás megközelítően összhangban volt a termeléssel, így nagyobb zökkenők nem voltak. Van azonban néhány olyan nehézség, amire nagyobb figyelmei kell fordítani. Ilyenek: — A kereskedelmi hálózat fejlődése lassú. Az üzletek, raktárak egy része elavult; — Az összes kiskereskedelmi forgalomnak mindössze 19.5 százalékát bonyolítják le korszerű önkiszolgáló, vagy ön- kiszolgáló jellegű eladási formák között; — Bár sokat fejlődött a kereskedelem, az áruterítés, a kiszolgálás, esetenként még mindig megtalálható a vevőkkel való figyelmetlen bánásmód; — Az árupropaganda hiányos; — A városok — különösen Szolnok — zöldség- és gyümölcsellátása nem teljesen megoldott. Nem folyamatos a friss áruk beérkezése és terítése. Az ellátás ingadozása az árak jelentős mozgását idézi elő. A kereskedelemben a vezetés területén általában felkészült, megfelelő tapasztalattal rendelkező szakemberek dolgoznak. A pártszervezetek átfogják a hálózatot. Megvannak a feltételek, hogy gondos munkával a meglévő fogyatékosságokat felszámoljuk és tovább fejlesszük a kereskedelmi tevékenységet Az életkörülmények alakulása Az életkörülmények alakulása a lakosság tömegeit foglalkoztatja. Ez összefügg a második ötéves tervről szóló értékeléssel, az 1966. január elsejei ár- és bérintézkedésekkel, nem utolsósorban a gazdaságirányítás új rendjével. A dolgozók az életszínvonal fejlődésének stagnálásától, még inkább annak visszaesésétől tartanak. A párt álláspontja a lakosság élet- körülményeinek fejlesztésében egyértelmű és változatlan. Pártunk a szocialista építés velejárójának tekinti az életkörülmények rendszeres javítását. Ezt a politikát érvényesítette a tíz esztendő alatt és érvényesíti a jövőben is. Az ^1966. január elsejei ár- és bérintézkedések — ahogyan azokat akkor részleteiben megismertettük párttagságunkkal — nem közvetlen életszínvonal emelő célzattal születtek. Az intézkedés elkerülhetetlen volt ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv végrehajtásához jobb feltételeket teremtsünk. Mostanában sok híresztelés van az árakról. Anélkül, hogy az egyes híresztelésekkel vitáznánk, az alapálláspontot hangsúlyozzuk. Az élet- színvonal rendszeres emelése a cél, ami nem egyszerűen úgy megy végbe, hogy árak csökkennek, bérek növekednek. A szocializmus alapjainak lerakása után, a fejlett szocialista társadalom építése közben — és érdekében — meg kell teremteni annak feltételeit, hogy az árak kifejezzék a tényleges értékeket. Ha a párt álláspontja világos előttünk, akkor az intézkedéseket fel is tudjuk értékükön fogni. A januári intézkedések óta eltelt tíz hónap számvetése azt mutatja, hogy a lakosság helyzetében az árak és bérek nem okoztak romlást, sőt az ez évre tervezett előrelépést egy kicsit túl is haladjuk. Abban, hogy lesz-e, vagy nem lesz a jövőben árkorrekció, nem lehet egyszerűen igennel vagy nemmel a vitákat és a felvetéseket elintézni. Vannak területek, ahol korrekcióra van szükség. De sose tévesszük szem elől a párt alapvető álláspontját, a szocializmus céljait, értelmét Ide sorolható a tsz-tagság biztosításának problémája is. Az irányelvek vitájában ez a kérdés gyakran és nagy súllyal szerepelt. A parasztság általános biztosításának a munkás- és alkalmazotti biztosítás színvonalára emelése a párt programja. Ennek azonban meg kell teremteni a gazdasági fedezetét. Pártunk és kormányzatunk csak olyan intézkedést határozhat el, aminek megteremtettük a gazdasági fedezetét. A biztosítás egyszint- re emlése folyamat amiben időről időre történik előrelépés. Történt előrelépés az az ár- és bérintézkedésről szóló határozat alapján. Van előkészületben más részintézkedés is. Ennek előrebocsátásával jelenti pártbizottságunk, hogy a megyében a munkások és alkalmazottak reáljövedelme öt év alatt 11.6 százalékkal nőtt A tsz-tagság közös jövedelmét szolgáló osztási alap 1965-ben 19 százalékkal haladta meg az 1960. évit. Az egy tagra eső jövedelem — tekintettel a nagyszámú nyugdíjazásra — ennél lényegesen gyorsabb ütemben növekedett A szociális és kommunális A szocializmus alapjainak lerakása óta további változások mentek végbe a megyében is a társadalmi élet minden területén. Az aktív keresők 97,4 százaléka a szocialista szektorokban dolgozik. A különböző társadalmi rétegek soraiban végbemenő változásod megfelelnek a fejlett szocialista társadalom követelményeinek. Tovább növekedett, az ipari munkások száma és aránya a kereső-népességen belül. 1949-ben az aktív keresők 13.6 százaléka volt munkás a megyében. 1960-ra ez az arány 26.8 százalékra nőtt, jelenleg 'pedig 28.9 százalékot tesz ki. Jelentős belső változások mentek végbe a munkások soraiban. Fejlődött a politikai öntudat, a felelősségérzet, emelkedett a szakmai színvonal. Tovább nőtt a munkások számaránya a párttagság soraiban. Az összes munkások 8.9 százaléka tagja a pártunknak, 90 százaléka szakszervezeti tag. A mun ka verseny ben részt vevő muuberuházások terén jelentős a 11 608 lakás felépítése — amelyből 3200 állami és szövetkezeti — tisztasági és strandfürdők megépítése, járda-, villanyhálózat-, vízellátás fejlesztése. Az elmúlt öt esztendőben tervszerűbb,' előrelátóbb munka alakult ki a városokban és községekben a kommunális, szociális és egészségügyi ellátás fejlesztésé-; ben. öt év alatt 18 vízmű, 183,5 kilométer hosszú vízvezeték, 69,3 kilométer hosz- szú korszerű, nagyteljesítményű szennyvíz- csatorna, 355,5 kilométer hosszú villanyhálózat-fejlesztés, 40 ezer folyóméter útburkolat, 362 ezer négyzetméter járdaépítés történt a városokban és a községekben. Mindezekkel együtt jelentkezik több olyan igény, amit teljes egészében a harmadik ötéves tervben sem tudunk pótolni. A lakásépítés üteme a jogos igényeket nem tudja kielégíteni. Az ivóvízellátás még mincfig elmaradott A községíejlesztési alapok íelhasználás a Fontos azonban, hogy az elért eredményeket reálisan értékeljük. Ne engedjük lebecsülni azt, ami már megvan. A legfejlettebb kapitalista országokból idelátogatók is hosszú sorát találják a munkásokról, a dolgozókról való gondoskodásnak, olyat, amit a gazdag tőkés állam soha nem tudott és nem is akar megvalósítani. Ezek a szocializmus velejárói.' Ugyanakkor mi magunk legyünk türelmetlenek saját tevékenységünket illetően,’ hogy mind több olyan cél valósuljon meg, ami a munkások, parasztok, városi és falusi emberek életkörülményeit teszi jobbá.' A harmadik ötéves terv időszakában különösen nagy figyelmet kell fordítani arra, hogy az életszínvonal emelkedésének tervét valóra váltsuk. A községfejlesztést alapokat a legdöntőbb kommunális és egészségügyi ellátás szem előtt tartásával kell felosztani. Tovább kell fejleszteni a bölcsődék, napközi otthonok hálózatát. A városok és községek településfejlesztési terveivel összhangban meg kell gyorsítani az ivóvízhálózat, csatornarendszer kiépítését, tisztasági és strandfürdők építését,’ a parkosítást, a városok, községek, lakó-; körzetek egészségesebbé tételét. Az életkörölményekhez tartozik a lakosság egészségügyi ellátása. Ebben is van előrehaladás. A terveknek megfelelően fejlődött az egészségügyi alapellátás, a körzeti orvosi hálózat. Az ötéves terv utolsó esztendejében 522 orvos dolgozott a megye egészségügyi hálózatában. Tízezer lakosra 12 orvos jut, ami alatta van az országos orvosellátottságnak. Megkezdődött két új kórház építése a megyében. Ez újabb előrelépés. A lakosság körében csökkent a fertőző és járványos megbetegedés. Az elkövetkező időszakban az alapellátás mellett ki kell fejleszteni a szakorvosi ellátást, a szakrendelés hálózatát és nagy erőfeszítéseket tenni a kórházi ellátás bővítésére. Változatlanul nagy feladat a megyében a tbc elleni küzdelem,' a járványos megbetegedések elhárítása, s mindezekkel együtt a foglalkozási ártalmak csökkentése, a munkavédelem, a balesetelhárítás. A pártbizottság beszámolója a továbbiakban arról szólt, hogy a gazdaságirányítás új rendszere új követelményeket állít a párt és a gazdasági vezetés elé. Hangsúlyozta, többek között, hogy a gazdaságirányítás új rendszere a szocialista viszonyok továbbfejlesztését szolgálja, népgazdaságunk irányítását és hatékonyságát magasabb fokra emeli. kások összlétszáma 1962 óta kétszeresére nőtt, s jelenleg eléri a 40 ezret. A munkások állásfoglalását a beszámolás időszakában a párt politikájának követése, a megvalósításért folytatott aktrv tevékenység jellemezte. A párt politikájának védelmében, e politika szellemében a munkások bátran és következetesen vetik fel a problémákat, a káros jelenségeket, az előrehaladást gátló tényezőket. A mezőgazdaságban dolgozó aktív keresők száma és aránya csökken. 1960-ban az összes aktív Keresők 50,8, jelenleg 47,9 százaléka dolgozik a mezőgazdaságban. A mintegy 86 ezer mezőgazdasági foglalkozású aktív keresőnek 78 százaléka a szövetkezetekben, 22 százaléka állami gazdaságokban, erdőgazdaságokban, gépjavító állomásokon dolgozik. A falusi élet legjellemzőbb vonása a szövetkezetekbe tömörült parasztcsaládok II. Társadalmi életünk alakulása, az eszmei, ideológiai és kulturális nevelő munka fejlődése
