Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
l#W, november 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Á Szolnok megyei pártbizottság beszámolója életrendjének, nézetének, felfogásának átalakulási folyamata. A szövetkezetek nagy többségében előrehaladt a közösségi élet, a kollektívizmus, jelentősen nőtt a tagság jövedelme. A pártszervezetek megerősödtek. A mezőgazdasági foglalkozású lakosság 6,7 százaléka pártunk tagja. A felső és középfokú szakképzettségűek száma mintegy 1400. A szakmunkások száma hétezerre nőtt. Mintegy tízezer ember visel a politikai, társadalmi és gazdasági élet területén tisztséget. A mezőgazdasági foglalkozású aktív keresőknek 35 százaléka vesz részt a szocialista verseny valamilyen formájában. A megváltozott munkarend, a gépek mennyiségi növekedése, a szakmai színvonal, a pártszervezetek tevékenysége, politikai nevelőmunkája következtében előrehaladás van a paraszti ság egységes osztállyá szerveződésében. A parasztságra a párt politikája melletti kiállás, a társadalmi, politikai életben való aktív részvétel a jellemző. A falusi pártszervezetek a bizalom légkörében dolgoznak, tevékenységükkel átfogják a termelés, a társadalmi élet legfontosabb területeit. Mindezek alapján a falun elkezdődött, folyamatban van a régi elkülönült életmód megváltozása, a közösségi életnek megfelelő emberi kapcsolatok, szokások kialakulása, összességében azonban ez az egységes szocialista paraszti osztály kialakulásának csak kezdete. Az értelmiségiek és alkalmazottak száma és aránya az összkeresőkön belül tovább növekedett, s az aktív keresők közel egynegyedét teszi ki. Az értelmiségieknek 21,6, az alkalmazottaknak 20,6 százaléka pártunk tagja'. Az értelmiségieket is alapvetően a párt politikájának elfogadása és aktív támogatása jellemzi. Az alkalmazottak felfogásában, életszemléletében kifejezésre jut, hogy többségükben a munkások, parasztok soraiból jöttek, társadalmi rendszerünkben nőttek fel, szereztek diplomát. A párt politikájának gyakorlati megvalósításában, a szocialista társadalom építésében az értelmiségiek és alkalmazottak túlnyomó többsége aktívan részt vesz. Ezt kell a jövőben erősíteni. Ugyanakkor az értelmiségiek és alkalmazottak egy részénél az átlagosnál is nagyobb a politikai ingadozás, az önzés, a nyugat előtti hajbókolás, nagy politikai események idején a perspektívátlanság. A munkásság létszámának növekedése, szervezettségének, politikai öntudatának fejlődése, a falusi lakosság szervezettségének, közösségi életének alakulása, a város és falu politikai kapcsolatainak erősödése egyértelműen a munkásosztály és a parasztság szövetségének további szilárdítását szolgálta. Mindez kifejeződik abban is, hogy a nemzetközi politikai élet eseményei a lakosság körében megértésre találnak. Az ellenség propagandájának hatása összességében csökken. Városon és falun a politikai kérdésekben szilárd kiállás, a termelőmunkában a fegyelmezett helytállás volt jellemző. Figyelmeztető jelenség azonban, * hogy a társadalmi élet törvényeinek, szabályainak megsértése, a társadalmi javak eltulajdonítása, a huligánság és más bűncselekmények miatti törvényes felelősség- revonások és büntetések száma nem csökkent, sőt némileg növekedett. A régi társadalom uralkodó osztályához tartozók — és volt kiszolgálóik — száma, szerepe, társadalmi súlya tovább csökkent. Ezeknek a személyeknek a többsége a szocialista szektor különböző területein dolgozik, egy tekintélyes része njtugdíjas, vagy eltartott. Magatartásuk a politikai helyzettel függ össze. Egy részük beilleszkedett a társadalomba, dolgozik és a politikai tevékenységtől távol tartja magát. Más részük véleményét megtartotta, az eseményeket élénken figyeli, de alakításukban nem vesz részt Maradtak, vannak viszont, akik ellenségesen állnak szemben ma is társadalmunkkal, reményeiket fenntartják, nagyobb politikai események idején próbálkoznak is ártani. A párt- és állami szervek az osztályharc feladatait sikerrel oldották meg. A gazdasági építő- és kulturális nevelőmunka mellett az ellenséges nézetek és ellenséges elemek leleplezése, elszigetelése, szükség szerinti felelősségrevonása rendszeresen folyik. A társadalmunkkal szembenálló ellenséges elemek iránti magatartást — épp úgy, mint a köztörvényes eljárásokat — megyénkben a szocialista törvényesség betartása jellemezte. A rendőrségnél, az ügyészségeken, a bírói és tanácsi apparátusban dolgozó kommunisták munkáját ebben is .a következetesség, a párt politikájának betartása jellemezte. A társadalmi életünkben végbement változás, az egyes társadalmi rétegek közötti mozgás, a munkásosztály létszámának és politikai súlyának erősödése, az egységes szövetkezeti paraszti osztály kialakulásában való előrelépés, a munkásparaszt szövetség erősödése egyidejűleg a szocialista társadalmi viszonyok fejlődését és erősödését is jelentette. A megyei bizottság az osztályú iszonyok alakulását, o párt szövetségi politikájának gyakorlati valóraváltását a beszámolás időszakában átfogóan vizsgálta, elemezte és a további fejlődés biztosítására határozatokat hozott. A mozgás, a változás előre irányult, a pártbizottság értékelése szerint megfelelt a VIII. kongresszus határozatainak. Ezt a tendenciát kell a következő időben tovább erősíteni. A beszámolás időszakában hatékony eszmei, ideológiai tevékenység folyt a tömegek között. A pártszervezetek nagy figyelmet fordítottak az oktatás, a népművelés szerveinek munkájának irányítására, s tevékenyen részt vettek mindazokban a feladatokban, amelyek a szocialista tudatformálásban, az oktatásban, ismeretterjesztésben és népművelésben adódtak. A megyei bizottság e területek helyzetét többször vizsgálta, ellenőrizte a kongresszus állásfoglalásainak érvényesítését A közoktatás A második ötéves terv időszakában tovább fejlődött az oktatási intézmények hálózata. Nyolcvankilenc középiskolai és százhúsz általános iskolai tanterem épült. Az általános iskolák felsőtagozatos tanulóinak több mint 95 százaléka szakrendszerű oktatásban vesz részt. Megoldódott a tanyai iskolák körzetesítése. Tizenkét kollégium létesült a felsőtagozatos tanyai tanulók számára, s így biztosítva van, hogy a tanyai gyermekek az alapfokú műveltségben a városi és községi lakosokkal azonos szintet érjenek el. Az általános iskola VIII. osztályát elvégzők közül az 1962-es évi 39,4 százalék helyett 42,7 százalék tanul tovább középiskolában. Létszámuk a beszámolás időszakában 10 508-ra emelkedett. A középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben továbbtanulók együttesen a VIII. osztályt elvégzők 83 százalékát teszik ki. A középiskolás tanulók 42,5 százaléka részesül diákotthoni elhelyezésben, tanulószobás, menzás, vagy extemátusi juttatásban. A legutóbbi időszakban kialakítottuk hosszabb távra szólóan Szolnok megye középiskolai és szakközépiskolai oktatásának tervét Ezzel a tervvel biztosítani tudjuk egyrészt népgazdaságunk szakember és szakmunkás szükségleteinek meg közelítő kielégítését másrészt a továbbtanulásra jelentkezők iskolába való elhelyezését Ezzel a középfokú műveltség emelése és hosszabb távon teljessé tétele felé nagy lépést tettünk. 1960-ban egy felsőfokú intézmény — a jászberényi felsőfokú tanítóképző — volt a megyében. Azóta két új intézmény létesült — karcagi és mezőtúri felsőfokú mezőgazdasági technikum — s a hallgatók száma 105-ről 577-re emelkedett Ezek az intézmények tovább fejlődnek és eredményesen dolgoznak. Javulás van a tantervekben, a tananyagban, az oktatás és nevelés munkájában mind az általános, mind a középiskolákban. Általános és középiskolai nevelőink tevékenységéről elismerően szólhatunk. Ezzel együtt is nehézség és elmaradás van a közép- és felsőfokú tanintézetek politikai nevelő munkájában. A tárgyi ismeret elsajátítása mellett tovább kell fejleszteni a politikai kiállásra, harcosságra, népünk, hazánk, társadalmunk szere te téré és megbecsülésére való nevelést. Az ismeretterjesztésben és a népművelésben is előreléptünk. Ezt mutatja többek között az, hogy a művelődési otthonokban 1965-ben 19 812 rendezvény volt. A tanácsi könyvtári kötetek száma 867 ezerre növekedett, 1960-ban 1757 ismeret- terjesztő előadás hangzott el, 1965-ben pedig 3815. Az előadások 58 százaléka A pártszervezetek, a megyében élő kommunisták össztevékenységét általában összehangolt és tervszerű cselekvés jellemezte. A kommunisták látják és számon tartják a szocialista építés eredményeit, látják és számba veszik az adódó nehézségeket. Körükben — és általában a dolgozók körében — optimista, lelkes, tettre- kész hangulat uralkodott a beszámoló időszakában, noha sok gondot okozott a nemzetközi helyzet feszültsége, a vietnami konfliktus tartóssága, s nem utolsósorban belső életünkben jelentkező új kérdések és .nehézségek. A kommunisták reálisan ítélik meg a helyzetet, megfelelően értékelik a sikereket és nem hátráltak meg az adódó nehézségektől. Pártszervezeteink helyzetét, a négyéves fejlődést a következők is mutatják: Jelenleg 759 alapszervezetünk van. s bennük 24 929 párttag és 1467 tagjelölt tömörül. Négy év alatt a párttagság létszáma 11 százalékkal növekedett. Az ipari üzemekben dolgozó párttagok létszáma 27 százalékkal magasabb most, 9 százalékos növekedés következett be a termelőszövetkezeti pártszervezetek taglétszámában is. Egész párttagságunkon belül a munkások aránya 4,2 százalékkal, a 'mérnököké 0,5 százalékkal, a nők aránya 0,5 százalékkal nőtt. Jelentős, hogy egyre több fiatal jelentkezik pártunkba. A négy esztendő során felvettek 39,9 százaléka 30 éven aluli. Még mindig nem vált minden pártszertársadalomtudományi, 42 százaléka természettudományos témájú volt A rádióelőfizetők száma 92 991-ről 107 682-re növekedett. A tv-előfizetók száma 25 057-re gyarapodott. Ezer lakosra 57 tv-előfizető esik az 1960-as évi hárommal szemben. Huszonnyolc ezer felnőtt végzett a beszámolási időszakban a dolgozók általános- és középiskoláiban. Több mint nyolcezer szakmunkást bocsátottak ki ebben az időben szakmunkásképző intézeteink. A színházművészetről és a képzőművészetről szóló értékelés: külön említésre méltó a Szigligeti Színház munkája és a művésztelepen élő festők, grafikusok és szobrászok alkotó tevékenysége. A színház műsorával és művészeti tevékenységével érdemeket szérzett, elismerést vívott ki a megye lakossága körében, eredményesen járult hozzá a szocialista kultúra terjesztéséhez. A megyében élő képzőművészeink szocialista-realista alkotásaikkal egyértelmű és világos állásfoglalásukkal szereztek új érdemeket Tovább terjedt a szocialista világnézet Nőtt a műveltség, a kulturáltság, terjedt a szocialista világnézet. Fokozódott az érdeklődés a társadalom minden rétegében a marxista—leninista tanok iránt. A marxista—leninista tanok jelentőségét lekicsinylő, lebecsülő, tagadó nézetek visz- szaszorultak. 1960-ban a tanulók 18.4 százaléka, ez évben 1,48 százaléka jelentkezett hitoktatásra. Az egyházi szertartás nélküli névadás 2 százalékról 13 százalékra, a házasságkötés 11,9 százalékról 45 százalékra, a temetés 1 százalékról 7 százalékra emelkedett. Más eredménnyel együtt ez jelentős előrehaladás az ifjúság körében a vallásos befolyás csökkenése területén. Ezzel együtt is egy sor területen elmaradás van. A tömegek közötti eszmei, politikai tevékenység nem eléggé átfogó és tervszerű. A lakosság egyötödét kitevő tanyai lakosok kiesnek ezirányú tevékenységünk hatóköréből. Nem eléggé harcos, támadó a tömegek közötti pro- paganda-tömegmunka. Az eredmények mellett feltétlenül látnunk kell, hogy nem sikerült megfelelően előrelépni az ismeretterjesztő, a kulturális munka tartalmában. A számszerűség sok mindent eltakar. Az ismeretterjesztő előadások, kulturális rendezvények esetenként alacsony színvonalúak, nem mutatnak előre, nem eléggé nevelő hatásúak. Nem sikerült lényegesen előrelépni a tanyai területek kulturális elmaradottságának felszámolásában. A fejlett szocialista társadalom építése a világnézet, a társadalmi tudat, a műveltség területén új és növekvő követel- nyeket állít. Ahhoz, hogy tovább terjedjen a szocialista világnézet, s hogy általában uralkodóvá váljon a szocialista erkölcs, még elmélyültebb munkára van szükség. Pártbizottságunk úgy látja, hogy az oktatás, a kulturális munka, a népművelés, az ismeretterjesztés területén az elkövetkező időben előtérbe kell helyezni a tartalmi követelményeket. Erre átfogó programot dolgoztunk ki. Ez a program a pártszervezetektől még elmélyültebb munkát követeL HL vezetben rendszeressé a párt számszerű erősítésére irányuló munka. Számos párt- szervezet van, ahol éveken keresztül nincs felvétel. Ezért is van, hogy a párt számszerű növekedése elmaradt az országostól, s több foglalkozási kategória lényegesen kisebb számban van képviselve pártszervezeteinkben, mint országosan. Éppúgy, mint négy évvel ezelőtt, most sem cél a párt erőltetett számszerű növelése. Sorainkba az jöjjön, aki meggyőződéssel vállalja a kommunisták nehéz és küzdelmes útját, aki felkészül erre a feladatra. Tovább emelkedett párttagságunk általános és politikai műveltsége. Négy év alatt 16,2 százalékkal nőtt a nyolc általános iskolát végzettek aránya. Egy százalékkal a főiskolát, 4,7 százalékkal a középiskolát, 2,6 százalékkal a 3 hónapos és ennél magasabb pártiskolát végzettek aránya. Párttagságunk 59 százaléka vesz részt rendszeres politikai oktatásban. Mindezek figyelembevételével is növekvő feladatok vannak a párttagság általános- és politikai műveltségének emelése terén. Még tervszerűbbé kell tenni a marxizmus—leninizmus tanítását, az eszmei-ideológiai egység erősítését, a szek- tásság, a dogmatizmus és revizionizmus elleni harcot. Még következetesebb kiállás, nagyobb előrelátás szükséges a párttagság részéről a mindennapi harc vezetéséhez. A párt fegyelmi helyzetében — számszerűen és tartalmát illetően is — előrehaladás van. A megyei fegyelmi bizottság a pártfegyelem erősítéséért folytatott munkában feladatait jól oldotta meg. A pártszervezeteink átfogják a társadalmi, gazdasági élet, az oktatás, a kulturális munka minden területét Szervezeti kiépítettség szempontjából a pártvezetés,- a pártirányítás feltétele lényegében minden fontos területen adott. A pártszervek és pártszervezetek tevékenységükkel ezt az adottságot ki is használták. A Vili. kongresszus határozatainak szellemében, A pártszervek és pártszervezetek négyéves tevékenységét általában tervszerűség, céltudatosság jellemezte. A Vili. kongresszus határozatainak végrehajtásáért rendszeres, és eredményes munka folyt. A kongresszus által meghatározott célok és feladatok mindenkor a párttevékenység központi kérdései maradtak. A Központi Bizottság olyan határozataiért, mint a gépipar, építőipar, vegyipar fejlesztése, a szocialista mezőgazdasági termelés fejlesztése, az oktatási reform — és más határozatok — sikeres tevékenység folyt a megyében. Dicsekvés és önteltség nélkül — párt- bizottságunk azt jelenti a pártértekezletnek, hogy a Szolnok megyei pártszervezetekben a demokratikus centralizmus elve érvényesült, pártunk határozataiért eredményes munka folyt, s e munka során fejlődött a pártszervezeteit belső élete, erősödött a demokratikus légkör, a bírálat, érvényesült a kollektív vezetés. A megyei bizottság a Központi Bizottság átfogó jellegű határozatainak végrehajtására rendszeresen programot dolgozott ki, azt a pártszervezetek rendelkezésére bocsátotta, időnként megvizsgálta annak végrehajtását és új feladatokat szabott. Az ipar, a mezőgazdaság fejlődése, a pártélet, a kulturális tevékenység e határozatok és megyei programok szellemének megfelelően alakult A megyei bizottság rendszeresen feldolgozott olyan elvi, politikai kérdéseket, amelyekkel a pártszervezetek tevékenységét, a párt vezető, irányító munkáját kívánta elősegíteni. Ilyen kérdések voltak: — A lenini normák érvényesülése a megye pártszervezeteinek életében; — A párt szövetségi politikájának gyakorlati valóra váltása; — A szövetkezetek belső rendjének alakulása, a közösségi élet fejlődése; — Az üzemi demokrácia érvényesülése. Ezeknek a témáknak a vitáját átfogó vizsgálat előzte meg, a tapasztalatokat pedig a pártszervezetekkel széles körben feldolgoztuk. Ennek hatása érezhető volt a pártszervek és az alapszervezeti vezetőségek munkájában, a kommunisták állásfoglalásában és tevékenységében. Ez korántsem jelenti, hogy a vezetés, az irányítás, a pártmunka, a párttevékenység teljes értékű volt. A megyei bizottság saját tevékenységében is számos hibát feltárt. Az is tény, hogy a kollektív. vezetés mellett a kommunista vezetők személyes felelőssége nem egy helyen elsikkad. A pártszervezetek egységes, ösz- szehangolt tevékenysége mellett egyes kommunisták nem veszik ki részüket megfelelően a párt előtt álló feladatokból. Az összességében egészséges kritikai légkörben ellenkező jelek és esetek — bírálat elfojtása, megtorlása — is vannak. Mindezt azért fejtjük ki, mert bár párttagságunk előtt pártunk helyzete, tevékenysége ismert, mégis vetődnek fel olyan kérdések, amikben bizonyos oldalról kétségbe vonják a párt vezető, irányító tevékenységét, vagy annak csökkenését állítják. A párt vezető, irányító munkája Arra, hogy vezet-e, irányít-e a mi pártunk, érvényesül-e a párt és a munkás- osztály vezető szerepe, a párt helyzetéből és cselekedetéből lehet választ adni. Ki vezeti a mi társadalmunkat, milyen más párt, vagy szervezet irányítja a szocialista építés rendkívül bonyolult és sokoldalú szervezési, eszmei-ideológiai tevékenységét, ha nem a mi pártunk? A hatalomért vívott harc időszakában minden más párt felmorzsolódott, pártunk pedig megerősödött A párt. vezető, irányító tevékenységéről mond valamit az is, hogy a kulcspozíciókat, a fontos tisztségeket kommunisták töltik be. De sokkal többet mond az, hogy a szocialista építésben a párt időről időre megvitatja a soron lévő kérdéseket, meghatározza a tennivalókat és harcba viszi azokért a tömegeket. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság kezdeményezte az oktatási reformot,. a gazdaságirányítási rendszer felülvizsgálatát, új gazdaságirányítási rendszer kidolgozását. A Központi Bizottság dolgozta ki az időszerű ideológiai irányelveket, és más fontos célkitűzéseket Akik a párt vezető, irányító tevékenységének csökkenését vélik, rendszerit A pártszervezetek tevékenysége, a pártélet fejlődése
