Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. november 4, A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok megyei Bizottságának beszámolója a Vili. kongresszus óta végzett munkájáról Pártunk IX. kongresszusáig már csak néhány hét van. Ahogy telik az idő, úgy növekszik a figyelem, az érdeklődés és a várakozás a kongresszuson napirendre kerülő kérdések iránt. A közvéleményben a munkások, szövetkezeti gazdák, értelmiségiek — a lakosság nagy többsége — reális várakozása az uralkodó. Ezt fejezi ki a hónapok óta eredményesen folyó kongresszusi munkaverseny, a termel 6- és alkotó munka minden területén tapasztalható erőfeszítés és lendület, a vállalások teljesítésére, az adott szó beváltására való törekvés. Köszöntse pártér- tekezletünk tisztelettel és elvtársi szeretettel a kongresszusi verseny résztvevőit, a szocialista és szocialista címért küzdő brigádokat, az üzemek, intézmények dolgozóit, a szövetkezeti gazdákat, értelmiségieket. Kívánunk további sikereket a vállalások teljesítéséért, az 1966. évi célkitűzésekért folytatott harcukban, a továbbiakban a kongresszus határozatainak valóraváltásában. Az egészséges közhangulatban helyenként és időnként találhatók más irányú és jellegű vélemények is. A külföldi reakció — és az itthon élő ellenséges személyek — most fokozott igyekezettel törekszenek a párt tömegkapcsolatában lazulást elérni, a párt vezető, irányító tekintélyét és hitelét rontani. Az átlagosnál nagyobb számban tapasztalhatók ellenséges nézetek, rémhírek, társadalmunkat, pártunkat támadó és ócsároló kijelentések. A párt politikája egyenes, töretlen Meggyőződésünk, hogy a IX. kongresz- szus a szocializmusért harcoló — társadalmunk nagy többségét jelentő — dolgozók várakozásainak, igényeinek megfelelő«! választ ad társadalmi, gazdasági és politikai életünk időszerű problémáira, tárgyalásaival, határozataival perspektívát, útmutatást és további bátorítást ad a fejlett szocialista társadalom építésére, a termelés bővítésére, a szocialista kultúra további fejlesztésére, szocialista hazánk erősítésére. Az ellenséges elemek pedig ismét látni és tapasztalni fogják, hogy vágyaiktól, reményeiktől mind távolabb kerülnek. A szocialista rendszer győzelme hazánkban végleges. Azok az intézkedések, amelyeket a VIII. kongresszus politikájának talaján a vezetés és az irányítás tökéletesítésére pártunk Központi Bizottsága kidolgozott, rendszerünk szocialista vonásait hivatottak — és fogják — erősíteni. Ezeket a kérdéseket azért is időszerű hangsúlyozni, mert e napokban tíz esztendeje annak, hogy pártunk és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány történelmünk nagyon nehéz & kritikus szakaszában — ellenforradalmi támadás közepette — hívta új harcra zászlaja alá b magyar kommunistákat, a szocializmushoz hű erőket. A tíz év alatt — amely az ellenforradalom leverése óta eltelt — társadalmi, gazdasági és kulturális életünkben hatalmas változások mentek végbe. Leraktuk a szocializmus alapjait, s a legutóbbi négy esztendő már a fejlett szocialista társadalom felépítéséért, a szocialista forradalom győzelmének teljessé tételéért folytatott munka közepette telt el fölöttünk. Hazánkban most mindenütt tisztelettel emlékeznek meg a nehéz napok bátor lépéseiről, a kommunisták harcos kiállásáról, a munkások, parasztok százezreinek és millióinak hősi erőfeszítéséről. Nem kétséges, hogy a következő években — és évtizedben — újabb sikereket vívunk ki, most már a fejlett szocialista társadalom építésében. Ebben egyik legfőbb biztosíték pártunk politikája. amely 1956. november 4 óta egyenes és töretlen, amit a magyar munkások, szövetkezeti parasztok, értelmiségiek elfogadnak és támogatnak. Továbbra is azon az úton megyünk töretlenül előre, amelyen a tíz esztendő nehéz viharában — az előző idők hibáitól megtisztulva és megszabadulva — vezetett pártunk bennünket. Ez jut kifejezésre a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben is, amelyet az augusztusi, valamint a vezetőségválasztó taggyűléseken pártunk tagsága megismert, megvitatott és egyetértéssel véleményezett. A nemzetközi politikai élet néhány kérdése Pártunk VIII. kongresszusa óta eltelt négy esztendő alatt a nemzetközi politikai életben, a nemzetközi munkásmozgalomban sok figyelemre méltó esemény történt. A két világrendszer közötti küzdelem az 1963. évi enyhülés után feszültté vált. aminek legfőbb előidézője az imperializmus agresszív politikája, az Amerikai Egyesült Államok Vietnam népe ellen viselt gyarmatosító háborúja. A szocialista államok azért küzdenek, hogy ennek az agressziónak véget vessenek, Vietnam hős népét megmentsék a pusztulástól. felszámolják a háborús tűzfészkeket. Az amerikai imperializmus folytatja az agressziót, annak kiszélesítésével fenyegeti a világot A helyzet feszült és bonyolult, ami fokozott követelményt állít a szocialista országok elé. A szocialista világrendszer nagyrészét kitevő Varsói Szerződés tagállamai magabiztosan — igazságuk és erejük tudatában — segib'k Vietnam népét, készen állnak a szocialista tábor védelmére, de nem dőlnek be az imperialista provokációknak. Számolunk feszültséggel és az abból következő feladatokkal. További előrehaladás történt a nemzetközi munkásmozgalomban a kétfrontos harcban. A kínai vezetők szektás és dogmatikus politikája fokozatosan elszigetelődik. Ma már a kislétszámú szakadár csoportokon kívül csak az albán pártvezetők támogatják vonalukat. A nagyhatalmi sovinizmus, a szovjetellenesség — és az eddig követett egész politikai vonalvezetésük miatt — bonyolult és nehéz helyzet állt elő Kína belső életében, aminek főbb eseményei ismertek a magyar közvélemény előtt. A kínai vezetők politikáját, állásfoglalását illetően pártunk Központi Bizottsága kialakította a véleményét és ezt a véleményt pártunk tagsága támogatja. Ez az álláspont megfelel a marxista—leninista tanításoknak, a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai állásfoglalásának. Párttagságunk egyöntetűen vallja azt, amit Kádár elvtárs az SZKP XXIII. kongresszusán kifejtett: „—hogy az internacionalizmus próbaköve volt mindig és ma is a Szovjetunióhoz való elvi, elvtársi viszony. Szovjetellenes kommunizmus nem volt, nincs és nem is lesz sohasem”. A dogmatizmus, a szektásság elleni harc, a revizionizmus és oppurtunizmus elleni küzdelem összességében sikerrel folyt a nemzetközi munkásmozgalomban. A két fronton folyó eszmei, ideológiai és politikai harc sikerei mellett nagy előrehaladás történt a szocialista építés területén nemzetközi méretekben. A Szovjetunióban újabb sikerek születtek a kommunizmus építésében. Az SZKP XXIII. kongresszusa új feladatokat szabott meg a gazdasági építőmunka, a kultúra fejlesztése terén, amelynek végrehajtásán a szovjet emberek nagy sikerrel munkálkodnak. A szocialista országok sikerrel fejlesztik tovább népgazdaságaikat. Tovább szélesedett a KGST keretében a szocialista országok gazdasági együttműködése A szocialista országok pártjai kidolgozták és fokozatosan vezetik be a gazdaságirányítás új rendjét Sok vonatkozásban tovább fejlesztik, új tételekkel gazdagítják a marxista—leninista tanításokat. A szocializmus világméretű előrehaladása — az imperialista agresszió, a nemzetközi munkásmozgalomban folyó vita ellenére — folytatódott, új sikereket hozott, amelyeknek részét. alkotó elemét képezik azok a sikerek, amelyeket hazánkban a fejlett szocialista társadalom építésében pártunk vezetésével elértünk. Erről tanúskodnak a második ötéves terv megvalósításáról kiadott értékelések és erről tanúskodik egész társadalmi, gazdasági és politikai életünk. Ezért tekinthetünk bizakodóan a IX. kongresszus helyzetértékelése és a jövő feladatai elé. Az eltelt négy esztendő munkájáról bevezetőben megyei bizottságunk azt jelenti a pártértekezletnek, megyénk kommunistáinak — a küldöttek útján pedig majd a IX. kongresszusnak —, hogy a párt Szolnok megyei szervezetei, a megyében élő kommunisták munkájuk során mindenkor a párt politikájának megfelelően tevékenykedtek. A VIII. kongresszuson kialakított célok megvalósítása érdekében a megyében egységes erőfeszítés folyt, amelyben a pártszervezeteket, a kommunistákat a pártonkívüliek nagy tömegei támogatták. A négy év alatt a megyében is számottevő sikerek születtek. Pártbizottságunk ezekről a sikerekről, a kommunisták erőfeszítéseiről, nehézségeiről — esetenkénti kudarcairól — a megye gazdasági fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről és a jövő feladatairól a következőket jelenti a pártértekezletnek. L A megye gazdasági fejlődése és jelenlegi helyzete A második ötéves terv célkitűzés« a megyében gyakorlatilag valóra váltak. A terv időszakában a megye területén ösz- szesen 8,2, a szocialista szektor fejlesztésére mintegy 7 milliárd forint került beruházásra. A szocialista szektorban eszközölt beruházások 34 százaléka ipari. 37 százaléka mezőgazdasági, 17 százaléka kommunális fejlesztési célokat szolgált Ez az összeg az Iparban több mint háromszorosa, a mezőgazdaságban kétszerese, a kommunális területen két és félszerese az előző öt esztendő beruházási ösz- szegének. Az ipari termelés a terv időszakában 52,7 százalékkal, a munkások létszáma 22,4, a műszakiak létszáma 29,4 százalékkal, az egy foglalkoztatottra jutó termelés 25 százalékkal növekedett Űj üzemek és üzemrészek épültek fel — mint például a Tiszamenti Vegyiművek két kén- savgyára, a szuperfoszfát üzem, a jászberényi Hűtőgépgyár új csarnoka —, s ugyanakkor a régi üzemek kapacitása is tovább bővült Ebben az időszakban ment végbe az ipari üzemek egy részének összevonása, országos és megyei jellegű vállalatok létrehozása. Az átszervezés 17 minisztériumi, 6 tanácsi vállalatot és 21 ktsz-t érintett. Az összevonás eredményes volt, a termelésre kedvezően hatott. A költségtényezőkben azonban ez még csak részben jut kifejezésre. A mezőgazdasági termelés a terv időszakában 22 százalékkal, az állami felvásárlás 37.1 százalékkal növekedett. Legszembetűnőbb a fejlődés a termelőszövetkezetek vonatkozásában. Itt tovább folytatódtak az egyesülések, és tovább folytatódott a termelőszövetkezetek megszilárdulása. öt év alatt lényeges előrehaladás történt a gazdálkodásban, a gazdálkodási színvonal emelésében, és ezzel együtt a termelőszövetkezetek szocialista vonásainak erősítésében. A mező- gazdasági üzemek olyan helyzetben vannak, hogy képesek azokat a célkitűzéseket megvalósítani, amelyek a harmadik ötéves tervben rájuk hárulnak. A második ötéves terv időszaka minden azt megelőző tervciklusnál nagyobb fejlődést hozott a megyében. Ez a fejlődés a harmadik ötéves terv időszakában tovább folytatódik. A beruházások értéke túlhaladja a második ötéves terv összegét. Számításba véve a már elért műszaki színvonalat, ezzel a beruházással a termelés, a termelékenység területén lényegesen nagyobb eredményeket lehet produkálni. A harmadik ötéves terv megyénkre vonatkozó előirányzatai alapján az átlagosnál gyorsabban fejlődik a szervetlen vegyipar, a hűtőgép-, a vegyipari gépgyártás, a lábbeli- és bútorgyártás. Az Élelmiszeriparban szükséges fejlesztés a harmadik ötéves tervben csak részben valósul meg. , A mezőgazdaságban a termelés színvonalának fejlesztésével, az új termelési eljárások bevezetésével, talajjavítással, öntözéssel, vegyszerek széles körű alkalmazásával, a termelés egész szakmai irányításának megjavításával kell és lehet előrelépni, a harmadik ötéves terv előirányzatait elérni. Az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem és az ellátás helyzetéről pártbizottságunk a következő részletes jelentést terjeszti a pártértekezlet elé. Az iparfejlődésének jellemzése Az ipar súlya és jelentősége a második ötéves terv időszakában lényegesen növekedett 1960-ban a megye ipara 2 százalékát, 1965-ben pedig 2,7 százalékát adta a népgazdaság összipari termelésének. Egyes cikkek termelésének ütemében az átlagosnál lényegesen nagyobb eredményt értünk éL öt év alatt a hűtő- gépgyártás kétszeresére, a kőolajtermelés három és félszeresére, a kénsav termelés 3,6-szorosára, a földgáztermelés 32- •zeresére növekedett A megye — amely a felszabadulás előtt iparilag elmaradt szinte teljesen agrárjellegű volt — jelentős ipari bázissá vált Megyénk ipari üzemei adták 1965-ben a népgazdaság egész háztartási hűtőgép termelését a kénsav 74,1, a szuperfoszfát 45,7. a bőrcipő 19,5, a konyhabútor 23,9, az alumínium-edény 18.3 százalékát Ezenkívül nagyjelentőségű a vasúti járműjavítás, a mezőgazdasági gépgyártás és gépjavítás, a cellulóz-, a papír- és cukorgyártás. Az ipar területi elhelyezkedése a megyében a termelés szempontjából kedvező. Az ipari üzemek négy nagyobb bázison — Szolnok, Jászberény, Törökszent- miklós és Martfű — helyezkednek eL Ezen ken a helyeken — különösen pedig Szolnokén — a harmadik ötéves terv időszakában további gyors fejlődés megy végbe. Nincs azonban megfelelő ipari bázis a mezővárosokban — Karcag Mezőtúr, Kisújszállás, Túrkeve — s az ott ma is jelentős munkaerő foglalkoztatottsága nincs megoldva Ezeknek a városoknak az ipari fejlesztése komoly politikai kérdés a megyében. Túrkevén a gépjavító állomást január elsejével a KPM átveszi és kifejleszti az ország egész keleti részét kiszolgáló autójavító bázissá. Ez a város és a környék munkaerőfelhaszna- lásában már komoly előrelépést jelent.' További erőfeszítéseket kell tenni ezekben a városokban is az ipar fejlesztéséért. Ezt főleg az élelmiszeripar és a helyiipar bővítése útján lehet elérni. A tanácsi ipar termelése 81, a szövetkezeti ipar termelése 53,7 százalékkal nőtt a második ötéves terv időszakában. Mind a tanácsi, mind a szövetkezeti üzemek széles körű — egyben hasznos — gyártó tevékenységet folytatnak. Termékük egy része export célokat is szolgál. 1965-ben 86,6 millió forint értékű árut kapott a kereskedelem ezekből az üzemekből. Ez több mint hétszerese az 1960 évinek. Fejlődött a szolgáltatás is, mely az 1960. évi 260 forint helyett 1965-ben 475 forintot ért el egy lakosra számítva. Számításba véve a műszaki és háztartási gépek, eszközök mennyiségének növekedését, az ebből következő igényeket, változatlanul központi kérdés az iparpolitikai tevékenység, a szolgáltatás mennyiségének növelése és színvonalának emelése. A tanácsi és szövetkezeti iparban még jobban el kell határolni a gyártó és szolgáltató tevékenységet. Az állami és szövetkezeti iparban a második ötéves terv idején a termelés növekedésének 53 százaléka származott a termelékenység növekedéséből, 47 százaléka pedig létszámfejlesztésből. A megyében tehát az iparfejlesztésben mind az extenzív, mind az intenzív fejlesztés érvényesült. Ez a megye helyzetéből következett A megye ipara lényegében a legutóbbi tíz esztendőben fejlődött ki. A régebbi bázis szűk volt, ezért új üzemek építése, új kapacitás létesítése volt a feltétele az ipar fejlesztésének. Döntően ebből ered, hogy a termelés növekedésének Szolnok megyében kisebb hányada származik a termelékenység emelkedéséből, mint országosan. Ezzel együtt is van egy sor terület ahol a termelékenység fejlesztésében a lehetőség nincs kihasználva. A harmadik ötéves terv időszakában — azzal együtt is, hogy számos új üzem épül, új kapacitás létesül és sok új munkaerő lép a termelésbe, eokkal nagyobb figyelmei
