Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-04 / 261. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI ík MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIL évfolyam, 261. szám. Ara 80 filiór 1966. november K péntek. Sikereink forrása Megkezdődött a megyei pártértekezlet Csütörtökön reggel 9 órakor a Szolnok megyei tanács szék házának nagytermében megkezdte tanácskozását a Szolnok megyei pártértekezlet A küldötteket és meghívott vendégeket Csáki István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára üdvözölte. A küldöttértekezlet nevében köszöntötte a Politikai Bizottság képviseletében megjelent Czinege Lajos honvédelmi minisztert, a Politikai Bizottság póttagját, valamint K. Nagy Sándor és Kiss Árpád elvtársakat, a Központi Bizottság tagjait Csáki elv társ ezután a szocialista világrendszer, a nemzetközi munkásosztály erejének, szervezettségének növekedéséről szólt, majd megemlékezett a magyar és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom nagy halottairól, akik a Vili. kongresszus óta eltelt négy évben hunytak el. Mielőtt munkához kezdett a pártértekezlet, egyperces néma felállással tisztelegtek elhunyt elvtársaink emlékének. Ezután Csáki elvtárs bejelentette, hogy a pártértekezletre kettő- százkilencvenkilenc küldöttet választottak a járási, városi, valamint a járási Jogú, üzemi és intézményi pártértekezleteken, és megjelent kettőszázkilencvenhét küldött Ezt követően a pártértekezlet elnökére, elnökségére, valamint a munkabizottságaira tett írásba foglalt javaslat megvitatását kérte. A beterjesztett javaslat alapján az elnöki tisztségre Fodor Mihály elvtársat, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagját, a megyei tanács vb elnökét választották meg. A harminc tagú elnökségbe választották a következő elvtársakat: Czinege Lajos honvédelmi miniszter, a Politikai Bizottság póttagja, Kiss Árpád, a Központi Bizottság tagja, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, K. Nagy Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Földművelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Csáki István, a Központi Bizottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Váczi Sándor, a megyei pártbizottság titkára, Zagyi János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ungor Tibor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Vad András, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Tóth János, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, Bereczki tor * jós, a megyei pártbizottság osztályvezetője, M. Szabó István, a BM Szolnok megyei Rendőrfőkapitányság vezetője, Nádas József, a szolnoki járási pártbizottság első titkára, Sipos Károly, a Szolnak városi pártbizottság első titkára, dr. Polónyi Szűcs Lajos, a megyei revíziós bizottság elnöke, Varga Illés, a megyei fegyelmi bizottság elnöke, idős Csuka Lajos, nyugdíjas, Juhász Imréné dr. nyugdíjas, Losonczi József né, a fegyvernek! Kossuth Tsz szocialista brigádjának tagja, Gonda András, a Tisza Cipőgyár Állami-díjas szocialista brigádvezetője, Faragó József, a jászárokszállási Táncsics Tsz párttitkára, Fábián Márton, a karcagi Május 1 Tsz elnöke, Lukács Gyula, a Tiszamenti Vegyiművek pártbizottságának titkára, Gorjánc Ignác, a jászberényi Hűtőgépgyár igazgatója. Árvái István, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának vezető titkára, Turóczi Ferencné, a nőtanács megyei titkára, Kőhidi László, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Brassói Tivadar, a Kilián György Repülő Tiszti Iskola parancsnoka, Posta Mihály, a munkásőrség megyei parancsnoka és Boross Ottóné, a szolnoki közgazdaság! technikum igazgatóhelyettese. Fodor Mihály megköszönte a pártértekezlet bizalmát és bejelentette, hogy a Központi Bizottság február 24-i határozata értelmében a megyei pártértekezletnek két napirendi pontja van. 1. A megyei pártbizottság és a revíziós bizottság beszámolója és megvitatása. 2. A megyei pártbizottság tagjainak és a IX. pártkongresszus megyei küldötteinek megválasztása. A napirend beterjesztése után az elnök Csáki elvtársnak adta át a szót és megkérte, hogy a pártbizottságnak a küldöttekhez írásban kiküldött beszámolójához tegye meg a szóbeli kiegészítést Csáki István elvtárs vitaindító beszéde A szóbeli kiegészítésben Csáki élvtárs elsősorban az alapszervezeti vezetőségek, az üzemi, a községi, a járási és városi vezető párt- szervek és a megyei párt- értekezlet küldötteinek megválasztása tapasztalatairól adott számot Elmondta, hogy az alapszervezeti vezetőségválasztó taggyűléseken a párttagság 84 százaléka vett részt. Az üzemekben és intézményekben 90 százalék felett volt részvételük. Ezt követően arról adott számot hogyan jutott érvényre a vezetőségek újjá- választása idején a párton belüli demokrácia. Később pedig azt hangsúlyozta, hogy az alapszervezeti vezetőségek a választás után még erősebbek, még felkészültebbek. Ehhez statisztikai adatokat is ismertetett Többek között azt, hogy amíg 1964-ben 24,3 százalék volt a közép- és főiskolai-, valamint egyetemi végzettségűek aránya az alapszervezeti vezetőségekben. a mostani választások során ez az arány 29,4 százalékra emelkedett. Az alapszervezeti párttitkárok iskolázottsági aránya pedig a következő: 1964-ben 26,2 százaléknak volt közép-, főiskolai vagy egyetemi végzettsége, a most megválasztott titkároknak pedig 35,8 százaléka rendelkezik ilyen végzettséggel. Két hónapnál hosszabb pártiskolát két iwel ezelőtt a titkárok 38,1 százaléka végzett, ez az arány most 58,4 százalék. E kérdésről befejezésül ezeket mondotta: Ezekben a számadatokban tükröződik az alapszervezeti vezetőségek általános és szakmai műveltségének. politikai felkészültségének fokozása érdekében folytatott — éveken keresztül tartó — munka és erőfeszítés is. A választással erősödött pártunk szervezeti és eszmei egysége, soraink még tömörebbre zárultak. Ez párton belül a kongreszszusra való eddigi felkészülés legfőbb jellemzője. Bízunk benne, hogy ez ma és holnap tovább folytatódik, megyei pártértekezletünH olyan munkaértekezlet lesz, ahol helyzetünkről, jelenünkről, jövőnkről, gondjainkról és tennivalóinkról eredményes vitát folytatunk. Az 1966. évi gazdaság' tervek teljesítéséről Csáki elvtárs többek között ezeket mondta: Az írásos beszámolóban az 1966-os gazdasági év eredményeiről, az évi tervek teljesítéséről nem említettünk részletes adatokat Az a meggondolás vezetett bennünket, hogy a pártértekezletnek a legfrissebb adatokat térj es z- szük elő. Ennek alapján a gazdasági helyzetről a következőket jelentjük: Az iparban az 1966. háromnegyedévi terv teljesítése jobb, mint az időző években. Elmaradás a tervtől csupán a tégla gyártásban van. Az ipar többi ágazataiban és az építőiparban az esedékes terveket megvalósították, egyes területeken — az igényeknek megfelelően — túlteljesítésre van kilátás. A tíz megyeszékhelyű iparvállalat — mely a megye össz ipari termelésének felét adja — 20,6 százalékkal termelt többet, mint az előző év háromnegyed részében A foglalkoztatottak létszáma 6,2 százalékkal, az egy foglalkoztatottra eső termelés 13,6 százalékkal nőtt. A termelés növekedésének 63 százaléka származott az első háromnegyed évben a termelékenység fokozásából. Ügy véljük, hogy a negyedik negyedévben ez az ütem, ez a fejlődés és ez az arány realizálódik. Az ipari exportterv 790 millió forint értékű volt a háromnegyed évre, a teljesítés viszont 955 millió forintot tesz ki. A mezőgazdasági jellegű export is realizálódik, bizonyos területeken túlteljesítés is lesz. A sikerekben nagy szerepe van a kongresszusi versenynek. Az üzemi dolgozók mintegy 70 százaléka részt vesz a versenyben, és sok üzem — mint például a Hűtőgépgyár, a cukorgyár dolgozói — vállalásukat már teljesítették. Most az a fontos, hogy a lendület továbbra is megmaradjon, a kongresszusig fokozódjon és az 1967-es esztendő feladatait is megfelelően előkészítsük. A mezőgazdaságban 1966- b&n nagyon sok elemi csapással kellett megbirkózni. Körülbelül 100 ezer hold művelt területünket érte belvízkár. A belvíz mintegy 30 ezer hold kenyérgabonát, 12 ezer hold más kalászost kipusztított, mintegy 20 ezer hold kalászos vetést kiritkított. Gabonatermő területünk és termésátlagaink az idén mesz- sze alatta maradtak a tavalyinak. 1965-ben 13,8, az idén pedig 11,2 mázsa búzatermést takarítottunk be a megyében. A szövetkezetek gazdasági helyzete a sok elemi kár ellenére nem romlott a tavalyihoz képest, sőt bizonyos szempontból és bizonyos területeken további javulást is értünk el. Az árbevétel évi összege előreláthatólag 80 millió forinttal haladja meg termelőszövetkezeteinkben a tervezettet. A felosztható jövedelem mintegy 20 millióval nagyobb lesz a tervezettnél. Ez azonban nem egyformán oszlik meg a szövetkezetekben. A 137 termelőszövetkezet közül körülbelül 70 ér el terven felüli bevételt, viszont mintegy 67 termelőszövetkezetben bevételkieséssel kell számolni, ami 15 termelőszövetkezetben szövetkezetenként eléri vagy meghaladja az egymillió forintot A tsz-tagok jövedelme körülbelül 60 termelőszövetkezetben magasabb lesz a tervezettnél, mintegy 24 millió forinttal, 12 termelőszövetkezetben előreláthatólag a tervezett szerint alakul, viszont 64 termelő- szövetkezetben alatta marad a tervezettnek. Ezek a számadatok ismét mutatják a szövetkezetek közötti szintkülönbséget és azt# hogy a jövőben a pártpolitikai és gazdasági munkában még inkább arra kell törekedni, hogy a termelő- szövetkezeteket egyenként, sajátos helyzetből kiindulva vizsgálják és vizsgáljuk, s ennek alapján határozzák meg, határozzuk meg azokat a politikai és gazdasági intézkedéseket, amik az adott gazdaság előbbre- lépését jelenthetik. Csáki elvtárs ezután ada- ! tokát ismertetett a mezőgazdasági munkák jelenlegi helyzetéről, majd így folytatta: A mezőgazdaságban fontos feladat az őszi betakarítás és szántás gyors befejezése. Az őszi munkában a szövetkezetekben és az állami gazdaságokban megszületett az az elhatározás, hogy a kongresszusra tiszta határral, zöldellő vetéssel és fekete ugarral készülünk. Tekintsük politikai feladatnak, hogy ez a megye minden részén pártunk IX. kongresszusáig valóra is váljon. Ezzel együtt fontos feladatként áll előttünk. hogy felkészüljünk a zárszámadásokra és az 1967- es gazdasági évre. Befejezésül a Központi Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt kérdésekre utalt A vita bevezetőt végül így fejezte be: Küldött Elvtársak! Most azzal készülünk jól a kongresszusra, ha saját megyei helyzetünket alaposan megvitatjuk és abból a szükséges következtetéseket levonjuk. Csáki elvtárs után Dr. Polónyi Szűcs Lajos, a megyei revíziós bizottság elnöke mondott kiegészítést az írásban beterjesztett beszámolóhoz, majd megkezdődött a vita. A megyei pirt értékűiéi elnöksége Csá3;i elv Urs vitaindító Bestédét tartja.
