Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
I 1966 november 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP s m Á Központi Bizottság bt számosa Hzmus eszmekörén belül keresik az újat. Kiinduló szempontunk ebben az esetben js elsősorban a mondanivaló, az eszmeiség és nem a megszokott formákhoz való ragaszkodás lesz. Az 'eddigieknél határozottabban kell visszautasítani a politikailag ellenséges, antihumanista és a közerkölcsöt sértő alkotásokat. A párt feladata, hogy eszmei irányítással erősítse kultúránk szocialista vonásait, biztosítsa további fejlődését. Pártélet A referátum ezután a pártélet kérdéseire tért át. ■ Az utóbbi négy évben a párt egészségesen fejlő- ' tíött, a taglétszám évenként 3,5 százalékkal, a négy év alatt 73 ezer fővel nö- r'ekedett és jelenleg a párttagok és tagjelöltek száma 584 849 fő. A párttagság összetétele alapjában megfelelő. A tagság 42,5 százaléka fizikai dolgozó, 37,3 százaléka szellemi dolgozó. 7,9 százaléka a fegyveres erőknél teljesít szolgálatot egyéb foglalkozású és tanuló 3 százalék, 9,3 százalék nyugdíjas. A párttagság 22,9 százaléka nő. A párt ereje nemcsak létszámában, hanem elsősorban tagjainak öntudatában, felkészültségében, aktív munkájában, a párt egységében és összeforrott- ságában van. Ezért továbbra sem célunk a taglétszám ‘ nagyarányú növelése. Arra kell törekednünk, hogy új tagokat elsősorban a termelő és társadalmi munkában kitűnt munkások, termelőszövetkezeti tagok, a nők és a fiatalok soraiból vegyünk fel. A Központi Bizottság jelentheti a kongresszusnak, hogy pártunkban a lenini normák a pártélet meghatározói, a kollektív vezetés elve érvényesül. A pártmunkában azonban a2 utóbbi években bizonyos mértékig elhalványult a személyes felelősség. Kívánatos. hogy az elhatározások és döntések meghozatalánál továbbra is szigo- 1 rúan betartsuk a kollektív vezetés elvét, de a határozatok végrehajtásában jobban érvényesítsük az egyszemélyi felelősség elvét. Pártunk a demokratikus centralizmus elvei alapján működik: a felső pártszervek ténylegesen irányítanak, az alsóbb pártszervek megfelelő önállósággal, hatáskörrel dolgoznak, a párt élete demokratikus légkörben és keretek között folyik. A pártdemokrácia tovább fejlődött és erősödött kongresszusunk előkészítő munkája során. A jelölő bizottságok előzetes megválasztása bevált, a párttagság hatékonyan közreműködött a jelöltek kiválasztásában. A választás titkosságának kiterjesztése a pártbizottság tisztségviselőinek, az alapszervezetek titkárainak megválasztására tovább erősítette a pártélet demokratizmusát. A pártdemokrácia ezer új vonásait a jövőben is tovább kell erősíteni és fejleszteni. Elvtársak! "Pártunk eszmeileg, politikailag egységes: a pari tagsága helyesli és követi a Központi Bizottság politikai irányvonalát. A2 egységet pártunk hűsége a marxizmus—leninizmushoz, az a harc formálta, amelyet a jobb- és baloldali nézetek ellen folytatott. Ez pártunk nagy ereje, sikereink forrása. A taggyűléseken felszólaló százezernyi párttag kifeiezte egyetértését a politikai irányvonalunkkal és eltökéltségét annak végrehajtására. A pártdemokrácia lehetővé teszi a vitákat és ennek során elkerülhetetlenül helytelen nézetek is felszínre kerülnek. Ez nem csorbítja a pártegvséget az alapvető kérdésekben, sőt; lehetővé teszi a helytelen nézetek leküzdését és ezzel a pártegység még tovább’, erősítését. A viták és a nézeteltérések különböző okokra vezethetők vissza. az élesebb nemzetköz! helyzet, a nemzetközi kommunista mozgalom vitái, a fejlődés ellentmon- dásai nem maradnak hatástalanok pártunk tagságára sem. Megelevenedtek különböző balos, szektás és jobboldali, reviz!onista nézetek is és ezek is hatnak bizonyos körökben. Meg nem értés mutatkozott párttagjaink egy részénél egyes kérdéseknek, a fejlődésnek, mai viszonyainknak megfelelő új megoldását illetően. Így a származás szerinti ka- tsgórizál ,s megszűntetése, az állampolgári egyenjogúság, egyházpolitikánk értelmezése, más vonatkozásban a gazdas Igi helyzet, az életezíuvonal fejlődésének ni'gíté’éé- ben .i<'l?n:’"'zíek véleményeltérések. Az egyes részkérdések különböző megítélése alapjában korszakunk bonyolultságából, társadalmunk, gazdaságunk jelenlegi állapotából fakad. összefügg gyakran azzal, hogy sok párttag is illúziókat táplál és a szocializmusban való átmenet korszakát rövidnek, konfliktus nélkülinek véli. Ezért értetlenül állnak életünk sok — gyakran ellentmondásos — jelenségével szemben. Ebben a korszakban fokozottan igaz az a lenini • tétel, hogy az eszmei-pöli- tikai egységet minden út következtetés és lépés kapcsán őszinte, nyílt eszmecserében kell nap, mint nap újra megteremteni. Azokkal szemben, akik nem értik a párt polbikáiának « egyes részleteit, a türelmes meggyőzés a helyes és célravezető módszer. Voltak azonban elenyésző számban olyanok is. akik tudatosan szembeálltak a párt politikájával és a frakciózás útjára léptek. Az ilyen párttagokkal a Szervezeti Szabályzat rendelkezéseinek megfelelően határözo.ttan jártunk el. pártbünte+ést kaptak, vagy súlyosabb esetekben eltávolítottuk őket a párttagság soraiból. Kádár János ezután arról beszélt, hogy felmerülnek a pártéletben a párt vezető szerepének gyengüléséről szóló vélemények is. Az e kérdésben folytatott viták részben a párt vezető szerepének különböző megítéléséből fakadnak. Vannak, akik a vezető szerepet úgy értelmezik, hogy a legapróbb részkérdésekben is a pártszerveknek kell dönteniök és az állami-, társadalmi szervek szerepe csupán a végrehajtás. Ez helytelen nézet. A párt vezető szerepének ez d felfogása oda vezetne, hogy elsorvadna az állami- és tömegszervezetek önállósága, felelőssége. Mások a vezető szerepet azonosítják az erőszak, a hatalmi eszközök alkalmazásával. Ez — különösen a szocializmus építésének mostani időszakában — ellentmond a pártvezetés lenini alapelveinek. Nem Kevés párttag a párt vezető szerepét egyes pártszervezetek szerepével és hatáskörével azonosítja, mások abban látják a párt vezető szerepének • feltételét, hogy minőén vezető beosztást párttagok foglaljanak el. A párt vezető szerepe mindenütt érvényesül ahol megvalósul politikája. A párt határozatai esetenként- és helyenként nem valósulnak meg elég következetesen, sőt péha el is torzítják azokat. Ahol nem a párt politikáját valósítják meg, ott nem lehet a párt vezető szerepéről beszélni. Ebben az értelemben és helyileg előfordul, — és nem is egy-ké1 esetben, — hogy a párt vezető szerepe hem érvényesül. Mégis egyes kivételes esetekből általánosítani hiba, a helyi problémákon lehet és kell is változtatni, de az országban a párt vezet és politikája meg is valósul. Az 'előadó a továbbiakban a pártélet centralizmusának szükségességét elemezte, majd így folytatta: Elvtársak! A párt vezető szerepének növelése szükségessé teszi az állatni munka pártirányításának és a kormányzati munkának további fejlesztését. A jelenlegi gyakorlat lassítja a döntéseket, az ügyintézést _és sokszor elmossa a felelősséget. ' Ezért a párt- és állami szerveknél felsőbb és als .ob szinten meg keli szüntetni a párhuzamosságokat, a szervezeti felépítésben mutatkozó összefonódást, a munkában jelentkező átfedéseket. Növelni kell az állami szervek vezetőinek személyi felelősségét az általuk irányított terület munkájáért. Az eredményesebb munka, a felelősség érvényesítése és fokozása megkívánja, hogy kellő munkamegosztással és összehangolással határozzák meg a párt és a gazdasági szervek feladatait a gazdasági építő munkában! A gazdasági szervek, vállalatok önállóságával együtt nő a helyi pártszervek szerepe. felelőssége a párt gazdaságpolitikájával összhangban álló helyi döntések biztosításában és a káderek kiválogatásában. A pártszervezetek a gazdaság- politika végrehajtását elsősorban politikai eszközökkel támogassák. Tömegszervezetek és töm eg mozga lm a k A párt vezető szerepe érvényesülésének fontos láncszemei a dolgozók tömegszervezetei és tömegmozgalmai. A bennük rejlő erőt a párt az ott dolgozó kommunisták segítségével mozgósítja népünk, a szocializmus érdekében. Ezt a megtisztelő kötelességet és felelősséget a tömegszervezetekben dolgozó kommunistáknak mindig érezniük kell. Kötelesek a .párt politikáját ismertetni, mégmagyarázni. Felelősek azért, hogy működési területükön a meggyőző munka eredményeként a párt politikája megvalósuljon, hogy a dolgozók körében szerzett tapasztalatokat közvetítsék és képviseljék a párt szervei előtt. Ez a pártmunka szervés része, más pártmunkával egyenlő értékű tevékenység. Legfontosabb tömegszer- veze’eink a munkásosztály, a bérből és fizetésből élők döntő többségét átfogó szakszervezetek. Szükségessé vált jogkörük rendezése és kiterjesztése, ugyanakkor felelősségük növelése is. Növekszik a szakszervezetek felelőssége és szerepe a dolgozók anyagi, szociális és kulturális helyzetét érintő határozatok meghozatalában, végrehajtásában és ellenőrzésében. Közreműködnek abban, hogy az államigazgatási-, gazdasági- és szakszervezeti szervek között a közös célért folyó munka során jelentkező ellentmond-'sok, nézeteltérések megoldódjanak. A szakszervezetek segítségével kell biztosítani a dolgozók bevonását a vállalatok egész tevékenységébe, hogy felelősnek érezzék magukat a vállalat eredményes munkájáért. A dolgozók képviseletében szerepet kapnak az üzemi vezetők megííé’ésében. m"gerő‘”tés'"kben, vagy felmentésükben. Az ifjúsági szervezettel, elméleti munkával, a párt- propaganda eredményeivel és feladataival foglakozott a továbbiakban a referátum. Egyebek közt megállapította, hogy 1962 óta 600 000-ről csaknem 800 000- re nőtt a pártoktatásban résztvevők száma. Különösen örvendetes, hogy magasabb fokon, a marxista— leninista esti egyetemeken több mint 27 ezren és a két évvel ezelőtt létrehozott és bevált marxizmus— leninizmus esti középfokú iskolán pedig 17 és félezren tanulmányozzák a marxizmus alapvető tanításait. Az agitáció régi és új formáinak alkalmazásával az utóbbi Időben eredményeket értünk el. A párttagság jó tájékoz tatása elengedhetetlen ’feltétele a pártszervezetek eredményes munkájának — a párttagság jogos igénye az eddiginél gyorsabb és szélesebb körű tájékoztatása. A sajtó, a rádió és a televízió munkája is fejlődött a két kongresszus között. A napilapok példányszáma jóval több, mint negyedmillióval emelkedett. Az újságírók munkáját mindinkább a szocializmus ügye iránti közéleti felelősségtudat hatja át; a sajtó, a rádió és a televízió tevékenysége világnézetileg és politikailag tisztultabb és egyértelműbb lett. Napirenden tartja és magyarázza a szocialista építés és a nemzetközi élet legidőszerűbb, legfontosabb kérdéseit, mozgósít és tájékoztat, művel és nevel, vitatkozik és állástfoglal. Ennek ellenére időnként találkozunk ideológiai bizonytalansággal, a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, erkölcsnek tett engedményekkel, a kapitalista társadalommal szembeni kritikátlansággal is. A párt továbbra is számít a sajtó munkásaira, elvárja, hogy ne tegyenek engedményt a polgári és kispolgári életfelfogásnak, ízlésnek, legyenek az imperialisták, a kapitalista társadalom határozott bírálói, szenvedélyesen védjék a szocializmus igazságát és mozgósítsák a lakosságot nagy ügyünk; a szocializmus építésére. A párt káderpoliiikájíi A párt káderpolitikájáról szólva Kádár János megállapította: a VIII. kongresszus által elfogadott elvek helyesnek bizonyultak. A VIII. kongresszus irányelvei a kádermunkában mégsem valósultak meg elég következetesen: számos hibával és félreértéssel találkoztunk. A VIII. kongresszuson nagy hangsúlyt kapott a feladatokra való alkalmasság. Ezt félreértelmezve, egyes helyeken állami és gazdasági vezető tisztségek betöltésénél egyoldalúan előtérbe he'yezik a szakmai felkészültséget az eszmei szilárdság és a vezetőkészség rovására. A párt ezt a szemléletet és gyakorlatot nem fogadhatja el. A tár-1- sadalomnak nem apoliti- kus „szakemberekre” és nem szakmailag hozzá nem értő „politikusokra” hanem megfelelő vezetőkre van szüksége. A fe1 adat okra való alkalmasság társadalmunk minden vezető tisztségében a szóéi-J izmus ’ iránti odaadást, a szakmai felkészültséget és a vezetőkészséget egyaránt és együt esen követeli. A káderek kiválasztásának alapelve marad, hogy vezető tisztségekben a népi demokráciához hű. kellő politikai és szakmai felkészültségű, szervezőképes és irányítani tudó embereket kell helyezni. A személyi kérdések eldöntésénél a párt e követelmények betartását, mindenféle statisztikai szemlélet elvetését, a szigorúan egyéni elbírálást kívánja mindenkitől, minden szervezettől és intézkedő fórumtól. A Szervezeti Szabály zni módosításáról A Szervezeti Szabályzat javasolt módosításával kapcsolatban a Központi Bizottság első titkára kiemelte : legnagyobb horderejű változás a tagjelöltség megszüntetése. A javaslatnál a Központi Bizottságot az vezeti, hogy felszabadulásunk után több mint 21 évvel a pártba felvételre jelentkező ember nem ismeretlen a párt előtt, hiszen hosszú ideje itt él a párt szeme előtt, dolgozik a szocializmus építésén, s a párthoz, rendszerünkhöz való viszonyát felelősen el lehet bírálni. Amit az eddigi gyakorlat szerint kétszer — a tagjelölt — és tagfelvételnél — kellett végigcsinálni a pártnak is, a fel vételre jelentkezettnek is, most a kellő alapossággal, de egyszerre végezzük el. A javaslatok között szerepel, hogy a kongresszus ne válasszon revíziós bi- , zottságot. A feltételezés szerint a Központi Ellenőrző Bizottság feladatkörét bővítve, eddigi munkája- mellett' biztosítani tudja a Központi Bizottság pénz- gazdálkodásának ellenőrzését is. A pártszervek és pártszervezetek ügykezelési rendjének betartását pedig ellenőrizhetik a munka menetében a felsőbb szervek, végső fokon a Központi Bizottság, vagyis azok a szervek, amelyek a munka általános felügyeletét egyébként is végzik. A párt irányító és ellenőrző szerepének erősítését célozza az a javaslat, amely valamennyi hivatali pártszervezetnek megadja azt a jogot, hogy a vezetőt beszámoltathassa és a hivatali munkát ellenőrizhesse, — azzal a céllal, hogy az eddiginél hatékonyabban segíthessék a hivatal, az állami szerv, az intézmény rendeltetésszerű munkáié, nak eredményes ' elvégzését. Ezután a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseiről szólt a referátum. Ezzel kawc'-'l-tban a beszámoló a többek közt megál'apítja: — A kommunista világmozgalom korunk legbefolyásosabb politikai ereje. A világ kommunista pártjainak száma ma megközelíti a kilencvenet. Kommunista pártok tevékenykednek a föld országainak majd mindegyikében, a marxizmus—leninizmus eszméi pedig mindenütt éreztetik hatásukat. Erősödött a szocialista országok kommunista pártjainak vezető szerepe. To. vább nőtt a tőkés országokban a kommunista pártok tekiutélve és tömegbefolyása. Ennek kétségtelen bizonysága, hogy több nyugateurópai, északeurópai kommunista párt a legutóbbi választásokon növelte szavazóinak számát. Bár az imperializmus aknamunkája, az eltérő osztályviszonyok és niás sajátos körülmények ezt megnehezítik, nőtt a kommunista pártok száma és befolyás? a fejlődő országokban is. A kommunista pártok tömegbefol.vásának növekedése esyijí eredményeként kibontakozóban van egyes országokban a kommunisták és a szociáldemokraták, más haladó pártok közötti párbeszéd, az akcióegység iránti érdeklődés, kialakulóban van a munkásosztály, a széles dolgozó tömegek monopól- tőkeellenes frontja. Sok országban élesedik az osztályharc. A burzsoázia e harcban a munkás- osztály, annak marxista— leninista pártját tekinti legfőbb ellenfelének, attól fél a legjobban, s ahol teheti, arra méri a legkegyetlenebb csapásokat. A történelem azonban feltartóztathatatlanul halad előre, a kommunizmus eszméje hódít, s ma már a szocialista világrendszer, a nemzetközi kommunista mozgalom ereje gátat vet az imperializmusnak, szembe száll az agresszióval. A kommunista világmozgalom erejét meghatványozza, hogy egységes világnézet, a marxizmus—leninizmus vezérli és az, hogy fáradhatatlanul küzd minden haladó érő tömörítéséért. Rendkívül jelentős, hogy a kommunista- és munkáspártok között eleven kapcsolatok legyenek, hogy a lestvérpártok kicseréljék tapasztalatukat, s , egyeztessék fellépésüket nem- 7etközi síkon a közös ellenség, az imperializmus el'eni harcban. E megfontolás vezette pártunkat, amikor a beszámolási időszakban találkozott és tárgyalásokat folytatott a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom számos pártjával. Ismételten találkoztunk a Szovjetunió Kommunista Pártiának és csaknem minden szocialista ország kommunista pártjának képviselőivel. A legtöbb nyugateurópai kommunista párttal és más világrészek kommunista párt- iainak egész sorával. E tárgyalások mindegyike eredményes és hasznos volt. Hasonló tárgya:áso- l'at kívánunk folytatni a jövőben is. szorgalmazzuk a testvéroártok két- vagy többoldalú találkozóit, tanácskozásait. Szükségessé tette a találkozók gyakoriságát az P qpira Air- írfiW’Ip-iPT-iy i*. hogy ma vannak a ne»