Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-29 / 281. szám
6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP I960, november 29. A Központi Bizottság beszámolója „Évzáró“ a megye erdészeteiben Húsa nap nyereségrészesedés, másfél millió forint eredményjavulás — Túlteljesítették kongressausi vállalásaikat Kisújsxállás a megye legjobb erdészete zetközi forradalmi munkásmozgalomban olyan nézetek is, amelyek ellentmondanak a marxizmus— teninizmus elveinek. Ezek a nézetek figyelmen kívül hagyják a proletárinternacionalizmust, a szocialista országok érdekközösségét, tévesen ítélik meg a szocialista forradalom lehetőségeit. félremagyarázzak a szocialista forradalom különböző útjairól, a szocializmus építésének sajátosságairól szóló marxista megállapításokat. Zavaróan hat a nemzetközi munkásmozgalom egységére, hogy a kérdések marxista—leninista felfogását és kezelését helyenként a mi világnézetünktől idegen, nacionalista tendenciák szövik át. Ha e téveszmék jellegzetességeit nézzük, a nemzeti érdekek félreértését, vagy félremagyarázását látjuk. Mérlegelés tárgyává teszik, hogy a nemzeiti érdeket alá vagy fölé kell-e rendelni a közös érdekeiknek, holott teljesen világos, hogy ezeket egyeztetni kell és lehet. A nemzetközi munkás- mozgalomban minden álbaloldali 'és jobboldali elhajlás közös ismertető jele volt mindenkor és az ma is a szovjetellenesség. A nemzetközi imperializmus, a burzsoázia mindig a Szovjetuniót tekintette és ma is azt tekinti legfőbb ellenségének. A jobb és „baloldali” elhajlók, legyen szándékuk bármi, szovjetelle- nességükkel akarva, akaratlanul egyenest az imperialisták kezére játszanak. 4 nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdései A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságát és tagságát erősen foglalkoztatják mindazok a kérdések, amelyek körül ma viták és nézeteltérések vannak a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomban. Azt tartjuk. hogy államok közötti viszonyban egy adott kérdésben lehetséges semlegesnek maradni, de a marxizmus—leninizmus, a nemzetközi kommunista mozgalom legfontosabb kérdéseiben ál'ást kell foglalni. Pártunk kéoviselői minden adandó alkalommal kifejtették világoson álláspontunkat a vitás kérdésekről, ezt tesszük most. saját kongresszusunkon is. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista országok és kommunista pártok elvi alapon nyugvó szoros együttműködésének tántoríthatatlan híve. Az 6 nézetünk, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok he’vesen foalaltak állást korunk legfontosabb kérdéseiben és megállapításaikat az élet azóta minden tekintetben igazolta. Az c nyilatkozatokban foglaltakat ma is magunkénak tekint iük és kövei lük. Elítélünk minden olyan fellépést, amely a forradalmi munkásmozgalom sorainak egységét rombolja. Jelenleg a kínai vezetők hegemon .törkvései. szov- jetellenessége és szakadár tevékenvséee okozza a legnagyobb' kárt A legutóbbi hónapokban helytelen nézeteik el1er,v'i,',i''"k le’öré- sére megindították az úgv- nevezett ..proletár kulturális forradalmat”, s e mozgalom rohamcsanatakéni létrehoztak tanulókból szervezett ..vörös gárdista” osztagokat. Nem lehet mindezt egyszerűen a kínai párt. illetve a Központi Bizottság belső ügyének tekinteni. Lin Piao elnökhe- Ivettes. honvédelmi , miniszter maen ielen*etfe ki p lr^+or»ai akadémia hallgatói előtt hogy „Mao elnök sokkal magasabban áll Marxnál Fnvetsnél. Leninnél. Sztálinnál”. A kínai vázé' *k maguk bnneoz- tatiák. hogy a „proletár kulturális forradalom’ nemcsak belső használatra szól, hanem „példamutatás minden ország számára”. S valamelyik pekingi utcában már tábla hirdeti, hogy ott működik a „Vörös Gárda Világbi- zotisíga”. Mindez liven formán reánk is tartozik. Mi elutasítjuk ezeket a marxizmus— leninizmustól idegen nézeteket, elhatároljuk magunkat tőlük. Ml mint internacionalisták, a leghatározottabban elutasítjuk a szovjctelle- nességet, ezt az anti- kommunista eszmél, a nacionalizmust, annak minden szocialista- Uf>ne« «negnvilvánulását. A .tér- - smut éa sovinizmus nem ismeretlen Magyarországon. Hazánk és népünk századokon át idegenek elnyomottja, a magyar uralkodó osztály pedig az ország területén élő nemzetiségek elnyomója volt. Az első világháború utáni imperialista trianon. diktátum ürügyül szolgák arra, hogy az uralkodó osztályok a végletekig csigáz- zák a nacionalista, soviniszta szenvedélyeket, a szomszéd népek elleni gyűlölködést. Ma szocialista országok élnek egymás mellett a föld jelentékeny területén. A szocialista társadalmi rend létrejöttével megteremtődött a lehetősége annak, hogy végérvényesen kiküszöböljük a népek kap • csolatából a nemzetközi gyűlölködést, ami hosszú századokon át oly mérhetetlen kárt okozott rnin- den ország elnyomott és kizsákmányolt dolgozóiak. A kommunista pártok ki kell, hogy tépjék a nacionalizmus gyökereit is. Csak a szocializmus képes megoldani a múlt kérdéseit, mert olyan rgndet teremt, amelyben kialakul a népek, a nemzetek egyenlőségén és közös érdekein nyugvó együttműködés, testvériség. Marx, Engels. Lenin eszméi vezetnek minket, ők tárták fel a tőkés elnyomás nemzetköziségét és mutatták meg a nemzetközi munkásosztály érdekeinek azonosságát, ök tanították meg a munkásságot, hogy saját osztályérdekeiknek megfelelően nézze a világot, ők nevelték a munkásosztályt internacionalistává. Pártunk önálló, politikájának kidolgozásában népünk. országunk történelmi, társadalmi és gazdasági adottságaiból indul ki. de mint internacionalista párt, mindig figyelembe veszi a proletárforradalom és a szocialista építés nemzetközi tapasztalatait. Pártunk figyelembe veszi a szocialista világrendszer közös érdekeit is, számol a kapitalista országokban működő és nehéz körülmények között harcoló testvérpártok érdekeivel is. Azt tartjuk, hogy egy forradalmi párt nemcsak" saját munkásosztályának és népének, hanem a nemzetközi munkásosztálynak és a haladó emberiségnek is fele lős munkájáért. A nemzetközi kommunis ta mozgalomban az utóbbi két esztendőben nagymértékben fokozódott a szaka dárok elszigetelődése és megerősödtek az egységtörekvések. Érlelődnek a kommunista és munkáspártok nagy tanácskozásának feltételei is. A Magyar Szocialista Munkáspárt híve a nagy tanácskozások eszméjének, nem a tanácskozásért önmagáért, hanem azért, hogy erősödjön, szélesedjen egységünk, összefogásunk. Akcióegységet kívánunk elsősorban Vietnam megsegítésében, általában közös ellenségünk, az imperializmus elleni harc- bafi. Semmiféle kiátkozásra nincs szükség, mi tanácskozni és az imperilaizmus elleni harcban egyesülni akarunk minden forradalmi párttal, minden haladó erővel, így természetesen a Kínai Kommunista Párttal és az Albán Munkapárttal Is. De ha az ő vezetőik ez elől ma mindenképpen elzárkóznak, a nemzetközi munkásmozgalom emiatt npm rekedhet meg, s egy szélesebb tanácskozással sem várhntunk az idők végezetéig. .’ A nemzetközi kommunista mozgalom és az emberiség érdeke mindennél előbbre való. Dolgozni kell annak érdekében, hogy a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom mindazon pártjának kénviselői találkozzanak és tanácskozzanak, amely pártok időszerűnek tartják, hogy elvtársi módon, együtt, marxista —leninista elemzés alá vegyük a kialakult helyzetet és egyetértésben megállapítsuk, az adott helyzetben mi a közös tennivalónk. A marxista—leninista elmélet, s az azzal felfegyverzett nemzetközi kommunista mozgalom, a kommunizmus eszméje feltartóztathatatlan, s halad előre a maga történelmi útján. A nemzetközi munkásosztályt, a szocialista világrendszert, a világ kommunista és munkáspártjainak hatalmas mozgalmát az internacionalizmus tette mindenkor ie- győzhetetlenné és teszi ma is azzá. A magyar munkás osztály forradalmi pártja, híven a marxizmus—leni- nizmus tanításaihoz, mindenkor hű volt az internacionalizmus eszméjéhez, az egység gondolatához, s ez így lesz a jövőben is. Kérem a tisgtelt kongresszust, hogy a Központi Bizottság beszámolóját és a benyújtott határozati javaslatot vitassa meg és fogadja el — mondotta referátuma végén Kádár János, majd a párt, a magyar munkásosztály, dolgozó népünk, szocialista hazánk, a Magyar Népköztársaság, a proletárnemzetköziség, a népek szabadsága, a kommunizmus és a béke éltetésével zárt* szavalt. (Tudósítónktól) A Szolnok megyei Erdő- gazdaságban már 19H7-et mutat a naptár. Az esztendőt ugyanis szeptember 30- ával zárták, s mint a közelmúltban elkészült mérleg is mutatja, jelentős eredményekkel. Közöttük a legfontosabb: 1,7 millió forinttal túlteljesítették évi eredménytervüket. Gazdálkodási sikereik a kongresz- szusi versenyben születtek. Méltó módon köszöntik ezzel pártunk IX. kongresz- szusát az erdőgazdaság dolgozói, akik ez év elején közel egy millió forintos felajánlást tettek. a legtöbb pontszámot a kisújszállási erdészet szerezte és ezzel elnyerte az erdő- gazdaság legjobb erdészete feliratú vándorzászlót, a vele járó ötezer forintos jutalmat. A második a szolnoki erdészet. A múlt évi npunkássi- kerek közül említést érdemel a gépi papírfakérge- zésben elért eredmény. Az Egri-féle kérgezőgéppel 3500 köbméter papírfát kérgeztek le, zömmel a tiszafüredi erdészet dolgozói. Az erdőgazdaság eredményei mintegy húsz napi keresetnek megfelelő nyere-i ségrcszesrdés kifizetéséi teszik lehetővé. Nagy dolog, hogy 33 százalékkal csökkent az ezer főre jutó balesetek száma. A Szolnok megyei erdőgazdaság műszaki dolgozói, párt. és szakszervezeti titkárai,’ valamint a szocialista brigádok vezetői a mai napon tárgyalják meg a múlt év elemzése alapján immár a náluk bekö-» szöntött új esztendő, tennivalóit. M. T. Vállalásukat a mérleg bizonysága szerint 700 ezer forinttal teljesítették túl. A gazdálkodó egységek között a szajoli telep „végzett” a legjobban. Nagy érdemük a szajoliaknak: hogy 30 százalékkal magasabb termelési értéket adtak a korábbi évivel azonos munkáslétszámmal. — Itt Bémer János brigádja és a Lévai János vezette KISZ-brigád a szocialista brieád címet is elnyerte. Az erdőgazdaság többi gazdálkodó egységénél még tíz brigád szerezte meg a kitüntető címet. Közöttük a kunszentmártoni Tamási brigád és az abádszalóki vasútrakoöón dolgozó" Törekvés brigád. Ök már ötödik alkalommal váltak érdemessé e cím viselésére. A szocialista brigádokon kívül az etrvéni versenyben hat kerületvezető erdész, nyolc fogatos és négy zetoros nverte el a szocialista címet. Áz erdészetek közötti versenyben Eqyharmadára csökkeni a központi qazdálkodás alá vont anyaqfajták száma Az Országos Tervhivatal Anyaggazdálkodási Főosztályától kapott tájékoztatás szerint 1987. január 1-től sok kötöttséget feloldanak, s a jelenleginek körülbelül egyharmadária csökkentik a központi gazdálkodás alá vont anyagfajták számát. A felszabadított anyagokat külön engedélyezés nélkül egyszerű kereskedelmi ügyletek - alapján vásárolhatják meg a vállalatok. A központi gazdálkodás alatt maradó- mintegy 120 féle anyag beszerzése is sokkal egyszerűbb lesz. Megszűnnek például a negyedévi kontingensek, s az egész évre engedélyezett tételt bármikor igénybe lehet venni. Igen jelentős változás lesz az is, hogy bizonyos gazdálkodás alatt maradó anyagok helyett minden külön engedély nélkül más gazdálkodás alá vont cikkeket lehet vásárolni. Az anyagoknak egy részét ugyanis nem mennyiségben, hanem deviza-forintban engedélyezi a tervhivatal; UJ SZOBORRAL, SOMOGYI ÁRPÁD, KARCAGI SZÜLETÉSŰ SZOBRÁSZ SZÉP ALKOTÁSÁVAL GAZDAGODOTT KARCAG. A SZOBROT A KÓRHÁZ ÉPÜLETE ELŐTT ÁLLÍTOTTÁK- FEL. Foto: Nagy Zsolt \l\em neki, hozzá — csak felé Alapjában véve nagyon logikus a mi nyelvünk. Ez különösen akkor tűnik ki, ha valamilyen erőszaktétel ellen tiltakozik maradék nyelven- zékünk. A közel és távol múltban a nyelvészek sokszor és sokféle indulatossággal hadakoztak a nyelvet csúfító hivatali kinövések ellen. Nem tudom, ebinek tudható-e be vagy a magyar nyelv csodálatra méltó öntisztulásának, hogy lassan már megtanuljuk, mi a különbség a kijelentő és a parancsoló mód között — bár ez utóbbi még nem is olyan rég, sokkal köny- nyebbnek tűnt. Nem a vadul hadakozó nyelvészek táborához akarok csatlakozni, amikor felemelem szavamat egy önmagában ártatlannak tűnő szócska ellen. Az egyik értekezleten azonban túlontúl sokat emlegették. Szerepelt élőszóban és írásban, méghozzá egy művelődési anyagban. Az elnök feltette a kérdést, nincs-e valakinek kérdése a referáló elvtárs. vagy a meghívott vendegek felé. És a határozati javaslat megszívlelendő jótanácsokat közölt az illetékes szervek és "hatóságok felé. Nem nekik, vagy hozzájuk, csak feléjük. így mindjárt ne.’l olyan egyértelmű. Mert ennek a kis szócskánál:; hogy felé, *lélektana van. Szülője az óvatoskodás. Képzeljük csak el! A bíráló .és a megbírált egyaránt sokkal jobban ér i magái, ha a bírálat n i neki, csak felé szól. Veszít konkrétságából, eltompul esetlegesen sértő éle, csak úgy általában, irán yzat ossáQaba n érvényes. . Persze mint minden óvatos dolognak, ennek is megvan a veszélye. Használatával érthetővé válik ' az is, hogy miért nincs olyan sok jótanácsnak, írott szónak, határozatnak foganatja, hiszen ezeket sem hozzám, vagy hozzá, csak felém vagy felé intézik. Végül, egy nyelvújításnak is beillő tanács. A hozzászólásokat nevezzük ezentúl felé szólástiknak.- fi »
