Szolnok Megyei Néplap, 1966. november (17. évfolyam, 258-282. szám)
1966-11-20 / 274. szám
Vi lé if proletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA jKaSSSaBBfiaS XVn. évfolyam, 274. szám, Ara 80 fillér 1966. dov. 20„ vasárnap. Áz ember és a mechanizmus Ma: Lakásgondok Szolnokon A talpalatnyi föld Boldija A bolond lány Vándor- legények, ipari tanulók Téli tervek Kenderesen A martfűi Tisza Cipőgyárban a 38,A kétszeres szocialista műhely teljesítette kongresszusi vállalását. Export tervüket 102,6 százalékra teljesítették és a tervezettnél 3,4 százalékkal jobb minőséget gyártottak. — Képünkön Jakab Béla művezető tanácskozik a három brigádvezetővel. Bárány Mihálynéval, Mészáros Istvánnéval és Budai Istvánnal A szegedi „elajjoskißcsog ” November 11-én teljesült az éves terv — 1971-ben: egymillió tonna olaj, egymillióid köbméter gáz Szolnokon marad a központ Talán egy óriási kéz egy éjszaka titokban megbillentette a Kárpát-medencét úgy, hogy a föld gyomrában rejtőző kőolaj Dunántúlról szépen átfolyt az Alföld alá? Szó sincs róla. Tény az, hogy Zalában egyre inkább kimerülőfélben vannak a lelőhelyek, az ország délkeleti részében viszont az olajbányászok megfogták az „isten lábát”, egy hatalmas, bőhozamú mező feltárását kezdték meg a közelmúltban. A gazdasági mechanizmus reformjának sokrétű, bonyolult és izgalmas kérdései közül a legérdekesebbek emberi vonatkozásai. Hogyan hat majd életünkre, gondolkodásunkra, közvéleményünkre, emberi kapcsolatainkra? Egy írás keretében — és hozzátehetjük, mai ismereteink mellett — persze aligha vállalkozhatunk a teljesség igényével e nagy kérdés megválaszolására. Kétségtelen, hogy a reform szelleme és majdani gyakorlata akkor válik tényleges anyagi erővé, ha a bonyolult köz- gazdasági kérdéseket mindennapi életünk emberi nyelvezetére fordítva értelmezzük és alkalmazzuk. Nem érthetünk egyet azzal az arisztokratikus állásponttal, mely a reform tényleg nem mindig egyszerű kérdéseinek megválaszolását, feladatainak megoldását egy szűk szakmai rétegre korlátozza. A gazdasági reform valamennyi j'övőbeni eredménye csakis a néptömegek műve lehet, és nem valamiféle szűk közgazdász vezető rétegé. A közgazdászok és vezetők felelőssége persze nem lebecsülhető, hiszen fontos feladatuk a reform szellemének alkalmazása és konkretizálása az adott területre, a helyi kollektíva számára is érthető módon, hogy a dolgozók szívvel-lélekkel és kezdeményező készséggel tevékenykedhessenek a sok szempontból új és korszerű tennivalók végrehajtásán. Az új módszerek és eszközök fő célkitűzéseinket, a szocializmus teljes felépítését, a dolgozó milliók anyagi és munkakörülményeinek javítását, népünk boldogabb életét szolgálják. Ezek a változatlan alapelvek tartalmilag gazdagodnak, s megfoghatóbb módon, hatékonyabban érvényesülnek majd. — Olyan ismert fogalmaink, mint például a verseny és a kezdeményezés, a piaci módszerek érvényesülésével eredményesebben szolgálhatják a dolgozó embert, a fogyasztó, a felhasználó szükségleteinek jobb kielégítését, a minőség javítását, a választék bővítését, a műszaki színvonal emelését. S az. általános jelszószerű kívánságon túl gazdasági ösztönzés, s mondhatnánk úgy is, gazdasági kényszer hat ebbe az irányba. As eredményes kezdeményezést és versenyt a hazai, a külföldi fogyasztó, a piac anyagilag is méltányolja. Az a termelő vállalat, amely a szükségleteket magasabb színvonalon elégíti ki. több jövedelemhez jut, több munkabért és nyereségrészesedést fizethet, mint az, amelyik csupán mennyiségi látszateredményeket ér el. A vállalatokon belül az egyes műhelyek és osztályok dolgozóinak keresete között is növekednek a különbségek, elsősorban a jelenleg meglévő bérszínvonalon felüli jövedelem növekedése valósul meg ilyen módon, a tényleges eredményeknek megfelelően. A jól dolgozó vállalatok és munkások anyagi helyzete és létbiztonsága tehát tovább javul a fegyelmezetlen, nemtörődöm emberek, s az ész- szerűtlenül dolgozó üzemek pedig jobb belátásra, eredményesebb, fegyelmezettebb munkára kényszerülnek. A reform módszerei és eszközei nemcsak célravezetőbbek és hatékonyabbak, de feltétlenül igazságosabbak, és szo- ciálisabbak az eddigieknél. Megvalósításuk csupán a gazdasági élet demokratizálásával, a helyi önállóság és felelősség lényeges növelésével képzelhető el. Így aligha lehet majd a felettes szervek utasítására hivatkozva, magyarázni az ésszerűtlen. a haszontalan munkát. Ez kétségtelenül segíti a ma még előforduló bürokratikus fonákságok, önállótlah- ság, túlszabályozottság felszámolását. Vagyis a gazdasági alapokban végbemenő változások mélyen kihatnak majd gondolkodásunkra, emberi, társadalmi kapcsolatainkra, gyarapodik a szocialista tulajdon, s erősödik a tulajdonosi felelősségtudat, ha a reform szelleme minden szinten áthatja a dolgozók tevékenységét. A nagyobb helyi önállósággal és felelősséggel a kommunista alkotó munka új feltételei jönnek létre. Űgyis fogalmazhatunk. hogy a gazdasági érvek, az anyaei helyzet kényszerít majd vezetőt és vezetettet alkotó gondolkodásra. A gondolkodás nem szabályozható és írható elő munkaköri kötelezettségekben. technológiai utasításokban. De ha a vállalat léte és jobbléte a2 egyes vezetők és munkások boldogulása nagymértékben függ majd a rutinná egyszerűsödő hapi munka közben a mit miért, hogy kérdéseitől és az ezekre adott válaszoktól, akkor bizonyára nem felejtünk majd el odafievelni. A szüntelen gondolkodás és az alkotó cselekvés egyébként fárasztóbb, mint a mechanikus, lélektelen munka. De örömet, bol- domilást. egyéni és társadalmi hasznot csak az ilyen szüntelen többre, jobbra törekvő igényes alkotó munkában találhat az ember. Most. hogy a bátor gondolkodáshoz, az alkotó munkában minden tekintetben kitárulkoznak a lehetőségek, az is nyilvánvalóvá válik: nem lesz könnvű hozzászokni az új módszerekhez. a felelősségtelies kezdeményezéshez Az évek során kialakult sokféle helytelen, megkövesedett gyakorlaton kell változtatnunk a köznnnti irányítás rendszerében csakúgy. mint saját magunkban K. J. Amióta azután nyilvánosságra került, hogy a hatalmas olaj és gázkincs kiaknázására a gazdasági bizottság 3,2 milliárd forintot irányzott elő, szárny- rakelt a hír: Szegedre költözik a Nagyalföldi Kőolaj- termelő Vállalat központja. Ez a híresztelés azonban minden alapot nélkülöz. Mindössze annyi igaz belőle, hogy a beruházási főosztály, és a szegedi létesítményi osztály kerül az olajmező közelébe. Az olajiparban ilyen rövid idő alatt megvalósítandó monumentális beruházásra még nem volt példa. Dunántúlon több mint harminc év kellett ahhoz, hogy olajból az évi egymillió tonnás termelést elérték. Az Alföldön ugyanezt két év alatt kell megvalósítani. 1971-ben egymillió tonna olajat és egvmilliárd köbméter gázt ’'ér a népgazdaság a Nagyalföldi Kőolaj- termelő Vállalattól. Ez azt jelenti, hogy ’az olajhegemónia egycsapásra a keleti országrésznek jutott. A bűvös egymillió tonna olaj kitermelésére való felkészülés azonban még a milliárdok fedezete alatt sem egyszerű dolog. Már ebben az esztendőben — az eddigi gyakorlat szerint ismeretlen gyorsasággal — lépéseket, kellett tenni a termelés fokozására. Ennek köszönhető, hogy a olajtermelő vállalat több év után először, teljesítette éves olajtermelési tervét. November 11-én a 300ezei tonnás éves tervvel szemben 317 ezer tpnna olajai hoztak felszínre. Ezt a mennyiséget az év végéig előreláthatóan 55 ezer ton nával még megtoldják. A gázértékesítés jelenlegi állása a következő: a? előirányzott 1 milliárd 235 millió köbméterből november 11-én mindössze 177 millió köbméter hiányzott A várható decemberi emelkedő fogyasztás miatt a gázértékesítési terv túlteljesítésére is kilátás van. Minek köszönhető ez a kiemelkedő alföldi olajbányász siker. Elsősorban annak, . hogy kedvező légkört teremtettek a tudás kibontakozásának, a nagyszerű és hasznos ötletek megvalósításának. Többek között az algyői kutakból kinyert olajat tankhajókkal szállították Titelen keresztül a szőnvi olajfinomítóba. A végleges olajvezetékek elkészülését megelőzve mezőgazdasági öntözőcsöveket használlak olajvezetéknek — sikerrel Sorolhatnánk tovább a népgazdaságnak milliókat jelentő bravúros és bátor technikai megoldásokat, amelyek a vállalat kollektívájának lelkiismeretes és odaadó munkáját bizonyítják. Az elkövetkezendő évek azonban olyan követelményeket támasztanak, ame- lveket a munka Intenzitásának fokozásával már nem lehet megoldani. Két év alatt — 1970-ig — 1,8 milliárd forintot kell beruházni a szegedi olajmezőben. A jövő évben már 180 ezer tonna olajat kell felszínre hozni. Ez a mennyiség majdnem kétharmada a jelenlegi ösz- szes termelésnek. 1967-ben már húsz híján háromezer embert kell foglalkoztatni. Két évvel később összesen hatezer munkásra lesz szükség a szegedi olajmezőn, ahol akkorra már sűrűn követik egymást a többszáz köbméteres olajos tartályok, amit az olajosok egyszerűen „köcsögnek” neveznek. A bő hozamú területen jelenleg kilenc tartálygépkocsi szállítja közúton a folyékon aranysat. A termelés felfutását hűen tükrözi azonban, hogy jövőre ezen kívül még 40 terepjáró tartálygépkocsi látja cl a szállítást. A hatalmas területen folyó munka irányításához és a növekvő feladatok ellátásához ezzel egyidőben 12 személygépkocsira (terepjáró). 10 tehergépkocsira, 15 traktorra és 2 darus- 1 kocsira lesz szükség már a következő, évben. Felépül 11 hordozható tankállomás és megkezdődik Szegeden a tervezett ezer lakás építése is. Az egymillió tonna olajért a fúrási üzem dolgozói már korábban megkezdték a munkát. Jelenleg 21 berendezéssel fúrják, kutatják a tápéi, algvői és a deszki hatért. A feltárásra váró terület körülbelül 50 négyzetkilométer. A fúrósok Kiskundorozsma és Szeged között már egv e«ész barakvárost. építettek fel. amelvben körülbelül hétszáz ember talált szállásra. Megkezdődött Mt a nagv munka, amelynek eredményeként az ország egyre növekvő szénhidrogén szükségletét az. eddiginél nagyobb arányban hazaiból igyekszünk kielégíteni. Rno-nár János Szolnok víz nélkül Megsérüli as öntöttvas főnyomóveseték Szolnokon pénteken délután az emeleti lakásokban megszűnt a vízszolgáltatás. Földszinti lakásokból, kutakról hordták a vizet’mosdáshoz, főzéshez, mosáshoz az emberek. A víszolgálta- tás még szombaton reggelre sem indult meg. Érdeklődtünk a Víz- és Csatornamű Vállalatnál az üzemzavar okáról, ahol Mészáros Pál főmérnöktől kaptunk felvilágosítást. — A vízműtelepen építkeznek. A vízügyi építő vállalat egyik földmunkagépe mintegy 60 centiméter hosz- szúságban felvágta azt az öntöttvas-főnyomócsövet, amely a város vízellátásának gerincét képezi. A telepet pillanatok alatt elöntötte a víz, úgy, hogy több órába telt, amíg a hiba forrásához hozzá jutottak. Egész éjjel dolgoztunk, külön készüléket kellett gyártani a javításhoz, meri a 300 milliméter méretű főnyomócsövet ma már nem készítik. Lényegében csak a földszinti helyiségekbe tudtunk vizet adni ez alatt az idő alatt, súlyos helyzetbe kerültek a kórházak. Ügy terveztük, hogy reggel nyolc órára már helyreállítjuk a normális vízszolgáltatást, de nem sikerült addigra befejeznünk. Ügy igyekszünk, hogy legkésőbb tíz órára megindulhasson a víz — mondotta Mészáros főmérnök. Szolnokon a sok gondot okozott vízhiány szombat délelőtt 11 órakor szűn* meg.
