Szolnok Megyei Néplap, 1966. október (17. évfolyam, 232-257. szám)
1966-10-07 / 237. szám
Wíláq proletárjai, egyesüljetek ! SZOLNOK MEGYEI i A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA HaSBSafififlaH ✓ XVIH évfolyam, 237. szám. AffCl 50 iilíé? 19$6. október 7., péntek. 16 millió professzor M ire ezek a sorok megjelennek, alighanem már az utolsó darabig gazdára lelt az a 141 féle és mintegy 16 millió példányban megjelent tankönyv, amelyből ebben a tanévben az általános és középiskolák diákjai tanulnak. Ahogyan az erek gyalogösvényein szétárad egész testünkbe a vér, annyira cécó nélküli serényen, ám mégis biztosan találta meg helyét az a rengeteg könyv. Újságjaink közölték ugyan a tankönyvekkel kapcsolatban néhány — főleg statisztikai jellegű — tájékoztatót, de hogy e szinte elképzelhetetlenül népes könyvhadsereg miként állt össze, hogyan hatja át vagy kétmillió iskolásunk életét, arról kevés szó esik. Pedig most, hogy immár • betöltik rendeltetésüket, talán érdemes róluk többet is szólni, mint azt: hány vagon papírból készültek; mennyi nyomda- festék fogyott el készítésükhöz; hány ezer illusztráció gazdagítja oldalaikat. Mert vitathatatlan, az ország lakosságának egyötöde ezekből a könyvekből ismeri meg a betűk rajzát, az Alpok hegyeit, a rendszert, amely szerint testünk fölépül, ezek a könyveli tárják föl a nyiladozó gyermeki értelem előtt a szavak varázsos — szép értelmét: „Kié e hon, ha nem miénk? Ha érte mindent megtevénk---” és a módot, ahogy a kör kerületét kiszámíthatjuk. Ezek a könyvek elmondják a tanulónak: mi történt 1526 augusztus 29-én a Mohács melletti csatasíkon; miként működik az elektronmikroszkóp; miben különbözik a szonáta a szimfóniától; milyen jogok és miféle kötelességek járnak azzal, ha valaki magyar állampolgár. Az iskoláskönyvek mint a felnőtt ország emlékezetének csodás tárházai majd mindazt elmondják a tanuló emberpalántának (de nem kevés felnőttnek is), amit a „nagyok társadalma’’ a világról és önmagáról tud. Az ismeretközlés és embernevelés olyan eszközei a tankönyvek, melyekhez foghatóan jelentős egyéb eszközökről még nem tudunk. A szerzőkön s a pedagógia bennfentesein kívül vajmi kevesen tudnak arról, milyen nagy munka összegeződik egy-egy új tankönyvben. Csupán az új ABC-s könyv tervezetét, több mint félszáz tanító-tanár vitatta meg hét napig s volt közöttük, aki 40—50 oldalas bírálatban foglalkozott a mű hibáival és erényeivel. Minden tankönyvön ott találjuk a szerzőkön kívül a felelős szakmai bírálók nevét is. Hazánkban — noha aki élethivatásszerűen csak ezzel foglalkozna, olyan tan- könyvszerző nincs — több százan vesznek részt iskc- láskönyvek írásában, illusztrálásában. Ez a tevékenység nem tartozik a legjobban fizetett munkák közé. Még azt sem mondhatjuk, hogy az erkölcsi elismerés pótolja számukra a megkülönböztetett anyagi megbecsülés hiányát. Igaz ugyan, hogy tankönvv- irók már Kossuth-díjat is kaptak ilyen irányú munkásságukért. nevük még annyira sem ismert a társadalom előtt, mint bármely gyatrább dalszöveg szerzőjéé. Mi tagadás, nem lehet oly gyenge egy új tv-játék, hogy ne kapna részletesebb bírálatot a sajtóban, mint az a 100 vagy 200 ezer példányban megjelent iskoláskönyv, amely teszem azt a legújabb kori magyar történelem eseményeit ismerteti a diáksággal. Pedig már csak azért is érdemes volna társadalmi méretű diskurzust kialakítani ezekről a könyvekről, mert többségükben meglepően szépek. A tartalom és a módszertani fölépítés nyilvánvaló vagy rejtettebb újításai mellett ez ragadja meg leginkább a laikus szemlélőt is. Ahol szükséges, gazdag kép és rajzi anyag szemlélteti a lényeget. A nagyobb — tehát kevesebb fáradalommal olvasható — betűk, a műanyag kötések, a jó papír mind arról a derék törekvésről tanúskodik, hogy tankönyvkiadásunk nem éppen reménytelenül mérkőzik a legszebb iskoláskönyveket megjelentető európai országokkal. Mostanában több megjegyzést hall az ember azzal kapcsolatban, hogy az úgynevezett „reform-tankönyvek" ára emelkedett az 1962 63-ban használt tankönyvek árához képesi. így van ez? Ellenőrizzük ezt mondjuk az általános iskolák első, ■ negyedik és nyolcadik osztályában általában használt könyvek példáján! 1962 63-ban így alakult ezekben az osztályokban a beszerzendő ösz- szes tankönyv ára: I. osztály; 18.50. —, IV. osztály; 26.—, VIII. osztály: 44.— forint. Az összes új könyv ára most az elsőben 2.50, a negyedikben 2.—, a nyolcadikban 24.50 forinttal többe kerül. A könyvek ívenkénti ára nem emelkedett, Viszont, új tárgyak is kerültek a tantervekbe — ezekhez új könyvek is. De a régi tankönyvele mai megfelelői is hasonlíthatatlanul szebb kötésűek. gazdagabb kiáUításúak, jobban illusztráltak. K özismert jelenség, hogy a gyermekek jelentős hányada egyszerűen el sem tudja képzelni, hogy az előző osztálytól „begyűjtött", használt könyvből tanuljon. Aligha' szorul bizonyításra, hogy a mai negyvenesek diákkorában még a jómódú emberek gyermekei is jobbára használt tankönyveket vásároltak — olyan drága volt az új tankönyv. Keveset tud gyermeke életéről az a szülő, aki nem lapoz bele időnként a kisdiák könyveibe. Gyakrabban és nagyobb nyilvánosság előtt is lehetne rendezni tankönyvkiállítást. Hiszen mi tájékoztathatja hitelesebben a felnőtt országot az iskolákban folyó nehéz és gyönyörű munkáról — mint e munka eszközei? Gárdonyi írta; „Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek.” A jó tankönyv e szerint méltán tekinthető az ismeretek professzorának. Sok millió ilyen professzor jutott el ezen az őszön a magyar otthonokba. Érdemes volna akkor is törődnünk velük, amikor a mindennapi használat eg' kicsit már megtépázta wr- temberi elen£"'™~'á:uifat Baior Nagv F.rníi Mai A téglríhordó m „Utópiák“ a bemutató után • Az új bérhás 9 Jövő heti rádió és tv műsor 6;3 a halál javára Ä Minisztertanács ■■ Q if niese A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke jelentést tett az alkalmazotti létszám alakulásával foglalkozó vizsgálat tapasztalatairól. A kormány a jelentést megvitatta és elfogad- _ta. A Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke Budapest ez évi fejlesztési terve megvalósításának eddigi eredményeiről és az ez irányú munka további közvetlen céljairól, az építésügyi miniszter a meglevő és épülő házgyárak kapacitásáról és termékeik felhasználásáról tájékoztatta a kormányt. A Minisztertanács a beszámolókat megtárgyalta és tudomásul vette. Meghallgatta és elfogadta a kormány a földművelésügyi miniszternek a mezőgazdasági munkák menetéről és az élelmezésügyi miniszternek a mezőgazda- sági termékek felvásárlásáról szóló jelentését. A pénzügyminiszter a KGST valuta- és pénzügyi állandó bizottságának Ulan-Batorban tartott IX. üléséről, a külkereskedelmi miniszter a kanadai kereskedelmi miniszterrel folytatott tárgyalásokról számolt be. A kormány a beszámolókat tudomásul vette. Iijú«ági demon*lráció a Balllivánt- méc«e«nél Az 1848-as szabadságharc hősei előtt tisztelgett, s az 1941. október 6-i antifasiszta ifjúsági tüntetés 25. évfordulójáról emlékezett meg csütörtökön Budapest ifjúsága. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda osztályánál; vezetője méltatta a nap je lentőségét. Tovább épül a vízvezetéSi háEózat Modern üsleiháx a Béke teleaen hdsponli rendelőintése, el kap a város Ülést torlett a menőtúri tanács (Tudósítónktól.) A mezőtúri városi tanács és a Hazafias Népfront városi bizottsága együttes ülésl tartott, melyen megMunkái váila'nak, p n?,l adnak a falvak fe|les5tté*ére Tss-pk a kösiégfe tesstési tervekért „Közös erőfeszítéssel”, „a falu lakóinak együttes összefogásával” — gyakran elhangzanak ezek a mondatok a községfejlesztési eredmények értékelésekor. A közösségbe nemcsak az utcák lakói tartoznak, hanem az üzemek, vállalatok kollektívái, diákcsoportok és nem utolsósorban a termelőszövetkezetek is. gi alapját együtt teremtik elő. Nagykörű—Csataszögön például ilyen összefogással létesült a művelődési ház. tárgyalták a város 1967. évi költségvetését. Az ülés előtt Lévai Zsig- mond vb-elnök megemlékezett Őrí Zoltánról, a városi tanács nemrég elhunyt tagjáról, aki 1948 óta a Dózsa György Gimnázium igazgatója volt. a városi tanácsnak 1954 óta tagja Közélet és pedagógiai munkásságának elismeréseként az Elnöki Tanács a „Szocialista munkáért” érdeméremmel tüntette ki. A városi tanács egyperces felállással adózott őri Zoltán emlékének'. Az együttes ülés tudomásul vette az 1966. évi városfejlesztési terv végrehajtásáról szóló jelentést. Ezután került sor a jövő évi városfejlesztési terv megtárgyalására és elfogaBÄR RENDELET kötelezően nem írja elő a termelőszövetkezeteknek a községfejlesztési hozzájárulás fizetését, mégis vannak kezdeményezések a falu fejlesztési, szépítési programjának támogatására. — Mintegy húsz termelőszövetkezet közgyűlése az idén is csaknem 600 ezer forintot szavazott meg az alap kiegészítésére megyénkben. Ez az összeg az évi 87— 88 millió forintos megyei községfejlesztési összeget alapul véve nem számottevő, ám a közös ügy iránt érzett felelősségnek nem az egyetlen jele, kézzelfogható eredménye. A termelő- szövetkezetek az igények szerint jelentős munkavállalásokat tesznek, társadalmi munkát végeznek. Karcagon például a termelőszövetkezetek építőbrigádjai negyven belvíz által rom- badöntött családiházat építettek újjá. Jásziványban a helyi közös gazdaság járművei szállították az új művelődési ház építéséhez szükséges anyagot. A jászfény szarui tsz-ek ugyancsak a helyi művelődési ház építését könnyítették meg több mint 50 ezer forint értékű szállítási munka elvégzésével. Jászszent- andráson az új vízmű és vízvezetékhálózat kivitelezésével vállalt jelentős társadalmi feladatot a helyi tsz. A szolnoki járás négy k*- ' ében többek között Besen vs7ÖSön. KőteleJásziványban a tsz majorközpontjának vízellátásához saját erőből kutat (úratott. Az új kútból olyan bőségesen tör elő a viz, hogy szinte az egész községnek elég. A tanács úgy határozott, hogy á tsz által fúratott kútra törpevíz- művet épiitett és így megoldják a falu ivóvíz gondját. A termelőszövetkezeti kollektívák, családok társadalmi tevékenységükkel sokoldalúan támogatják a községfejlesztési feladatok elvégzését. Az idén mintegy nyolc és fél, kilenc millió forint értékű társadalmi munkát vállaltak. Több mint 55 ezer kisdobos 's úttörő megyénkben A Magyar Úttörők Szövetsége Szolnok megyei elnöksége ez évben is elkészítette a statisztikát az úttörőcsapatokban folyó munkáról. E statisztikából kiderül, hogy' a megye 1S9 úttörőcsapatában 55 631 kisdobos és úttörő munkálkodik, vagyis az iskolai tanulólétszám 85,6 százaléka. Az „Úttörők a hazáért" mozgalomban az úttörő őrsök közül 3365 vett részt és közülük 3121 teljesítette az előírt követelményeket. A nyolcadik osztályos úttörők közül a csapatok 5960 pajtást javasoltak a KISZ-be. A megyében működe t*7S szakkörben több mint 21 ezer pajtás tevékenykedett. örvendetes, hogy fokozódik az érdeklődés a mezőgazdasági szakkörök iránt, amelyek elsődleges feladata a mezőgazdasági életpályák megszerettetése a pajtásokkal. Az ilyen jellegű szakkörökben 1238 volt a résztvevők száma. A kulturális szemle őrsi bemutatóin 34 ezren, a raj- bemutatókon 17 ezren, a csapatbemutatókon 9 ezren vettek részt. Százkilencvenhét úttörőcsapatnál megrendezték a sport házibajnokságokat. A pajtások az elmúlt tanévben 444 ezer óra társadalmi munkát végeztekdására. Eszerint jövőre tovább folytatják a vízvezeték hálózat építését. Bekapcsolják a Semmelweis, Hányán Kató, Mező Imre, József Attila, Andrási és a Tolbuchin utakat. A villanyhálózat fejlesztését tovább folytatják az Erkel és a Vörösmarty úton, valamint az újvárosi I. utcában. Az új sporttelep építése során jövőre az öltözőket, a jegypénztárakat, a lelátót és a kisebb méretű pályákat készítik el. A Béke-telep kereskedelmi ellátásának javítása érdekében itt modem üzletház épül. Jelentős földmunkák kezdődnek a másik két kertvárosban, a vágóhídi kertben és a kétgátközi kertben is, s ezzel lehetővé válik majd a közművesítés megkezdése. Új tíz munkahelyes központi rendelőintézetet kap Mezőtúr, melynek építési költsége előreláthatólag eléri a 8 millió forintot. Az elmúlt évi tapasztalatok figyelembevételével a kül- és belterületi földutak karbantartására, parkok felújítására, fásításra és az úttörő park fejlesztésére 720 000 forint értékű társadalmi munkát terveztek. Füstös Jen* ken társulati formában vízhálózat épül. Egv-egy községben hat-nyolc kilométer hosszú árkokat kell ásni a leendő vízvezetéknek. A tsz-ek dolgozói a falu lakóival együtt vállalták a földmunkák elvégzését. A MEGYE FALVAIBAN van már példa a közös forrású községfejlesztési létesítményekre is, ami annyit jelent, hogy a községi tanács és a tsz olyan kommunális, szociális, vagy kulturális létesítményt vaA lósít meg, amelynek anya-
