Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)
1966-09-02 / 207. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. szeptember 2, U Thant döntött: Nem jelölteti magát újra az ENSZ-be U Thant ENSZ-főtitkár csütörtökön sajtókonferencián bejelentette, nem jelölteti magát a főtitkári tisztségre az újabb időszakra. Elhatározásának alapvető okaként azt jelöli meg, hogy nem jártak sikerrel a vietnami konfliktus rendezésére irányuló próbálkozásai. A fenti bejelentést az a levél tartalmazza, amelyet U Thant intézett az ENSZ Luna-11 A Luna—11, amely aug. 28 óta a Hold körül kering, folytatja útját. Szeptember elsején, magyar idő szerint 14.00 órakor a 37. fordulatot fejezte be. Az említett időközben az automatikus állomással 29 alkalommal létesítettek rá- diókancsolatot. Megmérték a pálya elemeit,- vették a Luna—11-ről érkező tudományos információkat. A távmérés megállapításai szerint a Lima—11 berendezése és tudományos műszerei kifogástalanul működnek. Biztonsági Tanácsához és csütörtökön az ENSZ székházában a küldöttségek között szétosztottak. A főtitkár részletesen foglalkozott nyilatkozatában a vietnami helyzettel. „Ma is az a véleményem — állapította meg, — hogy az események logikája egy nagyobb háború felé vezet, miközben az irány megfordítására irányuló erőfeszíHamengku Buwono jog- jakartai szultán pénz- és gazdaságügyi főminiszter ugyancsak ma nyugat-európai körútra indul. Hazatérőben útbaejti New Yorkot, ahol a nemzetközi valuta alap vezetőivel folytat tárgyalásokat arról, hogy milyen feltételek mellett csatlakozhat újból Indonézia az alaphoz. tések katasztrofálisan elmaradnak az események tempója mögött. Véleményem szerint megismétlődik az a tragikus hiba, hogy a béke elérésére törekedve a katonai érőre és eszközökre támaszkodnak. Meggyőződésem, hogy Dél- kelet-Ázsia békéjét csak az 1954-es genfi egyezmények szelleméhez s az ENSZ alapokmányához ragaszkodva lehet helyreállítani..« U Thant bejelentése óriási visszhangot keltett, elsősorban természetesen ENSZ-körökben. A biztonsági tanács afro-ázsiai tagállamainak Képviselői „válságülésen” vitatták meg U Thant döntését. Az afroázsiai tagállamok azzal a gondolattal foglalkoznak, hogy kérik az ENSZ-köz- gyűlés rendkívüli összehívását 24 órán belül. Ezen az ülésen megpróbálnák rávenni a főtitkárt elhatározásának megmásítására A Biztonsági Tanács is hozhat olyan határozatot, amely felkéri U Thant-t, hogy maradjon hivatalában legalább is addig, amíg a tagállamok megegyeznek az új főtitkár személyében. Angol repülőgép tragédiája 88 halott Csütörtökön hajnalban a ljubljanai repülőtér közelében leszállási előkészületek közben lezuhant a Britannia Airways Limited angol légitársaság egyik turbólég- csavaros utasszállító repülőgépe. A gép fedélzetén 110 angol turista és hét főnyi személyzet tartózkodott. Londonból érkezett jelentés szerint a turisták és a gép személyzetének tagjai valamennyien brit állampolgárok voltak. A Ljubljanából érkező legfrissebb jelentések szerint a Britannia Airways Limited angol légiforgalmi társaság utasszállító repülőgépének katasztrófája következtében 88 személy életét vesztette. Huszonkilenc életbenmaradt utast kórházban ápolnak. Londonból vizsgálóbizottság indult a szerencsétlenség színhelyére. A katasztrófa oka mindezideig kideríthetetlen. H o Si Minh, a Vietna- nami Demokratikus Köztársaság elnöke rendszerint abban a hanoi épületben szokta fogadni hivatalos külföldi látogatóit, ahol huszonegynéhány esztendővel ezelőtt a francia főkormányzó — aláírta „halálos ítéletét”. Hiába, változnak az idők... Ma a VDK lelgnagyobb nemzeti ünnepéről emlékeznek meg világszerte, 1945. szeptember 2-án kiáltották ki a függetlenséget, a demokratikus köztársaságot. — A vietnami nép, híven forradalmi hagyományaihoz, országa északi részében azóta megkezdte a szocializmus építését, mind Északon, mind Délen az imperialistaellenes küzdelem élvonalában áll. A tömör, tárgyszerű mondatok azonban nehezen tükrözhetik vissza azt a harcot és munkát, azt a hősiességet és áldozatkészséget, amely ezt az immár több, mint két évtizedet jellemezte. Alig kezdtek hozzá a Vietnami Demokratikus Köztársaság felépítéséhez, megszervezéséhez, amikor 1946-ban ismét rátörtek az országra a francia gyarmatosítók. Megkezdődött a nyolc éven át tartó szabadságharc, amely elvezetett Dien Bien Phu katlanáig, az expedíciós csapatok feletti győzelemig. Megkötötték a genfi egyezményt, az elismerte Vietnam jogát az egységre, függetlenségre, önrendelkezésre. Az átmenetileg kettéosztott ország északi részében ismét hatalmas lendülettel indult meg az építés, közben készültek az áhított egységre. A genfi megállapodások azonban nem valósultak meg a franciák helyébe ugyanis az amerikai imperialisták léptek és csatlós rendszert kényszerítettek Dél-Vietnamra Az 1956 júliusára előírt egyesítés elmaradt, Északon és Délen gyökeresen ellentétes irányba fejlődtek az események. A VDK-ban hozzáláttak a szocialista iparosításhoz, agrárreformot valósítottak meg és a parasztgazdaságok szövetkezetekbe tömörültek. — Felszámolták az analfabetizmust, a lakosság 95 százalékát megtanították ír- ni-olvasni. Sikeresen vetettek gátat olyan pusztító népbetegségeknek, mint a tüdőbaj és a lepra Megnyílt az első egyetem. A déli országrészben ugyanakkor nőtt az elnyomás, iszonyatossá vált a terror. A hazafiak kénytelenek voltak a fegyveres önvédelem eszközéhez nyúlni. Kirobbantak a sorozatos felkelések, majd megalakult a Délvietnami Nemzeti Felszabadítási Front, amely az országrész egyetlen törvényes, államalkotó ereje, s a lakosság harcának kipróbált vezetője. mi most van Vietnamban — jól ismerjük az újságok címoldalairól, harcos szolidaritásunk kíséri a távoli országban lezajló eseményeket. Dél-Vietnamban immár háromszázezer amerikai katona próbál „pacifikálni”, minden költségvetési dollárból tizenegy centet a vietnami beavatkozásra fordít az Egyesült Államok. Hiába, nem bírja letörni egy nép ellenállását. Ezért igyekszik a déli kudarcokért északi revansot venni, 19 hónapja bombázza nap, mint nap a Vietnami Demokratikus Köztársaságot. A VDK-t azonban nem sikerült megtörnie, légiháborúja kudarcot vallott Az élet a bombazáporban sem állt meg. Űj sikereket értek el a mezőgazdaságban. biztosították a hagyományosan behozatalra szoruló északi tartományok önellátását, az ipar pedig csaknem öt százalékkal emelte termelését a rendkívüli nehézségek közepette is. Egyetlen sokatmondó példa: a VDK exportja 1964-ről 1965-re hét százalékkal nőtt! Az amerikai agresszorok közben súlyos számlát fizetnek: repülőgép veszteségük az 1400-as szám felé kúszik és növekszik politikai elszigeteltségük. A harc jegyében ünne- ** pel ma a Vietnami Demokratikus Köztársaság. S a világ haladó erőivel együtt, mi magyarok is, harcostársként küldjük forró jókívánságainkat. (— ti) Tüntetés Uj-Delhiben dályozását és a monopoltőke uralmának megtörését. A hatóságok tízezer acélsisakos rendőrt mozgósítottak. A rendőrség még szerdán őrizetbe vett 500 „gyanús személyt”. Nagygyűlés Pekingben A kínai fővárosban szerdán délután nagygyűlést tartottak. A nagygyűlésen körülbelül félmilliónyian vettek részt — tanítók, diákok és középiskolások, az ország minden részéből, valamint pekingi fiatalok. A gyűlésen Mao Ce-tung- gal és Lin Piaóval az élen, ott voltak a kínai párt- és állami vezetők. Lin Piao beszédet mondott. Hangoztatta, hogy a nagy kulturális forradalom már átterjedt politikai és gazdasági térre is, s teljes egészében megváltoztatja Kína társadalmi arculatát. Vietnami pilóták kiképzése a Szovjetunióban Az egyik szovjet pilótaiskolában szovjet kiképzők oktatják a VDK néphadserege repülő műszaki személyzetének egy csoportját. (Telefoto—MTI Külföldi Kép- szolgálat) L\DO\ÉZIA Malik külügyminiszter Moszkvába készül Az Antara-hírügynökség jelentése szerint Adam Malik indonéz külügyminiszter ma külföldre utazik. Először Indiában tesz háromnapos hivatalos látogatást, majd onnan Moszkvába repül. A tervek szerint az indonéz külügyminiszter a továbbiakban ellátogat Varsóba, Prágába, Belgrádba, Kairóba, Algírba és Rawalpindibe. A Dange vezette Indiai Kommunista Párt felhívására csütörtökön délután több mint nyolcvanezren tüntettek a parlament épülete előtt. Követelték a kormány lemondását, a további áremelkedések megakaViharfelhők Bonn egén És ami a láthatáron túl történik Háborgó tengeren bukdácsol a hajó, a legénység bizalmatlanul tekint a kapitányra, aki maga sem tudja, hogy mit kellene tenni”. Így jellemezte Hauser CDU képviselő az Er- hard-kormány és közvetve az NSZK helyzetét Rubin, a Szabad Demokrata Párt elsőszámú gazdasági szakembere pedig leszögezte: „Nem vitás, hogy Erhard- nak nagy múltbeli érdemei vannak, úgy vélem, a jóakarat sem hiányzik, de ha továbbra is kitartanánk amellett, hogy 1969-ben is őt jelöljük kancellárnak, ez nemcsak az akkori kormánypárt lehetőségeit szállítaná le a minimumra, hanem elvezetne az NSZK bel- és külpolitikai kríziséhez”. Személyi véleményeket idéztünk, de kétségtelen, hogy az említett politikusok állásfoglalása ennél többet jelent. Az Erhard- kormány feje felett gyülekező viharfelhők már általános politikai válságot jeleznek. Ez a tény leglátványosabban katonai síkon jelentkezik. A nyugatnémet tábornokok „lemondási hulláma” látszólag a Starfighter-ügyből pattant ki. (Az Egyesült Államokban vásárolt harci gépek tucatszámra zuhannak le, egyre növekszik az áldozatok száma, és ez nagymértékben felháborítja a nyugatnémet közvéleményt). A generálisok azonban ezt csak megfelelő alkalomnak találták, hogy látványos lépésekre szánják el magukat. A tábornoki leköszönések mögött valójában a nyugatnémet monopoltőkének az a csoportja áll, mely nyomást akar gyakorolni a kormányra. Elsősorban azért, hogy fokozzák a nyugatnémet termelést olyan hadiipari ágakban is, melyekben Bonn eddig főként amerikai importra támaszkodott. Ez a vonalvezetés párhuzamosan halad Strauss és általában a bonni ultrák elgondolásaival, mivel ők az atomfegyverek megszerzésénél is azt akarják, hogy Nyugat-Németország saját erejéből, önállóan jusson hozzá az atombombához. Erhardék ugyanezt amerikai segédlettel akarják megvalósítani. A következő láncszem, miért éppen most látták elérkezettnek az időt a bonni politikai színpad különböző szereplői, hogy Erhard felett megkondítsák a vészharangot? Az első alaptétel, hogy az NSZK költségvetési deficitje rekord- magasságot ért el. A költségvetés az év első felében másfél milliárd márka hiánnyal zárult. Az egyre romló gazdasági helyzettel a sajtó is bőven foglalkozik, és a Die Welt nemrég megkérdezte Dehlgrün pénzügyminisztert, mi a véleménye? Ö sem volt derűlátó, bár óvatosan nyilatkozott, mondván, Nyugat- Németország pénzügyi nehézségeit nem szabad szem elől téveszteni. Az 1967. évi költségvetés előkészítésében a szövetségi kormány szokatlanul komoly problémák elé került. Velőn miként próbál Erhard kiutat találni a dilemmákból? A kancellár előkészítette és beterjesztette a stabilizációs törvénynek nevezett javaslatot. Ezzel módosítanák az alkotmányt, felszámolnák az ország szövetségi szerkezetét is, mert megszűnne a tartományi kormányok pénzügyi önállósága. A lényeg: a tartományok és a községek elsősorban szociális és kulturális célokra adják ki a pénzt, ezzel szemben a szövetségi kormány költségvetésében a fegyverkezési kiadások képviselik a legnagyobb tételt. A stabilizációs törvény tehát már elvi alapjait tekintve is súlyos ellentmondásokat tartalmaz, mivel az inflációs irányzatokat éppen a nem produktív fegyverkezési kiadások okozzák. Mindezek korántsem tekinthetők elszigetelt jelenségnek a nyugati szövetségi rendszeren belül. Angliában a Wilson-kormány politikai válsággal összefonódott gazdasági krízise szintén súlyosbodott. Kezd határozott körvonalakat ölteni a Munkáspárt szakszervezeti ellenzéke. Ha pedig ez az ellenzék tovább növekszik és erre sok az esély, Wilsont gazdasági politikája miatt nem a Konzervatív Párt, hanem saját tábora állíthatja a legsúlyosabb dilemma elé A korábbiak során láthattuk, hogy Erhard számára is az okozza a legnagyobb fejtörést, hogy saját pártján belül erősödnek a különböző kritikai hangok. De tekintsünk most a Német Szövetségi Köztársaság legfontosabb gazdasági és katonai partnere, az Egyesült Államok felé. Az elmúlt hónapokban is már több jel mutatott arra, hogy Amerikában növekszik az infláliós veszély, s rohamosan csökken az aranytartalék. A New York-i értéktőzsde most világosan tükrözte, hogy az aggodalmak nagyon is indokoltak. Második hete tart a részvények értékének gyorsütemű csökkenése. A névleges értékek eddig mintegy százmillió dollárral estek. Az Egyesült Államok gazdasági nehézségeinek pedig közvetlen kihatása van a bonni helyzetre. — Washington éppen mostanában figyelmeztette ismételten NATO-partnerét kötelezettségeinek teljesítésére, azaz 2,4 milliárd márka tartozásának kiegyenlítésére. Tekintve, hogy Erhard és a hozzá közelállók mindenképpen amerikai segédlettel akarnak a tömegpusztító fegyverekhez jutni, valószínű, hogy nagyhatalmi céljaik kielégítése végett igyekeznek majd eleget tenni az amerikai kívánságoknak. Ez persze megint csak azzal jár, hogy fokozódnak a fegyverkezési kiadások, erősödik az inflációs tendencia, más szóval: nem igen látszik kiút a bűvös körből. A fentieket alátámasztja, hogy a bonni minisztertanács a napokban megtárgyalta az új nyugatnémet költségvetést. Eredetileg 74 milliárdos tervezet szerepelt a napirenden, majd ezt „csökkentették” 73,9 milliárd márkára. Szó esett bizonyos takarékosko- dási intézkedésekről is, de ismét csak a különböző szociálpolitikai törvényekben megszabott juttatásokat akarják megnyirbálni, a fegyverkezési kiadások fokozódnak. Felmerül ezekután a végső kérdés: mi lehet a következménye ennek az irányvonalnak? Az bizonyos, hogy az agresszív szándékú külpolitika káros hatásai immár határozottan megmutatkoznak a belpolitikai helyzet alakulásánál. Sebastian Haffner ismert publicista ezt így fogalmazta meg: „Ha a kormány meg akarja fékezni az inflációt, mindössze saját inflációt gyártó fegyverkezési programját kell csökkentenie”. — Tekintve azonban, hogy az Erhard kormány éppen ezt a lépést nem óhajtja megtenni, a különböző, nem sokat ígérő tüneti kezelések már rövid távon sem hozhatnak enyhülést, perspektivikusan pedig korántsem gyógyít- hatják meg a betegséget Sümegi Ends« Vietnam ünnepe
