Szolnok Megyei Néplap, 1966. szeptember (17. évfolyam, 206-231. szám)

1966-09-10 / 214. szám

MW. szeptember 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ä pórtélét fóruma A pártalapszervezetek ideológiai munkája Jól fisét a vőröshere a jószágai hókat Tss-hen és süssék azt jól át. Egyébként ez kötelessége is a vállalatnak. Nem szólva arról, hogy a ke­reskedők is szívesebben Most, amikor a pártalap- szervezetek beszámoló, ve­zetőség- és küldöttválaszté taggyűlésre készülve végig­tekintik az utóbbi két év munkáját, e számvetésben fontos helyet kap az ideoló­giai tevékenység. A taggyű­léseken, a beszámoló felett: vitában is minden bizony­nyal súlyának és jelentő­ségének megfelelően fog­lalkozik majd a tagság a pártmunkának ezzel a terü­letével. Az előterjesztések a legtöbb alapszervezetben számottevő eredményről, jelentős tapasztalatról és mindemellett nem kévés fogyatékosságról, tennivaló­ról adhatnak számot. A beszámoló összeállítá­sánál nem egy alapszerve­zeti vezetőségnek okoz gon­dot; milyen módon foglal­kozzanak az ideológiai mun­kával? Sok a mondanivaló, de kerülni szeretnék a ter­jengős, általánosságokban mozgó eszmefuttatást. Azt is tudják azonban, hogy. néhány szervezeti kérdés­sel vagy a pártoktatást jel­ző fontosabb számadattal nem oldható meg a beszá­molónak ez a része. A tapasztalatok szerint ma már ritkábban talál­kozhatunk az alapszerveze­tekben folyó ideológiai munka leszűkített értelme­zésével, amely kizárólag a pártoktatás megszervezésére korlátozza a tennivalókat, Az utóbbi időben egyre több alapszervezetben for­dítanak figyelmet az ideo­lógiai munka tartalmi ösz- szefüggéseire. S ezt sem csupán a pártoktatással kapcsolatos témákra korlá­tozzák, hanem szélesebb ér­telemben, a mindennapi életben jelentkező problé­mák ideológiai vetületével is egyre többet foglalkoz­nak. Ilyenek például a gaz­dasági építőmunkával ösz- szefüggő szemléletbeli kér­dések, a párt, a munkás- osztály vezető szerepének érvényesülése, a párt szö­vetségi politikájának helyi alkalmazása, stb. Az emberek különféle magatartásának, cselekvé­sének meghatározott néze­tek, eszmék szolgálnak köz­vetlen indítékául. Az alap­szervezetek ideológiai mun­kájának alapvető tartalma annak a vizsgálata és elem­zése, hogy az emberek ki­sebb, nagyobb csoportjai­nál, az egyes kollektíváknál ezek a különféle pozitív és negatív nézetek milyen for­rásokból táplálkoznak, mi áz, ami ellen fel kell lépni és mit szükséges kifejlesz­teni, erősíteni. Egy termelő üzemben, tsz-ben konkré­tan meghatározható, hogy egyik vagy másik műhely­ben, vagy üzemegységnél mi az, ami ösztönzőleg hat az emberek gondolkodására és magatartására, s mi az, ami visszahúz, fékez az elő­rehaladásban. A különféle okok közül melyek az anya­gi természetűek, az érdek- viszonyokkal összefüggők, s melyek azok, amelyek az emberek gondolkodásmód­jával, szemléletével kap­csolatosak. Az ideológiai munkának ezek a vonásai elsősorban ott jellemzőek, ahol a ve­zetőség maga is megfelelő marxista—leninista művelt­séggel rendelkezik és szün­telen fejleszti elméleti-po­litikai képzettségét. A ve­zetőségi tagok példamuta­tása tehát e tekintetben is jelentős. A vezetőségvá­lasztó taggyűlés alkalmas fórum, hogy a párt-tagság megítélje az alapszerveze# helyzetét ilyen szempont­ból is. Az alapszervezetben folyó ideológiai munkának főte­rülete a pártoktatás, a po­litikai iömegmunka. Az a tevékenység, amelyet annak érdekében végez, hogy ural­kodóvá tegye a marxista világnézetet, meggyőzően hirdesse a párt politikáját és mozgósítson megvalósí­tására, száműzze az embe­rek gondolkodásából a búr- zsoá és kispolgári eszmé­ket, magatartást. Az utób­bi években sokat javult az alapszervezetek propagan- da-agitációs munkája, tar­talmában és módszereiben is. Sokkal inkább a való­sággal, az élettel összefüggő kérdésekre igyekeznek vá­laszolni. Szem előtt tartják azt az elvet, hogyha mi nem adunk elfogadható választ, akkor teret enge­dünk az ellenséges hírve­résnek. Természetes, hogy a párt­tagok a párt legaktívabb szószólói, harcosai. Kom­munista meggyőződéssel szenvedélyesen és tudato­san leleplezik az ellenséges nézeteket és hírveréseket Hogy ezt milyen eredmény­nyel végzik, az sok esetben függ az alapszervezetekben folyó ideológiai munka irányításától, szervezettsé­gétől, a párttagság rend­szeres tájékoztatásától. A kongresszus előkészítése, a kongresszusi irányelvek vi­tája és maga a kongresz- szus újabb fellendülést eredményez majd e téren Is az alapszervezetekben. OB- L) A KARCAGI LENIN TSZ CUKORRÉPÁJÁT * BEREKFÜRDŐI VASÜTÁLLO* MÁSRÓL SZÁLLÍTJÁK A GYÁRB­A jászágói Kókai Tsz- ben 220 hold területen le­vágták a magra hagyott vörösherét. A kiskaszávai vágott rendeket össze-,.bo­rogatták” és négy kombájn­nal szedték fel, csépelték ki. Eddig közel 150 kilo­gramm mag egv-eev ka- tasztrális hold föld termé­se. Több mint a tervezett s amit valamikor is „fog­tak” a tsz földjén. Kasza alá nőtt a búzára vetett vöröshere is, ami az ugyancsak 220 katasztráűs hold földön számításon fe­lüli takarmányt biztosít a szövetkezetnek. árusítanak olyan élelmi­cikket, amellyel elégedet­tek az emberek. S ha a töpörtyű minősége nem felel meg, ne vegyék át a vágóhídtól. Ezt kívánja a vevők érdeke, s ezt a kereskedőké is. V, 9. MOST KÉSZÜLT EL A SZOLNOKI TISZA-LIGETBEN A KÖZÉPTISZAVIDÉKI Vl ZÜGYI IGAZGATÓSÁG 90 SZEMÉLYES MUNKÁSSZÁLLÁSA. AZ ÜJ MUNKÁSSZÁLLÁSON HIDEG-MELEG VIZŰ MOSDÓ-FÜK- DÖHELYISÉG SZOLGÁLJA A TÁGAS SZOBÁKON KÍVÜL A DOLGOZÓK KÉNYELMÉT Beszéljünk a toportyurol Nem tudom, ki hogy van vele, de szerintem a friss töpörtyű zöldpapri­kával, paradicsommal ki­tűnő vacsora. Észre vet­tem: sokan vagyunk olya­nok, akik figyeljük, mi­kor érkezik ebből az ol­csó és finom étekből a szolnoki csemege élelmi- szerkereskedelmi vál­lalat boltjába, vagy az élelmiszer kisker üzletei­be. Abbéli örömünkbe, hogy egy héten kétszer, ritkán háromszor lehet kapni az üzletekben, üröm is vegyül. (Bár ért­hetetlen, miért csak he­tenként kétszer, vagy há­romszor?!) A töpörtyű vagy olyan apró, hogy nagyítóval kell nézni a darabokat, vagy olyan hatalmas, mint egy pira­mis. Evégből azután kö­zepe sületlen, ehetetlen. Van a töpörtyű megjele­nésének egy másik ver­ziója is: csak a sült vas­tag bőr árválkodik ma­gában, a vevők nem kis bosszúságára. Az üzleteknek a Szol­nok megyei Vágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalói szállítja az árut Jelen esetben a szóbanforgó tö- pörtyűt is, amely osztá­lyon aluli áruként ke­rül forgalomba, kilónként 24 forintos áron. Jogos a vevők kívánsá­ga: ha olcsó és ha osztá­lyon aluli áruról is van szó, legyen az ehető, gusz­tusos, kívánatos. Követ­kezésképpen a vágóhíd fordítson nagyobb gondot a töpörtyű készítésére. Vágják legalább egyforma darabokra a zsír szalonnát Ha az őszi betakarítás is sikerül (Tudósítónktól) Tiszaszentimre egyike azoknak a községeknek, ahol az elmúlt években sok probléma volt a ter­melőszövetkezetekkel. A faluban három közös gaz­daság van, s ezek közül is legrosszabb híre az Ezüst­kalász Tsz-nek volt. Úgy emlegették, mint a járás legrosszabb gazdaságát. És nem ok nélkül. Az elmúlt évben zárszámadáskor az egy tagra eső jövedelem nem haladta meg a 8 ezer forintot. Gazdálkodási ered­ményüket nézve egy szán­tóegységre mindössze 1060 forint jutott. Ebből azután következtetni lehet arra is, milyen lehetett a tagoknak a .közöshöz való viszonya. A napokban a községi tanácé Végrehajtó bizottsá­ga megtárgyalta, hogyan végezték el a termáőszö- vetkezetek a nyári betaka­rítási munkát. Az erről szóló jelentés már eredmé­nyekről beszélt A község három termelőszövetkezete 2247 hold kalászosát időben betakarították. Kézi aratás csupán az Aranykalász Termlőszövetkezetben volt mintegy 70 holdon, a töb­bit kombájnok Végezték el. „Eredményesen oldották meg az Ezüstkalász Ter­melőszövetkezetben a mag­tisztítást, ahol ezt a mun­kát csaknem teljesen gépe­sítették” — olvashatjuk a jelentésben. Ám nemcsak az aratásnál dicsérik, ha­nem az öntözésnél is. Első öntözést 471 holdon, máso­dik öntözést 330 holdon végeztek. Az aratással pár­huzamosan 870 holdon ve­tőszántást, 310 holdon mély­szántást végeztek, 600 hold­ra szórták ki a műtrágyát és 150 holdon már földbe tették az őszi árpa magját. Munkájukról szólva a következőket mondja Fütő Tibor, a termelőszövetke­zet főagronómusa: — Nem történt nálunk semmi különös, csak be­csülettel dolgozunk. Ami fő. a legnagyobb egyetértésben a tagság és a vezetőség. Az első eredmény: nincs prob­lémánk a munkaerővel, — mert az emberek látják, hogy viszonylag jók a ter­méseredmények és bíznak abban, hogy meglesz az ő jövedelmük is. Valameny- nyien büszkék vagyunk ar­ra, hogy tanyaközpontunk­ban 71 vagon bekazlazott luc°rnaszéna vár felhasz­nálásra. Nagy dolog ez, kü­lönösen ha figyelembe vesz- szük, hogy a múlt évben jóformán kukoricaszáron kellett kiteleltetni a szarvasmarhákat. A kom­bájnszalmát is bebáláztuk, bekazlaztuk. — Az előirányzott 800 hízó helyett 1450-et adunk le, a tervezett 29 ezer ba­romfival szemben 72 ezret adtunk le. Bevezettük a mesterséges borjúnevelést és a gépi fejést. Nagy gon­dot fordítunk az lat­tenyésztést segítő l^elő- gazdálkodásra. Az idén 210 hold legelőt öntöztünk, 165 holdra műtrágyát, 92 hold­ra szervestrágyát szórtunk ki. Egyszóval a kezdeti lé­péseket megtettük. Minde­zek eredménye, hogy a fél­évi felméréseink szerint az egy tagra jutó jövede­lem 11—12 ezer forintra emelkedett. — Sok tennivaló van még nálunk. Nagy feladat lesz számunkra az őszi be­takarítás időbeni, jó elvég­zése. Jó termést várunk cukorrépából, kukoricából, napraforgóból. — Csak ~v példa: ahol eddig 3 mázsás volt az átlagtermés napra­forgóból, ott most 101 mé- termázsát várunk holdan­ként. Nem kis feladatot oldot­tak meg az Ezüstkalász Termelőszövetkezetben. A kezdet jó, reméljük így ha­ladnak tovább is. — Vágási —

Next

/
Thumbnails
Contents