Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. augusztus 12. Eltemették dr. Molnár Eriket A dán külügyminiszter látogatásai hazánkban Az Orbiter a Hold felé halad Per Haekkerup dán külügyminiszter és felesége, valamint kísérete csütörtök délelőtt Martonvásárra, a Magyar Tudományos Akadémia mezőgazdasági kutató intézetébe látogatott el. A látogatásra elkísérte Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és felesége, s a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Biacsi Imre, a kutató intézet helyettes igazgatója tájékoztatta a vendégeket az 1949-ben alakult intézet tevékenységéről. Megemlítette, hogy a talajerőgazdálkodással kapcsolatos kutatásokban figyelembe veszik a világhírű dán Iversen professzor kutatásainak tapasztalatait is. Tájékoztatójában szólt a kutató intézetnek otthont adó egykori Brunszvik-kastély történetéről és Beethovennel kapcsolatos emlékeiről. A tájékoztató után a dán külügyminiszter és felesége több kérdést tett fel, majd a vendégek megtekintették a Beethoven-múzeumot és sétát tettek az árnyas parkAlig ültek el a fehér fajgyűlölő és a néger lakosság keddi összecsapásának hullámai, szerdán este újabb zavargásokra került sor Detroitban. Az AFP jelentése szerint a rendőrségen felfüggesztették a szabadságolásokat és a rend helyreállítására kiképzett különleges rohamosztagot küldtek akcióba. Az újabb incidensek közvetlen előzménye az volt, hogy a fehér fajgyűlölők több lövéssel súlyosan megsebesítettek egy Tyrone Powers nevű négert. — A sebesült ember elmondotta, hogy éppen az utcán haladt, amikor éles fékcsikorgással megállt mögötte egy autó. Megfordult, s látta, hogy a gépkocsiból három fegyveres fehér ugrik ki. Az egyik rákiáltott: „félre rühes nigger!” és két lövést eresztett a vállába. Ezzel körülbelül egyidő- ben fehér fiatalok hangoskodó csoportjai vonultak fel az utcákon. A rendbontók házigyártású robbantószereket vittek. A rendőrség „robbanóanyagok illegális birtoklása és lázadás szításában való részvétel miatt” hét fehér fiatalt ban, végül az intézet genetikai osztályára látogattak el. Per Haekkerup dán külügyminiszter csütörtök délután a Balaton-partra látogatott. A kirándulásra elkísérte Szilágyi Béla külügyminiszterhelyettes és felesége, valamint Ráth Károly, hazánk dániai nagykövete. A vendégek az út első állomásaként Tihanyt keresték fel, ahol megtekintették az Apátságot, a helyi múzeum érdekességeit és az Egry József kiállítást. A dán külügyminiszter és kísérete ezután rövid sétát tett Balatonfüreden, majd az állami pincegazdaság helyi központját keresték fel, ahol tájékozódtak a történelmi borvidék múltjáról és a fejlesztésre kidolgozott tervekről. A kirándulás következő állomása Badacsonytomaj volt Per Haekkerup külügyminiszter és kísérete a Balaton északi partjáról a tihany—szántódi kompon kelt át a somogyi oldalra. Az éjszakát Siófokon töltötték. letartóztatott.. Kedden egy néger letartóztatása indította el az összetűzéseket. Felháborodott feketék rátámadtak a rendőrökre, fehérek és négerek palackokat és köveket hajigáltak egymásra, ketten megsebesültek, hét személyt előállítottak. A Mississippi állambeli Grenada rendőrsége — mint az AFP jelenti — szerdán este kénytelen volt felvonulni tüntető fajgyűlölők ellen, akik visszavonulás közben köveket hajigáltak és petárdákat robbantottak. Az Uruguayi Kommunista Párt XIX. kongresszusának szerdai ülésén a Szovjetunió, az Egyesült Államok* Chile és Olaszország testvérpártjainak küldöttei üdvözölték a kongresz- szust. Az SZKP nevében Tolsztyikov, a központi bizottság tagja, az SZKP küldöttségének vezetője hangsúlyozta, hogy a szovjet A szerdán felbocsátott Lunar Orbiter amerikai űrhajó a Hold felé halad — de egyelőre bizonytalan, hogy rá lehet-e irányítani a megfelelő pályára. Az űrhajó, ha a jelenlegi irányban folytatja útját, mintegy 9000 kilométerrel halad el Földünk utitársa mellett, azért pályáját segédrakétákkal menetközben helyesbíteni kell ám az Orbiter mindeddig nem tájolta be magát a pályakorrekcióhoz szükséges helyzetbe. A Reuter csütörtök reggeli jelentése szerint négy órával azután, hogy az Or- biternek utasítást adtak arra, hogy fényérzékeny „szemét” irányítsa az égbolt legfényesebb csillagára, a Canopusra, a betájolás még nem történt meg. A pályakorrekciót csak akkor tudják végrehajtani, ha Csütörtökön felesküdtek a kirlynőnek az angol kormányban lezajlott puccsszerű átalakítás részesei. Brown is, Stewart is megelégedéssel nyilatkozott új beosztásáról. Brown külügyminiszteri programjáról úgy tudják, hogy első hivatalos útja az Egyesült Államokba vezet az ősszel, ahol részt vesz az ENSZ közgyűlésén és Rusk amerikai külügyminiszterrel is tárgyal. Ugyancsak biztosra veszik, hogy eleget tesz annak a szeptember végére szóló romániai és bulgáriai meghívásnak, amelyet még elődje, Stewart kapott. A váratlan és furcsa kormányátalakítás miatti megrökönyödés és bírálat hulkommunisták nagyra értékelik azt a munkát, amelyet az Uruguayi Kommunista Párt fejt ki a Szovjetunió és Uruguay együttműködésének fejlesztéséért. Ezután felolvasták a bolgár, a magyar, a kubai, a lengyel, a román és más testvérpártok részéről a kongresszushoz intézet üdvözleteket az űrhajó „szeme” a Canopusra irányul és így ki lehet számítani a segédrakéták bekapcsolásának hatását. A „szem” — közölte az űrhajózási hivatal szóvivője — még mindig túl sok fényes tárgyat „lát”, tehát vagy rossz irányba „néz”, vagy pedig lencséi bepiszkolódtak a felbocsátás során... Az Orbiternek az a feladata, hogy több mint 200 képet készítsen arról a kilenc övezetről, amelyek közül az űrhajózási hivatal ki akarja választani a Holdra való leszállás körzetét. Ha a pályakorrekciót sikerül végrehajtani, az Orbiter három nap múlva kerül olyan pozícióba, hogy újabb kényes fékezőművelettel holdkörüli pályára lehet vezérelni. lámái csütörtökön sem ültek el. A legélesebb bírálat Heath ellenzéki vezértől származott, aki az alsóházban kijelentette: „Brown külügyminisztersége volt az az ár, amellyel Wilson július 20-án meg tudta menteni kormányát.” Heath arra célzott, hogy amikor George Brown már bejelentette lemondási szándékát, Wilson bizalmas beszélgetésben csak a hőn áhított külügyi tárca beígé- résével bírta visszatartani kedvencét. A tory vezér a kormány fejére olvasta, hogy Wilso- nék kudarcot kudarcra halmoztak, s „soha angol kormány még ilyen gyorsan nem járatta le magát”. Wilson ígérete hamisnak bizonyult — mondotta. Miután Brown kudarcot vallott a gazdaságpolitikában, áthelyezték a külügyi tárca élére, megbukott a munkáspárt „nemzeti terve”, amellyel megnyerte a választást. Megbukott a kormány európai politikája, kudarcba fulladtak a rhodesiai próbálkozások — s mindez a választás utáni első négy és fél hónap alatt. Csütörtökön délután a Kerepesi temetőben mély részvéttel elbúcsúztatták dr. Molnár Eriket, a párt és a munkásmozgalom kimagasló harcosát, akadémikust, tanszékvezető egyetemi tanárt, a Magyar Tudományos Akadémia történettudományi intézetének igazgatóját, országgyűlési képviselőt, az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnökét. Részt vett a gyászszertartáson és a ravatalnál díszőrséget állt Kállai Gyula. a Minisztertanács elnöke, Nemes Dezső, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Cseterki Lajos, Ilku Pál, Nyers Rezső, a Politikai Bizottság póttagjai, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; lerótta kegyeletét a párt Központi Bizottságának és a kormánynak több tagja, a tudományos akadémia elnökségének tagjai, az országgyűlés vezető beosztású tisztségviselői; ott voltak a gyászolók soraiban az egykori harcostársak, a volt munkatársak, — közöttük számos akadémikus, a különböző tudományágak legkiválóbb művelői, — továbbá az elhunyt jóbarátai, tisztelői, ismerősei. A ravatalnál először Cseterki Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja vett búcsút az elhunyttól. Tüntetés a vietnami háború ellen Ausztriában Augusztus 9-én este az Osztrák Demokratikus Nőszövetség felvonulást szervező tt Bécsben a hirosimai és nagaszaki atomtámadás áldozatainak emlékére. „Ne ismétlődjék meg Vietnamban a hirosimai tragédia” hirdetik a menetben vitt táblák. — (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) Újabb zavargások Deiroifban Uruguayi pártkongresszus Felesküdtek a helyet cserélt angol miniszterek A varsói szerződés államainak tanácskozása után 4 Vietnamról szóló nyilatkozat visszhangja I. A varsói szerződés tagállamai a Vietnamról szóló nyilatkozatban világosan utaltak arra, hogy az amerikai imperializmus újabb agressziói következtében több fokkal emelkedett a világbékét fenyegető veszély Délkelet-Ázsiában. A tanácskozáson világosan megjelölték a béke helyre- állításának útját is:, ennek előfeltétele, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul tartsa be a genfi egyezményeket, szüntesse meg a VDK elleni agressziót és ismerje el a Nemzeti Fel- szabadítási Frontot mint a dél-vietnami lakosság egyedüli jogos képviselőjét A nyilatkozatról az észak-vietnami NLan Dán című lap vezércikke leszögezte: a dokumentum a vietnami nép harcát határozottan támogató szocialista országok kollektív álláspontját tükrözi. A Vietnam-nyilatkozat ténymegállapításait az események világosan igazolták. A washingtoni eszkaláció újabb szakasza, Hanoi és Haiphong bombázása minőségileg új elemet vitt az Egyesült Államok kalózháborújába és éppen ezzel kapcsolatban szögezte le a nyilatkozat, hogy a béke és az általános biztonság szempontjából a fejlemények egyre veszélyesebb jelleget öltenek. Figyelemre méltó, hogy a Bukarestben tanácskozó hét állam nem először foglalt állást a vietnami kérdésben. Külrn-külön valamennyien hangsúlyozták már elítélő álláspontjukat. A bukaresti nyilatkozat azonban a varsói szerződés első közös dokumentuma az amerikai eszkaláció új szakaszának kezdete óta. A katonai-politikai szövetség nyilatkozatának ez ad különös jelentőséget. A bukaresti nyilatkozat figyelmeztetés az agresszor- nak; a háború új szakasza által megkívántakat számításba véve adnak meg minden segítséget a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának. A bukaresti állásfoglalás teljes realitását tükrözi az is, hogy az amerikai diplomácia, élén Rusk külügyminiszterrel, egyre nagyobb erőfeszítéseket tett újabb szövetségesek toborzására. Rusk legutóbb ja- páni tartózkodását is arra használta fel, hogy igazolni próbálja a háború ki- terjesztését. A képet a délvietnami belpolitikai fejlemények teszik teljessé. A lázadó tábornokok közül ötöt börtönbe vetettek és köztük van az ismert Thi tábornok is, az első hadsereg korábban leváltott parancsnoka, aki szövetkezett a buddhista mozgalommal, méghozzá annak radikális szárnyával. A letartóztatások arra utalnak, hogy a Ky kormány folytatja felmorzsoló taktikáját — a belső ellenzék végleges felszámolására — s ehhez az amerikaiaktól szabad kezet kaptak. Ebben a légkörben rendezi majd meg a saigoni kormány a Johnsonnal megtervezett, úgynevezett választásokat. Ky tábornok pedig azóta már azt is indítványozta, hogy Washington kezdjen széleskörű szárazföldi hadműveletekbe a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen. Az amerikai hadügyminisztérium egyelőre még nem foglalt állást Ky kalandor-politikájának minden eddiginél veszélyesebb új vonásával kapcsolatban, de tény, hogy a Pentagon „hosszú háborúra” rendezkedik be. Az eddig megszavazott horribilis nagyságú hadikiadásokon kívül újabb öt milliárd dollár hadihitelt igényel a hadvezetés, s a kérést valószínűleg a novemberi kongresszusi választások után terjesztik elő. A halasztásnak az az oka, hogy a hadikiadások további növelése a bírálatok újabb özönét kavarná fel. A lényegen persze ez sem változtat, mert a kormány addig más keretekből előlegezi a hadikiadásokat. A tényeknek kettős hatásuk van: egyrészt fokozzák az amerikai közvélemény nyugtalanságát a háború folytatásának kilátásai miatt, másrészt a nyugati országokban is azt a következtetést vonhatják le a józanul gondolkodó emberek, hogy a bukaresti figyelmeztetésnek minden szava való tényeken nyugszik. Maga Johnson elnök viszont egyelőre szabad teret enged a „kemény irányzat” szószólóinak. Ez a politikai vonalvezetés igen súlyos terheket ró az Egyesült Államok amúgyis megnyirbált erkölcsi tekintélyére. A délkelet-ázsiai problémákkal kapcsolatban igen figyelemre méltó az ismert ausztráliai újságíró, Wilfred Burchett állásfoglalása, aki három ízben tett hosszabb látogatást Dél-Vietnamban. 0 kifejtette: „Miután több hónapig éltem a déli partizánok között, meggyőződtem róla, mennyire elhibázott az amerikaiak számítása. Ök abból indulnak ki, hogy azért bombázzák Eszak- Vietnamot, mert a Vietkong ellenállása az ottani segítségből táplálkozik. Tehát — mondják Washingtonban — csak le kell sújtani Északra és a Vietkong ereje rögtön lanyhulni fog. Szerintem a bombázásokkal éppen az Egyesült Államok állítja helyre egyre inkább Vietnam egységét. Ez a kalózháború egyetlen eredménye. Észak- és Dél-Vietnam lakói, akiket mesterségesen elválasztottak egymástól, összeforrnak a közös ellenség elleni küzdelemben”. A helyszíni tapasztalatokra alapozott megállapítások tehát szintén egybevágnak a bukaresti dokumentumok mondanivalójával. Véqül utalnunk kell arra, hogy a bukaresti nyilatkozat szólt azokhoz az államokhoz is, amelyek közvetve vagy közvetlenül már segítséget nyújtanak az amerikai agresszióhoz, és leszögezte, a Hanoira hulló bombák fényénél lelepleződnek az amerikai kormány békeszerető szándékairól szóló frázisok. Ez egyben azt jelenti, hogy a bűnsegédek felelőssége is növekszik. A vietnami nép igaz ügyét pedig a szocialista országok, a béke és a haladás összes erőinek mély rokonszenve és teljes szolidaritása övezi. Sümegi Endre (Folytatjuk)
