Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-12 / 190. szám
19W. augusztus 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 600 ezer tonna műtrágya A „poli-család” A párlkongresssu* tiszteletére Mérföldjük az öregek nyugdíját, átadjuk a szaktudást Körülbelül ekkora összeget tesz ki a harmadik ötéves tervben a műanyagok felhasználásától várt megtakarítás is. Arra hogy mi mindenből tevődik ez ösz- sze, csak egyetlen-egy példát: a Tiszai Vegyikombinátnál már polietilén zsákokba csomagolták a műtrágyát, a műanyag-zsák lehetővé teszi, hogy az egyébként nedvességre rendkívül érzékeny vegyianyagot szabadban is lehet hosszabb ideig tárolni, nyitott autókon, vagonokban is lehet szállítani. Ennek következtében egy milliárd forint értékű raktárhálózat felépítése szükségtelenné válik. Műanyag termelésünk a jelenlegi 30 ezer tonnáról évi 100 ezer tonnára emelkedik 1970-re — majdnem 3 és fél milliárdot fordítunk erre a célra. Ebből készül el Tiszaszederkény- ben egy 24 ezer tonna kapacitású polietilén üzem, egy hasonló kapacitású po- livinilklorid (PVC) üzem Kazincbarcikán, s fejlődik Nyergesújfalu egy két és fél ezer tonnás kapacitású polipropilén-gvártás. Növeljük a műgyanta ragasztó-termelést, s még néhány más, a „poli-családon” kívüli műanyag gyártását. Műanyag termelésünk ilyen gyors ütemű fejlesztésével 5 év alatt valamelyest felzárkózhatunk a nemzetközi élvonalhoz. Ez a kapacitás már elégséges lesz ahhoz, hogy hazánkban a jelenlegi egy lakosra jutó 4 kg-os műanyagfelhasználás 10 kg-ra emelkedjen. Természetesen ahhoz, hogy hazánkban is magas szintű műanyag-kultúráról beszélhessünk ez a mennyiség még nem elég, de ahhoz nem elegendő pusztán a műanyagtermelés fokozása sem. Emelnünk kell a műanyagfeldolgozás kapacitását is és a felhasználás mértékét — a hajlandóságot a felhasználásra! A vegyipari tárca a saját feldolgozó kapacitását 1970-re egy új 16 ezer tonna kapacitású üzem építésével Debrecenben s a meglevő üzemek bővítésével — 50 ezer tonnára emeli. Hasonló fejlesztés folyik majd a többi tárcánál is — a feldolgozó kapacitást is megteremtjük tehát — azonban a konstruktőrök, szerkesztők, tervezők hajlandóságát a műanyagok alkalmazására nem lehet központilag „megtervezni”. Ahhoz, hogy ez az öt év alatt kifejlődő jelentős kapacitás valóban beváltsa gazdasági reményeinket, valamennyi iparág műszaki szakembereinek rugalmas kezdeményezőkészségére, új iránti fogékonyságára lesz szükség. Kétmilliárd a gyógyszeriparnak A gyógyszeripar termelés a harmadik ötéves tervA mi közös gazdaságunkból, a rákóczifalvi Rákóczi Tsz-ből is sokan csatlakoztak a kongresszusi versenymozgalomhoz. Az ifjú traktorosok közül huszonötén kapcsolódtak a versenybe, négyen közülük két műszakot is vállaltak. Közülük a tavalyi győztesek, Gáspár Gyula és Németh Miklós érték el eddig a legjobb eredményt. Az ifjú kombájnosok közül ez idő szerint Gulyás Ferenc az első, aki 80 vagon terményt takarított be. A fogatosok közül tízen csatlakoztak a versenymunkához, a rakodók pedig négy munkacsapattal, amelyben tiz^nketten dolgoznak. Az állattenyésztők közül három fiatal tehenész versenyez jelenleg. A kongresszusi verseny idején termelőszövetkezetünkben három szocialista címért küzdő brigád alakult. A faiskolában Karú- szék Ilona tíztagú munkacsapata a termelőmunkában való kifogástalan részvétel mellett a szakmunkásképző tanfolyam elvégzését vállalta, s azt, hogy a fiatalok szórakoztatására kollektív kirándulásokat, színházlátogatásokat szervez. Földi György né növénv- termesztő brigádjának tizenhat tagja van, s ők 100 hold öntözött kukorica termesztése felett védnökös- ködnek. Segítenek az idős, vagy beteges tsz-tagokon is. Ök kezdeményezték, s kezdeményezésük nyomán meg is valósult, hogy a nyugdíjas tsz-tagok felemelt — 4—500 forint ösaszegű — nyugdíjat kapjanak. Ivanics Béla szerelőbrigádjában öt fiatal tsz-tag dolgozik a szocialista cím megszerzéséért. S amelleit, hogy betartják a munkavédelmi rendszabályokat, ügyelnek a rendre, tisztaságra — s ha úgy szükséges, munkaidőn túl is javítják a gépeket —, egy ipari tanulót szakvizsgára készítenek fel. A szocialista verseny és a brigádmozgalom a mi termelőszövetkezetünkben „fiatal” még, tulajdonképpen most kezdtük. De nagy igyekezettel dolgozunk azért, hogy részünk legyen az országban kibontakozott nagy kongresszusi munkaversenyben. Tamási Mátyás Rákóczifalva Nagy a vízkár a mezőtúri szövetkezetekben A* Alkotmány Tss-ben 60 vagonnyi a terméskiesés A mezőtúri közös gazdaságok most készítenek számvetést az idei nyárról. Az eddigi cséplési eredmények már arról vallanak, hogy a szövetkezetek kenyér- és takarmánygabona termésátlaga alatta marad a tervezettnek. Van olyan termelőszövetkezet, ahol a búza termésátlaga a hat mázsát sem éri el. A mezőtúri kollektív gazdaságok jórészt szikes földeken gazdálkodnak és így a tavaszi belvíz náluk nagyon nagy kárt okozott. Elsősorban az Alkotmány, a Sallai, az Üj Élet és a Vörös Október Termelőszövetkezetet érintette. Az Alkotmány Tsz-ben a búza terméskiesése mintegy 60 vagonra tehető. Ez egyben azt is jelenti, másfél millió forinttal kevesebbet kapnak belőle, mint tervezték. Az Állami Biz-, tösító ugyan térít valamelyes összeget. A Sallai szövetkezetben a takarmány- gabonát érte jobban a víz. Várhatóan 30 vagonnal kevesebb terem, mint számítottak. Ez egymillió forintnyi eredményromlást is jelent. Az Űj Élet Termelőszövetkezetben ugyancsak nagymennyiségű — 37 va- gonnyi —, a Vörös Október Tsz-ben pedig 15 vagonnal kevesebb a takarmánygabona. A város közös gazdaságai igyekeznek mindent megtenni a csapás ellensúlyozására. Reményük a rizsben van. A rizsföldek a tervezetten felüli bevételt ígérnek. Az állattenyésztésből ugyancsak bevételtöbbletre számítanak. 1970-re műtrágyagyártásunk eléri az 550—600 ezer tonnás kapacitást évente hatóanyagban számítva, míg kereskedelmi súlyban meghaladja majd a kétmillió tonnát. Ezen belül a nitrogénműtrágya gyártás fejlődik majd jelentősebben: 156°/0-kal. míg a foszfortartalmú műtrágya '64%- kal. Ennek érdekében bővítjük és korszerűsítjük a Péti Nitrogénműveket. a Borsodi Vegyikombinátot, és a Tiszai Vegyikombinátot mintegy 2,6 milliárd forintos költséggel. A szakemberek számításai szerint egy tonna — kereskedelmi súlyban mért — műtrágya felhasználásával, kedvező időjárás mellett átlagosan búzából 1,5, kukoricából 1,1, burgonyából 6,6 és cukorrépából 11 tonna terméstöbblet érhető el. E számítás alapján nyugodtan mondhatjuk, hogy a harmadik ötéves terv végén gyártott műtrágya felhasználásával több milliárd forint többlettermést várhatunk a mezőgazdaságtól. Ez a számvetés annyiban optimista csupán, hogy feltételezi, a mezőgazdasági üzemek valóban élnek a lehetőséggel és szakszerűen használják majd a rendelkezésre álló műtrágyát. A vegyszeres növényvédelemre is nagyobb lehetőség nyílik a harmadik ötéves terv végén: 5 év alatt 200 millió forintot költünk a korszerű növényvédőszerek termelésének növelésére és korszerűsítésére. A helyzet itt is az, hogy a mezőgazdaság az eddiginél jobban is élhetne a vegyiparnak ezzel a „szolgáltatásával”. Becslések szerint évente kb. 8 milliárd forintos kárt okoznak a különböző kórokozók, kártevők, gyomok, hiszen jelenleg a művelt mező- gazdasági területnek még mindössze csak 25%-án létezik rendszeres növényvédelem. Azokban a mező- gazdasági üzemekben, ahol nem sajnálták a pénzt növényvédőszerekre beigazolódott, hogy a kiadások négyszerese a haszon, nem beszélve a fáradtságról és a munkaidőről, amit így megtakarítottak. A harmadik ötéves tervben a keveréktakarmány felhasználást mintegy 50%- kal kell fokozni — a vegyipar erre is felkészül, s mintegy félmillió tonna abrakot takaríthatunk így meg, s majd 100 ezer tonna súlygyarapodást várhatunk az állatállománynál, amelynek értéke két milliárd forint körül lesz. Fehéren izzik a hutában az üveg. De nemsokára formát öltve megszilárdul. így készülnek a berekfürdői üveggyárban a különböző műszaki üvegek (N. Zs.) A vegyipar útja 1970-ig A vegyipar fejlesztési üteme csaknem kétszerese az ipar átlagos fejlesztési ütemének — állapítja meg a harmadik ötéves tervtörvény. Ez jellemezte a vegyipart 1960-tól 1965-ig is, s mindez annak felismerését, s tudatos alkalmazását bizonyítja terveink összeállításában, hogy korszerű, fejlett vegyipar nélkül ma már elképzelhetetlen a modern nagyipar. A XX. század legdinamikusabban fejlődő iparága, az ipari forradalom „főszereplője”. A vegyipar termékei a gépiparban, a járműgyártásban, az építőiparban, a kohászatban, a híradástechnikában, a bútoriparban könnyebbé, gyorsabbá, olcsóbbá; a mezőgazdaságban az ember segítőtársaként a természettől csikarnak ki rekord eredményeket. De a felhasználási területek felsorolását sem lehet egykönnyen elvégezni, hiszen életünk ma már modern kémia nélkül elképzelhetetlen. Ezért került tehát a következő tervidőszak fejlesztési programjának is az élére a vegyipar: 1970- ig 14 milliárdot költünk fejlesztésére. Köztudott, hogy ipari nyersanyagokban elég szegények vagyunk, ez is indokolja a vegyipar gyorsütemű fejlesztését hazánkban. A kémiai ipar kapacitásának fejlesztését reálissá teszi az, hogy a legkorszerűbb vegyipari ágazat, a petrolkémia kifejlesztését határoztuk el, amelynek nyersanyaga a kőolaj és a földgáz, s az utóbbiból elegendő készletekkel rendelkezünk. 1970-ig földgáz termelésünk évi 3300 millió köbméterre emelkedik, s ebből a vegyipar szükségletét, megnyugtatóan fedezni tudjuk. Más, ugyancsak fontos nyersanyagokat, mint például a piritet, az ipari sót és a foszfor tartalmú anyagokat, a baráti országokkal megkötött szerződések alapján máris biztosítottuk, így tehát pénz és nyersanyag egyaránt megvan ahhoz, hogy vegyiparunk 1970-re már nemzetközileg is számottevő szintre emelkedhessen, s biztos támaszt nyújtson a többi iparág korszerű fejlődéséhez is. ben újabb 50%-kal emelkedik, így valószínűleg ez az ágazat továbbra is megtartja előkelő helyezését külkereskedelmi mérlegünkben. Két új üzemcsarnokot kap a Chinoin, az elsőnek 1970-ben kell munkába állnia, s ezzel a B—1 vitamin gyártása fokozódik majd; új csarnokot kap az Egyesült Gyógyszergyár is, a chlorocid és a trioxazin gyártásának bővítésére, új üzemet kap a Kőbányai Gyógyszergyár, kettőt a ti- szavasvári Alkaloida többek között a superseptyl, és a sevenal gyártására, a debreceni Biogal pedig a fermentálás korszerűsítésére egy új pavilont. A vegyipar harmadik ötéves tervének célja, hogy az egész ipar termelési és műszaki színvonalának, és a mezőgazdaság termelési színvonalának gyors emelkedését a korszerű vegyipari termékek bőségével elősegítse. Ez a feladat — 1970-ig. Ifj. Gerencsér Ferenc Diákok nyári szakmai gyakorlata a török» szentmikiósi Mezőgépgyártw A törökszentmiklósi Mezőgépgyárban a középiskolai tanulók szakmai gyakorlatát három csoportban bonyolították le. Az első csoportban harminchat harmadikos gimnazista vett részt egyhetes nyári termelési gyakorlaton. A második és' harmadik csoportban a szolnoki gépipari technikum harmincnyolc tanulója augusztus 6-ig bezárólag végezte el a kötelező szakmai gyakorlatot. Mindhárom csoport tagjai részt vettek a gyár új gépeinek, az MM—8-as szállítószalagnak, a traktoros gereblyének és a nagyteljesítményű fűkaszának a gyártásánál is. További szakmai fejlődésükhöz igen hasznos segítséget kaptak a Mezőgépgyár dolgozóitól. B. L. Kétszázba! szocialista brigád felajánlása A KPVDSZ Szolnok megyei Bizottsága, a Megyei Tanács V. B. Kereskedelmi osztálya, a MÉSZÖV Igazgatósága — augusztus 11-i — együttes ülésén értékelte a földművesszövetkezetek féléves munkáját Az értékelés során kitűnt,- hogy a megye 41 földművesszövetkezetében 206 szocialista brigád 1122 dolgozója tett vállalást a IX. pártkongresszus tiszteletére indult munkaversenyben. Ezenkívül 783 boltegység 1427 dolgozója küzd a „Kiváló bolt” címért. A múlt év hasonló időszakához viszonyítva ez év első felében a bolti kiskereskedelemben 6,4, a vendéglátóiparban 28,5, az ipari-szolgáltatási munka területén 8,4 százalékkal forgalmaztak többet, — összesített eredményüket 32,6 százalékkal növelték. Augusztus első hetében — minden járásban — tanácskoztak a földművesszövetkezetek szocialista brigádvezetői. Itt adtak számot féléves munkájukról. Kicserélték tapasztalataikat és az eredmények mellett szóvátették gondjaikat, problémáikat is. Célul tűzték ki a lakosság jobb, kultúráltabb ellátását. A szocialista brigádvezetők egyre növekvő szakmai felkészültségről, öntudatról és felelősségérzetről tettek tanulságot. A legjobb gazdasági és mozgalmi eredményt ez év első felében a Szolnok és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet, a Tiszaföldvár és Vidéke Körzeti Földmü- vesszövetkezet és a Tisza- szentimrei Takarékszövetkezet dolgozói érték el. E tevékenységükért a KPVDSZ Megyei Bizottsága és a MÉSZÖV Igazgatósága dicsérő oklevelét nyerték eL
