Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-28 / 203. szám
Solt a durvaság, sérülés a kispályás városi testedző labdarúgó bajnokságokon A gondos divatai vezetőt — ...Nem tudom a városi T8 .'.úmogaíja-e, hogy luiball helyett golf bajnokság legyen? Az idő N em tudom, ki hogy van vele, de szerintem napjaink egyik legkritikusabb problémája az idő. Valahogy soha nincs elég belőle. Megkérem a boltban a kartársat vágná vékony szeletekre a füstölt marhanyelvet mielőtt becsomagolja, s így válaszolt: nincs nekem kérem arra időm. Mondom Ilonkának a bér- elszámolásban : hová lett az ábrándos két szeme, mely mindannyiunkban tüzet gyújtott? Mire ö: értse meg Jenőke, nincs időm naponta fél óráig vacakolni a szemöldökömmel meg a műpillákkal... Tekintettel az időprobléma bonyolultságára — gondolom időszerű lenne, ha illetékesek alaposabban foglalkoznának ezzel a kérdéssel. Nem értek egyet azokkal, akik a könnyebb ellenállás vonalára helyezkedve — ezt a hiányfajtát Is importtal akarják megoldani. Igaz ugyan, hogy külföldön bőven van idő. Sőt nyugaton állítólag a minősége is jobb. Ugyanannyi idő alatt mint nálunk pl. kétszer-háromszor annyit is el tudnak végezni: Az én véleményem az, hogy elsősorban hazai erőforrásokból. tartalékokból kellene merítenünk. Mindenekelőtt azt kellene tudományos alaposság- fa! kimunkálni, alapos adatok-»! és ®ontos elemzéssel alátámasztani, hogy hová és hogvan folyik el ax időnk? J tt bizonyos adatokhoz juthatnánk, ha széleskörű ankétot folytatnánk le az időfogyasztók körében, előbb megyei. Járási, városi szinten, — majd a vállalatoknál és intézményeknél. Persze a leglényegesebb az volna, hogy e tárnáról pszicho- analitikai mélységű kérdéseket intéznénk kérdőíveken a lakosság minden rétegéhez. Namármost... az így nyert és feldolgozott adatokat széleskörű nyilvános vitára kellene bocsájta- nl, a felvetődő érdekesebb témák kidolgozására pályázatot indítani, hasonló témakörben K! mit tud? vetélkedőket rendezni. A munka alapos elkészítésére és megszervezésére különböző szintű társadalmi szerveket kellene létrehozni vertikálisan, majd megszervezni ezek ellenőrzését területi szinten és horizontálisan. Mikor ez megvan — a begyűjtött anyag birtokában valamelyik kutatóintézetet kellene felkérni a javaslatok kimunkálására. Lehet, hogy most valaki erre azt mondja, ez egy kissé bonyolult, nem lehetne egyszerűbben ? ... Dehogyisnem ...Lehet kérem. Csakhogv tetszik tudni az egyszerűsítés sem olyan egyszerű és bocsánat nekem erre most nincs i^'m. P. Moszaihccsinált Gyomrom közhangulatát mindig felbolygatja, amikor a rohamosan szaporodó emberiség ellátásával kapcsolatban, legfontosabb élelmiszertartalékként az algát vagy szebb nevén — moszatot helyezik kilátásba a tudósok. Már kísérleteket is folytatnak egyes nagy fehérje-, szénhidrát- és vitamintartalmú mo- szatfajok tömeges tenyésztésére. Ügy, hogy mind emberi táplálkozásra, mind állatok takarmányozására megfelelőek legyenek. Mondják, hogy rengeteg terem belőle. Nem kell alászántani, nincs szükség vetésre és trágyázást sem igényel. Tenyésztéséről a tenger gondoskodik. Eddig szoktam elmenni az algatermesztésről szóló híradások olvasásában. Aztán eszembe jutnak az iskolában tanultak. Hogy hát a moszatok vagy algák egyszerű felépítésű, egy- vagy többsejtű telepes növények, s van vagy húszezer fajuk. Van közöttük ostoros, barázdás, kék, zöld, sárgás barna meg vörös. Ennyi is elég ahhoz, hogy a Jelenlegi jó alföldi konyha sanyarú jövendőjét elképzeljem. MI lesz, ha majd csak alga-félékben válogathatunk a hentesnél? „Kérek abból a szép zöldből egy negyedkilót!” — „Legyen szíves annak a barázdásnak a kövérjét levágni 1” — Üssön már amannak az ostoros moszatnak a fejére, mészáros kartás. Ügy nem szeretem, hogy mozog majd a levesben...” — Ilyen párbeszédeket hallunk minden bizonnyal, mert ebből vita kerekedik, hiszen a hentes is ember, nem szereti a válogatósakat. Aztán a vendéglőben olvassuk az étlapról: „Sárgás moszat-frikandé — Puskin módra... Karcagi kék-algalé, fokhagymásán ... Moszatfelfirit. . Ostorcsapós barna moszat — szacharinos tekerccsel... Szűz-moszatérmek — Monte Carlo módra" — és így tovább. S most jönnek azzal Is, hogy az űrhajósok étrendjének is fontos tartozéka az alga. Rendben van, ha űrpilóta leszek, szívesen csinálok majd odafent moszat-pirí- tóst Addig azonban szívesen elviselem a zsíroskenyeret zöld- vagy oiros- oaprikával. Tóth látván ABC ke»dő humorist álinak Puhacsek végigtekintett élet" útján. Mint ál-humorista, megírt néhány kiló humoreszket, krokit, szatírát, több méter tréfás verset, aforizmát ée epigrammát. Ezek rendre megjelentek, elhangzottak valahol. összeírt egy asztalflóknyl kéziratot — ezek nem Jelentek meg sehol, oaupán a barátait áe közeli Ismerőseit Idegesítette velük. Most, hogy számadást készített, mély elégedettséggel, bölcs önbizalommal állapította meg, hogy nem hiába élt. nem hiába Irt: müvei nyomán minden ugyanúgy maradt, semmiféle változás nem történt sem a köz-, sem a mindennapi életben. Fellelkesülve ezen elhatározta, hogy folyta« tásokban kiadja emlékiratéit, legelsőül)’ is az ÚJ tollforgató nemzedék okulására. Csak tisztes távolból A 7 HŰHÓRA Két barát az eső elől as absztrakt kiállítás épületé- be húzódik. Egyszerre csak egyikük észreveszi az egyik festményt, s így szól társához: — Hallod-e, tűnjünk ol Innen, mert még ránkfog- Ják, hogy azt mi csináltuk, a — Az apróhirdetésben ön azt közölte, hogy kát kisebb hibája van, de én egyiket sem látom. — Még as Iskolában vannak... ft — Drágám, az az érzésem, hogy egyáltalán nőni figyelsz rám. — Dehogynem, Hiszen hallgatlak, édesem. — Nem Igaz, hiszen ásítasz. — Hiszen ez a legjobb bizonyítéka annak, hogy Igenis hallgatlak. ■pltőipar — hálás, böságM téma, mindenkit érdekel, tekintve, hogy mindenki lakik valahol. Lakáskiutalás, elosztás. Jogtalan előnyök — nem téma, tekintve, hogy a toUforgató la szeretne lakni valahol. Patyolat kizárólag elaggott. önmagukat kiírt humoristák számira téma. Ifjúság erkölcse — örök tárna. mivel állandóan szaporodunk (kivételt képez az aa aaet, ha az abortus bizottságok. valamint a ferdehajlamú egyének szaporodnak el — az utóbbi kényes téma, kizárólag Irodalmi színtan és bírósági tudósításokban pendíthető). Vezető beosztásukkal visszaélő egyének panamista tévtlyS ésel — nem téma! (Esetleg thelyezve más korba, pl. rómaiak. asztronauták. marslakók.) Jómódú gyermekek, szülők szociális otthonban — hálátlan téma, csak álnéven. Jómódú gyermekek, szülőket bőkezűen eltartják — nem téma, nem tipikus. Gépkocsltulajdonosok — nem téma (előfordulhat, hogy a tollforgató Is nyer a lottón, nemcsak a maszek kisiparos) Gyalogosok hálátlan, ma- Uclózus téma (lásd: Cyrano: ,,... magamat kigúriyolom, ha kall...”). Gyárigazgató csal, lop. hazudik — nem téma (mindenkinek van valahol rokona). Italboltvezető csal, lop, hazudik — nem téma (a kispénzű ál-humorlsta italboltba jár). A sajtótermékek unalmasak, egy kaptafára készülnek — nem téma (valamiből élni kell). A sajtó, e rádlő, a TV szórakoztató, szellemes, változatos — nem téma (ekkorát füllenteni még egy ál-humorleta sem mer). *» modor — A Megváltó Tűr kévén A napokban Túrkevén derű« nyugalommal baktattam a tanácsháza felé, mikor a múlt héten tömött fogamba pokoli kínok lo- póztak. Rövid tanácskozás után úgy döntöttünk — mármint a fogam és én —, hogy fut&s az első gyógyszertárba. Egy kedves néni, mikor megkérdeztem, hogy hol találom a gyógyszer- tárt, rövid eligazítást tartott. — Menjen a templomig, ott forduljon balra, ezután egy darabig egyenesen tovább. Majd forduljon fel jobbra, aztán balra menjen, ott van egy sarok, ott megint csak balra kell fordulni, azután egyenesen és megtalálja a patikát. E világos terepismertetés után még mosolyogva főtt kukoricával kínált. A biztonság kedvéért még három ember elmagyarázta, hogy hol és merre forduljak fel és le, míg végre egy gyermek a jánlkozott, és elkísért. A gyógyszertárnái ámulatba ejtett a század- elejl pszichológia emberi mélysége. Ugyanis a gyógyszertár ablakában a következőt olvashattam: „Gyógyszertár a megváltóhoz”. Ráadásnak a bejárat mellett: „Kül- és belföldi különlegességek”. A Megváltóhoz?! De talán csak nem halok... Szűz Anyám 1 Nem, nem... Ax lehetetlen! Én olyan fiatal vagyok, és csak a fogam fáj. Mostmár mindegy, ha így rendeltetett. Annak rendje és módja szerint egy fél pohár vízzel szépen lenyeltem a jófajta belföldit és csodák-csodája egy jó félórán belül múltait a kínok. A gyógyszerész — talán a fájdalom- okozta dadogás miatt — nem értette, hogy miféle külföldit kérek a fogamra, és a lehető legnagyobb nyugalommal blokkolt két kőbányai de- malgont. Hát így is jó. Lám-iám, mit tesz « pszichológia, a beteg emberekkel (és a belföldi gyógyszerekkel). Bo-bo-bocsánat. befejezem, mert a fogam... Tóth Páf Mikor a vívót operálják
