Szolnok Megyei Néplap, 1966. augusztus (17. évfolyam, 181-205. szám)
1966-08-27 / 202. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1966. augusztus 27. A világkörüli út első állomásán tüntetés fogadta De Gaullet De Gaulle francia köz- társasági elnök, aki jelenleg világkörüli útjának első állomásán, Djibutiban tartózkodik, pénteken reggel megtekintette a tiszteletére rendezett katonai díszszemlét. Ezt követően De Gaulle és kísérete koszorút helyezett el a hősi halottak emlékművén, majd tanácskozott Ali Aref Bourhan szo- máli-parti alelnökkel. Amerre ment, mindenütt feliratos táblák fogadták. A táblákat vivők egyik csoportja azonnali függetlenséget követelt Francia Szo- málipartnak, a másik csoport transzparensei azt hirdetik, hopr Szomáli-part „francia kíván maradni”. Az előbbiek vezetője Ahmed Idrisz Moussa, az ellenzékhez csatlakozott de- gaulleista képviselő, az utóbbiak élén pedig Ali Aref Bourhan alelnök áll. A francia államfő szo- máliparti látogatásának második napján ismét tüntettek az ország függetlenségének hívei. Amikor De Gaulle elnök Tirant kormányzó kíséretében nyitott gépkocsin végighajtatott a főváros utcáin, mindenütt függetlenségi jelszavak szálltak feléje. A Francia- országtól való elszakadás és az anyaországgal fenntartott barátság szószólói kőzáport zúdítottak egymásra. Acélsisakos, fegyveres rendőrök vonultak fel, s könnygáz-gránátokkal igyekeztek visszaszorítani a háborgó tömeget. Az elnök gépkocsi-karavánja ezért nem a terveU Thant Mexikóban Jelenleg hétnapos mex;- kói látogatáson tartózkodó U Thant ENSZ-főtitkár csütörtökön este beszédet mondott Carillo Flores külügyminiszter díszvacsoráján. A főtitkár igen súlyosnak minősítette a világbékét fenyegető veszélyeket, s hangoztatta, hogy a második világháború óta — a koreai háború kivételével — nem volt még ilyen feszült a nemzetközi helyzet. Felidézte az emberiség atomhalálának ijesztő képét, s „türelemre, az élni és élni hagyni elvének alkalmazására” hívta fel a szembenálló feleket. zett útvonalon haladt, s elkerülte azt a városnegyedet, ahol megérkezésekor az első tüntetések kirobbantak. A szomáliföldi ellenpártok és a franciabarát csoportok híveinek összetűzése következtében egy fiatalember életét vesztette. Az AFP tudósítójának feltűnt, hogy ez alkalommal már csak függetlenséget követelő feliratokat lehetett látni. A „franciák akarunk maradni” jelszót hirdető transzparensek eltűntek. De Gaulle beszédet mondott a szomáliparti törvényhozó gyűlés palotájában. „Az ország sorsát nem dönthetik el feliratos táblák” — mondotta az elnök. „Szomálipart 1958-ban a választásokon francia területnek nyilvánította magát, s ezt a státust Franciaország tiszteletben tartja. A jelenlegi helyzetet csak demokratikus viszonyok között lehet megváltoztatni. Ez a státus gazdasági szempontból biztosítja az ország fejlődését. Szavatolja továbbá a biztonságát is e területnek, amely a világ olyan részén fekszik, ahol a helyzet veszélyes” — jelentette ki a köztársasági elnök. Orbiter MADRID (MTI) A apanyolországi Rodlt- do De Chavela-ban levő amerikai—spanyol űrmegfigyelő állomáson pénteken felfogták a Hold körül keringő Orbiter—1 amerikai űrhajó felvételét, amely a Holdat ábrázolja — háttérben a Földdel. A Föld felhőkkel borított félhold-szerű formát mutat a kocka baloldalán, míg jobboldalon a Hold egyik kráterekkel borított részlete látható. A Föld megvilágított részén a tudósok felismerték az Antarktiszt, Dél-Amerika keleti partjait és az amerikai partokat, valamint Dél-Európát. Vietnam Amerikaiakat bombáztak az USA gépek Az amerikai 1. gyalogos hadosztály egyik százada csütörtökön súlyos veszteségeket szenvedett a dél-vietnami szabadságharcosok Phu Lói zászlóaljától — közölte az amerikai katonai szóvivő. A hivatalos változat szerint a Saigontól alig 32 kilométernyire lezajlott csatában a század „mérsékelttől súlyosig” terjedő veszteségeket szenvedett, ami az AP szerint azt jelenti, hogy az egységet „csúnyán szétverték”. Az első összecsapás után a szabadságharcosok visszavonultak és az amerikaiak nagy erőket vetettek be üldözésükre. Egy amerikai lökhajtásos gép pénteken reggel tévedésből amerikai csapatokra szórt napalm-bombákat a dél-vietnami Lai Khe közelében. Az első jelentések szerint hét amerikai katona meghalt, húsz megsebesült. Az incidensre két nappal azután került sor, hogy Westmoreland tábornok, a Dél-Vietnamban harcoló amerikai csapatok főparancsnoka különbizottságot nevezett ki annak tanulmányozására, miként lehet elkerülni ilyen tévedéseket, amelyek különben a legnagyobb pusztítást a polgári lakosság soraiban okozzák. A varsói szerződés négy tagállamának közös hadgyakorlatára rövidesen sor kerül. — Képünkön: a a Magyar Néphadsereg tisztjeinek egy csoportja, akik a közös hadgyakorlatra már Ceske Budejovice- be érkeztek. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) A portugál gyarmatok népeinek szabadságharca Elméletileg már legalább tízszer felszámolták őket: a portugál katonai parancsnokság rendszeresen kiad napi jelentéseket. Ezekben fantasztikus számok szerepelnek az úgynevezett terroristák veszteségeiről. Ezzel szemben az egész hazafias Angola ismeri Ti- ru-Pulia elvtárs partizán- osztagát, amely az ország északi részében olyan területet tart ellenőrzése alatt, ahol több száz portugál katona tartózkodik. Portugál Guineában Bram parancsnok osztagát ismerik. A gyarmati helyőrségek katonái miatta nem merik elhagyni támaszpontjaikat, és tartózkodnak attól, hogy a falvakba menjenek. ötszáz éve áll az afrikai portugál birodalom. A gyarmatosítók Angolát, Mo- cambique-ot és Portugál Guineát, képmutatóan tengerentúli tartományaiknak nevezik. De három gyarmat őslakosságának az éhezés és a halál jutott osztályrészül. A gyermekhalandóság , eléri a 80 százalékot, a lakosság 99 százaléka írás- tudatlan. Igen gyakran felteszik a kérdést: hogyan tudta Portugália mind a mai napig megtartani pozícióit Afrikában? A rejtély nyitja: megvalósították a fasiszta rendszert. S ebben a portugál gyarmatosítókat aktívan segítik az imperialista nagyhatalmak, ellátják őket korszerű fegyverekkel és pénzzel. Hz afrikai hazafiakkal tehát lényegében az imperialisták szövetsége áll szemben. Ezzel magyarázható mindenekelőtt a gyarmatosítók rendkívül szívós ellenállása. Jelenleg több, mint százezres hadsereg áll a hazafiakkal szemben. Ez a hadsereg gyújtogat a falvakban, nőket, öregeket és gyermekeket gyilkol. Százezer angolait öltek meg, és mintegy 350 ezer embernek kellett elmenekülnie a szomszédos afrikai országokba, Kongóba, Zambiába, Tanzániába és Malawiba. Hasonló kegyetlenségeket követnek el a gyarmatosítók Mocambique-ban és Portugál Guineában, de nem tudják megtörni a gyarmati népek szabadságtörekvéseit. — A gyarmatosítók nem urai többé országuknak — mondotta Hamilkar Kab- ral, a Portugál Guinea és a Zöldfoki-szigetek függetlenségéért küzdő afrikai párt főtitkára. — Csupán néhány nagyvárost és Bi- sau közigazgatási központot tartják kezükben, de a harcok már néhány kilométernyire Bisautól folynak. Reguláris hadseregünk — már régen áttért a partizánharcról az országos méretű hadviselésre — ösz- szes frontokon hősiesen helytáll. Nincs olyan hely az országban, ahol a gyarmatosítók biztonságban érezhetnék magukat. Az ország területének több mint a fele felszabadult. Nagy eredményeket érnek el az Angola felszabadításáért küzdő népi mozgalom alakulatai is Agostino Neto vezetésével. Ezek az alakulatok az ország északi tartományának mintegy 40 százalékát ellenőrzik. A párt vezetősége nemrég közölte, hogy a keleti térségekben megnyitották a szabadságharc második frontját. A párt Angola teljes függetlenségének kivívásáig nem hagyja abba a fegyveres harcot — Agostino Netonak e szavai kifejezik az egész ötmilliós angolai nép gondolatait és érzéseit. A felszabadító mozgalom aktivizálásában jelentős szerepet töltött be a három afrikai gyarmat nemzeti szervezeteinek tanácskozása, ahol az eredményes harc érdekében kifejtendő együttműködésről és koordinálásról fontos határozatokat hoztak. „Győzelem vagy halál!” — ezzel a jelszóval küzdenek önfeláldozóan a függetlenségért a portugál gyarmatok hazafiai. Bíznak a győzelemben, és az egész világ; az egész haladó emberiség rokonszenvez velük, erkölcsileg és anyagilag támogatja őket. N. Z. Békeangyalok Több százezer állig felfegyverzett jenki katona gyilkolja Vietnam népét a — béke érdekében. — Újabban ezeket a „békeharcosokat” már állón felül is felfegyverzik, nehogy a saját mérgesgázaik megöljék őket. Nos, miután a Pentagon „békét” akar Vietnamban, szüksége van a hadikiadások felemelésére. Bizony, a megszavazott 58 milliárd dollár nem csekélység. A jótékony jenki szív nem fukar, ha a „békéről” van szó, s jószándékában tilos kételkedni. Johnson maga jelentette ki Honoluluban, a gyönyörű Hawaiiban: minden a „béke” érdekében történik. Valószínű, hogy az ottani idegen- forgalmi lányok ezt el is hitték neki. Sajna, hi- tetlenkedők akadnak még szerte a világon. Ezek meggyőzésére alakult a „békehadtest” elnevezésű whitehousi szerv. Napjainkban már 14 000 igen-igen jólképzett tagja van a „békeangyalok” eme seregének. De amint az illetékes amerikai tényezők megállapították: alig győzik szegények a munkát. — Hiába no, a kételkedés gonosz szelleme nem hagyja nyugton az embereket Latin-Amerikában, Afrikában és a „jenki béke” jelenlegi egyik fellegvárában: Ázsiában. Ezért az amerikai béke áldásos mivoltát magyaráz- gató békehadtest létszámát 1967. végére 16 000- re emelik. És — miután Krisztus köpönyegét sem árulták ingyen — 1967- re 110 000 000 dollárt kap ez a nemes és módfelett emberbaráti intézmény. Egyensúlyba kerülnek tehát az „eszmék” és a reájuk fordított dollárok. Mindamellett él az emberben a sanda gyanú, amelyet az ismert operett szövegének némi módosításával így fogalmazhatnánk: Kapitány, kapitány — fő a dohány...” (—) íz amerikaiak európai haderőinek főparancsnoksága Párizsból Stuttgartba költözik Az amerikai hadügyminisztérium bejelentette, hogy az Európában állomásozó amerikai haderők főparancsnokságát, amelynek főhadiszállása jelenleg Párizs közelében van, a jövő év elején a nyugat-németországi Stuttgartba helyezik át. Az intézkedés újabb szakasza az amerikai csapatok kivonása Franciaországból. Mint emlékezetes, De Gaulle elnök kijelentette, hogy 1967 áprilisáig ki kell vonni a külföldi csapatokat Franciaország területéről. Peking a „kulturális forradalom“ sodrában A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának XI. plénuma után Peking rendkívüli napokat él át. Az utcákat ifjak és kiskorúak lepték el katonai egyenruhához hasonló öltözetben, balkarjukon vörös szalaggal. A „Vörös Gárda” tagjai ezek, a pekingi egyetemi hallgatók és iskolai tanulók új szervezetéé, amely „a nagy kulturális forradalom” során keletkezett. A „Vörös Gárda” tagjai fogadalmat tettek, hogy „egész életükben Mao elnököt védelmezik”. A városban kézzel és írógépen írt, litografált és nyomtatott hirdetményeket, felszólításokat, ultimátumokat ragasztottak ki, kézírásos „fali újságokat” állítottak fel, amelyek a szervezet különböző követeléseit és határozatait tartalmazzák. A boltokban Mao Ce- tung képét, őt ábrázoló plakátokat és levelezőlapokat árusítanak. Bezárták a Liu Li-csang utcában azokat a világhírű üzleteket is, ahol régi és modern művészek alkotásait, festményeit hozták forgalomba. A Zsunbaocsaj áruházban, amely arról volt nevezetes, hogy ismert régi és mai kínai művészek képeinek pompás reprodukcióit lehetett itt megvásárolni, most kizárólag Mao Ce-tung képeit lehet kapni. A „forradalmi diákság” követeli, hogy ne gyártsanak többé „feudális, bur- zsoá és revizionista” műveket tartalmazó gramafonle- mezeket. A fenti meghatározáson külföldi és kínai klasszikus zene értendő, köztük Bach, Mozart, Beethoven, Liszt, Chopin, Csajkovszkij, Bartók, Sosztako- vics és mások alkotásai, amelyeket az utóbbi időben a kínai sajtó rendszeresen bírált. A nagyszámú követelés között van az is, hogy tiltsák be a nemzetközi és a kínai sakkozást, a sakkozók szervezeteit pedig oszlassák fel, mert a sakk „a feudálisokat és a burzsoáziát szolgálja”. A „forradalmi diákság” követeléseinek megfelelően a pekingi központi áruházban és más üzletekben a kirakatokból eltávolították a kölnivizes-üvegeket, a parfümöket, púdereket, krémeket és más illatszer-készítményeket. A polcokon csak szappan, kefék, fogkefék, borotvák és más ilyen jellegű tárgyak maradtak. A „forradalmi diákság” követeli az illatszerek gyártásának beszüntetését. „Az illatszerek — írja az egyik faliújság — a hivalkodókat szolgálja.” Az ultimátum-jellegű követelésnek megfelelően megtiltották a frizura-haj- vágást, európai szabású ruhák és cipők viselését. A „vörös gárdisták” követelték a napszemüvegek árusításának betiltását is. A „forradalmi diákság” sürgeti, hogy országszerte szüntessék meg a taxikat. Azt ajánlják, hogy a kereskedelemben eddig használt neonreklámok helyett Mao Ce-tung műveiből vett. idézeteket sugározzanak a fénybetűk. Követelik, hoev az autóbuszokon és a trolibuszokon két napon belül akasszák ki Mao Ce-tung képeit. Azokat az autóbuszvagy trolibuszvezetőket, illetve kalauzokat, akik e követelést nem teljesítik, felelősségre vonják. A „forradalmi diákság” azt akarja, hogv a köztereken jelöljenek ki olvan területeket, ahol Mao Ce- tung műveiből tartanak felolvasásokat. A kínai lapok és hatóságok helveslik. sőt buzdíják a „vörös gárda”, a „forradalmi diákság” szervezetének. valamint a „vörM zászló” harci csoportoknak a tevékenységéi,
